Napló, 1993. szeptember ( 49. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-16 / 216. szám

-NAPLÓ MTI-PANORÁMA ■ Párizs - Még kedden ha­zatérhetett a kórházból Ray­mond Barre volt francia mi­niszterelnök és magyar fele­sége, Éva asszony. A Barre házaspárt kisebb autóbaleset érte, amikor kocsijuk egy villanyoszlopnak ütközött Nizza közelében. Barre már fel is vette munkáját, s még a parlamenti ülésszak kezdete előtt Mexikóba utazik. A baleset egyébként az ő hibá­jából történt, elvesztette uralmát a kocsi fölött a csú­szós út egyik kanyaróban. Több francia lap is megírta, a kocsi nem volt igazán is­merős neki, korábbi na­gyobb Renault-ját csak nem­rég cserélte ki kisebb autóra. ■ Split/Zágráb - Egy spliti bíróság összesen 363 év börtönre ítélte az egykori ju­goszláv hadsereg 31 tagját, akiket háborús bűnök elkö­vetésével vádoltak. A volt jugoszláv haditengerészet tisztjeit háborús bűnök és a horvát polgári lakosság ellen elkövetett kegyetlenkedések miatt ítélték el - jelentette a Vjesnik című lap szerdán. A bíróság döntésének súlyát valamelyest kisebbíti, hogy az elítéltek közül mindössze egy kezdheti meg büntetésé­nek letöltését, mert a többiek Horvátországon kívül, a volt Jugoszlávia más tagköztár­saságaiban tartózkodnak. ■ Canberra - Kedden dél­után került sor az első ma­gyar felszólalásra az Inter­parlamentáris Unió Canber­rában zajló 90. konferenciá­ján. A két magyar küldött, Papp Lehel György és Han­­kó Faragó Miklós ország­­gyűlési képviselők, a dél­szláv válsággal összefügg I­gésben vázolták elképzelé­seiket az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi jog­alkotás területén. Ebben a világ parlamentjeinek, s így az Interparlamentáris Unió­nak is meghatározó szerepet kell vállalnia. ■ Bonn - Három helyen robbantottak-gyújtogattak kedden kora reggel Berlin­ben, mindhárom helyen anyagi károk keletkeztek. Az ismeretlen tettesek ak­ciójuk célpontjául a Daim­ler-Benz és a Berliner Bank egy-egy épületét, valamint a Hertie áruházi lánc egyik le­­rakatát szemelték ki. Nem kizárt, hogy a merényletek a berlini olimpia ellenzőinek művei, a célpontul kiszemelt intézmények szívesen szponzorálnák a 2000. évi olimpiai játékokat, ameny­­nyiben a Nemzetközi Olim­piai Bizottság szeptember második felében Monte- Carlóban a német főváros­nak ítélné a rendezés jogát. ■ Moszkva - A grúz parla­ment kedden késő este úgy döntött, hogy jövő hétfőtől két hónapra rendkívüli álla­potot vezetnek be az ország­ban. A törvényhozás az után határozott a rendkívüli álla­pot kihirdetéséről, hogy Eduard Sevardnadze közöl­te: csak akkor vonja vissza lemondását, ha a parlament a rendkívüli állapot beveze­tése mellett dönt. Az államfő a törvényhozás keddi ülésén Zviad Gamszahurdia volt el­nök híveinek nyugat-grúziai akciói miatt javasolt rendkí­vüli intézkedéseket, ame­lyek egyebek közt a parla­ment ideiglenes feloszlatá­sát irányozták elő. A vitában Dzsaba Joszeliani, a Mhed­­rioni elnevezésű félkatonai gárda parancsnoka azzal vá­dolta meg az államfőt, hogy diktatúrát próbál kiépíteni a rendkívüli állapot ürügyén. Ezt Sevardnadze visszauta­sította, és közölte, hogy le­mond, amit viszont nem fo­gadott el a parlament. ■ Prága - Lehallgatókészü­léket fedeztek fel a cseh igazságügyi minisztérium telefonközpontjában - kö­zölték kedd este Prágában. Mint Jan Rumi belügymi­niszter a televízióban el­mondta, Jirí Novák igazság­ügyi miniszter felkérte a Biztonsági Információs Szolgálatot, hogy végezze el a minisztérium telefonháló­zatának rutinellenőrzését. Az ellenőrzést végző mun­katárs az elmúlt héten, kedd este, olyan rejtett készüléket fedezett fel, ami alkalmas volt az igazságügyi minisz­ter telefonbeszélgetésének rögzítésére. Jelenleg isme­retlen tettes, illetve tettesek ellen folyik vizsgálat - kö­zölte Rumi, és beszámolt ar­ról is, hogy a lehallgatóké­szülék csehszlovák gyárt­mányú volt. ■ Iszlámábád - Orosz har­cigépek hétfőn és kedden újabb támadást intéztek Af­ganisztán északi része ellen - jelentette a kabuli rádió. Af­gán források szerint a Tá­dzsikisztán felől érkező gé­pek a határ menti erdőkre dobták le bombaterhüket, s emiatt hatalmas tűz pusztít a térségben. A rádió szerint az orosz gépek az afganisztáni határfalvak felett is elszáll­tak, de nem bombázták a te­lepüléseket. ■ Vaduz - Csaknem másfél hónapos európai körutat kezdett az Egyesült Álla­mokban élő, világhírű orosz író, Alekszandr Szolzsenyi­­cin. A Gulag szerzője Liech­tensteinben a vaduzi nem­zetközi filozófiai akadémián tartott kedd este előadást. NAPLÓ Közép-dunántúli napilap Főszerkesztő: BALOGH ELEMÉR Főszerkesztő-helyettesek: HORVÁTHY GYÖRGY, VARGA DOMOKOS PÉTER Levélcímünk: Napló-szerkesztőség, Veszprém, Szabadság tér 15. Pf. 161,8201. Telefonszámaink: Szerkesztőségi alközpont (ugyanitt információ a hirdetésfelvételről, panaszügyek) 88/327-444,327-043, 327-643, 327-645. Főszerkesztő, titkárság: 322-915. Telefax: 322-915. Sportrovat: 322-871. Kiadja a Közép-dunántúli Napló Kiadói Korlátolt Felelősségű Társaság, Veszprém Szabadság tér 15. Pf.161,8201. Felelős kiadó: Kovács József, a kft. ügyvezető igazgatója. Telefon- és telefaxszáma: 88/322-852. Telex: 32-355. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalban, a hírlapkézbesítőknél, a posta hírlapüzletében, valamint a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (Helir) Budapest XIII. Lehel u. 10/a 1900. Közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Helir 215-96 162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj 1 hóra 322, negyedévre 966, fél évre 1932, egy évre 3864 forint. A NAPLÓ reklámirodájának telefaxszámai: 88/327-077,327-845. Pápai szerkesztőség, hirdetésfelvétel telefon, telefax: 89/313-665. Készül a Napló Multicom számítógépes szövegszerkesztő rendszerén. Fotóriportereink kizárólag FORTE nyersanyagra dolgoznak. Nyomás: veszprémi­­ nyomda rt Felelős vezető: Fekete István igazgató, telefon 323-882. Telefonközpont: 326-688. Telex: 32-619. Kéziratot nem érzünk meg és nem küldünk vissza. Index: 25-061, ISSN 0133-2104 KRÓNIKA : 1993. szeptember 16., csütörtök Műsoron a műsor A közszolgálati média ultimátuma Kedden reggel két rádió- és televízióműsorral kap­csolatos küldemény ér­kezett szerkesztőségünk­be. Az egyik Ausztriából jött, benne remek fotók, azzal a kéréssel, hogy a szerkesztőség használja fel ezeket az osztrák televízió műsorának illusztrálá­sára. Természetesen a műsort és a képeket ingyen bocsátják a rendelkezésünkre. Teszik ezt azért, mert tudják, hogy a közléssel értékes szolgáltatást nyújt az újság számukra. A másik levelet a Magyar Rá­dió Gazdasági Igazgatósága küldte. Érdemes idézni belőle: „Tisztelt Cím! Önök a rádió és a televízió heti műsorát (műsorelőzetes) egységes szerkezetben a lapjuk­ban vagy annak mellékleteként (önálló kiadványként) folya­matosan megjelentetik. A Ma­gyar Rádió és a Magyar Te­levízió a heti műsorairól ké­szített összeállítást - mint saját rendelkezése alá tartozó termé­ket - az 1993. október 4-ével kezdődő heti műsort illetően térítés ellenében kívánja hasz­nosítani a következő változatok­ban: a) a műsor időpontja, címe és alcíme részletezettségben, melynek ára 60 000 forint/hét + áfa b) az a) változat kiegészül a műsorokkal kapcsolatos lénye­gesebb információkkal, ára 90 000 forint/hét + áfa... A heti műsorokról készített összeállítás közlési joga a Ma­gyar Rádiót illeti.” Ezt nevezik ultimátumnak! A Magyar Rádióval és Televízió­val üzleti kapcsolatban, szerző­déses viszonyban nem álló ki­adót, mely ingyenesen nyújt szolgáltatást a rádiónak és a tele­víziónak, súlyos összegekkel kí­vánja „fiktív” partnere megsar­colni. A kiadók a Magyar Táv­irati Irodától kapják a műsort, ezért a szolgáltatásért az MTI- nek fizetnek, vele állnak szerző­déses viszonyban. Nos, ezért a szolgáltatásért most még az is tartja a markát, aki odaadja az MTI-nek. Mint olvasóink előtt ismert, a Naplóban, s még három társ me­gyei lapban, színes műsorújság­­az RTV Tipp - jelenik meg he­tente, ezt ingyen juttatjuk el a Naplóval együtt az olvasóink­hoz. Az RTV Tipp éppen ezért nem kerül utcai árusításra, önál­ló ára nincs. Továbbá naponta is közöljük a rádió és a tv műsorát, szintén ellenszolgáltatás nélkül. Nos ezért, még - a heti hatvan­ezer forint (+ áfa) ajánlatot te­kintve - több mint hárommillió forintot ultimátumszerűen el­kérni évente a kiadóktól minő­síthetetlen eljárás. De annak nevezhető ez a kí­sérlet más szempontból is. A közszolgálati rádiónak és televí­ziónak kötelessége volna ingyen ismertetni a műsorait azokkal az állampolgárokkal, akik rádióval vagy televízióval rendelkeznek. A készülékek után ugyanis olyan előfizetés jár, amely nem mondható le még akkor sem, ha az illető (abszurd a példa) nyilat­kozik, hogy ő nem néz magyar tévét, nem hallgat rádiót. Ráadá­sul az előfizetési díjat jövőre 150-200 forinttal kívánják megemelni. Csupán tájékoztatá­sul közöjük, hogy a lakosság 30 százaléka már jelenleg sem ké­pes fizetni a rádió- és tv-díjat. Sokan kénytelenek lemondani a műsorújságokat. Ha ezt a sarcot a kiadók vállalnák, kénytelenek lennének árat emelni, olvasókat elveszíteni. Arról nem is beszél­ve, hogy a kiadók által a költség­­vetésbe befizetett adókból, plusz az e fölött kivetett, álta­lunk alkotmányellenesnek tar­tott kulturális járulékból juthat a közszolgálati médiának is? Előfordulhat, hogy ameddig a dolgok nem rendeződnek, a la­pok nem hozzák a Magyar Rá­dió és a Magyar Televízió műso­rát. Vannak, akik azt tervezik, hogy ezt a felületet üresen hagy­ják, azzal a megjegyzéssel, hogy csak akkor köztik a műsort, ha ezért a szolgáltatásért fizet a Magyar Rádió és az MTV. Mint ahogy igyekeznek ellenszolgál­tatást nyújtani a kiadóknak mű­soruk közléséért a „kicsik”, a re­gionális rádiók (Győr, Pécs, Ju­ventus) és a helyi kábeltévék. Mire jó a felügyelőbizottság? Civilek a tévében Kedden megtartotta ala­kuló ülését a Magyar Tele­vízió felügyelőbizottsága. Nahlik Gábor alelnök fel­kérésére hat egyetemi ta­nár, egy gimnáziumigazga­tó, egy polgármester és egy kamarai ügyvezető igazgató vállalta a testület­ben való részvételt. Az első ülésen a bizottság dr. Berta Bálintot, a dombóvári Il­­­lyés Gyula Gimnázium igazga­tóját választotta elnökévé. A 49 éves történelem-földrajzszakos pedagógus saját bevallása sze­rint eddig több mint hússzor sze­repelt a tv vetélkedőműsorai­ban. Az Elmebajnokságon pél­dául bejutott az első hat közé, de az egyik elődöntőben kikapott az ajkai Mádai Pétertől. Tagja a Magyar Olimpiai Bizottságnak, a városi képviselő-testületnek, a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének, de nem tagja egyetlen pártnak sem. - Miért pont önöket kérte fel Nahlik Gábor erre a feladatra ? - kérdeztük tegnap telefonon a frissen megválasztott elnököt. - Én korábban nem ismertem Nahlik Gábort, két héttel ezelőtt találkoztam vele először. A bi­zottságot a különböző főszer­kesztőségek javaslata alapján állította össze. Én egyedül Rom­­hányi Bélát, az elnöki hivatal vezetőjét ismertem még a vetél­­kedős korszakomból, aki akkor valamilyen szakszervezeti veze­tőként dolgozott a tévénél. - Tehát az ismerős megvan. De mégis, miért pont önök? - A tévé működési szabály­zata szerint a bizottság tagjait a tudományos és kulturális élet különböző területeiről, és több­ségében vidékiek közül kell fel­kérni. Gimnáziumi tanárként kapcsolatban vagyok a gyere­kekkel, a szülőkkel, és készítő­ként, szereplőként van egy kis tévés múltam. Gondolom, ezek a dolgok játszottak szerepet a ki­választásban. - Hogyan lett elnök? - A bizottság egyik tagja, dr. Göndöcs Károly gödöllői egye­temi tanár tett rám javaslatot. Talán mert nekem van a legala­csonyabb tudományos fokoza­tom, vagy arra gondoltak, hogy egy gimnáziumi igazgatónak er­re is van ideje. - Ön korábban nagy sikerrel vezette a helyi tévé sportműso­rait, de ez még nem jelenti, hogy szakember lenne a média vilá­gában. Hogyan volt bátorsága ehhez a poszthoz? - Az első találkozásunkkor kiderült, hogy nálam többet a te­levízió belső ügyeiről talán csak dr. Török József tud, aki néhány esetben egyházi műsorok külső szakértőjeként dolgozott. De egyébként ez nem is volt feltéte­le a tagságnak. Én úgy érzem, hogy átlagnézőként alkalmas vagyok erre a feladatra. - Mi lesz a felügyelőbizott­ság dolga? - Folyamatosan figyelem­mel kell kísérnünk a Magyar Televízió adásait, és a közvéle­mény-kutatások, illetve saját benyomásaink alapján negyed­évenként véleményt kell mon­danunk a műsor szerkezetéről, de egyes programokról is. Természetesen a műsorkészítés­be nem szólhatunk bele, de utó­lag elmondhatjuk a vélemé­nyünket a főszerkesztőségek ve­zetőinek. - Előfordulhat akár az is, hogy a bizottság véleménye alapján egyes műsorokat levesz­nek a képernyőről? - Nem tartom valószínűnek, hogy a bizottság tagjainak több­sége ennyire keményen véle­ményt mondjon egy adott műsor­ esetében. - Mivel eddig is állandó néző volt, milyen problémáról akar szólni a bizottság következő ülé­sén? - Én például nem vagyok hí­ve a túl sok sorozatnak. Persze ez nem jelenti azt, hogy ezentúl ilyenek nem lesznek, hisz egy nagy nézői rétegnek ez a legked­vesebb műsora. De mindenkép­pen meg kell vizsgálni egyes so­rozatok hatását. Vagy a másik ilyen dolog, ami nem tetszik, az a rengeteg reklám. Még ha nem is lépik túl a működési szabály­zatban maximumként előírt óránkénti 6 perces határt, akkor is soknak találom.­­Van-e beleszólásuk abba az alelnöki döntésbe, hogy a tévé ezentúl csak a rádióújság szá­mára adja át ingyen a részletes műsorelőzetest? A jövőben elő­fordulhat, hogy emiatt sokan le­maradnak a programokról.­­ Ez már nem a mi terüle­tünk, hisz inkább a kereskedel­mi tevékenységhez tartozik. De ha bizonyos műsorok nézettsége jelzi majd ezt a problémát, akkor valószínűleg szóvá fogjuk tenni. - Nem tart attól, hogy ez a bi­zottság majd csak afféle gittegy­letként fog működni a különböző politikai erők össztüzében? - Én bízom abban, hogy ko­molyan veszik majd a nálam jó­val tekintélyesebb emberekből álló bizottság véleményét. Az bizonyára előfordul majd, hogy sokaknak nem tetszik a vélemé­nyünk, de ezt vállalni kell. Győrffy Árpád Esti barokk Impozáns látványt nyújt Pápa barokk Fő terén az új esti kivilá­gításban pompázó nagytemplom. Fotó: Mészáros József

Next