Napló, 1996. október ( 52. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-12 / 239. szám

1996. október 12., SZOMBAT Várpalota előretekinthet Az Országgyűlés elnöke optimista a térség jövőjét illetően Várpalota és a régió ezzel a beruházással európai szintű fo­lyamatokhoz is csatlakozhat — értékelte a japán hitelként is­mertté vált komplex környezet­­rehabilitációs fejlesztés gazda­sági és politikai következmé­nyeit a várpalotai városházán tegnap délután rendezett tájé­koztatón Gál Zoltán, az Ország­­gyűlés elnöke. Nagyon sikeresek vagyunk most, a 45. születésnapon, hi­szen elkezdődött a gázprogram - tájékoztatta a házelnököt Leszkovszki Tibor, Várpalota polgármestere. Gál Zoltán el­mondta, a város 45. évfordulója komoly idő, ha úgy tetszik, ez a legszebb férfikor. A házelnök szerint „Várpalota megérte ezt a kort, s most már nem nézhet visszafelé”.­­ Ez a közösség ed­dig megküzdött a világ napi „kínjaival”, a jövőben megpró­bálhat előre is tekinteni. A törvényhozás elnöke sze­rint a legfontosabb: változatla­nul érzékelhető az emberek kö­zött a szolidaritás, a tehetős pol­gár képes a kiszolgáltatottra is figyelni. Gál tudja, ez egy mo­dern polgári gondolkodásra jel­lemző, ám végre itthon is ildo­mos lenne a gondolatot elter­jeszteni és alkalmazni minél szélesebb körben. A házelnök hangsúlyozta, a várpalotai környezetrehabilitá­­ciós program tapasztalatai és előnyei már láthatók, a kormány szerint ezek az eredmények más régiókban, országrészekben is hasznosíthatók lesznek. (új) A romló közbiztonság miatt aggódnak Devecserben Nem támogatják Devecser képviselői azt a pápai vállal­kozót, aki veszélyes hulladék­kal szennyezett talajt ártal­matlanítana a helybeli volt téglagyár területén. A végső döntés a későbbi tárgyalások tükrében születik meg - de­rült ki többek között a csütör­töki képviselő-testületi ülésen a Kastélykönyvtárban. Kerék Zoltán ajkai rendőr őr­nagy a devecseri közbiztonság­ról szóló beszámolójában az emelkedő számú bűncselekmé­nyek mögött elsősorban állam­­polgári felelőtlenséget jelölte meg. A képviselők viszont úgy vélekedtek, hogy kevés az a két rendőr, akiket Ajkáról napköz­ben Devecserbe irányítanak. A testület szerint a jelenlegi hely­zeten helyi rendőrőrs felállításá­val lehetne javítani, amelyet az ajkaiak immár öt éve ígérnek. Többen jelezték azt is, hogy az általános iskola körül szájkosár nélküli harci kutyák és kábító­­szeres bélyegeket árusítók zak­latják a gyerekeket. A képvise­lők sérelmezték, hogy Devecser előtt a nyolcas úton egyre több lány „sétálgat”. Rácz Lászlóné, a gondozási központ vezetője jelezte: emel­kedik azoknak a száma, akik igénylik a szociális étkezést és gondozást, emellett 41 gondo­zottal működik az idősek klubja. Ezek a feladatok egyre több pénzt emésztenek föl, amelyhez Ráczné a testület támogatását kérte.­­ Megyénkben a település la­kosságához mérten legtöbben a devecseri Kastélykönyvtárba iratkoztak be - hangsúlyozta Kovács Emil, az 1600 négyzet­­méter alapterületű intézmény igazgatója, majd hozzátette: a könyvtárat - ahol 260 ezer köte­tet jegyeznek - évente 40-50 ezer ember keresi fel. Az idén a szőnyegpadló egy részét felújít­ják, amelyhez az IKN-től és a kincstári vagyonkezelőtől kap­tak 1,5 millió forintot. A vegyes ügyek között el­hangzott: a nagyközség 33 mil­lió forint névértékű Kögáz-rész­­vényre tarthat igényt. Az önkor­mányzat az idei 250 milliós mű­ködési költségből a művelődési ház felújítására hétszázezer fo­rintot, a Kodály utcai vízelveze­tő árok építésére pedig hatszáz­ezret fordít. - be - Jótékonyság és irodalmi megjelenítése Amerikai filantrópia cím­mel kétnapos konferencia kezdődött tegnap a Veszprémi Egyetemen. A téma a filantrópia, azaz a jótékonykodás irodalmi megje­lenítése. Amerikai professzo­rok, valamint a magyar egyete­mi és főiskolai bölcsészkarok angol és amerikai tanszékeinek oktatói mintegy 40 előadást tar­tanak. Elemeznek amerikai re­gényeket és más irodalmi műve­ket abból a szempontból, hogy miként jelenik meg, hogyan tük­röződik a filantrópia, a világi jó­tékonyság, amely a társadalom elesettjein próbál segíteni. A konferenciát az amerika­­nisztika magyarországi szövet­sége rendezte, amelynek alapító tagja a Veszprémi Egyetem an­gol tanszéke is. A megnyitó kapcsán a tanár­képző kar dékánja, dr. Bárdos Jenő elmondta: a téma aktualitá­sát az adja, hogy miközben mind több ember válik Magyarorszá­gon is szegénnyé, elesetté, a fi­lantrópia, azaz a jótékonykodás a társadalmilag szükséges mér­téket még korántsem éri el. A karitatív, segítő tevékenység el­sősorban az egyházakra jellem­ző, a világi jótékonyságnak azonban még nem alakultak ki az Amerikában már hagyomá­nyos világi formái, amelyek számos irodalmi műben is tük­röződnek, megjelennek, és ame­lyekre oly nagy szükség volna nálunk is. - d - KRÓNIKA NAPLÓ 3 Stúdióavató Veszprémben A regionális televíziózás bázisa lehet a korszerű „műhely” Születésnapnak is minősíthe­tő stúdióavatót tartott tegnap a Veszprém Televízió Kft. Mint Dióssy László polgármester megnyitójában emlékeztetett rá: néhány hónap múlva lesz tíz éve annak, hogy az önkormányzat jogelődje létrehozta a városi te­levíziót. A színvonalas műkö­dés feltételei azonban csak mos­tanra teremtődtek meg, saját tu­lajdonú székházba költöztek, s országosan is élenjáró techniká­val dolgoznak. Az avatáson megjelent ven­dégek- országgyűlési és önkor­mányzati képviselők, helyi vál­lalkozók­­ előtt Baló György, a VTV kisebbségi tulajdonosa, a 2002 Kft. ügyvezetője emlékez­tetett arra, hogy a műszaki felté­telek javítására társultak a VTV - hez, s e tervüket megvalósítva sikerült az ország egyik legjobb feltételekkel működő helyi tele­vízióját megteremteni. Peták István, a Magyar Tele­vízió elnöke a beidegződések megszüntetését, a regionalitás fejlesztését tűzte ki céljául, ami­kor megpályázta az elnöki szé­ket. Mint tegnap Veszprémben mondotta: éppen az ilyen jól fel­szerelt stúdióban, felkészült munkatársi gárdával lehet ezt el­érni. Emlékeztetett arra: negy­ven évvel ezelőtt indult a Ma­gyar Televízió, húsz éve a regio­nális adások, s tízéves a Veszp­rém Tv. Az idők feleződtek, s ez a gyorsulás tovább tart. A Ma­gyar Televíziónak sem anyagi, sem más lehetősége nincs helyi stúdiókat építeni, de nincs is erre szükség. Hiszen a veszprémihez hasonló műhelyekkel lehet a re­­gionalitást fejleszteni. Az avatást jelző szalagátvá­gást követően Gopcsa Katalin művészettörténész, a Kép a kép­ben művészeti magazin szer­kesztője az új székházban kiala­kított Tévé Galériában megnyi­totta Lugossy Edit kiállítását. E galériában rendszeresek lesznek a kiállítások. h. é. Baló György és Dióssy László képviselte a veszprémi stúdióavatón a tulajdonosokat Oszkó Zsuzsa felvétele Vízműjubileumot ünnepeltek Száz évvel ezelőtt, október elsején jutottak először Veszprém polgárai egészsé­ges, tiszta ivóvízhez a meg­épült mintegy 15 kilométeres vezetéken, s a néhány száz ki­folyón át. Azóta még mintegy 200 kilométerrel bővült a vá­rosban az ivóvízhálózat, a csa­tornázottság mostanra elérte a 80 százalékot, és napirenden szerepel a szennyvíztisztító bővítése is. Így összegezte a veszprémi vízmű történetét tegnap Szur­­mai Zoltán, a jogelődei révén százesztendős Bakonykarszt Részvénytársaság igazgatósá­gának elnöke a jubileumi köz­gyűlésen. A veszprémi Helyőr­ségi Művelődési Otthonban tar­tott ünnepségen Harsányi Ist­ván vezérigazgató részletesen ismertette a közműves vízellá­tás kialakulásának folyamatát. Kifejtette, hogy mind a jogelőd vízmű létrejöttének, mind a részvénytársaság megalakulá­sának sajátos, történelmi előz­ményei voltak. A veszprémi vízműnek egy helybeli molnár találmánya, a T­ummler-féle víz­emelő szerkezet, a Bakony­karszt Rt. létrejöttének pedig a rendszerváltozás, amely lehető­vé tette, hogy a korábban felül­ről létrehozott vízművállalat va­gyona 121 önkormányzat tulaj­donába kerüljön. A főrészvényes Veszprém város alpolgármestere, Mazák György a biztonságos vízszol­gáltatás fontosságát hangsú­lyozta, dr. László Erzsébet tisz­ti főorvos pedig arról beszélt, hogy a jogszabályok változása a vízművekre újabb jelentős fel­adatokat hárított, így például a vízminőség ellenőrzésére meg­felelő laboratóriumokkal kell rendelkezniük, s ezeket mielőbb akkreditáltatni szükséges. A jubileumi közgyűlésen adták át a Bakonykarszt Rt. ál­tal meghirdetett rajzpályázat díjait: huszonkét általános is­kolás diák kapott értékes jutal­makat.­ ­ de- A Bakonykarszt vezérigazgatója részletesen ismertette a közműves vízellátás kialakulását Andrányi-fotó Harmincmilliárd forintot „besöpörtek” a végrehajtók Az utolsó fillérig beérkezett a társadalombiztosítás kasz­­szájába az a 30 milliárd forint, amit járulékbehajtás címen terveztek a tb idei költségveté­sében. A végrehajtási appará­tus ezzel teljesítette a biztosító tervét - mondta az MTI-nek pénteken Berki Zolna. Az egészségbiztosító behaj­tási-végrehajtási főosztályveze­tője szerint az idén még további 6-7 milliárd forintnyi tartozás beszedésére van reális esély. Kis és nagy cégektől, magánvál­lalkozásoktól és állami tulajdo­nú vállalatoktól egyaránt érke­zett pénz, a behajtott összeg tő­ketartozást és kamatot egyfor­mán magában foglal. A tb 395 tagú szakértői gárdája a 30 mil­liárd beszedése érdekében az olyan kényszerítő megoldások­tól sem riadt vissza, mint az in­kasszó, az ingóság- és ingatlan­­foglalás, illetve az árverezés. Mindezekkel a jövőben is él­ni kíván a biztosító, amelynek főosztályvezetője úgy látja: nagy valószínűséggel azt a plusz hatmilliárd forintot is behajtják, amennyivel a tb pótköltségveté­si tervezetében a Pénzügymi­nisztérium megemelte a 30 mil­liárdos előirányzatot. Arról, hogy az ezen felüli 24 milliárd forintos rendkívüli járulékbe­hajtási terv - amely a pótkölt­ségvetésben hétmilliárdra zsu­gorodott- mennyire reális, Ber­ki Zolna csak annyit mondott: a végrehajtók minden tőlük telhe­tőt megtesznek. (MTI) Vasúti váltók közé tett palával okozott tilos jelzést A vasút biztonságát veszé­lyeztette az a 15 éves diák, akit tetten értek újabb akciója közben. Az elmúlt két hétben délutá­nonként rendszeresen tilos jel­zést kaptak a vonatok a bala­­tonaligai állomás előtt, mert a váltó nem állt át. Ilyenkor a vasutasok kimentek a helyszín­re, ahol mindig ugyanaz a kép fogadta őket: valaki paladarabo­kat tett a váltó közé. Mivel auto­mata váltóról van szó, ezért rendellenesség esetén tilosra ál­lítja a jelzőlámpát. A szerelvé­nyek időről időre ezen a helyen vesztegeltek 15-20 percet. A két balatonkenesei körzeti megbízott, Murányi Ottó őr­mester és Uzsáki László törzsőr­mester, valamint Berényi István polgárőr a vasutasokkal együtt figyelőszolgálatot szervezett. Az eredmény nem maradt el: csütörtökön délután fülön csíp­ték a balatonaligai V. I.-t, aki új­ból palákat tett a váltó közé. A 15 éves diáknak ez volt a leg­főbb szórakozása hazafelé. Szerencse, hogy nem történt baleset az állomás közelében. -M­

Next