Napló, 1994. február ( 50. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-11 / 35. szám
8 -NAPLÓ Előkészítősök - Szevasz! - rikkant fel az ajtó mellett ülő kislány, amikor a tanító az osztályba lép. — Jó, hogy jössz! Már vártunk! - és kezét nyújtja. A parolázás után komoly munka kezdődik. Tágra nyílt szemű, csupa fül mindegyik, ahogy a mesét hallgatja. A történet végén rajzlapra sikerüik a szereplőket. Az egyik rajznál a tanító bácsi kissé megcsóválja a fejét. Az alkotó azonnal reagál. - Talán azt hitted, hogy én ügyes vagyok? - Az igen válaszra újból munkához lát, hogy javítson. Nagy igyekezetüket csak az uzsonnaszünet állíthatja meg. Az asztalra terítik a szalvétát, rá az elemózsiát. Nemrég ebédeltek, de itt együtt jobban esik a falat. Nekilátnak. Egyik társuk előtt üres az asztal. Szomorúan nézi a majszolókat. Észreveszik. Percek alatt terüljasztalkámmá válik az iménti üresség. Van ott minden jó, keksz, alma, csokidarabka, kettétört kenyérszelet. Most még jobban esik minden falat. Közben halkan figyelmeztetik egymást, hogy magyar ember nem beszél, ha eszik, vagy legalábbis keveset. Annál többet utána. Nagy hanggal biztatják a tornapadon egyensúlyzókat. Jókat kacagnak, miközben nagy igyekezetük jutalmaként végigérnek a padon. Elégedetten törlik meg izzadt kis homlokukat. Egyik nem állja szó nélkül. Tanítójához bújik és kinyilatkoztat: -Te vagy a legjobb tanuló (így, tanuló), mert ilyen jókat találsz ki. Szupi volt! Máskor is találj ki ilyeneket! - a többiek bólogatva nyugtázzák társuk igazát. Az idő gyorsan telik. Készülődni kell haza. A legkisebbnek lassan megy még az öltözködés. Egyikük, miközben segít felcibálni a kabátot, korholja: - Igyekezz, mert a tanító bácsi lekési a buszt, az anyukája meg majd megszidja, mert azt hiszi, hogy a kocsmában volt! — Kitör a kacaj. Még az utcán is hangosan tárgyalják a jó bemondást. Ebből a gyermeki ártatlanságból, önfeledt jókedvből, kendőzetlenül kimondott őszinteségből kellene elraktározni egy keveset a felnőttkorra. Segítene átlépni az élet buktatóit a nehezebb időkben. Véti Ferenc, Devecser Egyike a legszebbeknek Ha valaki a Veszprémi Egyetem felől jön lefelé, a belváros felé, mindjárt szemébe tűnik a város egyik legszebb, azaz, volt legszebb épülete. Az idő erősen megkoptatta, megcsonkította, de így is lenyűgöző. Ha idegen jön városunkba, s felmegy a várba, Szent István és Gizella mellől letekintvén a céhvilág negyedére, és azon túl a Bakony -peremét látja, ahol a hegyvonulat találkozik az égbolttal, s a tűztoronyból látva az egész várost, megkérdi: mi van még látnivaló? Sok minden - mondja a veszprémi ember. Nézze meg az Eötvös Károly Megyei Könyvtárat kívülről, ha szépet akar látni! Tudjuk jól, hogy az önkormányzat ismeri a ház szomorú állapotát, gyűléseken beszélnek róla, újságcikkek témája, a Napló, a Veszprémi Hét is foglalkozott vele. Nem a jóindulat hiányzik, hanem a pénz..., vannak fontosabb dolgok... De az épület már nem várhat, jön a nyár, az idegenforgalom. Lehet, hogy optimista vagyok, de az az érzésem, hogy a sok ajtódöngetésre a városi önkormányzat, sőt a megyei köztársasági megbízott is foglalkozik az üggyel. Nehezen, de pár évvel ezelőtt mégis megtörtént a megyeház és a mellette lévő volt főispáni ház új ruhába öltöztetése, Debreceny János építész nagyszerű közreműködésével. Gondoljunk csak a ház előtti ötágú, kovácsoltvas kandeláberekre, melyek szinte megemelik a megye első házának tekintélyét, színvonalát. E rövid írásom nem akar mindenáron sürgető jellegű lenni, de mint a várost szerető lokálpatrióta remélem, ha sokszor emlegetjük, egyszer meg fog valósulni. Bán Ferenc Veszprém Szemet szemért Elképesztő, hogy mennyi a gyilkosság, rablás, erőszak országunkban. Nincs biztonságban sem ember, sem vagyon. Miért törölték el a halálbüntetést? Aki szándékosan öl, annak nincs joga az élethez. Igaz, hasznos jó állampolgárokat kivégeztek, lehetne sorolni, hogy csak Nagy Imrét, dr. Brusznyait és az '56-os hősöket említsem. A bűnösök meg élvezik az életet s a papjánosok vígan élnek. Hol itt az igazság? Gyenge a bírói ítélet, nincs elrettentő hatása. Ha el is ítélik a zsiványokat, a börtönben meghúzzák magukat, előbb elengedik őket, s kijőve folytatják a gonoszságot. Valamit módosítani, szigorítani kellene. Somlainé Devecser, Petőfi u. (93 éves) Megtalált pénz Január 17-én délelőtt Veszprémben, számomra máig megfejthetetlen módon elvesztettem a pénztárcámat. A benne található nagy pénzösszeg miatt lemondtam arról, hogy valaha ismét viszontláthatom. Egy nappal később a Skála Áruház dolgozóinak és a becsületes megtalálónak köszönhetően pénzem hiánytalanul visszakerült hozzám. Nyilvánosan szeretnék köszönetet mondani a megtalálónak. Tamás Tibor Bakonynána, Gaja u. A HÉT HAT NAPJÁN NAPLÓ ® IF~i tenyésztők, |OIXO. kutyatartók! wlWWW ! Figyelmükbe * * ajánlom a Hollandiában közkedvelt JARCO kutyatápot Kedvelő árak, ingyenes házhoz szállítás! Próbálja ki, kutyája kelés lesz érte! Részletes felvilágosítás: 8411 Kódárta, Kenderföld u. 1., Szabó Ivánné Telefon: 88/329-673 ................... (74734/11) . FIGYELEM! gumiköpenyek árusítása, kis- és W'' nagykereskedése, viszonteladók kiszolgálása személygépkocsikhoz, autóbuszokhoz, tehergépkocsikhoz, munkagépekhez VÁRJUK PARTNEREINKET! NÉMET AUTÓJAVÍTÓC SÜMEG, a 84-es főút mellett. § Telefon: 06/87/351 -400 S OLVASÓK FÓRUMA 1994. február 11., péntek Zsuzsi, hol vagy? Lapjuk január 22-i számában közzétett, Csikász Imréről szóló cikkük nagyon megnyerte tetszésemet, s valóban nagyon jó és igazán méltó megemlékezés volna, ha a város intim terén Csikász-szobor lenne! A közadakozással is egyetértek, s ha megszervezik a gyűjtést, magam is hozzájárulok e nemes cél megvalósításához. Ezzel együtt szeretném, ha tisztázódna végre, hogy az egyik legkedvesebb R. Kiss Lenke-szobor, népszerű nevén a Zsuzsi miért nem kerül már méltó helyre, hisz annak idején a város egyik legszebb helyén, a mostani városháza előtt volt, de az építkezés óta eltűnt a szemünk elől. Ezt a kedves és szép művészi alkotást nagyon sokan szerettük, a város igazi szép dísze volt. Miért kellett süllyesztőbe tenni az igazán szépen kialakított térről? Ilyen hosszú ideig nem tudtak megfelelő helyet találni számára? Ezt nemcsak én, de igen sok Veszprémet szerető polgár nagyon nehezményezi, s mielőbbi méltó elhelyezését kéri! Tóth Béláné Veszprém, Kádár. Vallomás Dóri Józsefné, Erzsike néni a Szőci Idősek Otthonának lakója. Lelkesen részt vesz a kultúrcsoport munkájában. Saját irományaival megnevetteti, megríkatja a lelkes közönséget. Önvallomását a széles olvasóközönségnek szánta. Kik vagytok, ti kedves idegenek? Tán a családom lennétek? Különös érzés, hogy ebben az otthonban, sokan összeverődve, egy nagy családot alkotunk. Mi a férjemmel otthon, mielőtt még idejöttünk sorsunkról gondolkodtunk, mi lesz velünk, ha egyszer tehetetlenek leszünk? A kegyes sors megoldotta problémánkat azzal, hogy minket ide befogadtak. Nem győzök eléggé hálát adni a sorsnak, hogy senkinek terhére nem lettem. Mert itt a szőci otthonban szakavatott egészségügyi dolgozók kezébe kerültem, akik szeretettel vesznek körül, ha ápolásra szorulok. Eljöhet a végórám, megnyugodva távozom, mert itt még a végtisztességet is megkapom. Isten áldja meg érte őket. Dóri Józsefné Szőc, Idősek Otthona Táblaerdő Talán érdemes lenne foglalkozni azzal, hogy kik és milyen esztétikai szempontok szerint tesznek ki hirdetőtáblákat városszerte. Mára az utcák, a kerítések, a házfalak, az útkereszteződések tarkák a különböző vállalkozói tábláktól. Például a szegény idegen a Munkácsy út környékén igencsak nézegethet a csúf táblák között. Ezek engedéllyel vannak ott? Valamiféle határt kellene szabni az illetékeseknek, mert lassacskán majd a tábláktól nem lehet látni az utcák neveit. Makrai Lászlóné Veszprém, Jutasi u. Fogadóórák a szerkesztőségben Közöljük kedves olvasóinkkal, hogy hetenként kétszer, kedden és pénteken délután 15-től 17 óráig tartunk fogadóórákat szerkesztőségünkben (Veszprém, Szabadság tér 15. I.). E fogadóórákon díjmentes jogi tanácsadással is szolgálunk. Más napokon csak a postán beérkező panaszos levelekkel és bejelentésekkel tudunk foglalkozni. Kérjük az időpontok betartását! Szép kor A nagymamám január 16-án töltötte be a 93. életévét. Ő a falunk legidősebb embere. A születésnapján készítettük róla a felvételt. Ezen a napon köszöntötték szeretettel gyermekei, unokái, dédunokái. Külön megköszönjük, hogy felköszöntötte őt falunk polgármestere is. Egyik unokája, Török Gáborné Olaszfalu, Major u. Pótszilveszter Rátóton A meghívás így szólt: Ha jöttök, lesztek, ha hoztok, esztek. Hagyománnyá vált már a Rátót Mátyás nyugdíjasklub januári pótszilvesztere. Ötéves jubileumát ünnepelte a klub. Ebből az alkalomból hívtuk meg az Erzsébet klub tagjait és velük együtt Gombos Antalnét, Gyöngyikét. Öt évvel ezelőtt ő volt az alapító. Vele együtt eljöttek rokonai, akik Floridából utaztak ide. Nagy örömmel ünnepeltek velünk. Vendégünk volt Szabó Antal, az iszkázi emlékmúzeum gondnoka, akitől meghívást kaptunk Iszkázra. A helyi Vöröskereszt részéről Olasz Jánosáé egy verset adott elő. Az est hangulatát a kádártai nyugdíjasklub előadása hozta meg. Nagy sikerrel szerepeltek a rátóti klubtagok a dalaikkal. Nagy örömmel fogadta a műsort a 130 főnyi jelenlévő, így is lehet olcsón jó hangulatot teremteni. Csak egy kis szeretet kell hozzá. Felejthetetlen este volt. A zene és a tánc hajnalig tartott. Mizsei Istvánné klubvezető, Gyulafirátót Egy igaz ember Mindig csodálatot keltettek bennem az emberek, ha munkával csodát műveltek. Ajkán él Krápitz Pista bácsi, aki egyedül is csodálatos ember. Ő a mi Pista bácsink a Bányásztelep bányász nyugdíjasainak szakszervezeti bizalmija. Nagyon egyszerű és nagyszerű ember, aki nemcsak szóval, de tettel is bizonyítja emberségét. Ilyen emberre mondják: „ahol tud, ott segít”. Szívügye az idős beteg emberek segítése. Ahova hívják megy, ajtót, ablakot, kerítést javít. Jó szóval vigasztal, könyvet ajánl. Ezen a karácsonyon sorra látogatta beteg nyugdíjastársait; egy kis fenyőág, néhány szem szaloncukor, egy kis ünnepi köszöntő máris ünnepi melegséget vitt öreg barátai szívébe. Pista bácsi mindig nyugalmat áraszt maga körül, szeretettel, szívből beszél, unokáiról, családjáról és más emberekről. Hisz az emberekben, hisznek neki is. Ő a mi kedves Pista bácsink, aki már 70 éves, de fáradhatatlan és lélekben fiatal. Kedves Pista bácsi, azt kívánjuk, jó egészségben legyél még nagyon sokáig a mi Pista bácsink, és vezetőid is vegyék észre, hogy milyen segítőkész jó ember vagy! Az ajkai Bányásztelep nyugdíjas bányászai nevében: Pápai József ny. bányász, Ajka, Diófa u. Mindentől függetlenül? Egyre többen vannak a T. Házban, akik nem az ország érdekeiért, hanem a jobb pozícióért szállnak harcba. Ez ma már jelenség. Tisztelet a kivételnek, de a helyezkedőknek, a taktikázóknak nem jár tisztelet. Ismereteim szerint a színváltoztatókat sohasem becsülték sokra egyik táborban sem. Szolgálataikat elfogadták saját érdekükben, aztán igyekeztek megszabadulni tőlük, mert aki egyszer inget váltott, arról nem lehet tudni, hogy mikor árulja el jelenlegi gazdáját, mikor vált újra inget. Talán sehol a világon nincs enynyi független képviselő. Sokan közülük nem merik megvallani elveiket, ezért a függetlenség mögé húzódtak, hogy megőrizzék pozíciójukat. Az átülésekről szólva: vajon az illető képviselők egyeztették elhatározásukat a választóikkal? Megkérdezték őket arról, hogy átülhetnek-e? Vagy az nem számít, hogy a választók milyen irányú, milyen elv szerinti képviseletükkel bízták meg őket? Olyan törvényjavaslatot kellene betejeszteni a T. Ház elé, hogy függetlenként ne lehessen indulni, továbbá a választási ciklus végéig maradjon a képviselő abban a padsorban, ahova a választók bizalmából, jóvoltából került. Király Józsefné Pápa, Kisliget Az olvasók fórumában közölt levelek tartalmával nem feltétlenül értünk egyet. Szívesen helyet adunk a miénktől eltérő véleményeknek is, de nem közöljük a személyeskedő, szélsőséges hangvételű írásokat. A szerkesztőségbe érkező leveleket általában rövidítve - szerkesztett formában adjuk közre. A kampány ideje alatt a választások tisztaságának megőrzése érdekében rovatunkban nem közlünk olyan tartalmú leveleket, melyek az érintett politikai pártokkal vagy személy szerint azok vezetőivel, tagjaival foglalkoznak. E döntésünket egyeztettük a pártok képviselőivel. Az oldalakat E. Hargitai Márta szerkesztette.