Napló, 1994. április ( 50. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-01 / 76. szám

Részletfizetés a privatizációban Március elején döntött az ÁVÜ Igazgatóta­nácsa a kedvezményes részletfizetés alkalma­zásáról. Az Egzisztencia-hitelhez hasonló konstrukcióról van szó, 8-10 éves lejáratban lehet visszafizetni a vételárat, 3 év türelmi idő­vel, mely idő alatt csak a viszonylag kedvező 7 százalék körüli kamatot kell törleszteni. A konstrukcióról Dr. Hangodi Éva, az ÁVÜ szóvi­vője ad tájékoztatást. -Miért most vált szükségessé a részletfizetés bevezetése? - Az utóbbi időben a kereskedelmi bankok ne­hézkesen és rugalmatlanul intézték az E-hitel fo­lyósítását. Az elhúzódó hitelvizsgálat gyakran azt eredményezte, hogy a hitelígérvény kiadását a bank a pályázatok lejárta előtti utolsó napokban tagadta meg, más esetben pedig a már megadott E-hitelre vonatkozó ígérvényt vonta utólag vissza. Számos esetben a hitel értékét többszörösen meghaladó,­­ általában 150-200 százalékos jelzáloggal terhelték az eladásra kerülő cég ingat­lanjait. Hasonló volt a helyzet akkor is, ha a vevő a vé­telárat jelentős részben kárpótlási jeggyel teljesí­tette. Ekkor ugyanis a gyakorlatban a kárpótlási jegyek vásárlására a bankok rövid, illetve közép­­lejáratú forgóeszközhitelt nyújtottak 25-28 száza­­lékos kamattal. Az is igaz persze, hogy a vagyonügynökség­hez tartozó vállalatok minősége egyre romlik. A nehéz pénzügyi helyzetben lévő, illetve vesztesé­ges vállalatok aránya egyre nagyobb. Ilyen válla­latok megvételéhez a bankok nyilván egyre nehe­zebben nyújtanak hitelt, hiszen kockázatos vállal­kozásról van szó. -Mi a különbség a részletfizetés és a lízing között? -A lízing olyan vállalatok megvásárlásánál tűnik kedvezőnek, ahol gyorsan kiaknázható jö­vedelemtartalékok vannak. A lízingek ugyanis óriási előnye az adókedvezmény, míg a részletfi­zetésnél nem jár adókedvezmény. Tehát azoknál a vállalatoknál ajánlható a rész­letfizetés igénybevétele, amelyek nem kiemelke­dően nyereségesek, rövid időn belül várhatóan nem is tehetők azzá, de hosszabb távon mégis­csak ki tudják termelni azt a jövedelmet, amelyből a vételár kifizethető. A lízing esetében a tulajdon­jog az utolsó részlet kifizetésekor száll át a vevő­re, a részletfizetéskor a teljesítéssel arányosan kerül át a tulajdonjog a vevőhöz. A lízingrészletek költségként számolhatók el adózás előtti ered­ményből, míg a részletfizetés elszámolása az adózott eredmény terhére történik. - Mennyivel magasabb részletfizetési ajánla­tot kell tenni egy pályázónak ahhoz, hogy az egyenértékű legyen egy készpénzes, egy E-hite­­les vagy egy kárpótlási jegyes ajánlattal?­­ A részletfizetéses ajánlat más fizetési mó­dokkal történő összehasonlításakor -a futamidő­től függően - 10-24 százalékkal ér kevesebbet. (Egy 8 éves vagy annál rövidebb futamidejű aján­latnál a leértékelődés mértéke 10 százalék, míg ennél hosszabb futamidejű ajánlatnál az érték­­csökkenés évi 2 százalékkal növekszik, egészen a 15 éves ajánlatnál számított 24 százalékig.) A 15 éves lejáratú részletfizetéses ajánlat tehát ak­kor egyenértékű a készpénzes, E-hiteles, vagy névértéken számított kárpótlási jegyes ajánlattal, ha az utóbbiakban megajánlott vételár 124 száza­lékát teszi ki. Erre azért van szükség, hogy a rész­letfizetés ne szorítson ki már készpénzesnek mi­nősülő fizetési módokat.­­Minden cégre lehet pályázni részletfizetéses ajánlattal? - Nem, a részletfizetés alkalmazására az ÁVÜ IT egyedi döntése alapján kerülhet sor, főleg a másodjára meghirdetett cégek esetében. A pá­lyázati hirdetményekben erre a lehetőségre ter­mészetesen felhívjuk a figyelmet. -Milyen garanciát kérnek a vevőtől a részlet­­fizetés során?­­ A biztosítékok egyrészt a vételár megfizeté­sére vonatkoznak, másrészt a cég értékének megőrzését szolgálják. Fizetési képességet és készséget, valamint értékállandóságot biztosíta­nak. A vevőnek a tulajdonába kerülő részvények, üzletrészek osztalékát a vételár törlesztésére kell fordítania. Van egy másik típusú biztosíték is - amely a társasági jogon alapszik,­­mégpedig az, hogy a kisebbségnek milyen beleszólási joga van a döntéshozatalba. A szokásosnál lényegesen több ügy tartozik a taggyűlés vagy a közgyűlés hatáskörébe. Miért? Azért, hogy megakadályoz­zuk azt, hogy a vevő - irányítási jogával vissza­élve -a cég érdekeit sértve kössön szerződést, vagy olyan céggel szerződjön előnytelenül, amelyben ő maga vagy közeli hozzátartozója tulajdonos vagy vezető állást tölt be. - Ki végzi a hitelvizsgálatot? - Részt vesz a bírálatban az ügyintéző, aki az adott vállalattal hosszabb ideje foglalkozik és aki a vállalat eladását előkészítette, be kell vonni pénzügyi szakértőket is, akik a banki hitelbírálat­hoz hasonló módon mérik fel a vállalat jövedelem­­termelő képességét. Az is elképzelhető, hogy "Olyan ipari vaffú mezőgazdasági" szakértőket is bevonunk, akik ismerik azt a piacot és azt a tevé­kenységi kört, amelyben az adott cég dolgozik. - Mikorra kerülhet magánkézbe az első cég az új fizetési módszer segítségével? -Március végén jelennek meg olyan pályázati felhívások, melyre részletfizetéssel is lehet jelent­kezni. Egy pályázat elbírálása másfél-két hónap, ezért május végén már lehetnek olyan tulajdono­sok, akik részletfizetéssel vásároltak állami tulaj­dont. A részletfizetés kedvezményével csak ma­gyar állampolgárok élhetnek. Ha külföldiekkel ál­lapodik meg a vagyonügynökség, abban az eset­ben nem a kedvezményes 7 százalékos kamatot alkalmazza, hanem a piaci kamatot. Kisrészvényesek nagy vállalkozása „Az új, fizetőképes piac nem várja meg a késlekedő­ket. Ha az olyan tradíciókkal rendelkező cégek, mint a Bakony Művek Rt. nem lesznek képesek ezt a piacot kiszolgálni, megteszik a nagy multinacionális autóalkat­rész-gyártók ide telepített leányvállalatai és a dinamiku­san fejlődő magánvállalkozások. Cégünk erőssége, hogy az elmúlt 20 évet mindig kielégítő nyereséggel zárta, és ha stratégiai célkitűzéseinket megvalósítjuk, akkor ez 2000-ben is így lesz. Az idézet a Bakony Művek Rt. privatizációja kapcsán készült stratégiai célkitűzések egyik részlete és válasz arra a kérdésre, miért veszi meg az MRP-szervezetből és a menedzsmentből álló konzorcium a céget, ponto­sabban annak több mint felét. Azt a részvénytársasá­got, amely ma is Veszprém megye egyik legnagyobb vállalkozása a maga 2400 dolgozójával. Közülük ezer­­hatszázan jelentkeztek, hogy részt kívánnak venni a pri­vatizációban. Amit vállalnak, nem kevés, hiszen a 2 mil­liárd forint törzstőkéjű cég részvényeinek 50,1 százalé­kára pályáztak sikerrel az Állami Vagyonügynökségnél. Az összeg hatalmas, természetesen bankok állnak mö­götte, olyanok, amelyek megismerték a Bakony Művek helyzetét, terveit és ezek alapján a céget működőké­pesnek tartják.­­ Tulajdonképpen azt kerestük, hogy abban az autó­alkatrész-gyártó iparban, amely Kelet-Európában meg­valósul - ami ugye nyugatról költözködik és a még kele­tebbre lévő autógyártást is kiszolgálja - mi az a szeg­mens, ami a miénk lehet és amivel tartósan piacon ma­radhatunk. Nyugati színvonalon dolgozó háttéripar kívánunk lenni kapcsolódva a Nyugat-európai és a ma­gyarországi autóiparhoz és nem lemondva az orosz au­tógyártóknak való beszállításról sem - mondja Jüttner András vezérigazgató, aki rögtön hozzáteszi, hogy mindehhez az alaptechnológia fejlesztése szükséges, sajtolóberendezések vásárlása, új galvánüzem létesí­tése, ezzel együtt a környezetvédelmi feladatok megol­dása, a privatizáció tehát fejlesztéssel egybekötött. Az átalakulástól a privatizációig bő másfél év telt el, és ha közvélemény-kutatást tartanának, a cég történe­tének nem kevés nehéz időszaka közül nyilván nagyon sokan ezeket a várakozással eltöltött, bizonytalanság­gal teli hónapokat ítélnék a legnehezebbnek. Kérdés, hogy szükség volt-e ennyi kifutási időre.­­Ez az átmeneti időszak nagyon veszélyes, nyugta­lanítja az embereket, zavarja a termelési folyamatot, ve­szélyeztetheti a partnerek bizalmát, nehezíti a szerző­déskötéseket. Mégis én úgy vélem - mondja Jüttner András - normál folyamat zajlott le nálunk. Szerintem ugyanis szükség van egy bizonyos időre ahhoz, hogy egy nagyvállalat megtanuljon cégszerűen működni, s ezt begyakorolja, mire privatizációra kerül. Ugye egy ré­gi állami nagyvállalatnál nem volt olyan mérleg, amit a külföldiek elfogadtak volna, tehát az átalakulás után tör­tént meg a vagyonértékelés, nyugati cég szakértői audi­­tálták mérlegünket több évre visszamenőleg. Ez pedig nagyon fontos azért is, mert szándékunkban áll később a tőzsdén is megjelenni. A Bakony Műveket külföldön is meghirdették, ám ve­vő onnan nem akadt, s ennek ismeretében felvetődik a kérdés, vajon az árakat tartották magasnak, vagy a cé­get nem ítélték elég jó befektetésnek.­­ Tény, hogy tulajdonrészt nem akartak szerezni, de a Bakony Műveknek széles körű nemzetközi kapcsola­tai vannak, igényt tartanak a termékeinkre. Szállítunk alkatrészeket a BMW és Ford autókhoz, a Suzukikhoz. Ez utóbbihoz a gyártás már olyan egységekben törté­nik, amelyekre megkaptuk a minőségbiztosítási tanúsít­ványt, amit nem adnak meg akárkinek, nagyon szigorú előírásoknak kell megfelelni ehhez. Összegezve tehát: gazdasági kapcsolataink az igényes nyugati autógyár­tókkal megvannak, és piacainkat meg is akarjuk és bí­zunk benne, hogy meg is tudjuk tartani. A Bakony Művek Rt. többségi tulajdonosai a gyár dolgozói és vezetői, tehát tulajdonképpen sok kisrész­vényese van, és még több lehet, hiszen az Állami Va­gyonügynökség a fennmaradt részarány 20 százalékát kárpótlási jegyekért szándékozik eladni, 10 százalékot a társadalombiztosítás részére, 16 százalékot pedig egyéb célra, többek között a kisbefektetői programra különített el. D. É. Privatizációs ABC ■ Dolgozói érdekképviselet Ha a vállalat valamilyen vagyontárgyát kívánja értékesíteni, gazdasági tár­saságba bevinni (apport), vagyonértékű jogát akarja átruházni, akkor meg­határozott értékhatárok felett ezt be kell jelentenie az ÁVÜ-nek. Ha a szerződés tárgya olyan vagyontárgy, amely jóléti vagy szociális célo­kat szolgál (például: óvoda, üdülő stb.), ezeket a szerződéseket az értéktől függetlenül csak akkor köthetik meg, ha a dolgozói érdek-képviseleti szer­vek egyetértenek ezzel. Vagyis az érdekképviseleteknek vétójoga van. Ha olyan szerződésről van szó, amelynek tárgya nem éri el az értékhatárt, de a munkavállalók érdekeit, munkakörülményeit jelentősen érinti, akkor a válla­latnak a munkavállalói érdek-képviseleti szervek véleményét kell beszerez­nie, vagyis meg kell ismernie a véleményt, de eltérhet tőle. A vagyontárgyak értékesítésére kiírt pályázat kiírásáról, feltételeiről és a dolgozók részvételi lehetőségeiről a dolgozókat a vállalatnak a pályázat kiírásával egyidejűleg tájékoztatni kell. A pályázat elbírálása során a dolgozókat előnyben kell ré­szesíteni. ■ ingatlanértékesítés Az ingatlanok értékesítésére kétféle vagyonvédelmi szabály vonatkozik. Ha a vállalati könyvviteli nyilvántartás szerint 20 millió forintnál kisebb, de 1 mil­lió forintot meghaladó értékű ingatlanról van szó, akkor a vállalatnak a szer­ződéskötés előtt 30 nappal be kell jelentenie az ÁVÜ-nél a szerződési szán­dékot. Mellékelni kell a szerződés tervezetét, a 180 napnál nem régebbi va­gyonértékelést és a 90 napnál nem régebbi tulajdonilap-másolatot. A válla­lat a bejelentést követő 30. naptól a szerződést megkötheti a bejelentésben foglalt tartalommal, ha az ÁVÜ másként nem intézkedik e határidőn belül (a törvény úgy tekinti, hogy az ÁVÜ hallgatása beleegyezés). A bejelentés megtörténte nélkül az ingatlan-átruházást nem jegyzik be az illetékes ható­ságok:­­ha adásvételről van szó, akkor a földhivatal, ha pedig nem pénzbeli hozzá­járulásként (apportként) bocsátották gazdasági társaság rendelkezésére, akkor a cégbíróság kéri a bejelentés igazolását. Minilapszemle ■ ELLENŐRZŐ ÜGYNÖKSÉG „Ne sérüljön a privatizáció végrehajtásának folyamata", érvényesüljenek a jogszabályok, derüljön ki, hogy a feltárt­­hibák gondatlanság vagy szándé­kosság eredményei - ezek az Állami Vagyonügynökség ellenőrzési alapel­vei. Az ÁVÜ hivatalos álláspontja szerint a magánosítás egészét önmagá­ban nem minősítheti az a néhány eset, amely a közvélemény előtt botrá­nyos körülmények között vált ismertté. (Figyelő.) ■ HATVAN SZÁZALÉK A NEM ÁLLAMI SZFÉRA SÚLYA Szabó Tamás privatizációért felelős miniszter sajtótájékoztatóján elhang­zottak: Az állami tulajdon magánosítását a jövőben is folytatni kell, de nagyobb hangsúlyt kell kapnia a tőkebefektetéssel megvalósuló privatizá­ciónak és a kisbefektetői tulajdonlás elősegítésének. (Világgazdaság.) ■ LASSÚ NÖVEKEDÉS VÁRHATÓ A magántulajdonba adás gyorsítását tervezi az Ipari Minisztérium, hogy megfelelő ütemben haladhasson tovább az ágazatfejlesztés. A vállalatok túlélési esélyét az adós- és hitelkonszolidáció segítette, bár maradt még kí­vánnivaló, vagy többek között a kis- és középvállalkozások támogatása. (Népszava) Kárpótolja ön is magát! Hetente 100 ezer forinthoz jut­hat! Ehhez nem kell mást tennie, mint minden héten megvenni és elolvasni a Kápét. Március 31-én indult a Kápé üz­leti hetilap és a K+P című tévémű­sor közös játéka. Bárki részt vehet a játékban, aki rendelkezik kárpótlási jeggyel, és helyesen válaszol egy privatizációval kapcsolatos kérdés­re. A hét héten át tartó akcióban játszhatnak azok is, akik nem alanyi jogon kárpótoltak, hanem vették vagy ajándékba kapták kárpótlási jegyüket. A Kápé üzleti hetilapban hetente közlünk egy nyerőszámot. Ha a megadott szám a megfelelő helyen megtalálható az ön kárpótlási jegyei valamelyikének sorszámában, ak­kor vágja ki az adott heti nyere­ménykupont és nyílt levelezőlapra ragasztva küldje el postacímünkre: 1425 Budapest, Pf. 613. Ne felejtsen el válaszolni a lap hasábjain feltett kérdésre sem! A játék hétfordulós, a sorsoláso­kat hetente a K+P televíziós műsor­ban tartjuk. Minden héten 100 ezer forint értékű részvényt sorsolunk ki. A részvénycsomagokat az OTP Bróker Rt. állítja össze önöknek úgy, hogy a csomag piaci értéke elérje a 100 ezer forintot. Emellett minden héten értékes tárgynyere­ményeket is kisorsolunk a második és harmadik helyezettnek. Annak sem kell elkeserednie, aki nem nyert a játékban, mert megnyerheti a fődíjat a következő privatizáció­ról szóló vetélkedőben. A szeren­csés nyertes ekkor negyedmillió forinttal lesz gazdagabb. Állami Vagyonügynökség KÁPÉ _____________AZ ÜZLETI HETILAP________________

Next