Napló, 1994. február ( 50. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-11 / 35. szám

1994. február 11., péntek Megkérdeztük a nőgyógyászt Az antibébi és az abortusz Az elmúlt években sok tapasztalat gyűlt össze a különféle fogamzásgátló szerekről. Ezek sorában az antibébi-tablettáról, annak hatásáról, illetve a gyakran emlegetett, de nálunk nem forgalmazott abortusz-tab­lettáról tettünk fel kérdése­ket egy nőgyógyásznak. - Kik nem szedhetnek antibé­bi tablettát? - Le kell mondaniuk a tablet­ták szedéséről az erős dohányo­soknak (azoknak, akik napi 20- nál több cigarettát szívnak); a magas vérnyomásúaknak, to­vábbá akiknek magas a vérzsír­szintjük, visszértágulatuk van, illetve fokozott véralvadás mi­att trombózisra hajlamosak. - Hogyan hat a tabletta? - A tabletták általában kis mennyiségben azt a két pete­fészekhormont (ösztrogén és progeszeron) tartalmazzák, amelyeket a női szervezet ön­magától is termel. Ha a tablettát mindennap szedik, a vér hor­monszintje állandósul. Ez meg­gátolja az agyfüggelékmirigy azon hormonjának termelését, amely a petesejt érését idézi elő; ez tehát elmarad. Nálunk mint­egy 10 fajta tabletta van forga­lomban -ezek főként erősség­ben és a hormonok kombináció­jában különböznek egymástól. - Melyek a tabletta előnyei? -Fiatalok esetében a menst­ruációs ciklus rendellenességei, a fájdalmak, a bő vérzés stb. megszüntethetők. A nagy vér­vesztés veszélye (az enyhébb, ún megvonásos jellegű vérzés miatt) a tabletta szedőinél kizár­ható. Csökkenti a tabletta a méhbelhártyán a polipok és szö­vetburjánzások előfordulását, a mellben a menstruáció alatti kellemetlen feszülést, ritkábbak az emlő állományának cisztái. -Mi az oka, hogy a tabletta elhagyása után hosszú időre ki­maradhat a menstruáció? - Az agyban levő hormon­központnak regisztrálnia kell, hogy a hormonális szabályozás megváltozott, s a tabletták elha­gyása után ismét e központ a fe­lelőse a ciklus rendszerességé­nek. Ehhez a visszaálláshoz időre van szükség, így a mensés hónapokig is elmaradhat. - Mi az abortusztabletta? - A RU 486 tablettát Európa több országában évek óta ered­ményesen használják - nálunk azonban nincs forgalomban, ti­los a használata. Ez a tabletta a ténylegesen meglevő terhessé­get szünteti meg, nem tévesz­tendő össze az esemény utáni tablettával (Postinor), amely a megtermékenyített petesejt be­ágyazódását gátolja. - Hogyan hat az abortusz­tabletta? - A készítmény voltaképp két tabletta; ezeket egymás után meghatározott idővel kell be­venni. Az első a terhességet megtartó hormonnal (progesz­­teron) ellentétes hatású anyagot tartalmaz. A második pedig olyan prosztaglandint, amely a méhet az embrió és méhlepény kilökésére ösztönzi. A módszer csak körülbelül a 8. terhességi hétig használható - a tapaszta­latok szerint a különféle terhes­­ségmegszakítási módok között a legkíméletesebb. (Ferenczy Europress) rülnek a patinás falak közül. Az érettségizettek pedig szakirányú gazdaképzőkön sajátíthatják el a magángazdálkodáshoz szüksé­ges ismereteket. Nincs lehetetlen sem a kép­zésben, sem a feltételekben. Ha szűkül a támogatás, az iskola sa­ját erőből próbálja pótolni a for­rást. Kétszáz hektáron gabonát, kukoricát termelnek, s korszerű sertés- és szarvasmarhatelepü­kön, tojóházaikban tanítják a munkát, és az új időkhöz alkal­mazkodva a pénzszerzés tudo­mányát. Kovácsi Miklós Ma még az iskolában, de jövőre már a magángazdaságban TÜKÖR A közönség kívül rekedt? Benyomások a 25. Magyar Filmszemléről Megtörtént a kiválasztó­dás. Szerda este a televízió nagy nyilvánossága előtt átadták a 25. Magyar Film­szemle díjait. A névsor is­mert, s mint minden meg­mérettetés végeredménye, vitatható. Több mint 130 dokumen­tumfilm és 25 játékfilm alkotta a szemle mezőnyét, mely az el­múlt évekhez képest nagy csin­nadrattával indult útjára. * Mészáros Márta: Magzat cí­mű alkotásának ősbemutatójá­val kezdődött az elmúlt év film­alkotásait felölelő többnapos rendezvény. Már akinek. A vetí­tések ugyanis a budapesti Kong­resszusi Központban zajlottak, kizárólag a szakma részére­­ előzetesen kiadott, névre szóló meghívó nélkül senkit nem en­gedtek be az épületbe. A nagyközönség három fővá­rosi moziban -Művész, Szind­­bád, Toldi -találkozhatott (vol­na) a szemle filmjeivel. A Szindbád moziban csak retros­pektív vetítéseket láthatott a kö­zönség, ami rengeteg fantaszti­kus és jó emlékeket felkavaró, régi klasszikus bemutatását je­lentette, de az idei filmszemle alkotásaihoz egy cseppet sem vitte közelebb az érdeklődőket. A Toldi moziban kizárólag a Ba­lázs Béla Stúdió rövid- illetve kisfilmjei voltak láthatók, így a jubiláló szemle egész mezőnye egyetlen mozira zsugorodott, ahol ráadásul - gondolom, idő híján -minden alkotást egyetlen­egyszer vetítettek, sőt a doku­mentumfilmeket egyszer sem. Sajnos megint egy esemény szerencsétlen szervezésén kell utólag zsörtölődni, hisz e lebo­nyolítási rendszer meglehetősen dühítő és érthetetlen volt mind­azon egyszeri mozilátogatók számára, akik urambocsá névre szóló meghívó híján szerették volna a filmeket megnézni.­­ A mezőnyben egyébként vol­tak rossz, még rosszabb és meg­lepően jó filmek egyaránt. Sára Sándor játékfilmje nem tudott kilépni eddigi munkássá­ga kitaposott ösvényéből. Film­je csupán dokumentál, kamerá­val felvett fényképeket közöl, mindezt meglehetősen unalma­san, megtoldva egy szokványos, már ezerszer lerágott csont újabb csócsálásával. A produk­ciót még Nagy-Kálózy Esztere­m- ragadó személyisége és eredeti színészi alakítása sem menthette meg a szürkeségtől, az érdekte­lenségtől. Jeles Andrástól a Sen­kiföldje, hűen régi filmjeihez, ízig-vérig mozifilm, ami magá­val ragadja a nézőt valami más világba, s ott hirtelen elejti, ma­gára hagyván kifacsart jellemé­vel. Jeles a zsidóság annyiszor megrajzolt és megkarcolt sorsát, identitását egy kislány szemével és gondolataival láttatja. Várha­tó volt, hogy az egyébként nagy­szerű alkotást még csak meg sem említik a díjkiosztáson... Szőke András nadrágját kere­ső Kiss Vakondja, Grunwalsky Ferenc félig kamasz félig fel­nőtt, egy rothadó kaszárnyában rostokló Utriusa, s Mészáros Márta témaválasztása,­­egy megszületendő magzat sorsát ide-oda dobáló szereplők: az anya, a férj, a család a gyerekek s a meddő barátnő...) bár megle­petést nem okozott, de a három rendező saját kép- és mondavi­lágában jó filmet készített. A televízióban is vetített köz­helymenedzser bugyutasága, a kínosan rossz és erőltetett dia­lógusok, a történetnélküliség blődsége, s az átgondolás és mindenfajta művészi tehetséget nélkülöző hakni jellemzi Ko­vács András Álommenedzserét. A rendező borzasztó rossz fil­met készített, dacolva eddigi munkái minőségével. Aki idős korára, ennyi film után így látja és láttatja a világot, attól, azt kell mondjam, hogy sajnálni kell még a nyersanyagot is. Beremé­­nyi Géza Turnéja, bár elmaradt a rendező előző két filmjétől, mindenféleképpen szót érde­melt volna. Ezúttal ez is elma­radt. Külön színfolt volt viszont Tarr Béla Sátántangója, mely kísértetiesen megidézte az alko­tó korábbi Kárhozat című alko­tásának miliőjét, mondhatnám azt is, hogy továbbgondolta. Az állandóan szakadó esőben, lucs­kos sárban, múló falak és üszkö­­södő gyártelepek között őgyel­gő, néha-néha megszólaló, a vi­lággal és önmagukkal küszködő melankolikus, depressziós, ér­ték nélkül tengődő szereplők halk tangója valóban sátáni. A színészek alakítása s a zene, melytől aléltan kóvályognak ki­hűlt világukban, hangulatos és zseniális. A rendező filmjeiben rendszeresen megjelenő Székely B. Miklós külön figyelmet érde­melne, de hát ennek a filmszem­lének is megvoltak a pontosan kirajzolódó korlátjai... * Megvolt tehát az idei film­szemle is. A veszprémi Séd Filmszín­házban a tervek szerint március hónapban heti egy alkalommal vetítenek majd a filmszemle al­kotásai közül. Az majdnem biz­tosra vehető, hogy a két díjnyer­tes alkotás, Szász János: Woy­zek és Tóth Tamás: Vasisten gyermekei szerepel majd a mo­zi műsorán. mt Jelenet a többszörösen díjnyertes Woyzek című filmből A hetven-valahány, új yorkban fog­ható tévécsatornából kettő spa­nyol, s kerül még japán, mert­hogy nekik meg tenger a pénzük. Magyar: hétvégeken.­­Magyar tv-adás vasárnap délután az 1- es városi csatornán, fél óra, rádió -magyar rádiót akartunk, de a kínaiak megvették­­ vasárnap ebéd után, mely áll a református, a görög katolikus, a római katolikus és a bap­tista pap prédikációjából. Azért, lelkem, Csabához képest elég kies hely ez a New York! A csabainak, Csabához képest, igen, ám aki, bevándorló férfiúként a Város (A­ Mari­­ka!) lába előtt - szinte a lába között -várako­zott, a szigeten reménykedett, hogy átjut va­­lahára Csuda-Amerikába, ősatyja csuda­szarvasa helyett a dollár után vágta volna magát. Csak át innen, mielőbb! Amerika. A Marikához. tesz, ha mondom. A bevándoroltak Friends (,,Barátaink”?) nevű körtábláján majdnem félmillió név közt Farkasok, azt mondja Suzanna Magyar Farkas, Sarusi helyett Rose Saru, több Sarul­­lo, Sarvaloganayagams, Sárvár, Sarver, Kiss helyett elébb csak Kishek, hogy azt mondja Michael Miklós Kiss Kiss, és­ sok­sok Kiss, Czimbal Kiss, Császár és Molnár Kiss, ám Sarusi Kis, Kis Sarusi sehol. Amerikában se égen, se földön. A Sarusiak, mind egy szálig, a valagukon maradtak a Tisza-Maros közén. Apámnak támadt ötvenhatban - amikor november negyedikén megszólalt a muszka orgonája - mehetnékje. Kissarusi és Sarusi­ Kis­ marad. Pedig amúgy elég csóró volt valahol a Ti­sza mentén, lett volna oka odébbállani­­ ke­nyérért, jogért. No, Kuruc kerül, Kurtucz nem. Jesz, ez másféle kuruc. • Mondom, elmaradott egy népség, nem kellett neki Amerika! Sorry, East Side Sorry, virágom. Báj. Édes Lelkem! (Negyedjére)­­ A mieink, akik zsidót, négert szidnak, nagy magyarok, de az unokáik már nem tud­nak magyarul. A végén megérjük, hogy a ma­gyarságot Amerikában a zsidóság fogja fenn­tartani! ők továbbadják a magyar nyelvet, a rabbik megtanulnak magyarul, mert az ő mes­siásuk magyar zsidó volt. A queens-i, mond­hatni kínvárosi zsidónegyedben, ahol a szat­mári zsidók élnek, és van magyar könyves­boltjuk is, az öreg rabbi az unokáját is megta­nította magyarul! A szélsőség tőlük sem idegen, a Menóra az övék, a miénk a kalifor­niai új Világ. Gut Mórung helyett kezdi ezzel - mi­közben magát megkínálja tejeskávéval­­ a magyarfalvi ember, hogy a Tóra-tudóval mondjam: Hajsano. Segíts meg, Hozsán­na! A Második fasoron a Hetvenkilencedik ucca sarkán pompázó, reformirányzatú zsi­nagógában Senior Rabbi Harvey, Assistant Rabbi Janisé, meg Cantor Bruce, így a ne­vükből nem derül ki, hogy tudnak-e a mi nyelvünkön.­­ Az Államokban ötmillió zsidó, több, mint Izraelban. Aki Izraelnak pénzt ad, le­vonhatja az adójából. tesz, Magyarországét nem. New Y Yorkban kilencvenhét zsidó temp­lom, az ingyenes Manhattan Yewish Senti­nel újság sorolja címüket; a századfordulón csak Keleti-Alsóvárosban félezer zsinagó­gájuk és tanodájuk volt. Vagy háromszor annyi Amerikában a zsi­dó, mint amennyi a magyar származású, ám a hangjuk, erejük, jelenlétük nem ennyivel nagyobb a miénkénél. S míg mi­ valóban be­olvadunk, amerikaivá válunk, a zsidó - amerikaiként, sőt, magát a legigazibb ameri­kainak érezve és hirdetve, már-már az ame­­rikaiságot is kisajátítva - megmarad ősei hitén, annak, amivé született. Tanulni való. Persze a pajeszokról ne a zsíros konty jus­son az eszünkbe! Meglehet, pajesz- és var­­kocstalan nehezebb megmaradni az idegenek tengerében. Az kéne, varkocsot viselnünk, visszhangzana a magyarföldi hadosztály. - Náci! Ugyanezt kapta Amerikában a tyúk­­eszűektől a második világháborúban az a tisztán látó egy-két ember, aki a szovjet fa­sizmusra figyelmeztetett. Ja, azaz hogy: tesz. (Folytatjuk.) Sarusi Mihály Hun, ki Manhattani levelek a Kastély-szöllőkbe 5. rész NAPLÓ-7

Next