Napló, 1994. február ( 50. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-14 / 37. szám

1994. február 14., hétfő FÖLDKÖZELBEN Kárpótlás és... Néhány napja újra kárpótlási földárverések zajlanak településeinken. Sok olyan helyre is kimennek a stábok, ahol korábban befejezettnek hittük a földtulajdon nevesítését. Koczka K. Attila, a Veszprém Megyei Kárrendezési Hivatal elnöke ugyanis elmondta, hogy mindenhol tartanak árverést, ahol legalább egy aranykorona érték megmaradt a korábbi kínálatból. Aki a régebbi kárpótlási törvények igénybenyújtási határidőinek lejárta után jött rá, hogy dokumentálni tudja jogos kárpótlási igényét, vagy éppen a határidő elmulasztása miatt utasították el a kérelmét, az mától már postára adhatja a borítékját. Az igénybenyújtás új időszakának a kezdete a holnapi nap, tehát február 15-e. A postázással nem kell nagyon sietni, jobb ellenőrizni, hogy minden szükséges igazolás, anyakönyvi kivonat megvan-e. Ezzel elkerülhetjük, hogy hiánypótlásra utalják vissza a kérvényünket. Azt sem szabad elfelejteni, hogy március 15-én lejár a benyújtási határidő. Minthogy az a nap nemzeti ünnep, így a kárpótlási hivatalban a március 16-án éjfélig postázott kérelmeket fogadják el. Ez a határidő azonban jogvesztő, ami magyarul azt jelenti, hogy eltelte után semmilyen indokkal vagy igazolással nem fogadnak el kérelmeket. Aki hiánytalanul benyújtja a pontosan kitöltött kérvénye mellé a dokumentumokat, az reménykedhet abban, hogy még a most zajló árverési körben is licitálhat. Természetesen akkor, ha az állandó lakhelyén még lesz árverés. A mi megyénkben az állami gazdaságok területéről kijelölt földek is nagyon vonzók. A szabályok szerint ezekre bárki licitálhat majd, állandó lakóhelyétől függetlenül. Igaz, a Badacsonyi Állami Gazdaság földjei már elkeltek, de hatalmas erdőterületeket jelöltek ki az erdőgazdaságnál. Az erdőkről jut eszembe, hogy ismét megkezdte munkáját az Országgyűlés. Remélem, megalkotják a földtörvényt és az erdőbirtokosságról szóló törvényt is. Az erdőkkel kapcsolatos árverési szabályok megváltoztatását viszont nem látom indokoltnak. Mire a nagy erdőterületek sorra kerülnek, annyi lesz a kárpótlási jegy a piacon, hogy szinte kizárt az olcsó egyezségek túlsúlya. Nem tartom bűnnek azt sem, ha valaki azért akar erdőt szerezni, mert esetleg ahhoz rendelik a vadászati jogot. Magam vadpárti vagyok, de Széchényi Zsigmond vagy éppen Rakk Tamás írásaiból el tudom képzelni a vadászat örömét. Attól sem félek, hogy az új tulajdonosok majd fejszével mennek az erdőnek. Akik erre hivatkoznak, azok elfelejtik, hogy a mai hetven-, százéves erdőket az árverezők szülei, nagyszülei telepítették, ápolták a jól bevált erdőbirtokosság kereteiben. Az sem olyan nagy baj, hogy a majdani tulajdonosok nem szakképzett erdészek. Biztosan lesznek olyan szakemberek, akik megbízás alapján és illő honorárium ellenében elvégzik a munkákat. A szentgáli erdőbirtokosok és leszármazottaik terveit, céljait, sérelmeit és akaratát ismerve, biztos vagyok abban, hogy téved az az ember, aki a földművelőtől félti az erdőt. Varga Ibolya Az érem három oldala A közelmúltban két tudósítás is megjelent a Somló hegyi szarvaskárról. Minden történésnek - akár az éremnek - legalább két oldala van, e sajnálatos esemény sem kivétel. A somlószőlősi elöljárósághoz 16 szőlősgazda nyújtott be kártérítési igényt. A falu jegyzője tette a dolgát, az elmúlt hét csütörtökjére vadkárbecslést tűzött ki. Gondoskodott szakértő kirendeléséről, értesítette a károsultakat és a területileg illetékes vadásztársaságot. A jelzett időpontban meg is jelent mindahány érdekelt fél képviselője. Kezdetét vette a bejárás. A pánikba kergetett szarvasrudli után valóban megdöbbentő pusztítás maradt. A károk három fő csoportba sorolhatók: 1. kitört támoszlopok, 2. elszaggatott, összekuszált kordondrót, 3. törött, sérült szőlőtőkék. Minden gazda készült, papírról olvasta a birtokán fellelhető károkat oszlop, tőke, huzalfolyóméter, elmaradó termés szerint. Sokan már forintosították is igényeiket, öt-, sőt, hatjegyű számok formájában. Ekkor hangzott el a vadásztársaság képviselőjének mondata, valahogy így: „...ami káruk van, megfizetjük, függetlenül attól, hogy sem maguk, sem mi nem voltunk okozói. De csak a kárt, és nem többet! Számoljunk! Tőkét, oszlopot, huzalt.” S együtt nézte, számolta a károsult, a szakértő és a vadász (szintén szőlősgazda). Az oktalan pusztítás dühössé teszi az embert, mérgében a ceruzája is vastagabban fog, így eshetett, hogy mind a 16 esetben a tulajdonos számainak háromnegyede, kétharmada, fele találtatott valósnak, s került a jegyzőkönyvbe. A gazda a helyszínen eldönthette, pénzben kéri-e a kártérítést, vagy a birtokára szállított oszlopot, huzalt választja. A helyreállítás napszámbérét mindenki pénzben kapja meg. Ez volt az érem egyik oldala, lássuk a másikat. A vad az állam tulajdona, bármely szervezet is gyakorolja a vadászati jogot. A kínjaiktól kegyelemlövéssel megszabadított szarvasbikák pusztulása kinek fáj? Az államnak? Kézzelfogható-e az államnak ily módon keletkezett kára? Hol, kinél, minél csapódik le az idejekorán elpusztult állatok eszmei és tenyészértéke? A Somló hegy a Somlótája Vadásztársaság vadászterülete. Természeti értékeinél fogva - s ez alatt nem a rajta élő vadállomány értendő — tájvédelmi körzet. Hagyományosan szőlőtermelő vidék, át- meg átszőve kordondróttal, pincével, présházzal. Másképpen fogalmazva: vadászatra alkalmatlan terület. A vadásztársaság mégis bérleti díjat fizet utána, s jogi értelemben felelősséget is vállal a vad által okozott károsításokért. Az érem harmadik oldala: fényes nappal a gímszarvas akkor jön ki az erdőből, ha ott nem hagyják békén. A bikák mostanság vetik el agancsukat, s a hullott agancs jól fizető portéka mind a legális, mind a feketepiacon. Ebben az esetben is helybéli, somlószőlősi-dobai polgárok, kutyáik segítségével agancsozás céljából űzték, hajtották a vadat, míg azok ki nem törtek az erdőből. A biztonságérzetétől megfosztott, pánikba kergetett vad pedig menekül, átgázolva minden akadályon. Fentieket saját szememmel láttam, saját fülemmel hallottam 1994. február 10-én, a helyszínen. Fülöp György . / "KONTAKT" \. tfr M yr az ideális kapcsolat \ V 1994 február 17-én * ^ szakmai bemutatóval és vásárral W, nyílik a K-DUNÁNTÚL legnagyobb M SELYEMVIRÁG V nagykereskedése Veszprémben. éj Óriási áruválaszték,kedvező árak. m VI Kiegészítők,csokrok,futók,szalagok, JB vázák, cserepek, virágládák is kaphatták. Nyitva.Kereskedők, viszonteladók részére m m H-P: 8,30-15,00 óráig. éj v. Lakossági nyílt nap:febr.19-én 8,30-15-ig M . Cim: KONTAKT KFT:8200 Veszprém,Házgyári u. M /VSZVRT irodaház/ Tel:88-427-210 Ürilás Veszprémben, a Séd mozi kamaratermében február 15-én (kedden), 7-16 óráig Olasz ruhák 550 Ft/kg, lakástextiliák Mindenkit szeretettel vár a Karaván. (74756/1 H), Ajkán, a Nagy László Művelődési Központban február 15-én (kedden), 8-13 óráig Holland felnőtt-, gyermekruhák, lakástextíliák 550 Ft/kg Karaván s__________________________(74757/1H)/ Nás ruhák árusítása Fás növények dugványozása Korábbi írásunkban foglalkoztunk a délszaki növények magyarországi termesztési lehetőségével. Sok olvasói levélben a szaporításuk mikéntjét tudakolták. Ezért a fás növények dugványozással történő szaporításával külön cikkben foglalkozunk. Sok növénynél lehetőség van arra, hogy egyes leválasztott testrészeiből új, teljes növényt kapjunk. Az ivartalan szaporítást azoknál a növényeknél alkalmazzuk, amelyek nem hoznak magot, vagy arról szaporítva nem tartják meg faj-, illetve fajtaazonosságukat. Az így szaporított növények hasonlók az anyanövényhez és egymáshoz. Hátránya viszont, hogy a növények előállítása munkaigényesebb, és nem gépesíthető. A legelterjedtebb ivartalan szaporítási mód a dugványozás. „Dugvány az a növényrész, amely az anyanövényről leválasztva kedvező körülmények közé juttatva, hiányzó szerveit pótolja és önálló egyeddé fejlődik.” Aszerint, hogy a leválasztott növényrész az anyanövény mely részéből származik, beszélünk szár-, rügy-, gyökér- és levéldugványról. Ha zöld részeket használunk dugványnak, zölddugványról, ha fás részeket, fás dugványról beszélünk. A zöld- és fás dugványok aszerint, hogy a hajtás, illetve vessző felső vagy alsó részét használjuk fel, lehetnek csúcs-, illetve fejdugvány, és talp- vagy szárdugvány. A dugványok elkészítési módja szerint megkülönböztetünk egyszerű, kalapácsos és szakított dugványt. A dugványok sebfelületén a kambiumból hegesztőszövetek dudorodnak ki, és ezeken át új járulékos gyökerek törnek elő. A gyökeresedést zölddugványokon a hajtás növekedése, a fás dugványokon a rügyek pattanása, kihajtása jelzi. Zölddugványozás. Főleg a lombhullató cserjéket szaporítjuk így (fagyait, mályvacserjét, gyöngyvirágcserjét, Clematist, Forsithiát, orgonát, gyöngyvesszőt, kiwit stb.). Általában május végétől július elejéig végezzük, mikor a hajtás rugalmasan puha, de még nem fásodó, ujjal összenyomható, de meghajlítva már nem pattanik el. A dugványokon általában 2-4 rügy vagy rügypár legyen, így kb. a hosszuk 8-14 centiméter. A dugványt közvetlenül az alsó rügy alatt 2-3 mm-rel vágjuk (egyenes, sima metszlappal). A Clematis időközben is gyökeresedik, ezért ott is vághatjuk. A nehezen gyökeresedő fajoknál a metszlapon kívül még külön sebfelületet is vágunk, másfél cm hosszú és 2-3 mm széles szeletet a háncsból, a dugvány talpától felfelé. A nagyobb sebfelületen erősebb lesz a gyökérképződés. Az alsó leveleket eltávolítjuk, mert azok nem kerülhetnek a szaporítóközegbe, a felsőket pedig a párologtatás csökkentése céljából felére, harmadára visszavágjuk. Hoszszabb hajtásból több dugványt is készíthetünk. A hajtáscsúcsot csak akkor használjuk, ha már nem túl zsenge. A kész dugványokat durva szemcséjű perlitbe vagy tiszta folyami homokba rakjuk. A növényeket csak olyan mélyre rakjuk, amennyi szükséges a biztos rögzítésükhöz (1-2 cm). A dugványok olyan távol legyenek egymástól, hogy a leveleik ne érjenek össze. Ezután a meggyökeresedésig valamilyen üveg- vagy fóliatakarás is szükséges, lényeg az, hogy zártan, magas páratartalom alatt kell tartani, és árnyékolni kell a napsütéstől. Ha a gyökeresedés megindult, a növényeket fokozatosan szoktatjuk a fényhez és a levegőhöz. Félfás dugványozás: így szaporítjuk az örökzöldeket, a puha szövetű lombhullató növényeket, a fenyők egy részét. Ezek zölddugványai rosszul gyökeresednek, gyakran megrothadnak. A fenyőfélék téli dugványozása most (január-februárban) időszerű. A tujákat, a hamisciprusokat, borókákat és a tiszafaféléket szaporítjuk általában dugványozással. A borókák egyéves hajtásai gyökeresednek legjobban, és a dugványt fiatal növényről szedjük. A tujáknál a 2-3 éves részek kerüljenek a szaporítóközegbe, mert az egyéves rész berothad. A dugványokat különbözőképpen készíthetjük el. Leggyakoribb a szakított dugvány. Ha kevés az anyanövény, a helyszínen szakítjuk a 10-15 cm-es félfás hajtásokat úgy, hogy az idősebb részből legyen a talpa. Ezután éles késsel a talprészt simára vágjuk, hogy kevesebb roncsolt rész legyen rajta. A dugványokat 4—6 cm sor-, 3-4 cm tőtávolságra, 2-3 cm mélységre tűzdeljük a szaporítóközegben. Sűrűbben ne dugványozzunk, mert a lomb egymáshoz érve berothad. A dugványokat árnyékoljuk (erre a Raschel árnyékoló kiválóan alkalmas). A legkedvezőbb talajhőmérséklet 16-20 C-fok, a relatív páratartalom 90-95 százalék. Ez úgy biztosítható, hogy a dugványokat alaposan megöntözzük, és vékony, színtelen fóliát terítünk rájuk, így párás mikroklímát teremtünk. A fenyődugványok nem szeretik a sok vizet. Előnyös, ha a szaporítóközeg hőmérséklete magasabb a levegőnél, vagyis hasznos a talajfűtés. A gyökerek megjelenésének időpontját elsősorban a talaj hőmérséklete befolyásolja (alacsony hőmérsékleten a gyökeresedés hosszan elhúzódhat). Február közepétől akár fűtetlen fóliasátorba is dugványozhatunk, azonban az egyenetlen hőmérséklet miatt elhúzódó gyökeresedésre számítani kell, ezért csak ősszel tudjuk fölszedni a dugványokat. (A jövő hétfőn folytatjuk.) Józsa Imre Széchényi Ferenc Kertészeti Szakközépiskola, B.füred NAPLÓ-9 Ki fizet földadót? Olvasóink közül sokan érdeklődtek a földadó iránt. Kinek, mikor és milyen kimutatással ellátva kell befizetnie? A kérdésekkel Tóth Kálmánnéhoz, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Veszprém Megyei Igazgatósága igazgatóhelyetteséhez fordul tunk. - Az 1993. évi földadóbevallás benyújtási határideje március 20-a mindazon magánszemélyeknek, akik nem váltottak ki vállalkozói igazolványt, és nem végeznek általános forgalmi adó köteles tevékenységet. A földadó bevallására és megfizetésére kötelezett állampolgár, ha személyi jövedelemadó-bevallást nyújt be, akkor a földadójáról a 9353. számú szja-bevallás pótlapjának kitöltésével adhat számot. Külön 9320-as bizonylatot ebben az esetben nem kell beadnia. - Kiknek kell kitölteniük a 9320-as bevallást? - Azoknak a magánszemélyeknek, akik tavaly egész évben egy munkahelyen dolgoztak, és nem keletkezett más adóköteles jövedelmük, mert bevallásukat nyilatkozatuk alapján a munkáltatójuk készíti el. A másik eset az, ha több helyről származik adóköteles jövedelme az állampolgárnak. Akkor mindenünnen jövedelemigazolást kap január 31-ig, amely alapján önadózóként elkészíti a bevallását. A 9320-as nyomtatványon tehát azoknak kell bevallást tenniük, akik adóügyben a munkáltatójukkal számolnak el, és ezért nem nyújtanak be 1993-ra személyi jövedelemadó-bevallást, vagy pedig azért nem, mert nem volt adóköteles jövedelmük. Fontos, hogy 1993. május 31-én használatukban volt 6000 négyzetmétert meghaladó mezőgazdasági rendeltetésű, olyan külterületi ingatlan, amely nem minősül építmény elhelyezésére szolgáló vagy különleges földterületnek. Befolyásolja-e a kötelezettséget az esetleges aszálykár? - Igen, hiszen a kormány az akkor még csak előre látható aszálykárokra való tekintettel az 1993. évi földadó első, augusztus 15-én esedékes részletének befizetését november 15- re, a második részlet befizetésének esedékességi időpontjára ütemezte át. Éppen ezért a bevallásban az eredetileg augusztus 15-én esedékes részletnek a második résszel együtt, november 15-i esedékességi időpontban kell szerepelnie. A nyomtatvány összegadatait forintban kell kitölteni. A bizonylatokat a földhasználó állandó lakóhelye szerint illetékes első fokú állami adóhatósághoz kell benyújtani. - Mire ügyeljünk a bevallás kitöltésekor? - A személyi azonosító adatok pontos kitöltésére. Ellenőrizzük az adózó nevét, irányítószámát, állandó lakhelyét és a személyi azonosító számát. - Előfordulhat, hogy valakinek csak pár forintnyi adót kell fizetnie.. - A szabályok rájuk is tekintettel vannak. Ha valakinek az 1993. évre megállapított földadója nem éri el a 100 forintot, akkor az összeget megfizetnie nem kell, de a bevallást akkor is be kell nyújtania.