Napló, 1996. június ( 52. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-20 / 143. szám

8 NAPLÓ PÉNZ - PIAC - PROFIT 1996. június 20., CSÜTÖRTÖK Idegenforgalmi tapasztalatok: Gondos gazdaként készülnek Alsóörsön a település önkormányzata saját kézbe vette a strandot Sokan elpártoltak a régebben nagyon kedvelt alsóörsi strand­ról, míg végül az önkormányzat megelégelte ezt a fogyást, és úgy döntött: ezentúl maga keze­li tulajdonát. Rendbe hozza a strandot és megpróbálja vissza­csalogatni az embereket. A falu presztízse miatt is, meg jól felfo­gott anyagi érdekből is, hiszen ha a vállalkozó tönkremegy, ne­ki sem fizet. Márpedig igencsak efelé tar­tott sok üzlettulajdonos. Egyi­kük úgy fogalmazott: még két olyan év, mint volt a tavalyi, és be lehet zárni a boltot. Most so­kan kinyitottak, de forgalom alig van. A strandhoz közeli egyik pénzváltó zárva, és lehet, hogy neki van igaza, mert a má­sikban jó, ha naponta három em­ber megfordul, s kevés márkáért kér forintot. A parkolóban szin­te dologtalanul ül a bérlő, mind­össze 10 kocsi álldogál ott, és csak kettőn van külföldi rend­szám. Üresek a büfék, néptele­­nek a vendéglők. Nézem az ára­kat, meglepően alacsonyak, s amikor megkérdezem, ez amo­lyan előszezoni csalogató-e, azt mondja a tulajdonos, jó, ha ezt tartani tudja, így is sokallják. A strand mögötti pavilonsoron még a lángossütőnek van a leg­nagyobb forgalma, az előttem álló hölgy öt fokhagymásat vesz, becsomagoltatja, viszi ha­za a krumplival feldúsított zacs­kós gulyásleves mellé második fogásnak. Egy jut mindenkinek. A strand melletti parkban hol itt, hol ott tűnik fel egy férfi ge­­reblyével, talicskával felszerel­ve. Az önkormányzat kiadta egy vállalkozónak a parkfenntartást, -ápolást. Mondom, nem sok dol­ga akad, mire felmordul, hogy csak nézném meg, mi van itt, amikor a diszkónak vége. Sokat fordult a talicskával, mire el­hordta a nyitás utáni szemetet. A móló két oldalán horgászok re­mélnek falánk halakat, a parti betontuskókhoz kikötve meg ütött-kopott hajó vár a hírek sze­rint vendéglőként való újjászü­letésre. Éppen mosdatták, és jócskán habzott mellette a Bala­ton vize a mosószertől. Megér­kezik a menetrend szerinti hajó, négyen szállnak le róla, s amíg ott áll és kifarol, megszámolha­tom: 15 utassal indul Almádi fe­lé. Nem olcsó mulatság így üze­meltetni. Az alsóörsi Séd vize a diszkó előtt valami gusztustalan lepedőkkel borított kotyvalékká alakul át, de hiába nézem, sehol sem látok szennyvizet eregető illegális befolyót. Arra gyanak­szom, talán a vízszint alatt van valahol, de aztán a strand veze­tője, Pandur Ferenc felvilágo­sít, hogy szó sincs ilyesmiről. A nyárfákról hulló szösz gyűlik össze ott és megreked, mert a Balaton magas vízszintje miatt nem képes lefolyni. A strand viszont tiszta. Két embernek csak az a dolga, hogy összegyűjtse a hulladékot, ki­ürítse a szeméttartókat. Ennyi­ből is jó, hogy most már az ön­­kormányzat üzemelteti a stran­dot, mert így 14 falubeli jutott munkához. Dolog pedig volt és van elég, mert rendbe kellett hozni vagy 80 méteren a jég ron­gálta partszakaszt, kijavítani a hótól leszakadt csatornákat, a megviselt tetőket, újrabetonoz­ni a repedezett, balesetveszélyes belső utat. Az idő alatt, míg bérbe adta a strandot az önkormányzat, csak­nem kipusztult a gyep. Most már kezd rendbe jönni, s hogy a fő­szezonra megerősödjön, éjje­lente rendszeresen locsolják a Balatonból a csaknem 30 ezer négyzetméteres zöldterületet. Sokat költött az alsóörsi önkor­mányzat is, csupán a vécéblok­kok felújítása és bővítése 3 mil­liónál többe került, de így meg­van a remény arra, hogy a tisztiorvosi szolgálattól leg­alább ezerrel több vendég foga­dására kapjanak engedélyt. Hogy meg is tudják tölteni, le­vitték az árakat: felnőttnek 90 forint, gyereknek és nyugdíjas­nak 70 forint a belépő. Az állan­dó alsóörsi lakosoknak 800 fo­rint az idénybérlet, az üdülő­tulajdonosoké pedig 2700 fo­rint, diákoknak, nyugdíjasok­nak mindegyik jóval olcsóbb, a 14 éven aluliak pedig ingyen mehetnek be. Most már csak a vendégeket várják. A strandsori pavilonok vállalkozói, akiknek többnyire 13 éves bérleti szerződésük van, reménykednek, nem kell túl sok idő, hogy visszaszokjanak az emberek, s az idei szezon már jobb lesz számukra, mint a tava­lyi volt. D. É. A strandsori pavilonok vállalkozói reménykednek, nem kell túl sok idő, hogy visszaszokjanak az emberek, s az idei szezon már jobb lesz számukra, mint a tavalyi volt Fotó: Áfrány Közegészségügyi feltételek, változó színvonalú ellátás A strandok, vendéglátóhe­lyek, boltok higiénés szem­pontból való ellenőrzése az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat felada­ta. Az ÁNTSZ balatonfüredi intézetéhez tartozó területen például csaknem 2 ezer ilyen egység van. A városi tiszti főorvos, dr. Pollner Zsuzsa tapasztalataikat sorolja: - Az új büfék, élelmiszerbol­tok létesítéséhez, a tervek enge­délyezéséhez mindig kell a mi közegészségügyi szakmai véle­ményünk is, mert ha ezt az üzlet kialakításánál figyelembe ve­szik, könnyebb a működtetés során a higiénés előírások betar­tása. Jellemző, hogy ez most már meg is történik. A meleg­konyhás létesítményeknél most már előírjuk, hogy ne csak a személyzet, hanem a vendégek számára is biztosítsák a vécét. A régi üzleteknél, egységeknél ez bővítés esetén kötelező, de bérlő-, tulajdonos- vagy profil­­váltás esetén is megkívánjuk a korszerűbb körülmények meg­teremtését. A régen és válto­zás nélkül működők esetében egyelőre még megengedett, hogy a strandi vécékre hagyat­kozzanak. Tavaly minden strandfenn­tartónak, illetve -üzemeltetőnek megírta a tisztiorvosi szolgálat, milyen közegészségügyi, higié­nés feltételek mellett működ­het a továbbiakban a létesít­mény. Vagy azonnali intézke­dést kívántak, vagy adtak a munkákra egy év haladékot. Az előírások teljesítését folyamato­san ellenőrzik.­­ E tekintetben többnyire jók a tapasztalataink. Látjuk, hogy ahol elegendő számú volt a vécé és a zuhanyozó, ott is megtör­téntek a korszerűsítések, javítá­sok, de sok helyen új vizesblok­kokat is építettek. Főleg az ön­­kormányzati tulajdonú stran­dokon jellemző ez, és egészen igényes megoldásokkal is talál­kozunk már. Például a tó szélén is építettek zuhanyozót, hogy a parti vizeket leginkább szeny­­nyező napozószereket lemos­hassa magáról a vendég, mielőtt bemegy fürödni. De Balatonfü­­reden az Eszterházy strandon nagyon szép lett például a Pro Bio által létesített vizesblokk, ahol lábmosó és hajszárító is rendelkezésre áll, s ez már olyan színvonal, ami az igényes turiz­musnak megfelel. Ugyancsak nagyon szép a beruházás Almá­diban, Csopakon, Kenesén és Zánkán is. Külön meg kell em­lítsem Káptalanfüredet, ahol kiemelkedően szép vizesblokk­kombinációt terveztek, bízom benne, hogy ez is épül meg. Az ellenőrzések a boltokban, vendéglátóhelyeken is körülte­kintőek és szigorúak, s a higié­nés körülmények mellett az élel­miszerek minőségére, eltartha­tóságára is kiterjednek. - Éppen a napokban tör­tént, hogy egy üzletben a lejárt határidejű termék polcon ha­gyásáért a lehetséges legna­gyobb összeget, 5 ezer forint helyszíni bírságot róttunk ki. Szabálysértés esetén egyébként 30 ezer forint lehet a büntetés. Sajnos még mindig szép szám­mal vannak olyan vállalkozók, akik, ahogy mondani szokás, „kaszálni” akarnak, arra számít­va, hogy megússzák az ellenőr­zést, a manapság elvárható mi­nimális higiénés feltételeket sem teremtik meg. Azonban szerencsére mind több igénye­sen kialakított vendéglátóhely­­lyel is találkozunk. Igaz, ezek többnyire nem olcsó üzletek, de mindenképpen kedvező a jelen­ség, ha tényleg a minőségi turiz­musra törekszünk. -d - Miért nő, ami csökken? Ellentmondásokkal teli az idegenforgalom idei helyzete. Először is két, teljesen különböző irányba ható folyamattal kell számolni, amikor a hazai esélyeket latolgatjuk. A mille­­centenárium körüli rendezvények és azok propagandája két­ségkívül hazánkra irányítja a figyelmet, bár sokan óva inte­nek, hogy túlzottan nagy reményeket nem szabad tulajdonítani ennek. (Gondoljunk csak bele, hogy közülünk hányan mennek csak azért Ausztriába, mert ott éppen az ezeréves ünnepségek zajlanak.) Ráadásul - és ez az ellenkező folyamatot erősíti­­ a futball Európa-bajnokság, majd az olimpia eseményei az idei nyáron milliókat tartanak otthon a környező országokban. Ha rá is szánják magukat az utazásra, az inkább csak a nyár utol­só harmadában várható. Ami pedig a számokat, a statisztikai elemzéseket illeti, ott szintén kusza, már-már követhetetlen és igen nehezen értel­mezhető folyamatok rajzolódnak ki. A hazánkba látogató kül­földiek száma ugyanis az 1993-ban regisztrált 40,6 millióról 1995-re 39,2-re csökkent, ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank hivatalosan számított turisztikai devizabevétele folya­matosan nőtt : tavaly elérte az 1,7 milliárd dollárt, és idén akár a 2 milliárdot is megközelíti. Ráadásul a statisztika nem kü­lönbözteti meg a délszláv háború miatt az elmúlt években ha­zánkba menekült embereket, a naponta üzleti céllal a határon ingázókat a valódi látogatóktól. A szállodák és fizetővendég­szolgálatok hivatalos adatszolgáltatása pedig csak egy dolog, emellett- tudjuk jól - a vendégéjszakák jó része nem hivatalos csatornákon realizálódik, így aztán ember legyen a talpán, aki meg tudja mondani, valójában hogyan is alakult az idegenforgalom az elmúlt években. Arra pedig csak a politikusok vállalkoztak eddig, hogy optimista képet fessenek az idén várható turistainvázióról. A Balaton-parton vállalkozók eddig meglehetősen komor tapasztalatokat szereztek az első hónap forgalmáról, amely többek szerint még a tavalyit sem érte el. Sokan igazából még ki sem nyitottak, legfeljebb a hétvégeken „kóstolgatják” a tu­risták érdeklődését. Ez viszont azt eredményezi, hogy az éppen nyaralni érkező idegen csodálkozva tapasztalja a pangást, fel­készül az önellátásra, ami tovább rontja a vendéglátósok idei kilátásait. Ezért aztán emelik az árakat, hogy azon a kicsin va­lamit azért nyerjenek, de ezzel még riasztóbbá válik az egész Balaton-part. Itt tartunk most. Szeptemberben aztán ismét kasszát csinál­hatunk, és eltűnődhetünk azon, miért is nem megy az idegen­­forgalom, ezzel szemben honnan jön és hova tűnik el a mégis emelkedő devizabevétel? Bartók Péter Szegények paradicsoma Közel harminc Balaton­­parti kereskedelmi és ven­déglátó-ipari egységet ellen­őrzött az idegenforgalmi elő­szezonban a Veszprém Me­gyei Fogyasztóvédelmi Fel­ügyelőség. Az idegenforgalmi­­lag frekventált területeken komoly szabálytalanságokat ez idő alatt nem tártak fel. - Az előszezoni tapasztala­taink egyelőre vegyes képet mutatnak. Ellenőrzéseink során azt tapasztaltuk, hogy hosszú távon a Balaton-parti vendég­­fogadásra berendezkedett vál­lalkozók igényesek. Az egy nyár alatt meggazdagodni szán­dékozók viszont igénytelenek - összegezte az idei előszezon s a többéves ellenőrzések tapasz­talatát Mitev Hriszto, a Veszp­rém Megyei Fogyasztóvédel­mi Felügyelőség vezetőhelyet­tese. Az ellenőrzések eddigi ta­pasztalatai alapján kedvező változásokat is feljegyezhettek az ellenőrök. Ugyanakkor a több esztendeje meglévő, jel­lemző hiányosságok is tetten ér­hetőek. - Ezek közül markánsan je­lentkeztek eddig az adminiszt­ratív hiányosságok, leginkább a bejelentési kötelezettség elmu­lasztása. E hiányosságok pótlá­sára természetesen intézkedünk - mondotta a megyei fogyasztó­­védelmi felügyelőség vezetőhe­lyettese. Mitev Hriszto azt is elmon­dotta, hogy az idei előszezonban az évek óta tapasztalt egyné­hány fogyasztói panasznál az idén sem tettek több bejelentést. Mindemellett azt sem titkolta, hogy a vendégfogadási feltéte­leken mindenképpen javítanunk kellene. S e téren messze nem elhanyagolhatóak a személyi té­nyezők. A vállalkozóknak - saját ér­dekükben is - udvariasabban kellene fogadniuk a vendégeket. Erősíteni kellene azokat a bizal­mi elemeket, amelyekkel visz­­szacsalogathatnánk a vendége­ket — hangsúlyozta a fogyasztó­­védelmi felügyelőség vezetőhe­lyettese. Mindehhez hozzátarto­zik, hogy legalább az árakról ad­janak megfelelő tájékoztatást, s a vásárlót ne verjük át, ha nem muszáj. Jó néhány nyugati ven­dég fizet, mint a katonatiszt, ám arra módfelett ügyel, hogy be ne csapják. Az idei előszezonban is érke­zett már panasz a Veszprém Me­gyei Fogyasztóvédelmi Fel­ügyelőséghez az üdülővendé­gek részéről, bár külföldiek még nem panaszkodtak.­­ Összehasonlítva a tényeket az elmúlt esztendők tapasztala­taival, évekkel ezelőtt is hasonló gondokkal küzdött a Balaton­­parti vendéglátás — összegezte az idei előszezon tapasztalatait Mitev Hriszto. Véleménye sze­rint még ma is nagyon sokan rö­vid távra terveznek, s egy nyá­ron szeretnék „megszedni” ma­gukat. Mindez viszont rossz fényt vet a hazai turizmusra, így azután ne csodálkoz­zunk, ha mind kevesebb, s mind „csóróbb” turistákat fo­gadhatunk. - tóth -

Next