Napló, 1995. május ( 51. évfolyam, 102-127. szám)
1995-05-29 / 125. szám
8 - NAPLÓ Mi várhat ránk az ökológiai krízis után? (3.) Veszélyek és kiutak Az erőforrásokért, a magasan képzett szellemi tőkéért, a piacokért folyó harc végkimenetelét az fogja meghatározni, hogy melyik régió milyen választ ad a legégetőbb gondra, az ökológiai kihívásra. Az orwelli út Ha a szerencsétlen véletlenek összejátszásával számolunk, akkor felsejlik egy negatív utópia képe is. A regionális ökológiai katasztrófák, a szűkös erőforrások jelentősen megemelhetik a költségeket, vagy ami ugyanazt jelenti: jelentősen csökenhet a legtöbb országban a jövedelemszint, nyomában kritikus méretű munkanélküliség járna, amit társadalmi háborgások követnének. Súlyosbítaná a helyezetet az is, hogy olyan technikai láncok hálóznák be a glóbuszt, amelyeknek több lenne az átka, mint az áldása; fokozná a munkanélküliséget, a személytelenedést, a katasztrófaveszélyt stb. Ilyen környezeti feltételek mellett viszonylag könnyen megragadhatja a hatalmat egy szűk elit... A formális demokráciák leple alatt uralomra jutó oligarchiák úgy fogják megoldani az ökológiai kihívást, hogy a piacgazdaság viszonyrendszerét erőszakos elemekkel (kényszerszerződések, helyi háborúk kirobbantása stb.) szövik át. A technika a társadalom megosztottságát követi: helikopterek, adatbankok, biotechnikák, tömegpszichológiai eszközök stb. az elit kezében lesznek, a tömegeknek a tömegközlekedés, az egységesített információs bázis stb. jut. Az elitek világszinten egymásra fognak találni, a politikai élet áldemokrácián alapul, amely mögött egy totalitárius világállam alakul ki. Az alternatív kezdeményezéseket csírájukban fojtják el. A „népesedéspolitikát” a harmadik világban ki-kirobbantott helyi háborúk s a nyomukban kitörő fertőző betegségek „oldják meg”. Az életmód és a fogyasztás az „orwelli világ”-ban differenciált; az elit minden korláttól mentesen élhet és fogyaszthat, a tömeg az erőszak vagy a manipuláció révén nagyfokú szegénységben, régióhoz kötöttségben tengeti életét... A platóni út Ha a oligarchiák (az elit) nem tudják kijátszani a klasszikus demokrácia ellenőrzési mechanizmusait, ha a műszaki rendszereket sikerül az emberléptékűség irányába terelni, akkor a mély és általános ökológiai krízis bekövetkezése előtt lépések tehetők; a növekedésben féktelen piacgazdaságot közmegegyezésen alapuló adminisztratív intézkedésekkel, etikai koordinációval új célok felé lehet terelni. Ettől a forgatókönyvtől nem idegen a vertikális,alá- és fölérendeltségen alapuló szervezeti forma), a horizontális (egyenrangú) munkamegosztás, de mindkettő egyszerűsödne. A világgazdasági folyamatok (a hasznossággal nem magyarázható külkereskedelem, a „bámészkodó turizmus” stb.) viszszaszorulnának. A társadalmi-politikai élet az ember és ember közötti közvetlenségen alapulna, tehát az önigazgató települések, városok, falvak sokasága alakulna ki. A települések a legkülönbözőbb érdekkörök szerint szövetkezhetnének (nemzetiség, technika, kultúra stb.), ez biztosítaná az uralmi helyzetbe kerülők lehetetlenítését, ugyanekkor megvalósulhatna az alulról építkező - ezért hiteles - világintegráció. A népesedéspolitika hosszas párbeszédben kialakított normákhoz lenne köthető. Az életmód sokszínűsége mellett a fogyasztás szerény, természet- és energiakímélő lenne... Elszemélytelenedés A platóni út a fennálló döntéshozatali intézményekből indul ki. Ez a forgatókönyv karnyújtásnyira közelinek ítéli meg annak lehetőségét, hogy az emberi okosság és jó szándék vezérlete mellett kialakuljon egy természetet és az emberi közösségeket tisztelő társadalom. Két előfeltétel különösen figyelmre érdemes: 1. A gazdaság specializálódásával szemben az önellátás kell hogy előtérbe kerüljön. Mivel a nemzetek, régiók közötti külkereskedelem nem számol a természetre, társadalomra terhelhető költségekkel, ezért - ez ideig - igazolta önmagát. Ha figyelembe vesszük a légi, vasúti és a közúti közlekedés ártalmait (lebetonozott természet, eltaposott állatok, gumi-, gépkopás, légszennyezés, zajártalom, prostitúció stb.), akkor vajon mi marad a nemzetközi munkamegosztás feltételezett előnyéből? 2. Társadalmi viszonyaink legtöbb gondja az elszemélytelenedésre vezethető vissza. Az önellátás felé lépve a politikai és a közéletben a közvetlenség útját is ki kellene építeni. Somogyi Ferenc (Vége.) PRO NATURA 1995. május 29., hétfő Erőmű-látogatás a Rábánál Haldoklik a hajmáskéri, megújul az ikervári Játsszunk el a gondolattal: Kinek mit mond ez a szó, Ikervár? Szűkebb környezetben elhullajtva a nevet, meglepően kevesen találták telibe a tudnivalót. Nevezetesen azt, hogy Ikervárnál vízi erőmű működik a Rábán. A létesítmény több okból is érdemes a megkülönböztetett figyelemre. Az egyik: pontosan száz éve létesítették, augusztus közepén zajlanak majd le a centenárium ünnepi pillanatai. A másik: A Batthyány Géza gróf nevéhez fűződő létesítmény bő egy év alatt készült el, ahol a berendezések zöme olyan minőséget képvisel(t), amelyek néhány szempontból még napjainkban is megállnák a helyüket. Közéjük környezetbarát technológiák is tartoznak. Mindezek együttesen indokolták, hogy a Wealo energetikai és környezettudományi munkabizottsága a MTESZ-szel közösen május 19-én az ikervári erőműbe tegyen látogatást. A szakmai nap résztvevői dr. Balogh István, Péter Gyöngyi, Takács János, Géczy Jenő, Vida Pál és Láng Géza voltak. Rujsz László ügyvezető igazgató (Vízerőmű Kft.) kalauzolta a szakmai delegációt. Elmondta: az erőmű megépítéséről szóló döntés (1895) után, nem egészen egy év múlva három gép már termelte a villamos energiát - egy szál körvezetéken Szombathelyre! Néhány év múlva Sopron is innen kapott áramot. Az erőművet részvénytársaság építette, s lényegében az Édász története is ettől az időponttól íródik... A legelső turbinák 1925-ig üzemeltek, majd létrehoztak öt kamrát, s oda építették be a Ganz gyár által készített új gépeket. (Ezek mindmáig oly szép alkotások, hogy az utókornak az erőmű udvarán - és egy üzemi múzeumnak kiképzett teremben - fogják kiállítani azokat. Valamennyi egyedülálló műszaki értéket képvisel a kontinensen! Mostani cseréjüket az eltelt hét évtized indokolta.) Mivel közben a vízturbinagyártás hazánkban leállt, ezért külföldről kellett turbinákat hozni. Mégpedig olyanokat, amelyek beépíthetők a korábbi turbinaaknákba, a generátorral együtt. Gyakorlatilag tehát minden a víz alatt van. Jelenleg az a munka folyik üzem közben, nyolcméteres vízoszlop mellett. Az erőmű teljesítménye ezzel a korábbi 1,2 megawattról 2 megawattra fog növekedni. Jelenleg 60 főt foglalkoztat a kft., amely néhány hónapja zárta a legelső évét. És tartozik még hozzá 20 erőmű a Dunántúlon. Mégpedig a Rábán, a Gyöngyösön, a Répcén és a Lajtán. A Hajmáskéren, a Séd patakon lévő kicsinyke vízi erőmű viszont haldoklik, ezért két éve már, hogy leállították. Egy embernek napi két órát fizetnek azért, hogy elemi gondnoki teendőket lásson el. Gyakorlatilag a bauxitbányászat tette tönkre — eltüntette ugyanis a vizet... A hajmáskéri művet ezért valószínűleg eladják. Évente 45- 50 ezer kilowattóra volt csupán a teljesítménye. Ikerváron járva az erőmű környezetének míves gondozására is fel kellett figyelni. Parkok, erdőfoltok, fűzligetek váltogatják egymást. Meghatározónak pedig ott a Rába, a maga sárgásbarnán hömpölygő hullámaival. Báli József A szerző felvételei Ikervár: az erőmű üzemvízcsatornája, a kép bal oldalán a zsilippel Rujsz László igazgató (középen) tájékoztatja a vendégeket Kaleidoszkóp ■ Megjelent a TermészetBÚVÁR legújabb száma. A tartalomból: Jeges vizek lakói, A konzervációbiológia honi helyzete, Útravaló - tavaszból a nyárba, A méhek tánca, Növekedés életfogytig, Ökológusszemmel az autópályákról, Nemzeti park a Körösök mentén, Magyarország védett gerinces állatai a kövirigó, Ökológia címszavakban, Tűzisten szigete, Mauritius, Űrközpont szomszédságában, Esőerdő Nyugat-Kanadában, A madarakért, fákért egész esztendőben, Védett növények kufárjai. ■ Veszprémi siker országos vetélkedőn. Május 12-én Dombóváron rendezték meg a madarak és fák napja országos vetélkedőjét, amelyen a Cholnoky Jenő Általános Iskola csapata második helyezést ért el. A csapat tagjai: Török Péter 7. c., Epinger András 7. d., Katona Dániel 8. d. Felkészítő tanáruk: Kara Emília. ■ Nemzetközi környezetvédelmi szakkiállítás és konferencia. A Bioszféra 1995 nevet viselő rendezvényre Budapesten az Olimpiai Csarnokban kerül sor június 21-24. között. A programmal egy időben látszerészeti, tűzvédelmi, biztonságvédelmi, baleset- és munkavédelmi szakkiállításra is sor kerül. ■ Magyar-osztrák együttműködés. A Magyarországi Zöld Kereszt szervezet legutóbbi sajtótájékoztatóján jelen volt az Osztrák Zöld Kereszt szervezet elnöke, Johannes Figel is. 1995 a természetvédelem éve, s ha jól sikerül összehangolni a magyar egyesület munkáját az osztrák szervezettel, akkor például az erdészek és vadászok szakszervezetével segélyprogramot indíthatnak e szakmákban az arra rászoruló kollégáknak is. ■ Megjelent a Süni és a Természet májusi száma. A tartalomból: Az együttélés, mint a fennmaradás biztosítéka. A legfontosabb maga az állat, Ha- Long-öböl a karsztos szigettenger, Állatkert a csőd szélén (Veszprém), Csudaállatok postája, Madárvárta a tóparton, Változó idők jelei, Kárpáti gőték nyomában, Védelmi törekvések a hazai túzokállomány megmentésére, Díszmadarak szelídítése, tenyésztése. LAST MINUTE ajánlataink! A LJl L.t nAHmn TÖRÖK RIVIERA 8 nap szállodában reggelivel, s H ijCl Hal JidUlull repülővel 37 700 Ft-tól június 19.. 26. § “1 - TUNÉZIA - Hammamet 8 nap szállodában S jjjL'' félpanzióval, repülővel 37 000 Ft június 65. Írj A Ul | A EURO CONTOUR UTAZÁSI IRODA l^V/ Veszprém, Ádám Iván u. 10. Telefon: 88/327-721 ____________! • -