Napló, 1996. február ( 52. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-16 / 40. szám
6 NAPLÓ - Amerre ön jár, ott előre kiszámíthatóan vihar kerekedik. Veszprémben sem történt másként. Első nyilvános szereplése után lapunk hasábjain ítélte el tevékenységét a megye tiszti főorvosa, igaz, olvasóink körében mindjárt akadtak pártfogói is. Nem zavarja ez a felemás népszerűség? - Nem érdekel, mint ahogy Jézust sem érdekelte. Csak tette a dolgát, és a mai napig százmilliók hisznek benne. Én nem vagyok Jézus, nem is tartom magam annak, ezt ki kell hangsúlyoznom. De a világon igenis van egy istenember, akit Sai Babának hívnak, és hasonló módon gyógyít, mint én. Ő hatvanmillió hindu élő istene, embereket támaszt föl, többezres tömeg közé megy ki kétszer tíz percre, és a többezres tömeg gyógyul. Ezek tények, ezeket nem lehet letagadni. A mai vitaműsorban részt vesz majd egy ember, akinek Sai Baba Magyarországon először materializálta Dibutit, a szent hamut. Orvosok, tudósok, pszichiáterek hagyják ott a szakmájukat és követik Babát. Itt Magyarországon van egy ember, én, aki nem olyan szinten, de hasonló dolgokat csinál. - Honnan kapta a tudást, ezt a különleges képességet? - Soha nem tagadtam le, hogy léteznek földön kívüli civilizációk, és kapcsolatom van velük a mai napig is. Ők voltak, akik elindítottak az úton. Egy idő után szellemi tanítóm jött egy másik síkról, az ő igazsága érvényesül, amikor gyógyítok. - Hol van az a másik sík, amiről beszél? - Ezt Einstein úgy fogalmazta meg, hogy létezik egy univerzális mező az egyesített tér elméletében, amit halála előtt darabokra tépett, mert azt mondta, hogy az emberiség még nem érett meg rá. Ezek dimenziósíkok, azt hiszem. Talán így lehetne fogalmazni. - Hogyan történt a kapcsolatfelvétel? - Nyolc éve folytatok egy meditációs technikát, az úgynevezett transzcendentális meditációt, annak is egy magasabb fokát, a szidit. '92. augusztus 31- én felmentem a hegyek közé lakni a fogadóba, amit én vezettem, a bérleményem volt, és tulajdonképpen ott volt az igazi kapcsolatfelvétel azokkal, akik látogatják a Földet. - Ezek valamiféle megtestesült lények? - Igen, ők ufók. Mondhatom úgy, hogy többek között a Zéta Reticuliról. - Hogy néznek ki? - Csókolom, most nem tudom, hogy erről írunk riportot, vagy pedig másról? - Egyszerűen csak érdekel. -Ugyanúgy, mint ahogy az ufó-magazinokban is leírják, lerajzolják, lefényképezik őket. Ezek közül három látogatott igazán, pontosabban négy, a humanoidok, a reticuliak, a magas szőkék és a pikkelyes bőrűek, de én csak úgy hívtam őket, hogy a háromszög fülűek. Ez volt a kezdet. '93. január 15-ről 16-ra virradó éjszaka elkezdődött egy igen intenzív felkészítés a gyógyításra, aztán '93. augusztus elsején megjelent a Kurírban rólam egy cikk, október 6-án pedig a Magyar Televízió kettes adásában lement egy riport Gyurcsok, a csoda címmel, és ezzel elindult valami, amit megállítani ma már nem lehet. Az emberektől azt a jogot, hogy megválasszák, kinél gyógyulnak, nem vehetik el semmilyen hatalmi szóval. - Az orvosszakma részéről mégis sűrűn érik támadások. - Miért? Milyen alapon támadnak? Olyanok, mint a strucc. Homokba dugják a fejüket, de azért a párduc még le fogja teríteni őket. De mondanék mást a tisztelt orvosoknak. Én mindenütt azt hirdetem, hogy az lenne az igazi, ha együtt az orvostársadalommal, közösen csinálhatnánk, mert mind a két csoportnak az az érdeke, hogy a beteg meggyógyuljon. Ma ezt nem tapasztalom. Ma a betegek fölött döntenek, a betegek fölött átnyúlnak az orvosok, és a beteg számít a legkevésbé. Ez az egyik fele. A másik - mint a magyarországi pí-vízgyártók és forgalmazók szövetségének elnöke mondom ezt -, én nagyon sokat jártam be országos tiszti főorvosi szobákba, és addig, amíg egy orvos azt jelenti ki, hogy majd akkor adja meg a pí-víz forgalmazási engedélyét, amikor mi bebizonyítjuk, hogy bioenergia létezik, ezek után azt kell mondanom, hogy no comment. Az egyik fő érvük az, hogy amit ön csinál, az nem mérhető, tudományos módszerekkel sem cáfolni, sem igazolni nem lehet. - Az orvosok sem látják a röntgensugarat, sem a mágneses rezonanciát, de azért kifogástalanul diagnosztizálnak vele. - Csakhogy azok mérhető dolgok. - És? Ön katolikus? Látta valaha Istent? Hisz Jézus tanításaiban? Hitelesnek fogadja el a csodáit? Őt miért nem kérdőjelezi meg? Azért, mert a huszadik században is történnek ilyen csodák? - Jézus egy volt, mostanában viszont túl sokan állítják magukról, hogy csodákra képesek. - Kik? Hányan? Mondjon számot! - Nem tudok számot mondani. - Nem. Van Baba, volt Daszkalosz, van egy izlandi mágus, van egy tibeti láma, van nagyon sok orosz parafenomén, ezt el kell ismerni, itt, Közép-Európában, Magyarországon, én. - Itt is vannak más gyógyítók. - És hol vannak? - Újságok írnak róluk, tévében, rádióban látni, hallani. - Hogyne. És mit gondol, miért van a féltékenység? - Veszprém megyében is dolgoznak olyanok, akik állítólag bioenergiával gyógyítanak. - Én nem bioenergiával gyógyítok. - Hát mivel? - Teremtő tudati energiával. Azért mondom így, mert Einstein az egyesített térelméletében feltételezi egy univerzális mező létezését, ami mindenütt jelen van, és ahol minden természeti törvény születik. Én a sziciben ezt a mezőt ismertem meg, és ez mindenhol működik. - Ha mindenütt jelen van, akkor miért nem adatik meg mindenkinek, hogy használja? - Ja, hát ahhoz egy kicsit még változnunk kéne. Nagyon változnunk kéne. Egy kicsit a szeretet felé kellene fordulnunk. Egy kicsit föl kéne emelkednünk. -De a lehetőség elvileg mindenkiben benne van? - Persze. Emlékszik a Bibliából az ember teremtésének első mondatára? Isten saját képmására és saját örömére teremti az embert. És ha így van, akkor nem isteni lényeknek születtünk mindannyian? Csak el kell indulnunk egy úton, végig kell járnunk, és a végén eljutunk arra a szintre, ahol most én vagyok. - Az egyházakkal milyen a kapcsolata? - Nézze, én a magam módján vagyok hívő. Nekem egyetlenegy vallás létezik, a szeretet vallása, egyetlenegy hit, a szeretet hite, és egyetlenegy hatalmat ismerek, a szeretet hatalmát. - Korábban is így gondolkodott? - Kicsit talán másképp, de itt meg kell említenem dr. Dékány Vilmos nevét, aki jelen pillanatban püspöki rangban van. Ő volt az egyik, akivel a hetvenes években minden pénteken hoszszú vitákat folytathattam. Nagyon sokat köszönhetek neki azért, hogy a szemléletem megváltozott. De szeretnék visszakérdezni. Miért támadnak engem, akik támadnak? Feljöttek hozzám egyszer is, hogy megnézzék a munkát? Megnézzék azokat az eredményeket? Nem vették a fáradságot. És még mondok valamit: a legmagasabb körökből, néma csendben, fölhívják a Gyurcsokot, ha kell. Ha kell, akkor szolgálati kocsit küldenek utánam. Orvosok is elküldik hozzám az ismerőseiket, amikor már nem tudnak segíteni. De a konzervatív orvostudomány, a konzervatív emberek és tiszti főorvosok végett ezek az orvosok nem merik vállalni nyílt színen a dolgot, mert kizárnák őket a kamarából. Mint ahogy kizárták azt, aki a deutériumos vizet létrehozta. Mindenekelőtt a szakmai tudást hiányolják önből, és úgy gondolom, nem alaptalanul. - Miért? Én nem a fizikai testen dolgozom, hanem egy energián. - Ehhez nem kell ismerni az anatómiát és a fiziológiát? - Tisztázzunk még egy dolgot. Ők elindulnak a sejttől, nekik kellenek azok az ismeretek, mert vegyileg közbenyúlnak, tudni kell a funkció működését. A világ egy illúzió. Tudni kell anatómiailag, hogy hol a máj, de egy energetikai síkon egészen másképp kell dolgozni. Egy energetikai síkon, hogyha olyan magas szintre emelkedünk, a saját rezgésszámunk, illetve az az energia, ami jön belőlünk, elegendő hozzá, hogy a másiknak visszaállítsa a frekvenciaharmóniáját. Ezzel tulajdonképpen a fizikai testen a fiziológiai folyamatok automatikusan pozitív irányba indulnak el. - Mennyiért? Úgy tudom, az egyik iskolában ma délután tartott összejövetelére ezerötszáz forintos jeggyel lehetett bejutni. Mi három éve nem emeltünk árakat, és rengeteg a térítésmentes betegünk. Az első hét alkalom ezerötszáz, utána pedig hatszáz forint. Ma Budapesten egy állapotmeghatározás két- és háromezer forint között van, de akkor még nem csinált a természetgyógyász semmit. A gyógyítás ötezer forint alkalmanként, háromezer a nyugdíjasnak. És amikor a nyugdíjas azt mondja, hogy nincs pénze, a válasz: nem kötelező hozzánk jönni. Igen, az iskolában ezerötszáz volt a belépő, de valamit kaptak is érte. Volt ott egy hölgy, akinek például eltűnt a csomója. Történnek csodák, de nem mindenkivel. Egy dolgot kell tudni: nemcsak énrajtam múlik, hanem a páciensen is. Én azt szoktam mondani, ne higgy nekem, csak fogadj el. A végén hinni fogsz. .. Bonnyai Eszter És a végén hinni fogsz...(?) Február tizedikén este nagy volt a nyüzsgés a Veszprém Televízió stúdiójában. Gyurcsok József frekvenciagyógyász másodszor ült kamerák elé a megyeszékhelyen. Korábbi szereplése igencsak vegyes visszhangra talált, ezért gondolta úgy Herendi Gábor műsorvezető, hogy élő vitára invitálja az eltérő nézeteket valló feleket. Gyurcsok József az adás kezdete előtt adott interjút lapunknak. RIPORT Az üzlet, az üzlet Esély adók. Gyurcsok József havilapja. Kiadja az Esélyadó Alapítvány, felelős kiadó Gyurcsok József. A január-februári összevont szám ötvenkét oldalán százhuszonkilencszer szerepel Gyurcsok József neve, vagy a vele azonos Mester titulus. Jellegzetes figurája tizennyolc fotón sulykolódik az agyakba. Gyurcsok József nagymarosi gyógycentrumába tömegek zarándokolnak, reményvesztett emberek keresik nála az utolsó esélyt. Az újságban közzétett levelek tanúsága szerint sokaknak sikerül. A többiek meg talán (már) nem írnak. Vagy nem közlik. Furcsa is lenne, elismerem. De Nagymaroson valami mégis működik. Muszáj elhinnem azoknak, akik személyesen mondták el történetüket. Csak az nem biztos, hogy ez a valami a misztikus ködbe burkolt teremtő tudati energia. Magam inkább úgy gondolom, személyes hitükben és akaratukban rejlik a csoda, amit jó néhányan képesek Gyurcsok nélkül is mozgósítani. A Mesterben túltengő szeretet amúgy békésen megfér jól fejlett üzleti érzékével és a körülötte kibontakozó - az Esélyadókban is rendesen gerjesztett - személyi kultusszal. Az egészben az a szomorú, hogy igaz emberi dolgokról szól a lap, de ellenszenvesen. A hirdetések külön figyelmet érdemelnek. Gyurcsok József itt és itt dedikál. Gyurcsok József vállalja az ön regressziós visszavezetését. Figyelem, a Gyurcsok-módszerrel többen visszaélnek. Gyurcsok József gyógyító energiát küld a hozzá eljuttatott fényképeken keresztül. Mester-arcképes póló 1800- ért, Gyurcsok-plakett 350-ért, Gyurcsok-poszter 200 forintért megrendelhető. Könyörgöm, mondja már valaki, hogy nem igaz i - sbe - A Mester és az ő ellenfelei „Tótkék” öltönyében, vastag aranyaival, varkocsba font, ritkás hajával nem tűnt igazán karizmatikus személyiségnek. Az interjúra készségesen vállalkozott, stílusa mégsem volt megnyerő. Zavaros fejtegetései a teremtő tudati energiáról, Jézussal való sűrű példálózása és leplezetlen énközpontúsága azonban felkeltette érdeklődésemet a folytatás iránt. Ültem a Veszprém Televízió stúdiójában, bent a kamerák előtt pedig elkezdődött valami, amire sokáig emlékezni fogunk. A több mint kétórás élő adásban többek között szót kapott a Mester, azaz Gyurcsok József, a természetgyógyászok uniójának elnöke; a Szent Pál Akadémia hit gyülekezetes teológusa; egy másik férfi talpig hófehérben, a nyakában függő bőrszíjon üvegcse ambróziával (?)- őt a Sai Baba Szeretetközpont vezetőjeként aposztrofálták; néhány betelefonáló néző, köztük a megyei kórház igazgatója, valamint egy halálos betegnek mondott, de a Mester segítségével (?) mégis szemmel láthatóan jól fejlődő kisfiú édesanyja. No és természetesen ott volt a műsorvezető, aki valószínűleg nem számított rá, hogy parttalan szóáradatot és személyeskedő indulatokat kell majd mederben tartania. Ettől függetlenül állta a sarat, s tulajdonképpen az sem vált hátrányára a produkciónak, hogy időnként kicsúszott kezéből az irányítás. A vitapartnerek valódi énje így mutatkozott meg igazán. Gyurcsok először a természetgyógyászok uniójának elnökével bonyolódott szócsatába. Nem véletlenül, hisz tagfelvételét elutasította a - szerinte - természetgyógyász-maffia. Szakmai féltékenység diktálta „alvilági” módszereikről ízes kis pletykákat mesélt, majd elmondta, nemrég hogyan járt túl az eszükön. Telefonon a Kisfaludy művelődési ház igazgatójaként mutatkozott be legfőbb ellenlábasának, úgy kért tőle véleményt önmagáról. Az elképesztő történetek hallatán az unió elnöke látványosan kapitulált, és a Mester ügyének demokratikus felülvizsgálatát ígérte. Egy néző közbevetésére - dolgozzanak a természetgyógyászok is normál fizetésért, s szolgáltassanak ingyen, megtoldva esetleg némi hálapénzzel, mint az orvosok - megtudhatták, hogy a Mester fizetése havi tizenötezer forint (nem derült ki, honnan kapja), ezen kívül lakást, étkezést és gépkocsihasználatot biztosít számára az alapítvány (melyik?). Az unió elnökénél jóval keményebb ellenfélnek bizonyult a teológus, aki Gyurcsok kijelentéseibe higgadtan bár, de rendre belekötött. Kifejtette például, hogy a hit és a kereszténység szempontjából nem az emberek gyógyulása az elsődleges, hanem az üdvösségük. Hosszadalmas hitvitába kezdtek, ami a műsor végére nyílt színi összecsapássá fajult. Megjelent ugyanis egy idős hölgy a stúdióban, a Mestertől remélve, hogy ott helyben megszabadulhat csontritkulás miatti, kínzó fájdalmaitól. A gyógyítás előtt a teológus rövid részletet akart felolvasni a Bibliából, s hogy még izgalmasabb legyen a dolog, bejelentkezett telefonon a megyei kórház igazgató főorvosa is, kíváncsian várva a csodát. Gyurcsok felfortyant („Valahol azért az én bőrömről is szó van!”), mi több, a beteg se ragaszkodott a Szentíráshoz. Mégis elhangzott a következő: „Mikor te bemégy arra a földre, amelyet az Úr, a te Istened ád neked, ne tanulj cselekedni azoknak a népeknek utálatosságai szerint. Ne találtassék te közötted, aki az ő fiát vagy leányát átvigye a tűzön, se jövendőmondó, se igéző, se jegymagyarázó, se varázsló, se bűbájos, se ördöngösöktől tudakozó, se titokfejtő, se halottidéző, mert mind utályos úr, aki ezeket míveli és az ilyen utálatosságokért űzi ki őket az Úr, a te Istened te előled.” A Mester erre még hevesebben tiltakozott („Itt a teológus úr egyértelműen arra szeretné ráhangolni a beteget, hogy ne fogadja el a gyógyítást!"), mire a Hit Gyülekezet pásztora elhagyta a termet. Egy szó, mint száz, a csoda elmaradt. Ezért? Vagy a kórházigazgató telefonos jelenléte miatt? Netán a teremtő tudati energia nem működött? Kínos percek következtek. Gyurcsok győzködte a beteget („Mintha könnyebben mozdulna a nyaka.”), de ő nem hagyta rábeszélni magát. A végén mindenki egyszerre kiabált, ...és elfogyott a műsoridő. Akit érdekel, az ismétlést ma 17 óra 45- től a Veszprém Televízióban megnézheti. Tanulságos két órában lesz része. (l. bonnyai) 1996. február 16., PÉNTEK