Napló, 1996. március ( 52. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-09 / 59. szám

1996. március 9., SZOMBAT Fehér házi dollártízezrek A szenátus elé terjesztett je­lentés szerint az elnöki hivatal alkalmazottai hozzávetőleg az országos átlag háromszorosát kapják fizetésben, ám a kü­lönböző juttatásokkal kiegé­szítve ötvenegyen vannak kö­zöttük, akik több mint száz­ezer dollárt visznek haza évente. A Fehér Ház stábja jelenleg négyszázhét főből áll, tehát Bill Clinton elnök valóra váltotta ígéretét, miszerint huszonöt szá­zalékkal csökkenteni fogja hi­vatala létszámát. Az alkalma­zottak átlagos fizetése -juttatá­sok nélkül - 53 630 dollárt tett ki tavaly. A legnagyobb fizetést Leon Panetta stábfőnök kapta, több mint 133 ezer dollárt tehe­tett zsebre. A legalacsonyabb jövedelmű fehér házi alkalma­zott fizetése 22 ezer dollár volt. A százezer dollárnál többet kereső tanácsadók csaknem het­ven százaléka férfi. Köztük van a fiatal, jóvágású George Ste­­phanopoulos, az elnök különle­ges tanácsadója is. A pénteken közzétett lista alapján egyéb­ként megállapítható, hogy a fi­zetés összege a hivatali ranglét­rán elfoglalt szinttel egyenes arányban emelkedik: a legtöb­bet a különleges tanácsadók vagy az elnök mellé rendelt munkatársak kapják. Az átlagos kereset a jogtaná­csosi hivatalban a legmagasabb, ott a legrosszabbul fizetett jo­gász is évi hetvenötezret vág zsebre. A legalacsonyabb jöve­delemmel a sajtórészleg munka­társai rendelkeznek - még az irodavezető fizetése sem halad­ja meg az évi huszonhatezer dol­lárt. Az elnök évi 200 ezer dol­lárt kap fizetésként. Divatoznak a kutyusok Amerikában semmi sem lehetetlen. Kaliforniában üzletet nyi­tottak a divatot öntudatosan követő ebek számára. Azaz inkább gazdáiknak. A gondos kutyatulajdonos itt vehet kedvence szá­mára komplett tengerészöltönyt cuki kis hawaii napszemüveg­gel, esetleg testhez simuló fekete biciklisdzsekit, ha sportosabb kutyája van. Természetesen minden öltözékhez találhat megfe­lelő kalapot vagy sapkát is. A napszemüvegek természetesen ultraviola-szűrősek... Biztosítás állatokra A svájci kutyatartóknak már nem kell félniük az orvosi keze­lés borsos költségeitől, ha ked­vencük például lábát töri vagy kólikában ágynak dől. Köthet­nek betegség-, illetve baleset­­biztosítást ölebük vagy cicájuk javára, s ezt egyre többen meg is teszik. A svájci biztosítótársaságok tavaly már 6,8 millió frank be­vételre tettek szerint a „társálla­tok” javára kötött baleset- és be­tegségbiztosítási díjakból, míg 1990-ben ezen a címen csak 5,2 millió frank folyt be hozzájuk. A svájciak többet hajlandók ál­dozni kedvenceik orvosi ápolá­sára, műtétjére is. Egy eb vagy macska biztosítási díja 50 frank, de elérheti a 400-at is. MAGAZIN Téli örömök­­ és bánatok Ennek örömére, másoknak meg éppen szomorúságára az idei tél szakított az utóbbi évek „hagyományaival”, s bőséges csapa­dékkal lepte meg a városok, falvak lakóit. A téli sportok kedve­lői végre itthon is látnak havat, s a Mátra, a Bakony, a Bükk, a Mecsek vagy a Soproni-hegység lejtőin sízők, szánkózók ezrei tűntek fel, hogy élvezzék a mi országunkban nagyon is múlan­dó, sportolásra alkalmas hótakarót. Az igazi „hóimádók” -­s vannak nálunk is jó néhányan - nem elégszenek meg ezzel a le­hetőséggel, s a környező országok síparadicsomaiban élvezik az igazi telet, a sok kilométer hosszú lesiklópályákat, a síliftek és felvonók „minden pénzt megérő” kényelmét. A magyar síturisták évekkel ezelőtt elsősorban a Felvidék magas hegyeit, a Tartra, a Fátra szépen gondozott és gépi eszkö­zökkel is felszerelt lesiklópá­­lyáit keresték fel. Napjainkban a könnyebb utazási lehetőségek­nek és egyéb okoknak is kö­szönhetően a síléces gépkocsik más irányba is elindulnak, s a magyar sízők egyáltalán nem számítanak már ritka vendég­nek Szlovénia, Olaszország, Franciaország hóborította he­gyeiben sem. A legtöbben még­is a közeli Ausztria síterepeit ke­resik fel. Honfitársaink megis­merték és megszerették a jól gondozott pályákat, a megbíz­hatóan működő lifteket és felvo­nókat, az igen széles választási lehetőséget kínáló, nem túl drá­ga, mégis színvonalas elszállá­solási lehetőségeket. így van ez az idén is, s mert a tél Ausztriában még március, április végéig is eltart, sokan csak most tervezgetik az uta­zást, készítik elő a léceket, ba­kancsokat, vízhatlan anoráko­­kat. Nekik biztosan hasznos le­het a figyelmeztetés: időjárási szakemberek, tapasztalt túrave­zetők és a hegyi mentők egybe­hangzó véleménye szerint az idei ausztriai tél gyorsan válto­zó hőmérséklet-ingadozásaival, szeszélyes, viharoktól kísért ha­vazásaival az átlagosnál is job­ban megnövelte a lavinave­szélyt. És az eddig bekövetke­zett hóomlások, a tragikus és szerencsés kimenetelű balese­tek viszonylag nagy száma kellő figyelmeztetés arra, hogy ko­molyan kell venni a szakembe­rek intő szavait. Ausztriában jól működik a la­vina-előrejelző szolgálat, gyak­ran le is zárják a veszélyessé vált pályákat, útszakaszokat, mégis előfordulnak balesetek, nem­egyszer azért, mert a hegyekbe kirándulók, sítúrázók nem ve­szik komolyan a figyelmeztető táblákat, kikerülik a lezáráso­kat, ismeretlen, veszélyes sza­kaszokra merészkednek. Egy 14 éves német kislány az 1995-ös esztendő utolsó áldoza­ta az osztrák Alpoknak. Sarah D 'Etorre szüleivel december 31 -én 13 órakor indult el a Klös­­ter község melletti síterületre, hogy snowboardjával az ottani sípályán alásuhanjon a frissen hullott porhóban. Egy kilomé­ternyi közös gyaloglás után szü­leit hátrahagyva a kislány fel­ment a meredeken, hogy desz­kájával onnan ereszkedjen a mélybe. Azt, hogy a kislány mi­kor tűnt el, mikor temette maga alá egy alázúduló hótömeg, sen­ki nem vette észre, csak miután délután négyre sem érkezett vissza a megbeszélt a találka­helyre, jelentették szülei eltűné­sét. Este fél ötkor találták meg a hó alatt - de már nem élt. Szerencsésebb kimenetelű, szinte a csodával határos lavina­balesetek is előfordulnak. Vo­­ralbergben egy német turista 500 métert zuhant lefelé a hegy­oldalon, amikor egy lavina elso­dorta, mégis élve úszta meg a szörnyű kalandot. Azon a napon Schafbergben a felvonót lavina­veszély miatt lezárták, három német turista azonban a szinte járhatatlan terepen akart feljutni a hegyre. Egyikük, a 38 éves Helmut Henning, aki Ulmból jött ide telelni, visszamaradt, mert a hegyoldalt túl meredek­nek találta. 13 órakor zúdult alá a hegyről a lavina, s a hótömeg a férfit 500 méternyit sodorta le­felé és egy méter magas hóval be is takarta. Henningnek szeren­cséjére sikerült egy levegőző­­lyukat fúrnia, így nem fulladt meg, s amikor hét órával később a mentőcsapat rátalált, élve sza­badították ki a fehér halál szorí­tásából. Szinte csoda, hogy mindössze kisebb fejtöréssel úszta meg a szörnyű kalandot. Nem kisebb szerencséje volt annak a salzburgi házaspárnak sem, akik túrázni indultak a Schladminger Tauern hegység­be. Őket egy 80 méter széles la­vina sodorta el. A férfi ki tudta magát szabadítani a hótömeg alól, az asszony azonban mint­egy 170 métert zuhant lefelé a hótömeggel együtt, amely a völgyben maga alá temette. Sze­­rencséjére a férje, aki nem sérült meg, az odaérkező mentőcsa­pattal ki tudta őt ásni a harminc­szor húszméteres hótömeg alól, d­ mielőtt megfulladt volna. Nem messze ettől a helytől egy másik lavina két vadászt - akik pedig igazán jól ismerték a környék hegyein a „lavinajárást” - so­dort el az alázúduló, kiszámítha­tatlan hótömeg. Ők 250 métert zuhantak lefelé, s eközben sze­rencsére csak kisebb sérüléseket szenvedtek. A hegyi emberek tudják, ha valamitől nem szégyen félni, az éppen az alázúduló hótömeg, ezért intenek mindenkit: jobb elkerülni a vele való találkozást. HK Kicsi vagy kocsi? Ami a budapesti kabaréban csak egy műsorcím volt, amikor az álmok autóját még a Trabant testesítette meg, ma ugyanezt a kérdést Nyugat-Európában már vádlón teszik föl. A franciaor­szági Toulouse egyetemének kórházában dolgozó orvoscso­port­­ a férfiak sterilitásával foglalkoznak - közzétette vizs­gálatainak eredményét, nem kis meglepetést okozva az autósok körében: azok a férjek, akik na­ponta legalább három órát tölte­nek a volánnál, később számít­hatnak gyermekáldásra, mint akik tömegközlekedéssel járnak a munkahelyükre. A következ­tetést négyezer angol, francia, olasz, spanyol és dán házaspár életviteléből vonták le. A ma­gyarázatot abban látják, hogy a hosszú ideig tartó ülőhelyzet­ben növekszik a here hőmérsék­lete, ami hátráltatja a megtermé­kenyítő mag fejlődését. „Hófergeteges” palacsintát sütöttek a zord időben Hetvenhárom másodperces teljesítménnyel egy admi­nisztrátor hölgy győzött az idei angliai palacsintasütő sprinten. Az Olney városában nagy ha­gyományokra visszatekintő ver­seny lényege, hogy a 380 méte­res távon futás közben kell­­ ter­mészetesen előmelegített serpe­nyőben - megsütni egy palacsintát. Az AP jelentése szerint az idei győztes hét másik asszonyt hagyott maga mögött. Neve Dawn Galliot, s három gyermek édesanyja. Olneyban él, és már régóta készült arra, hogy benevez a palacsinta­sprintre, ám csak idén indult elő­ször. Edzéstervet nem készített, és nem is tréningezett a verseny­re, csupán modern futócipőt hú­zott a lábára. Teljesítménye 9,5 másodperccel rosszabb a tavalyi győztesénél, ám javára írandó, hogy a neki az idén „hófergete­ges” tempót kellett diktálnia a zord időjárás miatt. Maga a palacsintasütő sprint eredete a legenda szerint 1445- re nyúlik vissza, akkor érkezett a templomba misére egy háziasz­­szony, kezében friss palacsintá­val és sütővel. A történetre két elmélet próbál magyarázatot ad­ni, az egyik szerint a középkori asszony nem akart elkésni a mi­séről, ám az utolsó palacsintát sem akarta leégetni. A másik szerint a templom harangozója rendelt „palacsintafutárt”. Erőszakoskodók a családban Az asszonyok elleni erőszak világszerte aggasztó mérete­ket ölt - vélekednek az ENSZ emberi jogi bizottságának szakértői. A témában készítem legutób­bi jelentésük szerint csupán az Egyesült Államokban évente kétmillió nőt ver partnere. Az ál­dozatok fele orvosi segítségre szólni, s 40 százalékuk már megpróbált öngyilkosságot el­követni. Az Egyesült Államok­ban, Indiában, Bangladesben és Peruban végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a bántalmazott nők körében 12-szer nagyobb az öngyilkosságot megkísérlő asz­­szonyok száma, mint a nyugodt családi életet élők körében. Japánban évente 11 ezer asz­­szony válik el férje brutalitása miatt, Kínában a válások ne­gyede vezethető vissza a házas­ságon belüli agresszióra. Indiá­ban a nők elleni erőszak 94 szá­zalékát a családon belül követik el, főként a férj vagy a család más tagjai. Az Indiában megölt nők 90 százalékát férjük gyil­kolja meg. Az erőszaktevők még például Franciaországban is 50 százalékban a férjek. Az erőszaktételek más formában is jelentkezhetnek: a kislányok szexuális zaklatása, a vérfertő­zés, vagy például a lánymagza­tok abortusz útján történő meg­ölése formájában. A jelentés felhívja a figyel­met arra a jelenségre is, hogy Kuvaitban például gyakoriak a külföldi háztartási alkalmazot­tak elleni erőszakcselekmé­nyek, hiszen ezek - gyakorta még a gyilkossági kísérletek is - büntetlenül maradnak. A háztar­tási alkalmazottakkal való ha­sonló bánásmód gyakori az Egyesült Arab Emírségekben, Szaúd-Arábiában, valamint Malajziában és Szingapúrban is - idézi a jelentést a dpa. Négyesztendős rablóinas A mindössze négyesztendős Russel Brown jólneveltsége nyilván mindaddig a szülei nagy örömére szolgált, amíg a kisfiú egy éjszaka nem segített kirabolni a lakást. Történt pedig, hogy Russel szülei coventryi házában éjsza­ka felébredt és a mellékhelyiség felé indult, de útközben három idegennel találkozott a lakás­ban. Russel jólnevelten köszönt, elbeszélgetett velük, majd egy gyors elhatározással úgy dön­tött, hogy segít a kedves idege­neknek: megmutatta, hol van a mama pénztárcája - benne 200 fonttal-, hol a dugipénz a kony­hában, sőt, a papa születésnapjá­ra kapott és a kerti sufniban tá­rolt fúrógéphez is elvezette a „vendégeket”. A papa és a ma­ma közben az igazak álmát alud­­ta a hálószobában. Amikor az­tán már összepakolták a videót és minden mást is, ami mozgat­ható volt, Russel felvetette, hogy talán helyesebb lenne a hátsó ajtón távozniuk, amelyet ki is nyitott és tartott egészen ad­dig, míg az idegenek el nem vo­nultak az értékes holmikkal. A kisfiú csak másnap mesélte el szüleinek az éjszakai kaland­ját. A szülők saját elmondásuk szerint először nemigen tudták, mit szóljanak, de aztán úgy dön­töttek, hogy végtére is csak négyéves a kisfiúk, így nem lehet neki szemrehányást tenni - írta a londoni The Times. Kisvárosi rejtélyek Peruban Létezik Peruban egy kisvá­ros, amely rendkívüli emberek sokaságával tette magát híressé. Utcamambából származik a dél-amerikai ország leghórihor­­gasabb embere, Marganto, aki 220 centiméter magas. De itt ta­lálható a leghosszabb hajú perui asszony is, aki már évek óta nem látott fodrászt, és 150 centimé­ter hosszú lobonccal jár-kel. Újabban egy 14 hónapos csecse­mő rejtélye előtt állnak döbben­ten az orvosok: a baba teste fol­tos, bal szeme mélyfekete, míg a jobb kéken világít. NAPLÓ 9 Költséges településnév Aki tréfálkozás tárgya, an­nak azzal is számolnia kell, hogy kár érheti. Ezt kellett megtapasztalniuk az alsó-ausztriai Fucking falucska lakosainak, akik nemcsak gúnyos megjegyzések célpontjai, hanem ráadásul sű­rűn kell új névtáblákat és útjel­zőket is beszerezniük, mivel azokat az arra járók elviszik em­lékbe. E kétes népszerűség oka pedig az, hogy a falu neve ango­lul (az u helyett a-t ejtve) gyak­ran hallható trágár megnevezése a szerelmi aktusnak. A névtáb­lákat kénytelenek vagyunk tu­catjával megrendelni - nyilat­kozta Josef Ersterbauer, a falu jegyzője. A szuvenirgyűjtők „munkáját” azzal nehezítik meg, hogy különleges eljárással erősítik a talajba a falu névtáb­láit és az autósokat eligazító út­jelzőket. A mintegy százlakosú falucs­ka közössége nem gondol arra, hogy a helység - különben is­meretlen eredetű - nevének megváltoztatását kérje.

Next