Napló, 1994. február ( 50. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-14 / 37. szám

1994. február 14., hétfő______________________________TU KÖP_________________ Nincs több előadás Kénytelenek új helyszín után nézni a római nyári operafeszti­vál szervezői, miután az olasz kormány betiltotta az eddig Ca­­racalla császár fürdőiben tartott előadásokat. Az 1800 éves für­dőkomplexumban tartott opera­­előadások és koncertek betiltása azért vált szükségessé, mert a hangrezgés, a­ világítás és a sú­lyos elektromos kábelek folya­matosan rongálták az épít­ményt. A sajátos akusztikájú fürdő 1938 óta adott otthont opera-előadásoknak. Szakértők szerint félő, hogy az egész nyári római operasze­zont le kell mondani, ha nem ta­lálnak megfelelő új helyet. Azt fontolgatják, hogy az opera­­fesztivált az olasz film Holly­woodjába, a Cinecittába költöz­tetik. Anyagilag is súlyos terhet jelent az átköltöztetés, hiszen mintegy hatmillió dollárba ke­rülne. (MTI-Panoráma) Harminc éve a pályán A cannes-i Midemen ünnepelte pályafutásának és sikereinek har­mincadik évfordulóját a szupersztár énekes és színész, Diana Ross. A pályáját 30 évvel ezelő­tt kezdő énekesnő a Supremes trióban éne­kelt először. Cannes főpolgármestere kitüntette, majd kéznyomát a cannes-i tengerpart sétányán hagyta. A Midem egy napot szentelt az énekesnő ünneplésének , aki márciusban lesz ötvenéves. Kon­certet ad a Palm Beach Hotelben, ahol Michel Legrand-nal együtt lép majd fel ­ISSI LŐVÉR EXPO '94 nyári vásár Sopronban június 16-21 -ig, kirnyújtásra a nyugati határtól LŐVÉR EXPO '94 fogyasztási cikkek nyári vására VENDÉGLÁTÓIPAR '94 szálloda- és vendéglátó-ipari berendezések, bútorok és felszerelések szakvására CULINAR '94 élelmiszerek, mezőgazdasági termékek és élvezeti cikkek szakvására Csomagolás LEGYEN ÖN IS KIÁLLÍTÓNK! LEGYEN ÖN IS RÉSZESE EGY JÓ STARTNAK! Színes kísérő programok, divatbemutatók, szórakoztató gyermekműsorok JELENTKEZÉS, INFORMÁCIÓ: TRADE FAIR Kft., 1088 Budapest, Rákóczi út 19. Telefon/fax: 1384-692 Fax: 1384-706 Sopronban: 06/99/332­ 801 (75790/10) II II Szerencsét hoz a 13-as szám? Miközben újabb hírek ér­keznek a Sose halunk meg című film sikereiről, Kottás Róbert újabb filmen dolgo­zik. Ugyanazzal a stábbal, amelyikkel a vállfaárus nagybácsi kalandjait, élet­­történetét forgatták.­ ­ Patika címen készül egy ti­zenhárom részes sorozat. A tör­ténetet megrendelésre állítottuk össze (Nógrádi Gábor, Kardos G. György). Ugyanis az volt a kérés, hogy ezúttal egy szimpa­tikus patikus álljon a történet középpontjában. Ellensúlyo­zandó a magyar filmek sok-sok bugyuta gyógyszerészfiguráját. Csakhogy egy „szimplán” ro­konszenves főszereplő maga lenne az unalom, ezért a mi pati­kusunknak a patikáján kívül van egy zenekara is. Ugyanis az iga­zi vonzalma a zenéhez fűzi, csak a családi hagyomány okán gyógyszerész.­­ Korábban már bejelentet­ték, hogy a Patika tévésorozat lesz, hogy felajánlották az MTV-nek. Aztán híre jött, hogy a televízió nem tart igényt az in­gyensorozatra. Mi történt az­óta? És egyáltalán, hogy tudták volna ingyen adni a filmet? - A filmkészítés költségeit szponzorok állták volna, akik­nek éppen az volt a kikötésük, hogy a sorozat a tévében men­jen. Többször tárgyaltunk, be­mutattuk a szinopszist, tetszett is, aztán mégis azzal utasítottak el, hogy nincs számunkra adás­idő. A forgatást mégis elkezd­tük. A Magic Media és a Trans­atlantic Media Association amerikai-magyar cég lett a so­rozat producere. Az ő mene­dzselésükkel és újabb támoga­tókkal el is készült az első há­rom rész. A továbbiakon dolgo­zunk. Szeptemberre elkészülhet mind a tizenhárom rész. Hogy aztán hol és mikor lát­hatjuk? Erről Koltai nem akart jóslásokba bocsátkozni. (MTI) A második anyanyelv Az orosztanítás évtize­dekig a pedagógiai csőd szinonimája volt. Bár, vagy éppen azért, mert kötelező volt, sokan évtizedes okta­tás alatt sem tudtak megta­nulni oroszul. Felértékelődő tudás Ennek több oka is volt. Az érzelmi elutasítás mellett a ta­nulást megnehezítette a cirill ábécé, melynek elsajátítása már a kezdetekkor elriaszthatta a ta­nulni szándékozót. Egyébként a csúf külsejű nyelvkönyvek a proletár internacionalizmust propagáló, ostoba szövegeikkel nagyon messze jártak a nyelvta­nítás modern, beszédközpontú, szemléletes módszereitől. Igaz viszont, hogy viszonylag kevés ember mindennapi munkájá­hoz, életéhez tartozott az orosz nyelv használata, így a mód­szertani csődnek nem voltak ko­moly következményei. A rendszerváltás a nyelvtaní­tásban is befejeződött. A válto­zások következtében az aktív nyelvtudás hallatlanul felérté­kelődött. Az álláshirdetésekből rögtön láthatjuk, milyen kevés esélye van annak, aki nem be­szél legalább egy idegen nyel­vet elfogadható szinten. Az iskola igyekszik megfe­lelni a mind sürgetőbb igények­nek. Eltörölték az orosz kötele­ző voltát, s lassan befejeződik az orosztanárok más nyelvre va­ló átképzése is. Rengeteg új nyelviskola és más oktatási for­ma gondoskodik arról, hogy a már nem iskoláskorúak is tanul­hassanak nyelvet. A nyelvtanulás első fontos kérdése ez: melyik nyelvet vá­lasszuk? A választásnak a helyi körülmények persze szűk hatá­rokat is szabhatnak. Az iskola vagy a település szaktanár-ellá­tottsága rányomhatja bélyegét a választási lehetőségekre. Napjainkban a legnagyobb érdeklődés kétségkívül az angol nyelv iránt nyilvánul meg. En­nek legfőbb oka az, hogy az an­gol testesíti meg leginkább egy világnyelvvel kapcsolatos el­képzeléseinket. Bár például a kínait többen beszélik anya­nyelvként, a nemzetközi érint­kezés leggyakrabban használt nyelve az angol. Az angolt ta­nulják a világon legtöbben anyanyelvük mellett második nyelvként. Az angol gyarmatbi­rodalom több évszázados fenn­állása az oka annak, hogy egyes afrikai országokban vagy Indiá­ban éppen az angol az, amelyen egy soknyelvű közösség tagjai leginkább megértik egymást. A nemzetközi szervezetek, a hadi­ipar, a repülőgépgyártás és -irá­nyítás, a számítástechnika leg­gyakrabban használt nyelve az angol. Aki tehát beszél angolul, biztos lehet benne, hogy Hong­kongtól a Tűzföldig meg fogják érteni, s szakmai esélyei is jók lesznek. Fontos a kapcsolat A második leggyakrabban választott nyelv hazánkban a német, Európában jelentős re­gionális kommunikációs esz­köz. A német államnyelvű or­szágokon kívül több európai or­szágban él számottevő német nyelvű kisebbség, így Lengyel­­országban, a volt Szovjetunió területén. Magyarország a maga 200 ezer főnyi németségével előkelő helyet foglal el ebben a sorban. Van tehát ok és mód is a nyelvtanulásra. A legfontosabb tanács, amit egy nyelvtanuló­nak adhatunk, hogy keresse a tanult nyelvvel való állandó és változatos kapcsolatot. A nyelvórán elsajátíthatjuk a nyelvtani szerkezeteket és a leg­fontosabb készségeket, de gya­korlásra és szókincsfejlesztésre kevés idő marad. Keressünk er­re szórakoztató és örömet okozó elfoglaltságokat iskolán kívül! Válasszunk ki a megfelelő nyelvű televíziós műsorok kö­zül egy olyant, ami egyébként is érdekel bennünket! Nyelvileg egyszerűek és szemléletesek a játékos vetélkedők. Tévézés közben legyen a kezünk ügyé­ben papír és ceruza, minden al­kalommal írjunk föl magunk­nak néhány szót. Ezeket utána kiszótárazzuk és megtanuljuk. Szinte észrevétlenül gyarapszik így a szókincsünk, s észrevesz­­szük, hogy egyre jobban értjük kedvenc műsorunkat. Haladóbb szinten próbálkozhatunk egy­­egy játékfilm megértésével is. Videóra véve többször is meg­nézhetjük ugyanazt, így nem­csak szókincsünk gyarapszik, hanem kiejtésünk, kommuniká­ciós készségünk is csiszolódik. Örömmel, j­átékosan tanulni Tudatosan keressük azokat a lehetőségeket, mikor külföl­diekkel beszélhetünk anyanyel­vükön. Külföldi barátunktól szinte észrevétlenül ragadnak ránk a szavak, kifejezések, jóin­dulatú javításai nyomán meg­szabadulhatunk makacs hi­báinktól. Ha külföldre készü­lünk, célirányosan bővítsük szókincsünket, s a helyszínen beszélgessünk, ismerkedjünk minél többet! Ha így teszünk, viszonylag kisebb anyagi, de nagyobb szel­lemi befektetéssel juthatunk egy vagy több idegen nyelv bir­tokába. Az örömmel, játékosan tanult nyelv pedig szívesen használt kommunikációs esz­köz, valódi második anyanyelv lesz! Dr. Huszár Ágnes a nyelvtudomány kandidátusa ­ A honzul fogadásain az amerikaiak nem merik magyar férfival kettesben hagy­ni a feleségüket, olyan a hírük. Aztán ha az ember kerüli is az efféle helyzetet, oda jut­hat, amikor úriember csak egyet tehet. A hunzul (kon­zul helyett) annyi, mint magyar követ.­ ­ Aztán az asszony ajánl a barátnőinek, adnak kézről kézre. Jesz, ha én is ötvenha­tos forradalmár lettem volna, vagy ha húsz­évesen ezt tudom , kiesz a fene. Majd olyan, mint a kondorosi Grandoros. Jesz, nagyon tesz, szinte már ól­ájt. Jól járt, sorry. EST SIDE SORRY az egész. Hun ki, hun be.­­ Kár, hogy az amerikai kormány nem engedi bevándorolni a magyarokat, egy-két évtized múlva kihalunk. Csak az öregek maradnak meg. Eltűnik az amerikai ma­gyarság! Lesz, mit lehet tenni? Ürüljön ki - az amerikai magyarság megmaradásáért - a Kárpát-medence, az itteniek viszont nem nevelik magyarrá a gyermekeiket? Nem is lehet. Te megmaradhatsz annak, aminek akarsz, szembeszállhatsz a világgal, ám gyermeked, természetesen, a társaihoz, környezetéhez igazodva képes csak egész­séges emberré növekedni. Nem kényszerít­­heted arra, hogy ne alkalmazkodjék! Jesz, tesz. Többen pakolnak, mennek haza. Mások, meghalni. Avagy kéreti a hamvait hazakül­­deni. Ao jesz. Indián kuncsorog a németvárosi (a Nyolcvanhatodik uccai) főuccán, arrébb né­ger Megváltó-látók verik zsidó csillagos mellükhöz a Szentírást, ha fizetsz, fényké­pezhetsz!­ ­ Amúgy a MAGYAR is BUZI. Jesz. - Amíg erős vagy, boldogulhatsz. De ha megbetegszel, s a kezedből ötven centit le kell vágni, a biztosító azt mondja, ő csak negyvenötöt fizet! Eladhatod a házad, s már semmid sincs. Welcome to Amerika. Jesz. - Mondtuk a magyaroknak, ne ide jöjje­nek tanulmányozni, milyen a modern társa­dalombiztosítás, elég, ha átmennek Auszt­riába! A The New York Timesban By Barbara Kafkától ételleírások. - Ha megvan egymillió dollárod, s a fiad abból vállalkozik, az atyja egy életen át ösz­­szekuporgatott milliójára vesz föl hitelt, és a pénz elúszik, mert az üzlet nem üt be, fiad melléfog, s az adósságot fizetheted, meg­őrülhetsz, bolondok házába csuknak, a fele­séged nekiszalad a kocsival a fának, hogy meghaljon, de nem, csak összetöri magát, fiadat otthagyja a felesége, a lelkész járhat mindhármukhoz, hogy vigasztaljon, ha tud. Jesz, alig jesz.­­ Kimentünk az éporra. Jesz, én meg a Körös-parti reptérre. Ro jesz. Báj-báj szívem! Édes Lelkem! (Hatodjára) Át kellett röppennem a nyugati partjára, hogy megsimogathassam az Atlanti-ten­gert. Brighton-muszkavárt a Kóni-szigeti fövenyen méregetem a borult ég alatt is hu­nyorogva a tenger távolságot, honnan árbo­cok bukkannak elő. Európa, a francia és breton part, ahova nem juthattam el. A parti sétány házai szürkék, akár a ró­mai Lidóé, és szemét mindenütt, mint Ostia útjain. Az indiánok és a fölfedező hajósok lába nyoma helyett tán arany után kutat a föve­nyen több úr is: detektoros kincskereső csu­davesszővel tapogatja a homokot, s lapáttal ássa ki, mit Csuba Ferke Csökmőn, Kása Anti bácsi Kisiratoson nem lelt. tesz, ha mondom, lelkecském. Breuckelen szinte már Nieuw Harrlem, több helyen csak fekete, s némi sárga, muta­tóban Káni-szigeten pár fehér orosz, s a már a Keleti-folyó előtt a föld alól előbukkanó villamoson meg hegymenetben a Széllova­sok fasorán a négere a fülhallgatós zenebo­nára ráng, ráng, pufogtat, vigyorog, mind­járt beülteti az ölébe a szemben ülő fehér kamaszleányt, ez már jól belőtte magát. Csak engem hagyjon békén. Persze ha nem méregetném, észre sem venne. tesz.­­ Ne add ki a házad feketének, mert azonnal esik az értéke tízezerrel! Az angolszász-zsidó Wall Street után jön a fekete Harlem? (Folytatjuk.) Sarusi Mihály Hun, ki Manhattani levelek a Kastély-szöllőkbe (7. rész) NAPLÓ-7

Next