Napló, 1994. február ( 50. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-21 / 43. szám

8 -NAPLÓ PRO NATURA Az ősnövényvilág bakonyi kutatója volt Horváth Ernő 1929. feb­ruár 19-én született Aszó­don, ott végezte az általá­nos és a középiskolát is. Az ELTE Természettudo­mányi Karán szerzett bio­lógia-földrajz szakos kö­zépiskolai tanári diploma birtokában azonban nem iskolához, hanem a Termé­szettudományi Múzeum Növénytárába került, ahol rövidebb ideig segédmu­zeológusként dolgozott, majd hamarosan a minisz­térium múzeumi főosztá­lyán a természettudományi muzeológia előadói mun­kakörével bízták meg. A hivatalnoki munka azon­ban nem elégítette ki az ambí­cióit, ezért 1953. december 16­éval segédmuzeológusként a szombathelyi Savaria Múzeum­ban helyezkedett el, ahol a vasi múzeumügyet hűen szolgálva élete végéig kitartott. Csaknem kezdettől fogva ő volt az intéz­mény természettudományi osz­tályának a vezetője, majd az 1960-as évek közepétől egyben megyei múzeumigazgató-he­­lyettes, közben rövidebb-hosz­­szabb ideig többször a megbí­zott megyei múzeumigazgatói teendőket is ellátta. * Horváth Ernőt 1964 őszén, Veszprémben a Bakony-kuta­­tók harmadik értekezletén is­mertem meg. Kollegiális kap­csolat, de ezen túlmenően egy­úttal jó barátság azonban csak 1970-ben szövődött közöttünk, miután magam is a muzeoló­guspályára kerültem. Hiányos muzeológiai ismereteim bővíté­se miatt először éppen a Savaria Múzeumot kerestem fel. A vá­lasztás szerencsésnek bizo­nyult. Az ott töltött két nap alatt rendkívül sokat tanultam. Hor­váth Ernőben egy sokoldalú, polihisztor érdeklődésű, szeve­­délyes gyűjtőt és egyben gyűjte­ménycentrikus muzeológust, aktív természetvédőt, az isme­retterjesztés fáradhatatlan mű­velőjét csodálhattam meg. Egyike volt azoknak, akik sze­mélyes jó példáját két évtizedes muzeolóus-pályafutásom során mindvégig követendőnek tekin­tettem. A biológián belül tudomá­nyos téren a növénytan állt hoz­zá közelebb. Érdeklődését már az egyetemen felkeltették a nö­vénymaradványok. A múzeum­ban szűkebb szakmai tevékeny­sége az ősnövénytan (paleobo­­tanika) művelése volt. A har­madkor végi (felső pliocén) és negyedkori (pleisztocén) nö­vénymaradványokkal foglalko­zó tudományágban mélyedt el. Különösen érdeklődött a ková­­sodott fák iránt, ezeknek a Ba­konyban is fáradhatatlan gyűj­tője és kiváló szakértője volt.­­ Tudományos és közművelő­dési tevékenysége egyaránt el­sősorban Vas megyéhez kap­csolódott, de ősnövénytani ku­tatásai csaknem az egész or­szágra kiterjedtek. Magasfokú tudományszer­vező készségének egyik ki­emelkedő bizonyítékaként a Bakony-kutatás mintájára 1976-ban létrehozta Az Alpok­alja természeti képe programot. A csaknem a teljes Nyugat-ma­­gyarországi­ peremvidéket átfo­gó kutatás 15 éve alatt mintegy 100 szakember tevékenykedett a területen. A program eredmé­nyeképpen ma az Alpokalja ha­zánk legjobban kutatott tájegy­ségeinek egyike. Horváth Ernő az elsők között kapcsolódott be A Bakony természeti képe programba már annak indulása­kor, 1962-ben. Azon kevesek egyike, aki mindvégig résztve­vője maradt a hegységben folyó természettudományos feltáró­munkának. Még a program „hőskorá­ban” 1964-ben, egyik terepjárá­sán Kislődön a Vashámori-erdő szomszédságában, a Torna-pa­takba torkolló vízmosás által ki­bontott negyedkori ősnövényle­lőhelyet fedezett fel. A lelőhe­lyen 1969-ben végzett ásatás során előkerült nagy mennyisé­gű ősnövényanyag feldolgozása évekig eltartott. A munka ered­ményeiről a 10. Bakony-kutató Ankéton számolt be 1987-ben. Elkezdte egy az értékes és sok tekintetben az ősnövénytan szempontjából is meglepő ered­ményeket összefoglaló tudomá­nyos tanulmány megírását, melynek befejezésére sajnos már nem maradt ideje, 1990. május 24-én rövid betegség után váratlanul elhunyt. Halálával nemcsak Vas megye múzeumügye és az ősnövénytan tudománya lett szegényebb, hanem a Bakony-kutatás is elveszí­tette egyik, a programban mindvégig fáradhatatlanul tevékenykedő alapító tag­ját. Dr. Tóth Sándor Egy ő­spáfrány lenyomata A Bakony-kutató Horváth Ernő Környezetvédelmi traffipax Környezetvédelmi traffi­­paxot helyeznek üzembe Magyarországon - jelen­tette be Szommer Ferenc, a Környezetvédelmi és Terü­letfejlesztési Minisztérium kabinetfőnöke, a csütörtö­kön Budapesten megtar­tott szakmai bemutatón. Egyelőre csak három hó­napra bérlik majd a beren­dezést az Ysselbach Um­welttechnik cégtől, a meg­vételről később döntenek. Az ötletes amerikai berende­zés bemutatása során elhang­zott: a műszert, illetve az adato­kat feldolgozó számítógépet az út mentén helyezik el. A moni­toron egyenként nyomon követ­hető a műszer előtt elhaladó gépkocsik szénhidrogén-, szén­­monoxid- és más szennyező­anyag-kibocsátása. Az intézkedés, illetve a ké­sőbbi visszakereshetőség érde­kében rendszámonként vagy a meghatározott szennyezési ha­tárértékek túllépése szerint is készít összesítéseket a készü­lék. A monitor jelzésére, rádió­értesítésre, néhány száz méter­rel arrébb kiállíthatók a forga­lomból a levegőt erősen szeny­­nyező autósok. A kiállított gépkocsikat már alaposabb el­lenőrzésnek vethetik alá a kipu­fogócsőben mért szennyezés alapján, így jóval hatékonyab­ban szűrhetők ki azok az autó­sok, akik még a zöld kártyát sem váltották ki, vagy az abban előírt határértékeket túllépik. A türelmi időt követően a gépko­csi használata is megtiltható, mert a járművek csak érvényes zöld kártyával vehetnek részt a forgalomban. A bemutatón a KHVM szak­embere a finanszírozási háttér­ről elmondta: a környezetvédel­mi tárcától - az üzemanyagok termékdíjából - csak 2 millió forintot sikerült elnyerni a bér­leti díjhoz, azt is csak idei kifi­zetéssel. Pályázatot adtak be az OMFB-hez is, ahonnan már a múlt évben megkaptak 2 millió forintot, s további 2 millió fo­rintra számíthatnak, ha a be­rendezés megfelel az elvárások­nak. A három hónapos bérlet 50 ezer dollárba, tehát 5-6 millió forintba kerül. A berendezés üzemeltetéséhez ezen felül még további néhány millió forint szükséges. Amennyiben a be­rendezés megvételéről döntené­nek, ez 200 ezer dollárt, azaz körülbelül 20 millió forintot je­lentene. Szeméttenger Kisszőlős határában örökítette meg Andrányi András kollégánk a fotón látható szeméttengert. A tényen semmit sem változtat a na­pokban hullott hótakaró, mert az rövidesen elolvad... Törvényre várva Az erdők, a madarak és az ember Az ENSZ Fejlődés konfe­renciájának nyilatkozata fogalmazta meg az alábbi gondolatot: „A szennyező anyagok kibocsátását el­lenőrizni kell, különösen a légszennyező anyagokat, beleértve a savas ülepedé­sért felelősöket, amelyek károsak az ökoszisztémák helyi, regionális és globá­lis szintű egészségére.” Az élettani környezeti ténye­zők közül a szárazföldi élőlé­nyekre a napból eredő sugárzá­sok (ultraibolya, infravörös stb.), a hőmérséklet-ingadozás, a talaj és a levegő hatnak. A vízi élővilágra az oxigénellá­tás, oldott sók mennyisége, hő­mérséklet vannak hatással. A bioszféra környezeti rendszeré­ben azonban minden tényező közvetlenül vagy közvetve ösz­­szefügg egymással. A legveszélyesebb tényezők közé tartoznak a levegőben ta­lálható szennyező anyagok, mérgek, mert ezek közvetlenül a légutakon keresztül jutnak be az emberi és állati szervezetbe. A szennyező források nagy ré­sze olyan anyagokat juttat a le­vegőbe, amelyek vízzel savkép­ző természetűek, így savas eső formájában a növényzetre és a talajra hullanak. Fő forrásai az ipari és energetikai bázisok, pl. Ajka, Balatonfűzfő. Ehhez jócs­kán hozzájárul a járműközleke­dés, amely még rákos daganato­kat okozó szénhidrogéneket és ólmot is juttat a levegőbe. Di­cséretes az a növekvő szándék, amely mindinkább a kőolaj alapanyagú üzemanyagok ki­szorítását tűzte maga elé. Ilyen például a „biokipufogást” reklá­mozó Opel cég, amely repceolaj­ból és metilalkoholból készít alig toxikus, nem gyúlékony, bioló­giailag könnyen lebomló üzem­anyagot. Sajnos egyelőre csak dízelmotorok számára. A légszennyezettség komoly fokmérői az erdők fái. Megfi­gyelték, hogy ilyen helyeken az erdők pusztulásának jele­­ a le­vélvesztés mellett a levélel­színeződés. Ha­zánkban eddig csak a konkrét szennyezőforrá­sok közelében lehetett tapasz­talni e jelensége­ket. Az állatok közül leginkább a madarak szenvedik meg a szennyezést. Főleg az üledék­port, valamint a gyom- és rovar­irtó szereket. A tojásokra hulló por és méreg el­törni a póruso­kat, megmér­gezi a fiókákat. A táplálékkal ugyancsak mér­geződnek. Fon­tos részfeladat tehát: a mester­séges fészekod­­vak minél na­gyobb számú te­lepítése. Az ember-egészség­ügyi vizsgálatok hazánk területén kimutatták, hogy az összmeg­­betegedések számának 30%-át a légszennyezés okozza. A lég­zőrendszeri megbetegedések állnak az első helyen (31%), a daganatos megbetegedések vi­szont a másodikon (25%), ha a legszennyezettebb települések statisztikáját vesszük alapul. Az új környezetvédelmi törvény nemsokára a parlament elé ke­rül. Merjük remélni, hogy elfo­gadásával majd alkalmazásával, valóban javulni fog hazai kör­nyezetünk állapota. Egészsége­sebbek lesznek az erdők fái, a madarak fiókái és nem utolsó­sorban mi, emberek. Dr. Ábrahám Sándor Fotó: Kovácsi Miklós A madárodú fészkelőhely, amelybe nem kell eleséget - sem vizet­­ tenni Minden kedden bál­ásruha-vásár a veszprémi Séd mozi alagsori kamaratermében A következő: február 22-én, kedden, 7-16 óráig Olasz puhák, lakástextíliák 550 Ft/kg KARAVÁN (76399/10)­­ Szépet, divatosat, jót OLCSÓM CIPŐVÁSÁR február 24-én, csütörtökön a Balatonalmádi Közösségi Házban Nyitva: 10-17 óráig (76204/10) 1994. február 21., hétfő SZINFLEX PLUSZ GYŐRBEN ÉPFU, Fehérvári u. 80. Kedvező áron kínál: - műanyag és fém pántolószalagokat, - meszes-, gombás- és műanyag zsákokat pántológépeket - és- és sarokvédő elemeket - sík-, zsugor és stretch-fóliákat - ragasztószalagokat - zsugorsapkákat - Salgó típusú színes olasz polcrendszereket Nyitva: hétfőtől péntekig, 7-15 óráig . Telefon: 06/96/317-722/119-es mellék. Fax:06/96/319-696 ^ ^ (75580/19) mm

Next