Napló, 1994. február ( 50. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-10 / 34. szám

8 -NAPLÓ Egymillárdos kötvénykibocsátás Reorganizáció a Nitrokémiánál A magyar gazdaságban a reorganizáció gondolatá­nak előtérbe kerülése egy­beesett az ÁV Rt. létrehozá­sával. Szakmai körökben egyre elfogadottabbá vált az a tény, hogy létezik egy bizonyos vállalati kör, amelyet különféle eszkö­zökkel érdemes rendbe hozni azért, hogy privatizá­lásukkor lényegesen ma­gasabb bevételhez jusson a tulajdonos (az állam tu­lajdonosi jogosítványait megtestesítő szervezet). A reorganizáció finanszíro­zására szóba jöhető források kö­zül a privatizációs bevételekből erre fordítható összeg és fel­használhatóságának időpontja egyaránt bizonytalan, a nemzet­közi pénzügyi intézményektől ilyen célra igénybe vehető forrá­sok átfutási ideje szintén megle­hetősen hosszú. Nem lemondva az említett finanszírozási forrá­sokról, kézenfekvőnek látszott, hogy meg kell kísérelni a hazai tőkepiacról összegyűjteni a pénzt, s egy új instrumentummal egyúttal némi lendületet is kap­hat ez utóbbi fejlődése. A tőke­piaci fejlődés felgyorsulása ugyanis állami segédlet nélkül nehezen képzelhető el. A jó érte­lemben vett állami beavatkozás példája lehet, az ha az állam a maga eszközeivel támogat bizo­nyos értékpapír-konstrukciókat. Az általánosan elterjedt véle­kedés szerint a részvénybefekte­tés ma meglehetősen kockáza­tos, s éppen ezért a befektetők nem preferálják. Bizonyára el­tart még egy ideig, amíg ez a szemlélet megváltozik. A cé­geknek azonban addig is szük­ségük van viszonylag olcsó tő­kepiaci forrásokra. E nehéz pe­riódus áthidalására szolgál az ÁV Rt. által garantált, részvény­re cserélhető kötvény konstruk­ciója. Az már a kidolgozás idő­pontjában nyilvánvaló volt, hogy nem lehet általános gyógy­írként alkalmazni, hanem csak olyan vállalatok esetében, ame­lyek megfelelnek három alapve­tő feltételnek: jól körülhatárol­ható, pozitív jövőképük van (az­az kidolgozható egy reális cse­lekvési program, amelynek eredményeként a vállalat értéke növekszik); döntő mértékben az állam a tulajdonosuk; menedzs­mentjük elfogadja a kínált konstrukciót, s hajlandó az elő­készítésével, alkalmazásával já­ró munkát vállalni. Az elképze­lést áprilisban ismertettük meg mintegy 25 cég képviselőivel, akik között a 12 nagy állami vál­lalat reprezentánsai is helyet foglaltak. A balatonfűzfői Nitrokémia Rt. felismerve a kötvénykibo­csátásban a számára rejlő elő­nyöket, igényelte e lehetőséget. Az Á­V Rt. a vállalat és a Cor­­vinbank Rt. szakemberei által elkészített reorganizációs tervet külső független -köztük külföl­di - szakértő cégekkel vizsgál­tatta meg, annak eredményekép­pen döntött a garancia megadá­sáról - mondotta a Napló kérdé­sére Réti Tamás vezérigazgató. A zárt körben kibocsátott kötvé­nyek névértéke 1 milliárd forint. Az elmúlt években alig fordult elő ilyen volumenű vállalati köt­vénykibocsátás, futamideje 3 év, a tőkét egy összegben a lejá­ratkor fizeti vissza.­­A befektetők a kamatlábak jövőbeni alakulásával kapcsola­tos bizonytalanságok miatt a változó kamatozású konstruk­ciót részesítették előnyben, a teljes felkínált mennyiséget eb­ből a sorozatból vásárolták meg, s az értékesítés 1994. január 31 - én sikeresen lezárult. - tájé - Hogyha elindul a vonat... Befektetési alapok Az idén hozamot fizető - tehát már „történettel” ren­delkező -értékpapír-befek­tetési alapok rövid lejáratú értékpapírokban tartják va­gyonuk legnagyobb részét - derül ki az alapkezelők munkatársainak válaszai­ból. Az alapkezelők véleménye az volt: az egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírok kamat­szintje még nem érte el a csú­csot, és így az ezekből való „be­vásárlással” érdemes várni. Az értékpapíralapok az eddigiek­ben főképp államkötvényekbe fektették vagyonukat. Az 1992 végén indult Prémi­um alap portfoliójának fele 180 napon belüli lejáratú. A rövid lejáratú papírokból 1993 har­madik negyedévében vásárol­tak nagyobb mennyiséget. A Budapest I. alap portfoliójában szintén a jegybanki alapkamat­emelések környékén szaporod­tak meg a rövid lejáratú papí­rok. A velük egy időben indult Hunnia I. alap vagyonának fele 30-90 napos lejáratú papírok­ban testesül meg. Éven túli le­kötésű értékpapírjaik mennyi­sége néhány százalék, ezek vál­lalati kötvények. Az 1992­ tavaszán bejegyzett CA alap vagyonának 89,4 szá­zaléka egy éven belüli lekötésű papírokban van, két éven túli le­járatú papírjaik aránya mind­össze 8,3 százalék. A rövid lejáratú papírokat azért vásárolták a múlt év őszén, hogy így könnyebben tudják követni a kamatszint vár­ható emelkedését. A Tallér alap csak tavaly nyáron alakult, s az alapkezelő már akkor hangoztatta: szeret­nének fokozott mértékben rész­vényekbe is befektetni alapjaik­ban. Lekötött értékpapír-állo­mányuknak csaknem háromne­gyed része éven túli lejáratú. A Tallér portfoliójában 25 száza­lék a 180 napos lekötésű papí­rok, 3 százalék a 90 napon belü­li betétek aránya. (MTI) PÉNZ — PIAC ~ PROFIT__________________________1994. február 10­.törtök A részvény­­cserékről A sikeres részvénycsere-akci­ók folytatásaként az ÁVÜ az el­ső negyedévben 3,5 milliárd, az ÁV Rt. pedig mintegy 3 milliárd forint értékű vagyonnak megfe­lelő részvényt ajánl fel kárpótlá­si jegy ellenében - ismertette a szervezet terveit Pongrácz Ti­bor, az Állami Vagyonügynök­ség igazgatótanácsának elnöke kedden Budapesten tartott sajtó­­tájékoztatóján. A februártól és márciustól in­duló részvénycserékben 10 tár­saság értékpapírjait vásárolhat­ják meg a jelentkezők kárpótlási jegyért. Remélik, hogy ezek az akciók is a Globus, a Domus, és a Prímagáz részvényeinek a kö­zelmúltban befejeződött jegy­zéséhez hasonló sikerrel zárul­nak majd. E cégek értékesítésre felkínált értékpapírjaira jelentős túljegyzés érkezett, és a befek­tetők egy hónap alatt, mindhá­rom társaság esetében megkö­zelítően azonos, 400 százalék körüli árfolyam-nyereséget rea­lizálhattak. A részvénycserék eddigi kedvező tapasztalatai azt mutatják, hogy az értékpapír­vásárlók között jelentős szám­ban akadtak hosszú távú befek­tetők is, akik részvényeiket megtartották, nem értékesítet­ték azonnal a biztos készpénz reményében. Jó likvidpapírként szerepel a tőzsdén a kárpótlási jegy is. Ár­folyama normális szinten, 70-80 százalék között van. Jelenleg azonban még nem éri el a 70 szá­zalékot. Az egyre gyakrabban je­lentkező lakossági félelem azon­ban indokolatlanul nagy nyomást gyakorolhat a kárpótlási jegyek piacára, s ez hátrányosan érinthe­ti a kisbefektetőket. A kárpótlásra jogosultak nagy része ugyanis at­tól tart, hogy egy új kormánykoa­líció megalakulása után bizonyta­lanná válhat a kárpótlási jegyek felhasználhatósága. Pongrácz Ti­bor ezért fontosnak tartotta, hogy az ellenzéki pártok ezzel kapcso­latban mielőbb nyugtassák meg a közvéleményt. Csépi Lajosnak az ÁV Rt. élére történt kinevezése után várhatóan szorosabban és ered­ményesebben tud majd együtt­működni a két szervezet. Ennek köszönhetően a kárpótlási je­gyek csereakcióiban, a KRP- ben és más privatizációs prog­ramban egymással szinkronban tudnak majd tevékenykedni. (MTI) Népszerű hitel A százmillió dolláros keres­kedelemfejlesztési világbanki hitelből eddig - egy év alatt - mintegy 14 millió dollárt vettek fel a kereskedők. A bankok szerződései ezzel szemben ösz­­szesen 18 millió dollárra szól­nak - válaszolta Schagrin Ta­más, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes állam­titkára az MTI érdeklődésére. A tárca illetékese szerint ed­dig valóban meglehetősen ke­vés ilyen hitelt vettek fel, mint ahogy ezt a kereskedelem ér­dek-képviseleti szervei gyakran hangoztatják. Figyelembe kell azonban venni, hogy a keret el­költésére öt év áll rendelkezés­re. A viszonylag csekély érdelő­­dés oka az államtitkár-helyettes szerint a magas kamat. A Világ­bank ugyanis 7,7 százalékkal, az MNB 22 százalékkal, a ke­reskedelmi bankok pedig 25-26 százalékkal nyújtják a kölcsönt. Szerepet játszik a vállalkozások tőkeszegénysége is, ha ugyanis a fejlesztést kizárólag hitelből finanszírozzák, a kamatterhek valóban nagy terhet jelentenek. Nem várható el az sem - szö­gezte le a helyettes államtitkár -, hogy a kamatok alacsonyabbak legyenek, mint az infláció mér­téke. A bankok egyébként az el­múlt egy év alatt 419 kérelmet bíráltak el, s a legtöbb hitelt for­góeszköz-finanszírozásra, az élelmiszerüzletek árufel­töltésé­re, boltátalakításra és fuvaro­zóeszközök vásárlására folyósí­tották. A minisztérium folya­matosan tárgyal a bankokkal, hogy aktívabban vegyenek részt a hitelkihelyezésben. A tapasz­talatok ugyanis azt mutatják, hogy a kisebb összegek folyósí­tására a bankok nem bizonyul­nak elég készségesnek. Gond az is, hogy sokan nem tudják, hogy miután a világbanki hitel piac­­fejlesztésre szól, nemcsak ke­reskedők, hanem termelők is igénybe vehetik, ha a felhaszná­lás kereskedelmi fejlesztési cé­lokat szolgál. A Lupis-jelenség Az Ybl Bank botránya után újabb bomba robbant a hazai pénzpiacon. Lupis József, a mind ez idáig jó nevű Lupis Bró­kerház Rt. vezérigazgatója ellen sikkasztás és más bűncselek­mény elkövetésének alapos gyanúja miatt büntetőeljárást in­dított az Országos Rendőr-főkapitányság. Bevallom, engem legkevésbé ez a tény izgat. A helyzet ugyanis egyszerű, ha valaki sikkasztott, meg kell büntetni. Sokkal komolyabb gondnak tartom, hogy a honvédség, a bel­ügyi tárca és a Magyar Államvasutak Rt. milliárdjai miatt robbant ki a botrány. Többszintű bankrendszer, értékpapír-felügyelet, tőzsde, no és brókercégek is vannak már, s aki kockáztat, nyerhet, de nagyot bukhat is, így van ez rendjén. A saját pénzével persze mindenki azt csinál, amit akar. Csakhogy Lupis József bukása arra derített fényt, hogy valakik állami, költségvetési pénz­eket tettek kockára, még ha nem is saját zsebre. Hogy mást ne mondjunk, a MÁV nem is olyan régen komoly milliókat kapott a költségvetéstől. Bizonyára nem azért, hogy a tőzsdén fial­tassa. Érthetetlennek tartom azt is, hogy a minisztériumok szabad pénzeszközeiket brókercégek segítségével próbálják jól kamatoztatni. Az pedig mégiscsak érdekes, hogy miközben a Magyar Államvasutak például szinte máról holnapra él, a vasutasok több ízben figyelmeztető sztrájkot tartottak bérüket kevesellve, addig pénzügyi vezetői mintegy milliárd forintot kötnek le hosszú hónapokra. Egyszerűen nem értem, hogy a nem üzleti alapokon álló belügyi és honvédségi tárcának miért kell a költségvetés által kapott milliárdokat gyarapítania. Nekik ugyanis nem ez a feladatuk. S ha a tőzsdén buknak, ki fizet? Persze, ha Lupis József nem bukik el, botrány sincs. Ha az állampapíroknál nagyobb hasznot hoz a minisztériumok tőzs­dei akciója, tán nem is tudnánk róla. Csakhogy az üzlet nem jött be. A pénz elszállt, s a tárcák perelhetnek. A kérdés to­vábbra is csak az: kifizet? Bár nem szeretném, ha demagógiával vádolnának, mégis meg kell állapítanom, ez esetben is mi, állampolgárok fize­tünk. No persze nem egy az egyben, de a költségvetés jelentős része a mi ilyen-olyan adóinkból tevődik össze. S innentől kezdve tulajdonképpen már valahol mindegy is, hogy a brókercég ki tudja-e elégíteni ügyfelei követeléseit, avagy sem. Az Állami Értékpapír Felügyelet első számú veze­tője szerint pillanatnyilag arra lehet következtetni: nem lesz olyan ügyfele a brókercégnek, aki kielégítetlen marad. Ám a fentiek fényében nem igazán ez a lényeg. -tóth - Megyei privatizációs hírek Eredményes tenderzárás Eredményesen zárult a Bakony Gaszt Rt. állami tu­lajdonú 52,66 milliárd forint névértékű részvénycsomagjá­nak értékesítése. A pályázat nyertese a Bakony Gaszt Rt. dolgozói, a Makié Rt. és a Ca­­mill Rt. részvételével alakult konzorcium. Pályázattal értékesítik a Ber­­ker Kereskedelmi Rt. Pápa, Veszprémi út 26. sz. alatti üzletét. A pályázat február 25-én zárul. Kárpótlási jegyért cserélhető részvények: Alkaloida február 21-ig, 10 kpj/12 részvény Biogal február 25-ig 1 kpj/1 részvény Csemege Meinl február 11-ig 4 kpj/3 részvény Möbiusz Húsipar február 11- ig 3 kpj/4 részvény Az ÁVÜ Marketing Adat­bázis és a Privatizációs Füze­tek megtekinthetők a Megyei Vállalkozási Központ alirodái­­ban. A Marketing Adatbázisban 31 Veszprém megyei ingatlan szerepel, amelyet a privatizáció során értékesítenek. A lista megtekinthető az ÁVÜ megyei ügyfélszolgálatánál. GÖNCZ-CSAPÁGY• MINŐSÉGI ÉS OLCSÓ • csapágyak • szimeringek • Seeger gyűrűk 111 • ékszíjak • kenőanyagok • zsírok­­ • diagnosztikai csapágy vizsgáló műszerek Mindez egy helyen, a Göncz-csapágynál, Veszprém, Munkácsy u. 3. Nyitva: hétfőtől péntekig, 7-15 óráig Telefon/fax: 06/88/321-498 (73204/10) Szentgál község önkormányzata TERVEZŐI PÁLYÁZATOT HIRDET a Szentgál, Hársfa utcai iskolaépület 4—6 tanteremmel , tornateremmel történő bővítésének megtervezésére tanulmányterv szinten A tervezéssel kapcsolatos további tájékoztatást 1994. február 25-ig a polgármesteri hivatalban tudunk adni szerdai napon, teljes munkaidőben A pályázatok benyújtási határideje: 1994. március 31. Ügyintéző: Schmidt István (74983/10)

Next