Napló, 1994. február ( 50. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-28 / 49. szám
1994. február 28., hétfő Mezőgazdasági géptelenség Soha nem volt még a magyar mezőgazdaságban ilyen kedvező alkalom a gépvásárlásra, a termelést szolgáló beruházások megvalósítására, mint ma - mondotta Szűcs Ferenc, a Veszprém Megyei Földművelésügyi Hivatal helyettes vezetője. A mezőgazdasági fejlesztési alapból kérhetnek segítséget a gépvásárláshoz, a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges beruházásokhoz és infrastruktúrához. Aki képes előteremteni a kellő pénz húsz százalékát, az elnyerheti a támogatást. Igaz, a hitelek egy részét vissza kell fizetni, de olyan feltételek mellett, hogy a részletekre való szinte bizonyosan összejön a termelés hasznából. Ez is magyarázza, hogy a január 22-től megpályázható pénzből megyénkben máris száznál többen akarnak részesülni. Ők elsősorban gépeket vesznek, főleg erőgépeket és a földműveléshez alapvetően szükséges eszközöket, ekét, vetőgépet, permetezőgépet és más hasonlóan fontos kiegészítőt. A számítások szerint egy olcsóbb traktort és a hozzávaló legalapvetőbb gépi eszközöket ki lehet hozni 1,7 millió forintból. A gépek árusításával foglalkozó cégeknél most bőséges a kínálat, vásárló meg nem nagyon koptatja a kilincset. Mindenki arra vár, hogy majd elbírálják a pályázatokat és megindul a forgalom. Félő, hogy akkor meg sokan akarják megvenni ugyanazokat az olcsóbb árfekvésű gépeket, amelyekből még hiány is lehet, hiszen a hazai mezőgazdasági gépgyártás nem képes kielégíteni az igényeket. A pályázat útján megszerzett pénzből használt gépet nem vásárolhatnak a termelők. Pedig egyes nézetek szerint nálunk még jól kihasználhatók lennének azok, amelyeket nyugaton már korszerűbbekre cseréltek. Különösen a betakarítógépekre és -sorokra vonatkozik ez. A legolcsóbb kombájn is hatmillió forintba kerül, így várhatóan emelkedni fog az aratás ára. Tavaly hatezer forintot kértek el egyhektárnyi gabonaaratásáért, az idén tízezer forintos kalkulációkat is hallani. Szükség lenne olyan vállalkozásokra, amelyek a mezőgazdasági termelőknek elvégeznék a gépi munkákat. Igen kedvező lehetőség, ha termelői csoportok megegyeznek egymással abban, hogy ki mit vásárol, és négyen-öten szerzik meg a szükséges eszközöket, gépeket. Ezek a formák valószínűleg azért nem jöttek még létre, mert azok között, akik mostanában jutottak földhöz, igen sokan idegenkednek mindenféle társulástól, ami akár csak hasonlíthat a szövetkezetekhez. Hírt kaptunk arról, hogy egy-két ügyes vállalkozó a megye eltérő területein már fontolóra vette, hogy gépparkot alakít ki a száz hektárnál kisebb gazdaságok részére. Egy-egy traktorral bérmunkát végző, vagy megbízásból szőlőt művelő vállalkozó több településen is dolgozik. Ezeknek az embereknek egy része korábban termelőszövetkezetben dolgozott. Megfigyelhető, hogy főleg azokon a területeken váltak vállalkozókká a tagok, ahol korábban is jobban feleltek az általuk működtetett gépért, lehetőségük volt arra, hogy a gépük működtetésére kiszámított pénzből maguk gazdálkodjanak. Ebele Ferenc, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Veszprém Megyei Szövetségének elnöke úgy látja, hogy a szövetkezeteknek sem nagyon telik új kombájnokra. Nem volt jellemző, hogy tagok, illetve csoportjaik valamilyen célra gépsorokat vittek volna ki a szövetkezetekből. Ily módon a legtöbb helyen még felesleges gép is akad, hiszen a megművelendő föld területe csökkent. A szövetkezetek többsége gépi bérmunkát vállal a közelében élő földtulajdonosoknak. Ebben az időpontok egyeztetése a legnehezebb, mert mindenütt szinte egyszerre kellene ugyanazokat a munkákat elvégezni, és általában megsértődik az, akihez az utolsók között jutnak el. FÖLDKÖZELBEN A családra támaszkodva A „kényszervállalkozó” A pápai halas vallomása - Hogy miért is kezdtem bele? - gondolkodik el Császár Béla pápai halboltjában, mert szeretem a halat. Hol kaptam, hol meg nem. Ha sikerült hazahoznom egy szép élő pontyot, nálunk is az történt, ami minden rendes családban, öt percen belül összevesztünk azon, hogy ki pucolja meg. Ennek megoldására három éve üzletet nyitottam. Tisztán, igényesen - Körülnéztem mindenütt, ahol halat kínálnak. Nem voltam igazán elégedett. Nálunk a legfontosabb a tisztaság és a jó minőség volt. A hal ugyanis az élelmiszerek között is a legkényesebbek közé tartozik. A pápai szülői ház elég nagy ahhoz, hogy két család lakjon benne. Az udvarban még a műhely is elfért, hiszen Császár Béla eredetileg autószerelő. A műhely egyik helyiségéből alakult ki a két szép nagy medencés halbolt, a másikból pedig egy tisztító. - Amint egyre többen keresték fel az üzletet, bővítettem a kínálatot. Már fagyasztott halat, félkész és készételeket, konzerveket is tartok. Megtalálható nálam a tintahal, a tenger gyümölcsei néven ismert sokféle finom csemege, a kagyló, polip, a Magyarországon honos halfajok sokfélesége, tartok konzervet és pácolt halat, többféle panírozott halszeletet. Közben vevő érkezik. Az egyik medence szélén állva rábök egy pontyra. A tulajdonos kiemeli a vízből a kiszemelt példányt. Fejbe csapja, és már viszi is a tisztítóba, ahol Gabi, a felesége pillanatokon belül megtisztítja, kibelezi, ebben az esetben még fel is szeleteli. - Megrendelésre vendéglátóknak is szállítunk tisztított halat. Látszik, hogy csökkent a vendéglátásban is a forgalom. Volt olyan vevőnk, aki régebben mázsaszám rendelt, most meg kéthetente visz el hat kiló pontyot. Végy egy jó receptet! Bármilyen egészséges is a hal, nem fogyasztunk belőle eleget. Igaz, nem is nagyon lehet kapni. Itt van például Pápa, amíg én nem nyitottam ki, alig lehetett halhoz jutni. Eredetileg szeletelt halat szerettem volna árusítani, de az nem megy, mert az már feldolgozásnak számít. Addig mehetünk csak el, hogy a frissen megtisztított halat kérésre felszeleteljük. Az üzletben maradéktalanul eleget tesznek a szigorú előírásoknak. A tulajdonosnak hitelt is kellett felvennie. Csak az eddig említett két helyiség kialakítására két és fél millió forintot költött, de ebbe még nem számítottuk be a berendezést. A rendkívüli tisztaságra jellemző, hogy enyhe halszag sem érezhető. No és azért sem, mert négy és fél köbméteres mindkét medencéje, és egyik sem túlzsúfolt, a vizet pedig állandóan áramoltatják, dúsítják levegővel. - Bővítésen gondolkodom. A régi műhelyépületemben van még egy üres helyiség, ott szeretnék egy üzletet nyitni, ahol még megtalálhatók lesznek a hal elkészítéséhez szükséges alapvető fűszerek, anyagok, finom borok a kész ételhez. Később pedig saját üzlethálózat kialakítását tervezem. A mostani üzletem viszonylag távol van a városközponttól, bár jól megközelíthető. Közben egy nagy harcsát emel ki a medencéből. Ennek tisztítása, belezése is Császár Béla dolga, mert a harcsát nyúzni kell. A vevő még egy jó receptet is kap hozzá, ha igényli. Sokféle ínyencség leírása megtalálható az üzletben lévő különféle szakácskönyvekben. A legnépszerűbbeket sokszorosították, mert sokan kérnek ötletet a hal elkészítéséhez. Továbbra is családi vállalkozás Gabi, a feleség először viszolygott a halaktól. Most már másodperceken belül megtisztítja, amit kérnek. — Azelőtt a húskombinátban dolgoztam. Ez sem rosszabb annál, és magam gazdálkodom az időmmel. Többet foglalkozhatom a gyerekeinkkel. — Biztos vagyok benne, hogy ez sem rosszabb, mint a húsipari munka - mondja a férj -, és azt hiszem, Gabinak is jobb ez így. Ha nyitok egy élelmiszerboltot, szeretném, ha annak vezetését is megoldhatnánk a családban. A testvérem kereskedelemben dolgozik. — Olvasóinknak tudna ajánlani egy jó pontyreceptet? — A kedvencem: a halat beirdaljuk, megsózzuk, kevés fokhagymát adunk hozzá. Egy napig hűtőben pihentetjük. Aztán paprikás lisztbe forgatjuk, tepsibe tesszük, kis olajat öntünk alá vagy vajat, és egy tejfölt pirospaprikával kikeverünk, ráöntjük, és egy jó órán át sütjük. Nem forgatjuk, csak locsolgatjuk. Ezt hidegen fogyasztjuk. Nagyon simán, talán nincs is halíze. Császár Béla harminckét éves. Azt mondja, olyan ember, aki nem nyugszik bele az igénytelenségbe. Ez egyébként látszik az üzletén, a választékán és a tervein egyaránt. Az üzlet, bár egyre népszerűbb, egyelőre a kölcsönre és a kamatokra termel. Varga Ibolya Fotó: Oszkó Zsuzsa Császár Béla kezében mérlegelés előtt a nagy harcsa Ki mint vet, úgy arat? Importálni kell a vetőmagok egy részét Már a földben pihennek az idei kalászosok. A start jól indult, kifagyásra sehol nem panaszkodnak a gazdák, a sok csapadék és az eddig leesett hó jót tett a vetésnek. De hogy valójában milyen termés várható, az az időjáráson túl nagymértékben függ attól is, hogy milyen minőségű vetőmag került a földbe. - Aggodalomra nem látok okot - mondja dr. Neszmélyi Károly, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet főigazgatója. A kalászosok vetéséhez volt elegendő fémzárolt vetőmag, a készletek fedezték a hazai igényeket. Igaz, hogy a korábbi évek átlagához képest jelentősen visszaesett a vetőmagtermelés. Tavaly megfordult a folyamat, mintegy 20 százalékkal nagyobb területen foglalkoztak a nemesített szaporítóanyagok előállításával. Javult a vetőmagok minősége is: amíg 1992-ben még csak a teljes vetőmagtermés 60-65 százalékát lehetett fémzárolni, addig tavaly már 80-85 százaléka megfelelt a követelményeknek. Ez a mennyiség egymillió hektár gabona vetéséhez elegendő. - A tavaszi vetésű növényekhez is van elegendő minőségi vetőmag? - A tavaszi árpa vetésterülete várhatóan 250 ezer hektár lesz, mintegy 50 ezer tonna magra volna szükség, de a raktárakban jelenleg mindössze 12 ezer tonnányi áll rendelkezésre. A hiányt importból kell fedezni. Hasonló a helyzet a tavaszi vetésű zabbal is. Várhatóan 50 ezer hektárt vetnek az idén a gazdaságok, a tavaly fémzárolt 541 tonna vetőmag nem fogja fedezni a szükségletet, szükség lesz vetőmagimportra. A kukoricaigényeket a fémzárolt készletek fedezik. A takarmány, illetve pázsitfüvek minősített vetőmagigényét ugyancsak importból kell pótolni. - A gazdaságok egy része drágának találja a minősített vetőmagot, saját terméséből igyekszik kigazdálkodni. Mit gondol erről a szakember? - Sok termelő döntött már tavaly is így, és várhatóan ez a tendencia az idén is folytatódik. Hogy megéri-e nekik az olcsó vetőmaggal bajlódni? Ők tudják. Szerintem a drágább, de minőségileg jobb fajta megszolgálja az árát. A kormányzat hektáronként 2500 forintos vissza nem térítendő támogatást nyújt a vetéshez, a termelők többsége - felméréseink szerint - ezt a pénzt a minőségi, fémzárolt vetőmag vásárlására fordítja. - Lassan már törzsvendég lesz nálunk nyaranta az aszály. Milyen az intézet vetőmagajánlata szárazságtűrőbb fajtákból? - Míg az elmúlt évtizedekben a nemesítésnél elsősorban a mennyiségi szempontok érvényesültek, ma a beltartalmi értékek és a szárazságtűrő képesség élvez elsőbbséget. A szárazságot jobban tűrő vetőmagvakból van már választék. Igaz, több kellene, de a kínálat bővítésének némiképp gátat szab, hogy az ilyen vetőmagvak nemesítése az átlagosnál hosszabb időt vesz igénybe. Megfelelnek-e a magyar nemesített vetőmagvak a nyugat-európai követelményeknek? - Mind a fajtaválasztékban, mind a minőség tekintetében lépést tudunk tartani az Európai Unió legszigorúbb követelményeivel. (Ferenczy Europress) (Újvári) NAPLÓ -9 Tőkebeáramlás - Már minden az idegenek kezébe kerül...