Napló, 1994. április ( 50. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-01 / 76. szám
Részletfizetés a privatizációban Március elején döntött az ÁVÜ Igazgatótanácsa a kedvezményes részletfizetés alkalmazásáról. Az Egzisztencia-hitelhez hasonló konstrukcióról van szó, 8-10 éves lejáratban lehet visszafizetni a vételárat, 3 év türelmi idővel, mely idő alatt csak a viszonylag kedvező 7 százalék körüli kamatot kell törleszteni. A konstrukcióról Dr. Hangodi Éva, az ÁVÜ szóvivője ad tájékoztatást. -Miért most vált szükségessé a részletfizetés bevezetése? - Az utóbbi időben a kereskedelmi bankok nehézkesen és rugalmatlanul intézték az E-hitel folyósítását. Az elhúzódó hitelvizsgálat gyakran azt eredményezte, hogy a hitelígérvény kiadását a bank a pályázatok lejárta előtti utolsó napokban tagadta meg, más esetben pedig a már megadott E-hitelre vonatkozó ígérvényt vonta utólag vissza. Számos esetben a hitel értékét többszörösen meghaladó, általában 150-200 százalékos jelzáloggal terhelték az eladásra kerülő cég ingatlanjait. Hasonló volt a helyzet akkor is, ha a vevő a vételárat jelentős részben kárpótlási jeggyel teljesítette. Ekkor ugyanis a gyakorlatban a kárpótlási jegyek vásárlására a bankok rövid, illetve középlejáratú forgóeszközhitelt nyújtottak 25-28 százalékos kamattal. Az is igaz persze, hogy a vagyonügynökséghez tartozó vállalatok minősége egyre romlik. A nehéz pénzügyi helyzetben lévő, illetve veszteséges vállalatok aránya egyre nagyobb. Ilyen vállalatok megvételéhez a bankok nyilván egyre nehezebben nyújtanak hitelt, hiszen kockázatos vállalkozásról van szó. -Mi a különbség a részletfizetés és a lízing között? -A lízing olyan vállalatok megvásárlásánál tűnik kedvezőnek, ahol gyorsan kiaknázható jövedelemtartalékok vannak. A lízingek ugyanis óriási előnye az adókedvezmény, míg a részletfizetésnél nem jár adókedvezmény. Tehát azoknál a vállalatoknál ajánlható a részletfizetés igénybevétele, amelyek nem kiemelkedően nyereségesek, rövid időn belül várhatóan nem is tehetők azzá, de hosszabb távon mégiscsak ki tudják termelni azt a jövedelmet, amelyből a vételár kifizethető. A lízing esetében a tulajdonjog az utolsó részlet kifizetésekor száll át a vevőre, a részletfizetéskor a teljesítéssel arányosan kerül át a tulajdonjog a vevőhöz. A lízingrészletek költségként számolhatók el adózás előtti eredményből, míg a részletfizetés elszámolása az adózott eredmény terhére történik. - Mennyivel magasabb részletfizetési ajánlatot kell tenni egy pályázónak ahhoz, hogy az egyenértékű legyen egy készpénzes, egy E-hiteles vagy egy kárpótlási jegyes ajánlattal? A részletfizetéses ajánlat más fizetési módokkal történő összehasonlításakor -a futamidőtől függően - 10-24 százalékkal ér kevesebbet. (Egy 8 éves vagy annál rövidebb futamidejű ajánlatnál a leértékelődés mértéke 10 százalék, míg ennél hosszabb futamidejű ajánlatnál az értékcsökkenés évi 2 százalékkal növekszik, egészen a 15 éves ajánlatnál számított 24 százalékig.) A 15 éves lejáratú részletfizetéses ajánlat tehát akkor egyenértékű a készpénzes, E-hiteles, vagy névértéken számított kárpótlási jegyes ajánlattal, ha az utóbbiakban megajánlott vételár 124 százalékát teszi ki. Erre azért van szükség, hogy a részletfizetés ne szorítson ki már készpénzesnek minősülő fizetési módokat.Minden cégre lehet pályázni részletfizetéses ajánlattal? - Nem, a részletfizetés alkalmazására az ÁVÜ IT egyedi döntése alapján kerülhet sor, főleg a másodjára meghirdetett cégek esetében. A pályázati hirdetményekben erre a lehetőségre természetesen felhívjuk a figyelmet. -Milyen garanciát kérnek a vevőtől a részletfizetés során? A biztosítékok egyrészt a vételár megfizetésére vonatkoznak, másrészt a cég értékének megőrzését szolgálják. Fizetési képességet és készséget, valamint értékállandóságot biztosítanak. A vevőnek a tulajdonába kerülő részvények, üzletrészek osztalékát a vételár törlesztésére kell fordítania. Van egy másik típusú biztosíték is - amely a társasági jogon alapszik,mégpedig az, hogy a kisebbségnek milyen beleszólási joga van a döntéshozatalba. A szokásosnál lényegesen több ügy tartozik a taggyűlés vagy a közgyűlés hatáskörébe. Miért? Azért, hogy megakadályozzuk azt, hogy a vevő - irányítási jogával visszaélve -a cég érdekeit sértve kössön szerződést, vagy olyan céggel szerződjön előnytelenül, amelyben ő maga vagy közeli hozzátartozója tulajdonos vagy vezető állást tölt be. - Ki végzi a hitelvizsgálatot? - Részt vesz a bírálatban az ügyintéző, aki az adott vállalattal hosszabb ideje foglalkozik és aki a vállalat eladását előkészítette, be kell vonni pénzügyi szakértőket is, akik a banki hitelbírálathoz hasonló módon mérik fel a vállalat jövedelemtermelő képességét. Az is elképzelhető, hogy "Olyan ipari vaffú mezőgazdasági" szakértőket is bevonunk, akik ismerik azt a piacot és azt a tevékenységi kört, amelyben az adott cég dolgozik. - Mikorra kerülhet magánkézbe az első cég az új fizetési módszer segítségével? -Március végén jelennek meg olyan pályázati felhívások, melyre részletfizetéssel is lehet jelentkezni. Egy pályázat elbírálása másfél-két hónap, ezért május végén már lehetnek olyan tulajdonosok, akik részletfizetéssel vásároltak állami tulajdont. A részletfizetés kedvezményével csak magyar állampolgárok élhetnek. Ha külföldiekkel állapodik meg a vagyonügynökség, abban az esetben nem a kedvezményes 7 százalékos kamatot alkalmazza, hanem a piaci kamatot. Kisrészvényesek nagy vállalkozása „Az új, fizetőképes piac nem várja meg a késlekedőket. Ha az olyan tradíciókkal rendelkező cégek, mint a Bakony Művek Rt. nem lesznek képesek ezt a piacot kiszolgálni, megteszik a nagy multinacionális autóalkatrész-gyártók ide telepített leányvállalatai és a dinamikusan fejlődő magánvállalkozások. Cégünk erőssége, hogy az elmúlt 20 évet mindig kielégítő nyereséggel zárta, és ha stratégiai célkitűzéseinket megvalósítjuk, akkor ez 2000-ben is így lesz. Az idézet a Bakony Művek Rt. privatizációja kapcsán készült stratégiai célkitűzések egyik részlete és válasz arra a kérdésre, miért veszi meg az MRP-szervezetből és a menedzsmentből álló konzorcium a céget, pontosabban annak több mint felét. Azt a részvénytársaságot, amely ma is Veszprém megye egyik legnagyobb vállalkozása a maga 2400 dolgozójával. Közülük ezerhatszázan jelentkeztek, hogy részt kívánnak venni a privatizációban. Amit vállalnak, nem kevés, hiszen a 2 milliárd forint törzstőkéjű cég részvényeinek 50,1 százalékára pályáztak sikerrel az Állami Vagyonügynökségnél. Az összeg hatalmas, természetesen bankok állnak mögötte, olyanok, amelyek megismerték a Bakony Művek helyzetét, terveit és ezek alapján a céget működőképesnek tartják. Tulajdonképpen azt kerestük, hogy abban az autóalkatrész-gyártó iparban, amely Kelet-Európában megvalósul - ami ugye nyugatról költözködik és a még keletebbre lévő autógyártást is kiszolgálja - mi az a szegmens, ami a miénk lehet és amivel tartósan piacon maradhatunk. Nyugati színvonalon dolgozó háttéripar kívánunk lenni kapcsolódva a Nyugat-európai és a magyarországi autóiparhoz és nem lemondva az orosz autógyártóknak való beszállításról sem - mondja Jüttner András vezérigazgató, aki rögtön hozzáteszi, hogy mindehhez az alaptechnológia fejlesztése szükséges, sajtolóberendezések vásárlása, új galvánüzem létesítése, ezzel együtt a környezetvédelmi feladatok megoldása, a privatizáció tehát fejlesztéssel egybekötött. Az átalakulástól a privatizációig bő másfél év telt el, és ha közvélemény-kutatást tartanának, a cég történetének nem kevés nehéz időszaka közül nyilván nagyon sokan ezeket a várakozással eltöltött, bizonytalansággal teli hónapokat ítélnék a legnehezebbnek. Kérdés, hogy szükség volt-e ennyi kifutási időre.Ez az átmeneti időszak nagyon veszélyes, nyugtalanítja az embereket, zavarja a termelési folyamatot, veszélyeztetheti a partnerek bizalmát, nehezíti a szerződéskötéseket. Mégis én úgy vélem - mondja Jüttner András - normál folyamat zajlott le nálunk. Szerintem ugyanis szükség van egy bizonyos időre ahhoz, hogy egy nagyvállalat megtanuljon cégszerűen működni, s ezt begyakorolja, mire privatizációra kerül. Ugye egy régi állami nagyvállalatnál nem volt olyan mérleg, amit a külföldiek elfogadtak volna, tehát az átalakulás után történt meg a vagyonértékelés, nyugati cég szakértői auditálták mérlegünket több évre visszamenőleg. Ez pedig nagyon fontos azért is, mert szándékunkban áll később a tőzsdén is megjelenni. A Bakony Műveket külföldön is meghirdették, ám vevő onnan nem akadt, s ennek ismeretében felvetődik a kérdés, vajon az árakat tartották magasnak, vagy a céget nem ítélték elég jó befektetésnek. Tény, hogy tulajdonrészt nem akartak szerezni, de a Bakony Műveknek széles körű nemzetközi kapcsolatai vannak, igényt tartanak a termékeinkre. Szállítunk alkatrészeket a BMW és Ford autókhoz, a Suzukikhoz. Ez utóbbihoz a gyártás már olyan egységekben történik, amelyekre megkaptuk a minőségbiztosítási tanúsítványt, amit nem adnak meg akárkinek, nagyon szigorú előírásoknak kell megfelelni ehhez. Összegezve tehát: gazdasági kapcsolataink az igényes nyugati autógyártókkal megvannak, és piacainkat meg is akarjuk és bízunk benne, hogy meg is tudjuk tartani. A Bakony Művek Rt. többségi tulajdonosai a gyár dolgozói és vezetői, tehát tulajdonképpen sok kisrészvényese van, és még több lehet, hiszen az Állami Vagyonügynökség a fennmaradt részarány 20 százalékát kárpótlási jegyekért szándékozik eladni, 10 százalékot a társadalombiztosítás részére, 16 százalékot pedig egyéb célra, többek között a kisbefektetői programra különített el. D. É. Privatizációs ABC ■ Dolgozói érdekképviselet Ha a vállalat valamilyen vagyontárgyát kívánja értékesíteni, gazdasági társaságba bevinni (apport), vagyonértékű jogát akarja átruházni, akkor meghatározott értékhatárok felett ezt be kell jelentenie az ÁVÜ-nek. Ha a szerződés tárgya olyan vagyontárgy, amely jóléti vagy szociális célokat szolgál (például: óvoda, üdülő stb.), ezeket a szerződéseket az értéktől függetlenül csak akkor köthetik meg, ha a dolgozói érdek-képviseleti szervek egyetértenek ezzel. Vagyis az érdekképviseleteknek vétójoga van. Ha olyan szerződésről van szó, amelynek tárgya nem éri el az értékhatárt, de a munkavállalók érdekeit, munkakörülményeit jelentősen érinti, akkor a vállalatnak a munkavállalói érdek-képviseleti szervek véleményét kell beszereznie, vagyis meg kell ismernie a véleményt, de eltérhet tőle. A vagyontárgyak értékesítésére kiírt pályázat kiírásáról, feltételeiről és a dolgozók részvételi lehetőségeiről a dolgozókat a vállalatnak a pályázat kiírásával egyidejűleg tájékoztatni kell. A pályázat elbírálása során a dolgozókat előnyben kell részesíteni. ■ ingatlanértékesítés Az ingatlanok értékesítésére kétféle vagyonvédelmi szabály vonatkozik. Ha a vállalati könyvviteli nyilvántartás szerint 20 millió forintnál kisebb, de 1 millió forintot meghaladó értékű ingatlanról van szó, akkor a vállalatnak a szerződéskötés előtt 30 nappal be kell jelentenie az ÁVÜ-nél a szerződési szándékot. Mellékelni kell a szerződés tervezetét, a 180 napnál nem régebbi vagyonértékelést és a 90 napnál nem régebbi tulajdonilap-másolatot. A vállalat a bejelentést követő 30. naptól a szerződést megkötheti a bejelentésben foglalt tartalommal, ha az ÁVÜ másként nem intézkedik e határidőn belül (a törvény úgy tekinti, hogy az ÁVÜ hallgatása beleegyezés). A bejelentés megtörténte nélkül az ingatlan-átruházást nem jegyzik be az illetékes hatóságok:ha adásvételről van szó, akkor a földhivatal, ha pedig nem pénzbeli hozzájárulásként (apportként) bocsátották gazdasági társaság rendelkezésére, akkor a cégbíróság kéri a bejelentés igazolását. Minilapszemle ■ ELLENŐRZŐ ÜGYNÖKSÉG „Ne sérüljön a privatizáció végrehajtásának folyamata", érvényesüljenek a jogszabályok, derüljön ki, hogy a feltárthibák gondatlanság vagy szándékosság eredményei - ezek az Állami Vagyonügynökség ellenőrzési alapelvei. Az ÁVÜ hivatalos álláspontja szerint a magánosítás egészét önmagában nem minősítheti az a néhány eset, amely a közvélemény előtt botrányos körülmények között vált ismertté. (Figyelő.) ■ HATVAN SZÁZALÉK A NEM ÁLLAMI SZFÉRA SÚLYA Szabó Tamás privatizációért felelős miniszter sajtótájékoztatóján elhangzottak: Az állami tulajdon magánosítását a jövőben is folytatni kell, de nagyobb hangsúlyt kell kapnia a tőkebefektetéssel megvalósuló privatizációnak és a kisbefektetői tulajdonlás elősegítésének. (Világgazdaság.) ■ LASSÚ NÖVEKEDÉS VÁRHATÓ A magántulajdonba adás gyorsítását tervezi az Ipari Minisztérium, hogy megfelelő ütemben haladhasson tovább az ágazatfejlesztés. A vállalatok túlélési esélyét az adós- és hitelkonszolidáció segítette, bár maradt még kívánnivaló, vagy többek között a kis- és középvállalkozások támogatása. (Népszava) Kárpótolja ön is magát! Hetente 100 ezer forinthoz juthat! Ehhez nem kell mást tennie, mint minden héten megvenni és elolvasni a Kápét. Március 31-én indult a Kápé üzleti hetilap és a K+P című tévéműsor közös játéka. Bárki részt vehet a játékban, aki rendelkezik kárpótlási jeggyel, és helyesen válaszol egy privatizációval kapcsolatos kérdésre. A hét héten át tartó akcióban játszhatnak azok is, akik nem alanyi jogon kárpótoltak, hanem vették vagy ajándékba kapták kárpótlási jegyüket. A Kápé üzleti hetilapban hetente közlünk egy nyerőszámot. Ha a megadott szám a megfelelő helyen megtalálható az ön kárpótlási jegyei valamelyikének sorszámában, akkor vágja ki az adott heti nyereménykupont és nyílt levelezőlapra ragasztva küldje el postacímünkre: 1425 Budapest, Pf. 613. Ne felejtsen el válaszolni a lap hasábjain feltett kérdésre sem! A játék hétfordulós, a sorsolásokat hetente a K+P televíziós műsorban tartjuk. Minden héten 100 ezer forint értékű részvényt sorsolunk ki. A részvénycsomagokat az OTP Bróker Rt. állítja össze önöknek úgy, hogy a csomag piaci értéke elérje a 100 ezer forintot. Emellett minden héten értékes tárgynyereményeket is kisorsolunk a második és harmadik helyezettnek. Annak sem kell elkeserednie, aki nem nyert a játékban, mert megnyerheti a fődíjat a következő privatizációról szóló vetélkedőben. A szerencsés nyertes ekkor negyedmillió forinttal lesz gazdagabb. Állami Vagyonügynökség KÁPÉ _____________AZ ÜZLETI HETILAP________________