Napló, 1994. február ( 50. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-10 / 34. szám
8 -NAPLÓ Egymillárdos kötvénykibocsátás Reorganizáció a Nitrokémiánál A magyar gazdaságban a reorganizáció gondolatának előtérbe kerülése egybeesett az ÁV Rt. létrehozásával. Szakmai körökben egyre elfogadottabbá vált az a tény, hogy létezik egy bizonyos vállalati kör, amelyet különféle eszközökkel érdemes rendbe hozni azért, hogy privatizálásukkor lényegesen magasabb bevételhez jusson a tulajdonos (az állam tulajdonosi jogosítványait megtestesítő szervezet). A reorganizáció finanszírozására szóba jöhető források közül a privatizációs bevételekből erre fordítható összeg és felhasználhatóságának időpontja egyaránt bizonytalan, a nemzetközi pénzügyi intézményektől ilyen célra igénybe vehető források átfutási ideje szintén meglehetősen hosszú. Nem lemondva az említett finanszírozási forrásokról, kézenfekvőnek látszott, hogy meg kell kísérelni a hazai tőkepiacról összegyűjteni a pénzt, s egy új instrumentummal egyúttal némi lendületet is kaphat ez utóbbi fejlődése. A tőkepiaci fejlődés felgyorsulása ugyanis állami segédlet nélkül nehezen képzelhető el. A jó értelemben vett állami beavatkozás példája lehet, az ha az állam a maga eszközeivel támogat bizonyos értékpapír-konstrukciókat. Az általánosan elterjedt vélekedés szerint a részvénybefektetés ma meglehetősen kockázatos, s éppen ezért a befektetők nem preferálják. Bizonyára eltart még egy ideig, amíg ez a szemlélet megváltozik. A cégeknek azonban addig is szükségük van viszonylag olcsó tőkepiaci forrásokra. E nehéz periódus áthidalására szolgál az ÁV Rt. által garantált, részvényre cserélhető kötvény konstrukciója. Az már a kidolgozás időpontjában nyilvánvaló volt, hogy nem lehet általános gyógyírként alkalmazni, hanem csak olyan vállalatok esetében, amelyek megfelelnek három alapvető feltételnek: jól körülhatárolható, pozitív jövőképük van (azaz kidolgozható egy reális cselekvési program, amelynek eredményeként a vállalat értéke növekszik); döntő mértékben az állam a tulajdonosuk; menedzsmentjük elfogadja a kínált konstrukciót, s hajlandó az előkészítésével, alkalmazásával járó munkát vállalni. Az elképzelést áprilisban ismertettük meg mintegy 25 cég képviselőivel, akik között a 12 nagy állami vállalat reprezentánsai is helyet foglaltak. A balatonfűzfői Nitrokémia Rt. felismerve a kötvénykibocsátásban a számára rejlő előnyöket, igényelte e lehetőséget. Az ÁV Rt. a vállalat és a Corvinbank Rt. szakemberei által elkészített reorganizációs tervet külső független -köztük külföldi - szakértő cégekkel vizsgáltatta meg, annak eredményeképpen döntött a garancia megadásáról - mondotta a Napló kérdésére Réti Tamás vezérigazgató. A zárt körben kibocsátott kötvények névértéke 1 milliárd forint. Az elmúlt években alig fordult elő ilyen volumenű vállalati kötvénykibocsátás, futamideje 3 év, a tőkét egy összegben a lejáratkor fizeti vissza.A befektetők a kamatlábak jövőbeni alakulásával kapcsolatos bizonytalanságok miatt a változó kamatozású konstrukciót részesítették előnyben, a teljes felkínált mennyiséget ebből a sorozatból vásárolták meg, s az értékesítés 1994. január 31 - én sikeresen lezárult. - tájé - Hogyha elindul a vonat... Befektetési alapok Az idén hozamot fizető - tehát már „történettel” rendelkező -értékpapír-befektetési alapok rövid lejáratú értékpapírokban tartják vagyonuk legnagyobb részét - derül ki az alapkezelők munkatársainak válaszaiból. Az alapkezelők véleménye az volt: az egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírok kamatszintje még nem érte el a csúcsot, és így az ezekből való „bevásárlással” érdemes várni. Az értékpapíralapok az eddigiekben főképp államkötvényekbe fektették vagyonukat. Az 1992 végén indult Prémium alap portfoliójának fele 180 napon belüli lejáratú. A rövid lejáratú papírokból 1993 harmadik negyedévében vásároltak nagyobb mennyiséget. A Budapest I. alap portfoliójában szintén a jegybanki alapkamatemelések környékén szaporodtak meg a rövid lejáratú papírok. A velük egy időben indult Hunnia I. alap vagyonának fele 30-90 napos lejáratú papírokban testesül meg. Éven túli lekötésű értékpapírjaik mennyisége néhány százalék, ezek vállalati kötvények. Az 1992 tavaszán bejegyzett CA alap vagyonának 89,4 százaléka egy éven belüli lekötésű papírokban van, két éven túli lejáratú papírjaik aránya mindössze 8,3 százalék. A rövid lejáratú papírokat azért vásárolták a múlt év őszén, hogy így könnyebben tudják követni a kamatszint várható emelkedését. A Tallér alap csak tavaly nyáron alakult, s az alapkezelő már akkor hangoztatta: szeretnének fokozott mértékben részvényekbe is befektetni alapjaikban. Lekötött értékpapír-állományuknak csaknem háromnegyed része éven túli lejáratú. A Tallér portfoliójában 25 százalék a 180 napos lekötésű papírok, 3 százalék a 90 napon belüli betétek aránya. (MTI) PÉNZ — PIAC ~ PROFIT__________________________1994. február 10.törtök A részvénycserékről A sikeres részvénycsere-akciók folytatásaként az ÁVÜ az első negyedévben 3,5 milliárd, az ÁV Rt. pedig mintegy 3 milliárd forint értékű vagyonnak megfelelő részvényt ajánl fel kárpótlási jegy ellenében - ismertette a szervezet terveit Pongrácz Tibor, az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnöke kedden Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. A februártól és márciustól induló részvénycserékben 10 társaság értékpapírjait vásárolhatják meg a jelentkezők kárpótlási jegyért. Remélik, hogy ezek az akciók is a Globus, a Domus, és a Prímagáz részvényeinek a közelmúltban befejeződött jegyzéséhez hasonló sikerrel zárulnak majd. E cégek értékesítésre felkínált értékpapírjaira jelentős túljegyzés érkezett, és a befektetők egy hónap alatt, mindhárom társaság esetében megközelítően azonos, 400 százalék körüli árfolyam-nyereséget realizálhattak. A részvénycserék eddigi kedvező tapasztalatai azt mutatják, hogy az értékpapírvásárlók között jelentős számban akadtak hosszú távú befektetők is, akik részvényeiket megtartották, nem értékesítették azonnal a biztos készpénz reményében. Jó likvidpapírként szerepel a tőzsdén a kárpótlási jegy is. Árfolyama normális szinten, 70-80 százalék között van. Jelenleg azonban még nem éri el a 70 százalékot. Az egyre gyakrabban jelentkező lakossági félelem azonban indokolatlanul nagy nyomást gyakorolhat a kárpótlási jegyek piacára, s ez hátrányosan érintheti a kisbefektetőket. A kárpótlásra jogosultak nagy része ugyanis attól tart, hogy egy új kormánykoalíció megalakulása után bizonytalanná válhat a kárpótlási jegyek felhasználhatósága. Pongrácz Tibor ezért fontosnak tartotta, hogy az ellenzéki pártok ezzel kapcsolatban mielőbb nyugtassák meg a közvéleményt. Csépi Lajosnak az ÁV Rt. élére történt kinevezése után várhatóan szorosabban és eredményesebben tud majd együttműködni a két szervezet. Ennek köszönhetően a kárpótlási jegyek csereakcióiban, a KRP- ben és más privatizációs programban egymással szinkronban tudnak majd tevékenykedni. (MTI) Népszerű hitel A százmillió dolláros kereskedelemfejlesztési világbanki hitelből eddig - egy év alatt - mintegy 14 millió dollárt vettek fel a kereskedők. A bankok szerződései ezzel szemben öszszesen 18 millió dollárra szólnak - válaszolta Schagrin Tamás, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára az MTI érdeklődésére. A tárca illetékese szerint eddig valóban meglehetősen kevés ilyen hitelt vettek fel, mint ahogy ezt a kereskedelem érdek-képviseleti szervei gyakran hangoztatják. Figyelembe kell azonban venni, hogy a keret elköltésére öt év áll rendelkezésre. A viszonylag csekély érdelődés oka az államtitkár-helyettes szerint a magas kamat. A Világbank ugyanis 7,7 százalékkal, az MNB 22 százalékkal, a kereskedelmi bankok pedig 25-26 százalékkal nyújtják a kölcsönt. Szerepet játszik a vállalkozások tőkeszegénysége is, ha ugyanis a fejlesztést kizárólag hitelből finanszírozzák, a kamatterhek valóban nagy terhet jelentenek. Nem várható el az sem - szögezte le a helyettes államtitkár -, hogy a kamatok alacsonyabbak legyenek, mint az infláció mértéke. A bankok egyébként az elmúlt egy év alatt 419 kérelmet bíráltak el, s a legtöbb hitelt forgóeszköz-finanszírozásra, az élelmiszerüzletek árufeltöltésére, boltátalakításra és fuvarozóeszközök vásárlására folyósították. A minisztérium folyamatosan tárgyal a bankokkal, hogy aktívabban vegyenek részt a hitelkihelyezésben. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a kisebb összegek folyósítására a bankok nem bizonyulnak elég készségesnek. Gond az is, hogy sokan nem tudják, hogy miután a világbanki hitel piacfejlesztésre szól, nemcsak kereskedők, hanem termelők is igénybe vehetik, ha a felhasználás kereskedelmi fejlesztési célokat szolgál. A Lupis-jelenség Az Ybl Bank botránya után újabb bomba robbant a hazai pénzpiacon. Lupis József, a mind ez idáig jó nevű Lupis Brókerház Rt. vezérigazgatója ellen sikkasztás és más bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt büntetőeljárást indított az Országos Rendőr-főkapitányság. Bevallom, engem legkevésbé ez a tény izgat. A helyzet ugyanis egyszerű, ha valaki sikkasztott, meg kell büntetni. Sokkal komolyabb gondnak tartom, hogy a honvédség, a belügyi tárca és a Magyar Államvasutak Rt. milliárdjai miatt robbant ki a botrány. Többszintű bankrendszer, értékpapír-felügyelet, tőzsde, no és brókercégek is vannak már, s aki kockáztat, nyerhet, de nagyot bukhat is, így van ez rendjén. A saját pénzével persze mindenki azt csinál, amit akar. Csakhogy Lupis József bukása arra derített fényt, hogy valakik állami, költségvetési pénzeket tettek kockára, még ha nem is saját zsebre. Hogy mást ne mondjunk, a MÁV nem is olyan régen komoly milliókat kapott a költségvetéstől. Bizonyára nem azért, hogy a tőzsdén fialtassa. Érthetetlennek tartom azt is, hogy a minisztériumok szabad pénzeszközeiket brókercégek segítségével próbálják jól kamatoztatni. Az pedig mégiscsak érdekes, hogy miközben a Magyar Államvasutak például szinte máról holnapra él, a vasutasok több ízben figyelmeztető sztrájkot tartottak bérüket kevesellve, addig pénzügyi vezetői mintegy milliárd forintot kötnek le hosszú hónapokra. Egyszerűen nem értem, hogy a nem üzleti alapokon álló belügyi és honvédségi tárcának miért kell a költségvetés által kapott milliárdokat gyarapítania. Nekik ugyanis nem ez a feladatuk. S ha a tőzsdén buknak, ki fizet? Persze, ha Lupis József nem bukik el, botrány sincs. Ha az állampapíroknál nagyobb hasznot hoz a minisztériumok tőzsdei akciója, tán nem is tudnánk róla. Csakhogy az üzlet nem jött be. A pénz elszállt, s a tárcák perelhetnek. A kérdés továbbra is csak az: kifizet? Bár nem szeretném, ha demagógiával vádolnának, mégis meg kell állapítanom, ez esetben is mi, állampolgárok fizetünk. No persze nem egy az egyben, de a költségvetés jelentős része a mi ilyen-olyan adóinkból tevődik össze. S innentől kezdve tulajdonképpen már valahol mindegy is, hogy a brókercég ki tudja-e elégíteni ügyfelei követeléseit, avagy sem. Az Állami Értékpapír Felügyelet első számú vezetője szerint pillanatnyilag arra lehet következtetni: nem lesz olyan ügyfele a brókercégnek, aki kielégítetlen marad. Ám a fentiek fényében nem igazán ez a lényeg. -tóth - Megyei privatizációs hírek Eredményes tenderzárás Eredményesen zárult a Bakony Gaszt Rt. állami tulajdonú 52,66 milliárd forint névértékű részvénycsomagjának értékesítése. A pályázat nyertese a Bakony Gaszt Rt. dolgozói, a Makié Rt. és a Camill Rt. részvételével alakult konzorcium. Pályázattal értékesítik a Berker Kereskedelmi Rt. Pápa, Veszprémi út 26. sz. alatti üzletét. A pályázat február 25-én zárul. Kárpótlási jegyért cserélhető részvények: Alkaloida február 21-ig, 10 kpj/12 részvény Biogal február 25-ig 1 kpj/1 részvény Csemege Meinl február 11-ig 4 kpj/3 részvény Möbiusz Húsipar február 11- ig 3 kpj/4 részvény Az ÁVÜ Marketing Adatbázis és a Privatizációs Füzetek megtekinthetők a Megyei Vállalkozási Központ alirodáiban. A Marketing Adatbázisban 31 Veszprém megyei ingatlan szerepel, amelyet a privatizáció során értékesítenek. A lista megtekinthető az ÁVÜ megyei ügyfélszolgálatánál. GÖNCZ-CSAPÁGY• MINŐSÉGI ÉS OLCSÓ • csapágyak • szimeringek • Seeger gyűrűk 111 • ékszíjak • kenőanyagok • zsírok • diagnosztikai csapágy vizsgáló műszerek Mindez egy helyen, a Göncz-csapágynál, Veszprém, Munkácsy u. 3. Nyitva: hétfőtől péntekig, 7-15 óráig Telefon/fax: 06/88/321-498 (73204/10) Szentgál község önkormányzata TERVEZŐI PÁLYÁZATOT HIRDET a Szentgál, Hársfa utcai iskolaépület 4—6 tanteremmel , tornateremmel történő bővítésének megtervezésére tanulmányterv szinten A tervezéssel kapcsolatos további tájékoztatást 1994. február 25-ig a polgármesteri hivatalban tudunk adni szerdai napon, teljes munkaidőben A pályázatok benyújtási határideje: 1994. március 31. Ügyintéző: Schmidt István (74983/10)