Napló, 1993. szeptember ( 49. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-16 / 216. szám
-NAPLÓ MTI-PANORÁMA ■ Párizs - Még kedden hazatérhetett a kórházból Raymond Barre volt francia miniszterelnök és magyar felesége, Éva asszony. A Barre házaspárt kisebb autóbaleset érte, amikor kocsijuk egy villanyoszlopnak ütközött Nizza közelében. Barre már fel is vette munkáját, s még a parlamenti ülésszak kezdete előtt Mexikóba utazik. A baleset egyébként az ő hibájából történt, elvesztette uralmát a kocsi fölött a csúszós út egyik kanyaróban. Több francia lap is megírta, a kocsi nem volt igazán ismerős neki, korábbi nagyobb Renault-ját csak nemrég cserélte ki kisebb autóra. ■ Split/Zágráb - Egy spliti bíróság összesen 363 év börtönre ítélte az egykori jugoszláv hadsereg 31 tagját, akiket háborús bűnök elkövetésével vádoltak. A volt jugoszláv haditengerészet tisztjeit háborús bűnök és a horvát polgári lakosság ellen elkövetett kegyetlenkedések miatt ítélték el - jelentette a Vjesnik című lap szerdán. A bíróság döntésének súlyát valamelyest kisebbíti, hogy az elítéltek közül mindössze egy kezdheti meg büntetésének letöltését, mert a többiek Horvátországon kívül, a volt Jugoszlávia más tagköztársaságaiban tartózkodnak. ■ Canberra - Kedden délután került sor az első magyar felszólalásra az Interparlamentáris Unió Canberrában zajló 90. konferenciáján. A két magyar küldött, Papp Lehel György és Hankó Faragó Miklós országgyűlési képviselők, a délszláv válsággal összefügg Igésben vázolták elképzeléseiket az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi jogalkotás területén. Ebben a világ parlamentjeinek, s így az Interparlamentáris Uniónak is meghatározó szerepet kell vállalnia. ■ Bonn - Három helyen robbantottak-gyújtogattak kedden kora reggel Berlinben, mindhárom helyen anyagi károk keletkeztek. Az ismeretlen tettesek akciójuk célpontjául a Daimler-Benz és a Berliner Bank egy-egy épületét, valamint a Hertie áruházi lánc egyik lerakatát szemelték ki. Nem kizárt, hogy a merényletek a berlini olimpia ellenzőinek művei, a célpontul kiszemelt intézmények szívesen szponzorálnák a 2000. évi olimpiai játékokat, amenynyiben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szeptember második felében Monte- Carlóban a német fővárosnak ítélné a rendezés jogát. ■ Moszkva - A grúz parlament kedden késő este úgy döntött, hogy jövő hétfőtől két hónapra rendkívüli állapotot vezetnek be az országban. A törvényhozás az után határozott a rendkívüli állapot kihirdetéséről, hogy Eduard Sevardnadze közölte: csak akkor vonja vissza lemondását, ha a parlament a rendkívüli állapot bevezetése mellett dönt. Az államfő a törvényhozás keddi ülésén Zviad Gamszahurdia volt elnök híveinek nyugat-grúziai akciói miatt javasolt rendkívüli intézkedéseket, amelyek egyebek közt a parlament ideiglenes feloszlatását irányozták elő. A vitában Dzsaba Joszeliani, a Mhedrioni elnevezésű félkatonai gárda parancsnoka azzal vádolta meg az államfőt, hogy diktatúrát próbál kiépíteni a rendkívüli állapot ürügyén. Ezt Sevardnadze visszautasította, és közölte, hogy lemond, amit viszont nem fogadott el a parlament. ■ Prága - Lehallgatókészüléket fedeztek fel a cseh igazságügyi minisztérium telefonközpontjában - közölték kedd este Prágában. Mint Jan Rumi belügyminiszter a televízióban elmondta, Jirí Novák igazságügyi miniszter felkérte a Biztonsági Információs Szolgálatot, hogy végezze el a minisztérium telefonhálózatának rutinellenőrzését. Az ellenőrzést végző munkatárs az elmúlt héten, kedd este, olyan rejtett készüléket fedezett fel, ami alkalmas volt az igazságügyi miniszter telefonbeszélgetésének rögzítésére. Jelenleg ismeretlen tettes, illetve tettesek ellen folyik vizsgálat - közölte Rumi, és beszámolt arról is, hogy a lehallgatókészülék csehszlovák gyártmányú volt. ■ Iszlámábád - Orosz harcigépek hétfőn és kedden újabb támadást intéztek Afganisztán északi része ellen - jelentette a kabuli rádió. Afgán források szerint a Tádzsikisztán felől érkező gépek a határ menti erdőkre dobták le bombaterhüket, s emiatt hatalmas tűz pusztít a térségben. A rádió szerint az orosz gépek az afganisztáni határfalvak felett is elszálltak, de nem bombázták a településeket. ■ Vaduz - Csaknem másfél hónapos európai körutat kezdett az Egyesült Államokban élő, világhírű orosz író, Alekszandr Szolzsenyicin. A Gulag szerzője Liechtensteinben a vaduzi nemzetközi filozófiai akadémián tartott kedd este előadást. NAPLÓ Közép-dunántúli napilap Főszerkesztő: BALOGH ELEMÉR Főszerkesztő-helyettesek: HORVÁTHY GYÖRGY, VARGA DOMOKOS PÉTER Levélcímünk: Napló-szerkesztőség, Veszprém, Szabadság tér 15. Pf. 161,8201. Telefonszámaink: Szerkesztőségi alközpont (ugyanitt információ a hirdetésfelvételről, panaszügyek) 88/327-444,327-043, 327-643, 327-645. Főszerkesztő, titkárság: 322-915. Telefax: 322-915. Sportrovat: 322-871. Kiadja a Közép-dunántúli Napló Kiadói Korlátolt Felelősségű Társaság, Veszprém Szabadság tér 15. Pf.161,8201. Felelős kiadó: Kovács József, a kft. ügyvezető igazgatója. Telefon- és telefaxszáma: 88/322-852. Telex: 32-355. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalban, a hírlapkézbesítőknél, a posta hírlapüzletében, valamint a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (Helir) Budapest XIII. Lehel u. 10/a 1900. Közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Helir 215-96 162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj 1 hóra 322, negyedévre 966, fél évre 1932, egy évre 3864 forint. A NAPLÓ reklámirodájának telefaxszámai: 88/327-077,327-845. Pápai szerkesztőség, hirdetésfelvétel telefon, telefax: 89/313-665. Készül a Napló Multicom számítógépes szövegszerkesztő rendszerén. Fotóriportereink kizárólag FORTE nyersanyagra dolgoznak. Nyomás: veszprémi nyomda rt Felelős vezető: Fekete István igazgató, telefon 323-882. Telefonközpont: 326-688. Telex: 32-619. Kéziratot nem érzünk meg és nem küldünk vissza. Index: 25-061, ISSN 0133-2104 KRÓNIKA : 1993. szeptember 16., csütörtök Műsoron a műsor A közszolgálati média ultimátuma Kedden reggel két rádió- és televízióműsorral kapcsolatos küldemény érkezett szerkesztőségünkbe. Az egyik Ausztriából jött, benne remek fotók, azzal a kéréssel, hogy a szerkesztőség használja fel ezeket az osztrák televízió műsorának illusztrálására. Természetesen a műsort és a képeket ingyen bocsátják a rendelkezésünkre. Teszik ezt azért, mert tudják, hogy a közléssel értékes szolgáltatást nyújt az újság számukra. A másik levelet a Magyar Rádió Gazdasági Igazgatósága küldte. Érdemes idézni belőle: „Tisztelt Cím! Önök a rádió és a televízió heti műsorát (műsorelőzetes) egységes szerkezetben a lapjukban vagy annak mellékleteként (önálló kiadványként) folyamatosan megjelentetik. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió a heti műsorairól készített összeállítást - mint saját rendelkezése alá tartozó terméket - az 1993. október 4-ével kezdődő heti műsort illetően térítés ellenében kívánja hasznosítani a következő változatokban: a) a műsor időpontja, címe és alcíme részletezettségben, melynek ára 60 000 forint/hét + áfa b) az a) változat kiegészül a műsorokkal kapcsolatos lényegesebb információkkal, ára 90 000 forint/hét + áfa... A heti műsorokról készített összeállítás közlési joga a Magyar Rádiót illeti.” Ezt nevezik ultimátumnak! A Magyar Rádióval és Televízióval üzleti kapcsolatban, szerződéses viszonyban nem álló kiadót, mely ingyenesen nyújt szolgáltatást a rádiónak és a televíziónak, súlyos összegekkel kívánja „fiktív” partnere megsarcolni. A kiadók a Magyar Távirati Irodától kapják a műsort, ezért a szolgáltatásért az MTI- nek fizetnek, vele állnak szerződéses viszonyban. Nos, ezért a szolgáltatásért most még az is tartja a markát, aki odaadja az MTI-nek. Mint olvasóink előtt ismert, a Naplóban, s még három társ megyei lapban, színes műsorújságaz RTV Tipp - jelenik meg hetente, ezt ingyen juttatjuk el a Naplóval együtt az olvasóinkhoz. Az RTV Tipp éppen ezért nem kerül utcai árusításra, önálló ára nincs. Továbbá naponta is közöljük a rádió és a tv műsorát, szintén ellenszolgáltatás nélkül. Nos ezért, még - a heti hatvanezer forint (+ áfa) ajánlatot tekintve - több mint hárommillió forintot ultimátumszerűen elkérni évente a kiadóktól minősíthetetlen eljárás. De annak nevezhető ez a kísérlet más szempontból is. A közszolgálati rádiónak és televíziónak kötelessége volna ingyen ismertetni a műsorait azokkal az állampolgárokkal, akik rádióval vagy televízióval rendelkeznek. A készülékek után ugyanis olyan előfizetés jár, amely nem mondható le még akkor sem, ha az illető (abszurd a példa) nyilatkozik, hogy ő nem néz magyar tévét, nem hallgat rádiót. Ráadásul az előfizetési díjat jövőre 150-200 forinttal kívánják megemelni. Csupán tájékoztatásul közöjük, hogy a lakosság 30 százaléka már jelenleg sem képes fizetni a rádió- és tv-díjat. Sokan kénytelenek lemondani a műsorújságokat. Ha ezt a sarcot a kiadók vállalnák, kénytelenek lennének árat emelni, olvasókat elveszíteni. Arról nem is beszélve, hogy a kiadók által a költségvetésbe befizetett adókból, plusz az e fölött kivetett, általunk alkotmányellenesnek tartott kulturális járulékból juthat a közszolgálati médiának is? Előfordulhat, hogy ameddig a dolgok nem rendeződnek, a lapok nem hozzák a Magyar Rádió és a Magyar Televízió műsorát. Vannak, akik azt tervezik, hogy ezt a felületet üresen hagyják, azzal a megjegyzéssel, hogy csak akkor köztik a műsort, ha ezért a szolgáltatásért fizet a Magyar Rádió és az MTV. Mint ahogy igyekeznek ellenszolgáltatást nyújtani a kiadóknak műsoruk közléséért a „kicsik”, a regionális rádiók (Győr, Pécs, Juventus) és a helyi kábeltévék. Mire jó a felügyelőbizottság? Civilek a tévében Kedden megtartotta alakuló ülését a Magyar Televízió felügyelőbizottsága. Nahlik Gábor alelnök felkérésére hat egyetemi tanár, egy gimnáziumigazgató, egy polgármester és egy kamarai ügyvezető igazgató vállalta a testületben való részvételt. Az első ülésen a bizottság dr. Berta Bálintot, a dombóvári Illyés Gyula Gimnázium igazgatóját választotta elnökévé. A 49 éves történelem-földrajzszakos pedagógus saját bevallása szerint eddig több mint hússzor szerepelt a tv vetélkedőműsoraiban. Az Elmebajnokságon például bejutott az első hat közé, de az egyik elődöntőben kikapott az ajkai Mádai Pétertől. Tagja a Magyar Olimpiai Bizottságnak, a városi képviselő-testületnek, a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének, de nem tagja egyetlen pártnak sem. - Miért pont önöket kérte fel Nahlik Gábor erre a feladatra ? - kérdeztük tegnap telefonon a frissen megválasztott elnököt. - Én korábban nem ismertem Nahlik Gábort, két héttel ezelőtt találkoztam vele először. A bizottságot a különböző főszerkesztőségek javaslata alapján állította össze. Én egyedül Romhányi Bélát, az elnöki hivatal vezetőjét ismertem még a vetélkedős korszakomból, aki akkor valamilyen szakszervezeti vezetőként dolgozott a tévénél. - Tehát az ismerős megvan. De mégis, miért pont önök? - A tévé működési szabályzata szerint a bizottság tagjait a tudományos és kulturális élet különböző területeiről, és többségében vidékiek közül kell felkérni. Gimnáziumi tanárként kapcsolatban vagyok a gyerekekkel, a szülőkkel, és készítőként, szereplőként van egy kis tévés múltam. Gondolom, ezek a dolgok játszottak szerepet a kiválasztásban. - Hogyan lett elnök? - A bizottság egyik tagja, dr. Göndöcs Károly gödöllői egyetemi tanár tett rám javaslatot. Talán mert nekem van a legalacsonyabb tudományos fokozatom, vagy arra gondoltak, hogy egy gimnáziumi igazgatónak erre is van ideje. - Ön korábban nagy sikerrel vezette a helyi tévé sportműsorait, de ez még nem jelenti, hogy szakember lenne a média világában. Hogyan volt bátorsága ehhez a poszthoz? - Az első találkozásunkkor kiderült, hogy nálam többet a televízió belső ügyeiről talán csak dr. Török József tud, aki néhány esetben egyházi műsorok külső szakértőjeként dolgozott. De egyébként ez nem is volt feltétele a tagságnak. Én úgy érzem, hogy átlagnézőként alkalmas vagyok erre a feladatra. - Mi lesz a felügyelőbizottság dolga? - Folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk a Magyar Televízió adásait, és a közvélemény-kutatások, illetve saját benyomásaink alapján negyedévenként véleményt kell mondanunk a műsor szerkezetéről, de egyes programokról is. Természetesen a műsorkészítésbe nem szólhatunk bele, de utólag elmondhatjuk a véleményünket a főszerkesztőségek vezetőinek. - Előfordulhat akár az is, hogy a bizottság véleménye alapján egyes műsorokat levesznek a képernyőről? - Nem tartom valószínűnek, hogy a bizottság tagjainak többsége ennyire keményen véleményt mondjon egy adott műsor esetében. - Mivel eddig is állandó néző volt, milyen problémáról akar szólni a bizottság következő ülésén? - Én például nem vagyok híve a túl sok sorozatnak. Persze ez nem jelenti azt, hogy ezentúl ilyenek nem lesznek, hisz egy nagy nézői rétegnek ez a legkedvesebb műsora. De mindenképpen meg kell vizsgálni egyes sorozatok hatását. Vagy a másik ilyen dolog, ami nem tetszik, az a rengeteg reklám. Még ha nem is lépik túl a működési szabályzatban maximumként előírt óránkénti 6 perces határt, akkor is soknak találom.Van-e beleszólásuk abba az alelnöki döntésbe, hogy a tévé ezentúl csak a rádióújság számára adja át ingyen a részletes műsorelőzetest? A jövőben előfordulhat, hogy emiatt sokan lemaradnak a programokról. Ez már nem a mi területünk, hisz inkább a kereskedelmi tevékenységhez tartozik. De ha bizonyos műsorok nézettsége jelzi majd ezt a problémát, akkor valószínűleg szóvá fogjuk tenni. - Nem tart attól, hogy ez a bizottság majd csak afféle gittegyletként fog működni a különböző politikai erők össztüzében? - Én bízom abban, hogy komolyan veszik majd a nálam jóval tekintélyesebb emberekből álló bizottság véleményét. Az bizonyára előfordul majd, hogy sokaknak nem tetszik a véleményünk, de ezt vállalni kell. Győrffy Árpád Esti barokk Impozáns látványt nyújt Pápa barokk Fő terén az új esti kivilágításban pompázó nagytemplom. Fotó: Mészáros József