Napló, 1992. szeptember (Veszprém, 48. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-01 / 206. szám

Európai szintű helytállásért Tűzoltókat tüntettek ki A rendszerváltás közigazgatá­sának veszélyelhárító szolgálatai sikerrel vették fel a küzdelmet az olyan nagy kihívások, mint az árvízvédelem és az utóbbi 20 év legsúlyosabb tűzvédelmi kihívá­sa, az ez évi szárazság ellen, de ugyanez mondható el a mene­kültügy európai kezeléséről is - állapította meg Verebélyi Imre, a Belügyminisztérium közigazga­tási államtitkára hétfőn a BM Tűzoltóság Országos Parancs­nokságának (BM TOP) sajtótá­jékoztatóján. Az eseményen a tűzvédelmi szakszolgálat veze­tése számolt be arról, hogy az elmúlt két hónap különösen szá­raz időjárása milyen megpróbál­tatásokat követelt a tűzoltóktól. Az államtitkár miután a tárca nevében köszönetet mondott ■mindazoknak, akik nemegyszer hősiesen küzdöttek a tűz ellen, ötven személyt részesített juta­lomban. Beszédében rámutatott arra, hogy az irányító közigazga­tás és a végrehajtó szolgálat a kedvezőtlen körülmények elle­nére is európai szintű teljesít­ményt nyújtott. Verebélyi Imre hangsúlyozta azt is, hogy a tüzek felett nem a technika, hanem az emberi elszántság diadalmasko­dott. Elismerően szólt a tűzese­tek felszámolásában részt vevő hivatásos és önkéntes tűzoltók embert nem kímélő munkájáról, illetve arról az összefogásról, melynek keretében tűzoltók, honvédek, rendőrök, a polgári védelem és az önkormányzatok, valamint a gazdálkodószervek egymást segítve dolgoztak. Vágvölgyi József tűzoltó ezre­des elmondta, hogy az idei évben augusztus 31-ig 31 181 esetben riasztották hazánkban a tűz­oltókat, s ebből 22 856 alkalom­mal tűzesethez kellett vonulniuk. Ezek a számok jelentősen meg­haladják az elmúlt évi adatokat. Július elejétől mintegy 50 ezer ember vett részt az országban keletkezett több mint 4600 erdő-, tarló- és bozóttűz eloltásában. Az ezredes szólt arról is, hogy a tűz­oltók áldozatos munkával, sok­szor erejük végső megfeszítésé­vel, de sikerrel helytálltak, közü­lük 23-an sérültek meg. Az ünnepségen miniszteri di­cséretben és jutalomban része­sült Veszprém megyéből: Simon Sándor ezredes, a Bakony Harci Helikopterezred parancsnoka, Dióssy László, Veszprém Me­gyei Jogú Város polgármestere, Ecker Antal alezredes, a megyei tűzoltó-parancsnokság tűzoltási és mentési osztályának vezetője, Vörösházi Tibor tűzoltó zászlós, veszprémi szolgálatparancsnok, Kovács Ádám törzsőrmester, várpalotai beosztott tűzoltó, Du­­dar István törzsőrmester, fűzfő­gyártelepi beosztott tűzoltó, Ká­dár Attila őrnagy, Veszprém Me­gyei Jogú Város polgári védelmi törzsparancsnoka, Beleznai Imre törzszászlós, a rendőr-főkapi­tányság forgalomellenőrzési al­osztályának járőre, Tarrósi Atti­la, az MH Erdőgazdaság veszp­rémi erdészetének gépkocsiveze­tője. Az országos tűzoltóparancs­nok dicséretét és jutalmát vette át: dr. Zöld János őrnagy, veszp­rémi tűzoltóparancsnok, Orbán László főhadnagy, a megyei pa­rancsnokság tűzoltási csoportve­zetője, Zentai Lajos zászlós, veszprémi különleges gépjármű­­kezelő, Wolf Ferenc főtörzs­őrmester, veszprémi beosztott tűzoltó, Miskei János törzsőr­mester, Vári József őrnagy, a Bakony Harci Helikopterezred helikoptervezetője, Turcsányi Lajos, az MH Erdőgazdaság veszprémi erdészetének vezető­je, Szabó Ferenc őrvezető, a balatonfüredi önkéntes tűzoltó­egyesület gépkocsivezetője, Fe­kete László főtörzsőrmester, a rendőr-főkapitányság forgalom­ellenőrzési alosztály járőre és Schneider János, a Veszprém Megyei Tejipari Vállalat gépko­csivezetője. A tüzek felett az emberi elszántság diadalmaskodott A MUOSZ-elnökség állásfoglalása Talán még nem késő A nemzet felelős tényezőinek érettsége azon is lemérhető, hogy az eseményben felismerik-e a jelenség politikai súlyát, súlyosságát, irányát. Veszélyes történések tanúi vagyunk. Az utca betört a rádióba, s a mikrofonon tett erőszakban-néhány honatya járt az élen. Parlamenti képvviselőkünk­parlamentáris módszerekkel léptek fel. A demokrácia hatásköreit némelyek rendőrkézre ruháznák át. Fenyegetés zsarolja a legmagasabb közjogi méltóságot és jeles intéz­ményvezetőket. A demokrácia erkölcsi létminimuma az erőszakmentesség, a mér­séklet, önmérséklet. Véget kell vetni a durvulás eszkalációjának. A parlamenttől a sajtóig a közélet minden intézményének nemzeti kötelessége állást foglalni, cselekedni. Talán még nem késő. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége Az Ausztria-lottó nyereményei A Lottó Unió Kft. tájékoztatása szerint a 35. heti Ausztria-lottó nyereményjegyzéke a következő: A 3 db 6 találatos szelvényre egyenként 8 637 385 schillinget, a 16 darab 5 plusz 1 találatos szelvényre egyenként 312 074 schillinget, az 589 darab 5 találatos szelvényre egyenként 12 716 schillinget, a 410 darab 4 találatos szelvényre egyenként 328 schillinget, a 31 darab 3 találatos szelvényre egyenként 25 schillinget fizetnek. A 2 darab telitalálatos jokerszelvényre egyenként 2 115 865 schil­linget fizetnek. A Magyar Nemzeti Bank árfolyamai Valuta- (bankjegy- és csekk-) árfolyamok Hivatalos devizaárfolyamok Érvényben: 1992. augusztus 31. Érvényben: 1992. augusztus 31. Pénznem vételi közép eladási Devizanem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre árfolyam 1 egységre forintban forintban angol font 148,74 150,14 151,54 angol font 149,64 149,99 150,34 ausztrál dollár 53,39 54,01 54,63 ausztrál dollár 53,91 54,06 54,21 belga frank (100) 257,81 260,14 262,47 belga frank (100) 259,68 260,26 260,84 dán korona 13,73 13,86 13,99 dán korona 13,85 13,88 13,91 finn márka 19,27 19,47 19,67 finn márka 19,42 19,47 19,52 francia frank 15,60 15,74 15,88 francia frank 15,70 15,74 15,78 görög drachma (100) 42,69 43,11 43,53 holland forint 47,51 47,62 47,73 holland forint 47,17 47,60 48,03 ír font 141,33 141,65 141,97 ír font 140,51 141,81 143,11 japán yen (100) 61,29 61,44 61,59 japán yen (100) 60,76 61,36 61,96 kanadai dollár 63,23 63,40 63,57 kanadai dollár 62,70 63,40 64,10 kuvaiti dinár 259,34 260,03 260,72 kuvaiti dinár 257,39 260,14 262,89 német márka 53,58 53,70 53,82 német márka 53,21 53,69 54,17 norvég korona 13,53 13,56 13,59 norvég korona 13,42 13,54 13,66 olasz líra (1000) 70,10 70,26 70,42 olasz líra (1000) 69,66 70,24 70,88 osztrák schilling (100) 761,10 762,80 764,50 osztrák schilling (100) 757,38 764,18 770,98 portugál escudo (100) 61,26 61,40 61,54 portugál escudo (100) 60,75 61,30 61,85 spanyol peseta (100) 82,51 82,70 82,89 spanyol peseta (100) 81,70 82,46 83,22 svájci frank 59,99 60,13 60,27 svájci frank 59,52 60,06 60,60 svéd korona 14,65 14,68 1­4,71 svéd korona 14,55 14,68 14,81 tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 74,92 75,70 76,48 USA-dollár 75,47 75,67 75,87 ECU (Közös Piac) 107,53 108,51 109,49 ECU (Közös Piac) 108,30 108,55 108,80 2 - NAPLÓ - 1992. szeptember 1., kedd Első Balaton-parti árverés Telek kétezerért­­ A többség földjét a tsz műveli Kiss Tibor, a Veszprém Me­gyei Kárrendezési Hivatal árve­rési osztályvezetője vezetésével lezajlott az első Balaton-parti ár­verés tegnap a délelőtti és a kora délutáni órákban. A balatonke­nesei művelődési házban huszon­öten jelentek meg kárpótlási jegyükkel, hogy a kijelölt három táblából tulajdont szerezzenek. A táblákat Várnagy János föld­mérő mérnök ismertette. A hely­ben Altelekként ismert táblában 28,3 hektár 591 aranykorona, az Öreghegyi telekben 54,9 hektár 1119 aranykorona, a Gyümölcs­kert fele néven említendő terüle­ten 26 hektár 800 aranykorona várt licitre. A táblák említett sorrendjében kezdődött a licit. Az első körben tizenhárman jelezték, hogy ők már előzőleg megegyezést kötöt­tek és vállalják az aranykoronán­ként ezerforintos vásárlási érté­ket. Látszólag licitálás nélkül le­zárulhatott volna az ügy. Rövide­sen kiderült azonban, hogy a megállapodást eredetileg tizen­­ketten kötötték és nem számol­tak az utólag, a helyszínen jelent­kező negyven aranykoronára. Ezért licitálni kellett. A második körben azt gondoltuk, ezerszáz forintért megkaphatják a licitá­lók az áhított földjüket. Ebben is megegyeztek volna. Ám, míg a földkijelölésen gondolkodtak, újabb javaslat érkezett. Mint­hogy a táblán egy utat kell átve­zetni, a tizenhárom licitáló egyez­zék bele az ezerkétszáz forintos aranykoronánkénti árba. Ha ezt megteszik, a kijelölendő út miatt nem kell átengedniük földet a saját területükből. Végül ebben is megegyeztek. Az Altelek licitjénél mindenki felkapta a fejét az egyik licitálóra, aki összesen kétezer forintot szánt az árverésre akkor, amikor ugyan­ennél a táblánál 237 ezres ajánlat is volt. Még napozni sem lehet azon a vékony csíkon, gondoltuk, de aztán kiderült, hogy igen ala­posan átrágta a dolgot a licitáló. Az eredetileg számolt két arany­korona mintegy négyszáz négy­szögöl, éppen egy helyes telek nagysága. A licit végén az érték 1,66 aranykoronára csökkent és az még mindig egy formás kis telek. Ráadásul a táblába belógott egy tanyának a széle éppen úgy, hogy egy vonallal lezárva kijelöl­hető a kétezer forintos telek. A táblára licitálók kétharmada a helyi termelőszövetkezetnek szánja a birtokát kezelésre, öt évre. Aztán kiderül, mi lesz a föld sorsa. Az már most is nyilvánvaló, hogy azok az új tulajdonosok, akik az utak közelében választot­tak birtokot, teleknek szánják, míg a távolabbi földek birtokosai - ma még - mezőgazdasági hasz­nosításban gondolkodnak. A második táblára tizenegyen jelentkeztek, akik már korábban szinte mindenben megegyeztek, így nem kellett az ezer forint fölé licitálniuk. Az árverésen részt vettek, a ter­melőszövetkezet és a földrende­zési bizottság együttes véleménye alapján az ilyen népszerű vidéke­ken jobb lenne egyszerre licitálnia mindenkinek. A törvény azonban kimondja, hogy ha egy adott terü­leten elbírálták az igények har­minc százalékát, akkor árverést kell kitűzni. Akik tehetnek érte, most is arra törekednek, hogy minőségi választék is maradjon a legutolsó kenesei árverésre is. Varga Ibolya Megkérdeztük: Bevált-e a „strand” Veszprémben Felüdítő hírként adtuk közre nyár elején, hogy a veszprémi fedett uszoda ajtajait kinyitották, így alakították át a sportlétesít­ményt stranddá. Június 27-én volt az ünnepélyes megnyitó. A sze­zonról kértünk rövid összegzést Biró Ildikótól, a Középfokú Ne­velési Központ gazdasági igazga­tóság vezetőjétől. - Ezt a nyarat próbának tekin­tettük. Úgy érezzük, sikerült a szezon. Már évek óta volt ilyen lakó­sági igény, hogy nyissuk ki az uszodát a középiskola udvara felé. Végül is a kezdeményező, kivitelező Firnicz József volt, a létesítmények menedzsere. Per­sze az a cél is vezérelt bennünket, hogy némi pénzhez jussunk, ame­lyet az uszoda karbantartására, felújítására tudunk fordítani. Itt jegyzem meg, hogy augusztus 3-20. között zárva voltunk. Meg­történt a teljes vízcsere, valamint a szükséges felújítások, melyeket dolgozóink végeztek el. A jövő­ben jó lenne, ha a hőszolgáltató a tanév végén állna le, így nekünk nem kellene a nyár derekán be­zárnunk. - Milyen volt a veszprémiek fo­gadtatása? - A fürdőzők kétharmad része gyerek volt, főleg az alsó tagoza­tosok jártak ide. Helyenként úgy éreztük, hogy átvettük a gyer­mekmegőrző szerepét... Persze a szülők nyugodtak lehettek, vi­gyáztunk csemetéikre. - A hat hét alatt hányan keresték fel az uszodát? - Összehasonlításul: míg ’91 júliusában 45-en, idén 167-en vol­tak itt naponta. Összesen 5500 fürdőzni vágyót fogadtunk, a bér­letesekről, s az egyesület úszóiról nem is beszélve. A legtöbben jú­lius 21-én voltak, 363-an váltottak jegyet. A kisgyerekes fiatalok örültek annak, hogy kitettünk két műanyag pancsolót a szabadba. - Mit terveznek jövőre? - A nyár végén már áttértünk a praktikusabb, biztonságosabb vállfás ruhamegőrzésre. Az öltö­zőben sok helyet foglaltak el a szekrények, így sikerült helyet adnunk a gyógytestnevelőknek. Nagy-nagy tervünk, hogy kint építenénk egy 25 x 20 méteres, változó mélységű medencét. A hárommillió forintos beruházás tíz év alatt megtérülne. Ha valaki nem tudná, Veszp­rémnek évtizedekkel is ezelőtt volt strandja. A fedett uszoda kinyitása az iskolaudvarra persze csak félmegoldás, de több a sem­minél. Az igazi megoldás egy kin­ti medence építése lenne! Erre a sport-szabadidő jellegű beruhá­zásra - szociális támogatásként - elő kell teremteni a pénzt. Ugyanis manapság a Balaton­part egyre távolabb kerül Veszp­rémtől - és nem kilométerben! A családi költségvetés egyre keve­sebbszer engedi meg a lerucca­­nást a Balaton mellé. Veszprém­ben pedig több mint 70 ezer em­ber él...! M. A. Edericsi búcsú Csirkecombok, „vasárnapi” húsok izzadnak a lángoló olajban. Forog a körhinta, s a céllövöldések sátránál is megjelentek a mesterlö­vészek. A falu gyepén a hazai „Maradónak” ismét gólözönt zúdítottak az ellenfél hálójába. A sör jéghideg volt és a nap is ugyanúgy sütött, mint a hét bármely napján. Pedig nagy nap volt vasárnap Balatonede­­ricsen. A búcsú napja: - Kovácsi -

Next