Napló, 1994. február ( 50. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-21 / 43. szám
1994. február 21., hétfő FÖLDKÖZELBEN Szellemi segítség Négy-öt évvel ezelőtt fellendült a mezőgazdasági szakkönyvkiadás, aztán kissé visszaesett. A nagy könyvesboltok félárú vásáraiban döntő részben a kitűnő szakkönyveket találtuk meg. A kisebb keresletnek bizonyára az volt az oka, hogy a legtöbb kiadvány speciális ismereteket tartalmazott, és sokan nem engedhetik meg maguknak azt, hogy többméternyi könyvből tanulják meg a szükséges ismereteket. Ezért örülünk annak, hogy mostanában több kitűnő átfogó ismereteket tartalmazó mezőgazdasági szakkönyv jelent meg a piacon. Ezek egy része nagyon közérthető, de vannak köztük egyetemi tankönyvek is. Amikor emiatt ódzkodott egyik ismerősöm a jó szakkönyv vásárlásától, a bátyám jutott az eszembe, aki általános iskolás koromban egyetmei tankönyvvel lepett meg kedvenc tudományágamból. Azt mondta: ne ijedj meg attól, hogy nálad műveltebbeknek szól ez a könyv. Ha igazán akarod, meg fogod érteni és többet tanulsz belőle, mintha a saját korosztályodnak írtat olvasnád. A magyar agrármérnökök jó szakemberek. Kiváló könyveket használnak. Érdemes elolvasni azokat, még ha egy-két bonyolult számítást nem is értünk meg első olvasásra. Varga Ibolya Műtrágya levegőből? A lucerna genetikai térképe A Szegedi Biológiai Központban számtalan olyan kísérletsorozatot folytatnak, amelyek biztató eredménnyel kecsegtetnek a gyakorlati felhasználás számára is. Ilyen például a lucerna nitrogénkötő képességének megismerését célzó genetikai kutatás. Erről kérdeztük Kalló Pétert, az intézet tudományos munkatársát. -A növények a nitrogént csak oldott formában, nitrát vagy amóniumion formájában tudják felvenni. A bioszférában viszont a nitrogén csak gáz formájában található nagy mennyiségben, s ezt csupán bizonyos baktériumok képesek megkötni, önállóan vagy szimbiózisban valamely növénnyel. - Melyek azok a növények, amelyek képesek a nitrogén közvetlen felvételére? - Bizonyos növények bizonyos baktériummal képesek nitrogént megkötni, például a bor só, a bab és a lucerna, ami Ma gyarországon is megterem. Mi a lucernára koncentráltunk. A kutatás a '70-es évek elején indult. Sikerült tisztázni, hogy a baktériumban milyen jelmolekulák szükségesek ahhoz, hogy a két növény együtt tudjon működni. - Ez olyan, mint egy randevú? - Igen. Tulajdonképpen a növény vagy a gyökere eleinte teljesen izoláltan, külön található a baktériumtól, és ezeknek össze kell találkozniuk, s ahhoz egymásnak üzenetet kell küldeni. - Mi a feltétele a találkozásnak? - Az, hogy egymás üzenetét fogadják és értsék, hogy fogadóképes legyen a növény a baktérium magába építésére, és egy növényi szervben, a gümőben képesek legyenek a közös nitrogénkötésre. - Ez a „randevú” hogy zajlik a természetben? - Specifikus jelmolekulákat juttat a talajba a növény, amelyeket a baktérium receptorokon keresztül érzékel, s odavándorol a talajban a növény gyökeréhez. - És amikor megvan a találkozás? - Amikor megvan a találkozás, megtapad a pillangós virágú növény, esetünkben a lucerna gyökerének szőrén, és kiváltja a gyökérszőrnek a görbülését, s a gyökérszőr görbülésével a bakztérium mintegy csapdába kerül. Ekkor elindul a gyökéren belül egy ún. infekciós fonál növekedése, amin keresztül be tud hatolni a baktérium a gyökér szövetébe. És indukálódnak, beindulnak azok a gének, amelyek már a nitrogénkötéshez szükségesek. - Mondta, hogy a '70-es évektől folynak a kutatások. Most, az 1994-es év elején hol tartanak? - Bátran kijelenthetem, hogy a baktérium ismeretében előrébb. Talán azért, mert erre koncentráltak a legelső kísérletek, másrészt ez egyszerűbb élőlény, mint a növényi partner, amely sokkal bonyolultabban szervezett. Az ismereteink itt hiányosabbak. - Mi ennek a kutatásnak a végcélja. Meddig akarnak eljutni? - A végcél az, hogy le tudjuk írni pontosan: molekulárisan mi az egész folyamatnak a lényege? Ha ez egyszer megtörténik, és mindent nagyon jól fogunk ismerni, akkor talán adaptálható lesz ez a rendszer olyan növényekre is, amelyek egyelőre nem képesek nitrogént megkötni. - Például a búzára, napraforgóra, krumplira? - Igen, de hát ez még nagyon messze van. - Kisebbet markolva: lehet-e ebből konkrét gazdasági eredményt elérni esetleg már néhány év múlva? - Gyakorlati eredményt hamarabb is el lehet érni, például előállíthatók olyan baktériumtörzsek, amelyekhatékonyabban kötik meg a nitrogént. Növényeknél ez ugyanígy elképzelhető. Ezzel a biológiai folyamattal talán kiváltható a nitrogéntartalmú műtrágyázás egy része, ami - köztudott - eléggé környezetszennyező. (MTI-Press) Tuscher Tünde A HÉT IRAT NAPJÁN NAPLÓ ! Tőkebefektetők! 1 . Kamatoztassa pénzét nálunk , magas havi hozammal ; Többmillió forinttal rendelkező ; tőkebefektetők jelentkezését várjuk ; Kés and Kés, Veszprém Dózsa Gy. u. 8. ; Telefon/fax: 06/88/326-818 ; L.............................................(76400/1T) -l A fásdugványozás Egy hete, február 14-i Földközelben mellékletünkben kezdtük közölni a dugványozással foglalkozó cikkünket. Akkor a zölddugványozást és a félfás dugványozást ismertettük. Fásdugványozás. A lazább szövetű fás növények elterjedt szaporítási módja. Azokat a cserjéket, fákat, amelyeket zölddugványról is szaporíthatunk, általában fás dugványról is jól erednek (pl. fagyas, hóbogyó, som, tamoriska, kiwi, füge, köszméte, ribiszke, a szőlő simavessző gyökereztetése is lényegében dugványozás). Az őszi lombhullástól a tavaszi rügyfakadásig végezhetjük. Fásdugványozáshoz az egyéves, jól beérett, fejlett, de nem túl vastag és nem túl vékony, általában 6-10 milliméter átmérőjű vesszők felelnek meg. A dugványszedést összeköthetjük a metszéssel is. A lemetszett vesszőkből, gallyakból készíthetünk dugványokat. A dugványok hossza 20 centiméter körül legyen, minden fás dugványon legalább 2 rügy, vagy rügypár legyen. Az alsóból a gyökérzet, a felsőből a hajtásrendszer alakul ki. A dugványokat úgy vágjuk, hogy az alsó metszlap közvetlenül a rügy alatt 2-5 mm-re legyen, majd a dugvány hosszát számítva a felső rügy felett 2 cm-rel ferdén vágjuk meg a vesszőt, így az elkészült dugványon a polaritás ellenőrizhető. Egy-egy vesszőből annyi dugványt vágunk, ameddig kellően beérett és vastagsága is megfelelő. A dugványokat tavasszal március végén, április elején kiültetjük a szabadba, addig levermelve tartjuk. Leszúrt ásóval rést készítünk és ezekbe rakjuk bele 3-6 cm-re a dugványokat úgy, hogy a felső rügyük kissé a talaj felszíne fölé kerüljön. Majd mellészúrt ásóval tömörítjük a dugványokat, ügyeljünk arra, hogy a föld szorosan tapadjon a dugványokhoz. Utána be is öntözhetjük, ez még jobban elősegíti a tömörödést. A föld feletti rész fölé bakhátat húzunk, hogy a dugványokat a kiszáradástól megóvjuk. Ha a hajtások ezt a bakhátat néhány hét múlva áttörték, a földet borús időben eltávolítjuk. A dugványok további gondozása a talaj porirányításából, gyomtalanításából és öntözésből áll. Ősszel a meggyökeresedett anyagot felszedjük. A dugványok gyökeresedését hormonokkal is elősegíthetjük. A hormonkezelés önmagában nem csodaszer, összefüggésben van a környezeti feltételekkel, amelyek elősegíthetik, de gátolhatják is a hatás kifejlődését. A tapasztalatok szerint a gyökeresedés idejét lényegesen nem befolyásolja, viszont növeli a növény hajlamát a gyökeresedésre. Közvetlenül a dugvány megvágása után használjuk. E célra a legmegfelelőbb az alfa-naftilecetsav és a béta-indol-vajsav, melyek hatása között nics lényeges különbség. Mivel e vegyületek nem vándorolnak a növény szervezetébe, hatásuk csak arra a részre terjed ki, amelyet a vegyszer ért. Ezért a dugványnak csak az alsó részét kezeljük, azt, amelyik a szaporítóközegbe jut. Kereskedelemben leggyakrabban a por alakút lehet megvásárolni, gyökereztetőpor néven, töménységét különböző betűjelzéssel jelzik (B1,B2, B3, KI stb.). A dobozon feltüntetik azt is, hogy melyik növényhez használható. Fertőtlenítéssel előnyösen befolyásolhatjuk a gyökeresedés eredményességét. Ez esetben a szaporítóközeget vagy a dugvány földbe kerülő részét gombaölő szerrel fertőtlenítjük. E célra nagyon megfelel az Ortocid 10 százalékos töménységben. Hozzákeverhető a hormonporhoz is, és 1-2 cm mélyen ebbe mártjuk bele a dugványokat. A szaporítóközeget 0,1 százalékos ortocidos oldattal locsoljuk be. A gyökereztetőközeg sokféle lehet, de igen fontos, hogy steril legyen. A nagy szemcséjű kertészeti perlitet, a folyami homokot, a tőzeget és a gyöngykavicsot lehet külön is vagy 1:1 arányú keverékben használni. Gyakori hibák a dugványozás során: A dugványozás sikere elsősorban attól függ, hogy a környezet eléggé párás-e, mert párás levegőben a kallusz- (hegszövet-) és a gyökérképződés gyorsabb. A magas hőmérséklet sem kedvez, a 25 C-fok feletti hőmérséklet gátló hatású: ilyenkor főleg a kallusz képződik, de túl vastag lesz a kallusz, és a gyökerek nem tudnak áttörni rajta. Ilyenkor a kalluszdudort éles oltó- vagy szemzőkéssel bevagdaljuk. A dugványokat utána visszarakjuk a gyökereztetőközegbe, és az a legjobb, ha a hőmérsékletet 15-16 C fokon tartjuk. Nem minden növényfaj vagy fajta dugványozható, tehát ebből a szempontból is ismerni kell a növényeket. A dugványok eredési százaléka elsősorban a fajtól és a fajtától, másodsorban a munka szakszerűségétől függ. Józsa Imre Széchényi Ferenc Kertészeti Szakközépiskola Balatonfüred Jó tíz éve már annak, hogy Veszprémben megkezdték a camembert típusú sajtok gyártását. Akkoriban egy-két ember hitte csak el, hogy a Magyarországon szigorúnak mondott szabványok betartásával elkészíthető ez a csemege. A penészes sajtoknál igen fontos feltétel a tej minősége. Nem zsírosnak, hanem tisztának kell lennie az alapanyagnak. Hasonlóan fontos, hogy az üzem maga is patika tisztaságú legyen. Ha véletlenül idegen penész kerül a rendszerbe, akkor mindent ki kell dobni. A veszprémi camembert azóta egész családdá bűvült és ismereteink szerint ebben a körben is várhatók újdonságok. Alex Jan Marie Bangrain, a Veszprémtej Rt. többségi tulajdonos vállalatcsoportjának és Tisztaság fél minőség űöke korábban elmondotta, hogy azért vásárolta meg éppen a veszprémi céget, mert itt találta a legjobb minőségűnek a termékeket. A kisüzemi tehéntartóknak örömére szolgálhat, hogy a több országban működő vállalatcsoportnak nagy gyakorlata van a legszigorúbb minőségi követelmények széles körű elterjesztésében. Mert hamarosan nem lesz más mód a frissen fejt tej eladására, csak az, ha elbírja a szigorúbb mikrobiológiai elemzést. Akkor bízhatunk abban, hogy a veszprémi sajtgyártók - akik a képen éppen camembert sajtot csomagolnak - nem maradnak munka nélkül. Fotó: Kovácsi NAPLÓ -9 Jó bor terem délen is Ami az északi partnak Badacsony, Balatonfüred, Csopak vagy beljebb a Somló, az délen a Somogyországban található délbalatoni borvidék, amelynek a szőlőjét - tavaly 26 millió palackban - a Balatonboglári Borgazdasági Rt.-nél dolgozzák fel. Már a rómaiak is felismerték a szikrázó vízfelület és a kiváló talaj adottságait, és a szőlővenyigét Bacchus italának a termesztésére fogták évszázadokkal ezelőtt. Nem véletlenül választotta a borgazdaság jelmondatának: Egy csepp napfény! Több mint négy évtized munkája érett be az utóbbi években és lett mára tízfajta, kiváló minőségű bor a Somogyországban felvásárolt szőlőből. Sikerboruk a muskotály és a kékfrankos. Valamennyit megtalálják az ország négy sarkában. Miből lesz a boglári bor? Abból a 250 ezer mázsa szőlőből, amit felvásárol, feldolgoz, palackoz a borgazdaság. És a hatalmas tankokban pezsgőt érlelnek. Decemberben, az ünnepek előtt alig győzték kiszállítani, annyi volt az igény. Jut belőle az északi partra is, hiszen a Pannoncoop Rt. a jelentős megrendelők közé tartozik. Na, de Somogyország nedűjét szállítják, hajóztatják az Amerikai Egyesült Államokba, Kanadába, Svédországba, Angliába, Finnországba. Jut belőle a FÁK országainak és németországi megrendelőknek is. Érdekes, hogy az orosz, az ukrán fogyasztók - saját pezsgőjük mellett - a boglárit is kedvelik, de érdekesség az is, hogy az USA- ba a Pepsi-Cola cég viszi a somogyi borokat. Érdemes megemlíteni, hogy az ország húsz borvidéke közül négy Veszprém megyében található, közülük három az északi Balaton-part mellett, addig a dél-balatoni azzal tűnik ki, hogy a húsz közül az egyik legnagyobb, idehaza és külföldön is az egyik legismertebb, legkedveltebb bort termi. A gyűjtemény, ahol Zilahi Jánosné kereskedelmi osztályvezetővel beszélgettünk, igazán impozáns. Leginkább a pezsgők szembetűnőek, hiszen a hagyományos palackok mellett ott magasodnak a háromliteresek is. Megint egy érdekesség, hogy a külföldi megrendelők, akik tavaly hatmillió palackot szállítottak határainkon túlra, csak vadonatúj palackokban fogadják el a kiváló italokat. A palackokat pedig Orosháza és Sajószentpéter szállítja. Fogyasztott már ön Martinit? Hát persze, hogy megkóstolta, de azt nem tudta, nem tudhatta, hogy a kedvelt olasz italt- ötféle változatban - szintén Balatonbogláron palackozzák. A „hozzávalót” a budapesti Martini Szterdrinks Kft. importálja a déli partra. Ami valamikor amforákban, nap égette dombokon vésett medencékben érett borrá, hogy a bacchanáliákon hangulatteremtő italként szolgálják fel a libegő tunikás lányok, az ma hordókban, toronymagas tankokban érik asztalunkra. Abban a borgazdaságban, amely Somogyországban 1950-ben jött létre. A két időszak - a római kori és a mai - között volt idő, amikor a boglári partról dereglyéken vitték északra a búzát, a lisztet, és a kereskedők, a hajóslegények zöld veltelinivel, siller borral öntözték száraz torkukat. Gárdonyi Béla