Napló, 1996. január ( 52. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-23 / 19. szám

1996. január 23., KEDD Keleti délszláv körúton A jugoszláv illetékesek kö­zölték, hogy a szövetségi parla­ment valószínűleg a jövő hónap­ban, de legkésőbb március fo­lyamán elfogadja az amnesztia­törvényt, amely azokra vonat­kozik, akik 1991 és 1995 de­cembere között megtagadták a behívási parancs teljesítését, vagy önkényesen távoztak a hadseregből - jelentette ki hét­főn Belgrádban Keleti György magyar honvédelmi miniszter, miután a jugoszláv fővárosban, Deák János vezérezredes, a magyar honvédség parancsno­ka társaságában tárgyalásokat folytatott Pavle Bulatovic szö­vetségi védelmi miniszterrel és Momcilo Perisic jugoszláv ve­zérkari főnökkel. A magyar saj­tónak nyilatkozó miniszter rendkívül fontosnak nevezte az amnesztiatörvény elfogadását, s közölte: a törvénnyel elhárul egy komoly akadály azon vajda­sági magyar fiatalok hazatérése elől, akik azért hagyták el hazá­jukat, mert nem akartak beleke­veredni a délszláv nemzetek kö­zötti fegyveres konfliktusba. Keleti György ma Szarajevó­ban tárgyal a nemzetközi béke­teremtő erők parancsnokaival. A tervezett találkozón termé­szetesen szóba kerül a magyar műszaki alakulat biztonságának szavatolása is. (MTI) Téli egyetem vadászoknak Már „érlelődik” a vadvéde­lemről és -gazdálkodásról szóló törvényjavaslat, amelyet várhatóan még ez év végéig el­fogad az Országgyűlés. E tör­vénynek a vad, a vadászat, a természeti értékek és a társa­dalmi érdekek összhangját kell megteremtenie. Ezt Suchman Tamás, az Or­szágos Magyar Vadászati Véd­egylet elnöke, privatizációs mi­niszter hangsúlyozta hétfőn a keszthelyi agráregyetemen a XIII. vadászati téli egyetemet megnyitó beszédében. Az egy hétig tartó vadászati téli egye­tem több mint száz - köztük szá­mos külföldi - résztvevője hét­főn a balatonedericsi Afrika Múzeum falánál megkoszorúzta Nagy Endre, a nemzetközi hírű tudós, vadász emléktábláját. Felkeresték a Helikon kastély­­múzeum Windischgraetz-tró­­feagyűjteményét is. A téli egye­tem programján 30 szakmai elő­adás, számos tanulmányi kirán­dulás szerepel, valamint több író-olvasó találkozó is; a kurzus január 27-én zárul. (MTI) Megmaradásunk biztosítéka Egész nap tartottak a magyar kultúra napjának veszprémi rendezvényei Gazdag programmal szolgált a Veszprém Városi Művelődési Központ tegnap kora délelőttől késő estig, a magyar kultúra napján. Délelőtt 10 órakor rendhagyó irodalomórára gyűltek össze az általános iskolások közül azok, akik verselgetnek. Alkalmuk nyílt ezúttal É. Szabó Mártával és Érdi Tamással találkozni. A televízió gyermekműsoraiból jól ismert házaspár azokról a műsorokról beszélgetett el a gyermekekkel, amelyeket nekik készítenek: a Cimboráról, a Kö­­lyökidőről és a Hangoskáról. A versíró gyermekeknek itt lehe­tőségük nyílt felolvasni mű­veikből és azokról a közönség előtt elbeszélgetni. Tizenkét órakor hasonló beszélgetésre került sor a meghívott televíziós személyiségek és a középisko­lások között. A VMK kamaratermében tar­tották meg az Ami a szívedet nyomja vers- és prózaíró pályá­zat találkozóját és a pályázat kiértékelőjét. A négytagú zsűri minden résztvevő számára írá­sos rövid „kritikát” nyújtott át. A díjazottak sorából itt most csak az első helyezettek nevé­nek ismertetését közölhetjük. A versírók közül a 8-14 éves kor­osztályból Gurghián Erika, a 15-16 évesek közül Szabó Ró­bert, a 17—18 évesek közül Nagy Cecília és Tóth Sándor nyert első helyezést. Prózában első díjas Szabados Krisztina 18 éves diák. A VMK-előcsarnoki Gross Arnold és Gajzágó Sándor kiál­lításmegnyitó után a színházte­remben 18 órakor vette kezdetét az ünnepi műsor, amelynek be­vezetőjeként Horváth Imre Köl­csey Himnuszát szavalta el. Ün­nepi beszédet tartott Pál Béla, a parlament kulturális bizottságá­nak tagja. Kiemelte, milyen nagy jelentősége van a kultúra napjának éppen a millecentená­­rium évében, hiszen megmara­dásunk egyik fontos záloga ép­pen nemzeti kultúránk. Ezután megkezdődött Sebő Ferenc és a Zsarátnok együttes Énekelt versek című műsora. dv. Sebő Ferenc és a Zsarátnok együttes műsora méltó befejezése volt a magyar kultúra napja veszp­rémi rendezvényeinek Andrányi-fotó Nyomottak a baromfiárak, pusztítják a naposcsibéket A brojlercsirkét tenyésztő gazdálkodók harmada zárta veszteséggel a tavalyi évet. Ennek legfőbb oka a napos­csibék emelkedő ára. A csibék azért drágulnak, mert magas az energiaköltség, emelkednek a takarmányárak. A felvásárlási árak pedig még így is nyomot­tak. Mindezek következtében a tenyésztők nagy része a téli idő­szakban nem telepít. A brojler­csirke ára térségenként eltérő, kilogrammonként 118-150 fo­rintot adnak értük a felvásárló cégek. Ezeket a következtetése­ket a Földművelésügyi Minisz­térium friss jelentése tartalmaz­za, amely a térségi tapasztalatok alapján készült. A húslúdtartók viszont jó évet zártak, mivel mintegy 250- 300 forintos haszonra tettek szert a múlt évben állatonként. A tenyésztőknek azonban gon­dot okoz, hogy a felvásárlók a vételt követően csak több mint egy hónap múlva fizetnek az át­vett áruért. A vágónyúl ára ugyancsak to­vább esett, kilogrammonként 170-205 forintot adnak a felvá­sárlók a nyúlért, így több terme­lő csökkentette, illetve felszá­molta állatállományát. A szak­emberek így arra a következte­tésre jutottak, hogy a vágónyúl­­piacon hiány várható.­­ Mindeddig példátlan dologra kényszerültek a nádudvari Na­­gisz Rt. derecskei keltetőüze­mében: a hétvégén nyolcvan­­ezer egészséges naposcsibét kellett lefojtaniuk, mert a terme­lők nem voltak hajlandók átven­ni az állatokat. Az állami export­­támogatás csökkenése miatt ugyanis még a naposcsibék fel­nevelésének önköltségét sem kapják majd meg. Az anyagi kár meghaladja a harmincmillió fo­rintot. (MTI) Felfedett titkok Almádiban Novák László évek óta lesi a természet titkait, és tegnap este bebizonyította, az ilyen szintű tehetség arra is képes, hogy megszólítson bennünket. Balatonalmádiban, a közös­ségi ház nagytermében együtt voltak a megszólítottak. Nekik meséltek a fényképek s a fotós munkásságát méltató Makray János festőművész. Az elmúlt év legjobb természetfotósa cí­met kiérdemelt Novák László bemutatta néhány felvételét. S azonnal állt a nem mindennapos bál. Mert ahol tánc van, madár­balett, esőcseppek koppanása, jégmorzsák zizzenése, jégtük­rök nesztelen csillogása - ott bá­li hangulat uralkodik. Lelkeket formáló, érzelmeket igazító. A természetfotós ugyanis nagyon különleges ember. Eredendően azért, mert bármilyen időjárás­ban, a legzordabb meteorológiai viszonyok közepette is gyümöl­csöt képes érlelni. S ez a meg­komponált kép, a természettől kölcsönkapott pillanat, amit csak ő adhat tovább. Gyakran verítékes munka árán. Novák magas szinten befogad, elsajá­tít, aztán továbbad. Lenyűgöző, gyönyörű pillanatokat. E képességét már egy ideje is­meri a fél ország. Meg kell hogy ismerje a másik fele is, Európa ugyanúgy! Az eredeti természe­tesség ugyanis keresett portéka mindenütt a világban. A kiállítás február 9-ig tekinthető meg, hét­köznap 9-től 20 óráig, szomba­ton pedig 14 óra és 20 óra között. Báli József Magyarország előzésben? Amerikai tévénézők milliói láthatták Bill Clintont Taszáron, amikor dicshimnuszokat zen­gett Magyarországról - írja a Neue Kronen Zeitung című osztrák bulvárlap kommentáto­ra a Magyarország megelőzi Ausztriát című cikkében. A hét­végi kommentár utal arra is, hogy a magyar parlamenti kép­viselők 99,99 százaléka meg­szavazta az amerikai csapatok magyarországi állomásoztatá­­sának engedélyezését, s most a magyar katonák vállvetve me­netelnek az amerikai csapatok mellett Boszniában. Ugyanak­kor Ausztriában hónapokig folyt a vita arról, hogy az amerikai ka­tonák mutatkozhatnak-e egyen­ruhában Ausztria területén — írja az osztrák bulvárlap. A cikkíró hozzáteszi: „Mindez azért van, mert Ausztria semleges, és így egyre jobban elszigetelődik!” Kurt Seinitz szerint Clinton taszári „parádéja” gyakorlatilag azt jelentette, hogy az amerikai­ak biztonsági garanciát adnak Magyarországnak. (MTI) KRÓNIKA NAPLÓ 3 Ezerszáz éves hagyomány Annak a kultúrának a nap­ját ünnepeljük, amely ezerszáz éve érkezett a Kárpát-meden­cébe - mondta köszöntőjében Törzsök Károly alpolgármes­ter a várpalotai Jó Szerencsét Művelődési Központban ren­dezett megemlékezésen. Az ezen a földön megtelepe­dő maroknyi magyar és utódaik századokon át tatár, török, né­met dúlást, orosz hegemóniát túlélve, átvészelve őrizték meg saját kultúrájukat. Tették ezt olyan körülmények között, ami­kor néha a magyar szó el sem hangozhatott - emlékezett Tör­zsök alpolgármester. A magyar kultúra napja vár­palotai ünnepségén nyílt meg Fodor Györgyi Szeréna, Buda­pesten, Párizsban és Belgium­ban élő fotóművész kiállítása. „Képeim témája egyszerű, min­dennapi látványok összessége, amelyek mellett sokan elmen­nek, észre sem veszik. Ezeket az apró dolgokat, fényeket látom, ezekre reagálok ilyen érzéke­nyen, és igyekszem a lehető leg­egyszerűbben, legtömörebben megfogalmazni a legapróbb részletekre is ügyelve, és a tech­nika lehetőségeivel a közönség­nek megmutatni” - vallja mun­kásságáról a fotóművész. Az ünnepen Várpalota város önkormányzati képviselő-testü­­lete a Várpalota Városért kitün­tetést adományozta id. Borbély Istvánnak, aki szinte alapítása óta aktív tagja a Bányász Fúvós­zenekarnak. Pedagógus Szol­gálati Érdemérmet vehetett át Marcona József, a 6. Számú Általános Iskola igazgatója. El­ismerő oklevéllel jutalmazták az általános iskolák, illetve há­rom zenepedagógus, Nyírő Gá­bor, Borbás Károly és Hergo­­vics János munkásságát. Hagyomány a városban, hogy évente a magyar kultúra napján a népművelők megvá­lasztják, melyikük tett legtöb­bet a közművelődésért. A kris­tályvázát ebben az esztendő­ben Mészáros Imre grafikus, a Nagy Gyula Galéria művésze­ti vezetője vehette át. Hagyo­mányon túl szintén egy kris­tályvázával ismerték el a negy­venéves városi zeneiskola tevé­kenységét is. A kitüntetéseket Leszkovszki Tibor polgármester adta át. Az ünnepségen jelentették be, hogy Göncz Árpád köztársa­sági elnök tudományos és veze­tői tevékenysége elismerése­ként dr. Kovács Istvánnak, a Magyar Vegyészeti Múzeum igazgatójának a Magyar Köztár­sasági Érdemrend Kiskeresztje (polgári tagozata) kitüntetést adományozta. (új) Élénk párbeszéd Zircen Közmeghallgatás sok kérdéssel és megannyi válasszal Csaknem teljesen megtelt a zirci városháza a tegnap esti közmeghallgatáson. Nemcsak a megjelentek létszáma, hanem a kérdések sokasága és tarkasága is utalt arra, hogy a zirci polgá­rok nagy érdeklődéssel kísérik a helyi önkormányzat munkáját. Miután Bartha András köz­jegyző beszámolt az iparűzési helyi adórendelet módosításá­ról, dr. Varga Tibor polgármes­ter tájékoztatta az egybegyűlte­ket a tavalyi költségvetési gaz­dálkodásról, és beszámolt a költségvetés idei tervezetéről. Emlékeztette a polgárokat, hogy tavaly a „nyomor költség­­vetésével” indultak, és ez a mi­nősítés jellemezte az önkor­mányzat tavalyi munkáját is. Szerény lehetőségei ellenére azonban az önkormányzat ered­ményes évet zárt, sikerült fej­leszteni és működtetni az intéz­ményeket is, noha nem olyan mértékben, ahogyan szerették volna. Tavaly 470 millió forint­tal számolt az önkormányzat, ebből 340 millió jutott az intéz­ményeknek, 73 millió a város üzemeltetésére és 54 millió fej­lesztésre. Idén az önkormányzat 560 milliós költségvetési bevé­telt tervezett, azzal, hogy a köz­ponti állami támogatás összeg­szerűen is csökkent, a tavalyi 137 millió helyett csupán 125 millió forintot kap a város. A polgárok számos kérdést intéztek a képviselőkhöz. Na­­gyobbára közérdekű, a lakosság napi gondjait érintő kérdésekre vártak és kaptak választ. Leg­gyakoribb kérdésük a szemétel­­hordásra vonatkozott, az elszá­molás módjára és a szolgáltatás díjszabására, amely a tavalyihoz képest jelentősen megugrott. A polgármester beszámolt azokról a nehézségekről, amelyek a sze­méttelep áttelepítésével kapcso­latosak, tájékoztatta a lakossá­got az átalakítás módjáról és ar­ról, hogy két éven belül a kör­nyező településekkel együtt új szeméttelepet kell kialakítani. Szó volt továbbá a polgárok, valamint a város hóeltakarítá­si kötelezettségeiről, jelzőtáb­lák elhelyezéséről, közrendről és köztisztaságról, parkolókról, italozókról, a rendezési terv hiá­nyosságairól, a hulladékgyűjté­si akciókról, a távolsági buszok menetrendjéről, arról, hogy mi lesz a sorsa a régi mozinak, belvárosi üres telkeknek, be­széltek a polgárok a járdák ál­lapotáról, a kóbor kutyákról, a fűtőolaj-támogatásról, gépjár­mű- és iparűzési adózásról, gáz­vezetékről, telefonról. A pol­gármester és a képviselők több­kevesebb sikerrel válaszoltak a töméntelen kérdésre, és úgy tűnt, hogy ezzel a közmeghall­gatással igen hasznos dialógus kialakulása vette kezdetét a vá­rosban. gombás

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék