Napló, 1996. október ( 52. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-01 / 229. szám

1996. október 1., KEDD Megszűnt az idei szezon viharjelzése a Balatonon Az Országos Viharjelző Szolgálat Siófoki Obszervató­riumában szeptember 30-tól véget ért a május elseje óta tartó szolgálat, amelyet a Ba­latoni Vízi Rendészeti Rend­őrkapitányság fényjelző szol­gálatával közösen láttak el a Balatonon és a Velencei-ta­­von. Bartha Imre meteorológus, az obszervatórium vezetője az idei nyár tapasztalatait össze­gezve az MTI-nek elmondta: az időjárás, ha a fürdőzőknek és napozóknak nem is, a vitorlá­zóknak és a szörfözőknek azon­ban kedvezett. Májustól szep­temberig minden hónapban 20-22 olyan nap volt, amikor a szél erőssége elérte vagy meg­haladta a viharjelzési szempont­ból kritikus, 40 kilométeres se­bességet. Havonta 10-15 napon volt viharos erősségű a szél. He­ves szélvihart nyolc alkalommal jegyeztek, ekkor a legerősebb széllökések elérték az óránkénti 90-100 kilométeres sebességet. Májusban és júniusban a nap­sütéses órák száma és a levegő hőmérséklete kevéssel a sok­éves állag felett alakult. A leg­melegebb júniusban volt. A kö­vetkező két hónapban viszont az átlagosnál 5-14, míg szeptem­berben 60 százalékkal kevesebb volt a napsütés a szokásosnál. Júliusban és augusztusban 2-3 fokkal, szeptemberben 4 fokkal hidegebb volt a víz hőmérsékle­te a sokéves átlagnál. A júniusi nyár után az üdülési főszezonban az időjárás több­nyire hétvégén esősre és hűvös­re fordult. A lehullott csapadék mennyisége szeptemberig átla­gos volt, ezután azonban csak­nem három és félszer több eső esett, mint az ilyenkor szokásos mennyiség. A viharjelző szolgálat mun­káját társadalmi szervezetek és egyesületek is segítették. Ezek közül kiemelkedett a Magyar Életmentő Egyesület balatoni csoportja és az S. O. S. Zamárdi Regionális Rádiós Segélyhívó Alapítvány. Ma távozik posztjáról a sümegi kórház igazgatója (Tudósítónktól) A sümegi kórház tavaly jú­lius elsejétől öt évre kinevezett igazgató főorvosa, dr. Meny­hárt Miklós pályázat útján elnyerte a keszthelyi kórház főigazgatói állását, amit októ­ber elsejétől tölt be. A szeptember utolsó napján összehívott dolgozói gyűlésen, ami - a létszámhoz viszonyítva - gyér érdeklődés mellett zaj­lott, a lemondott igazgató az el­múlt másfél év költségcsökken­tő átszervezéseiről beszélt. Dr. Menyhárt Miklós ígéretet tett a folyamatban lévő ügyek lezárá­sára, azokban mint konzultáns részt vesz. Elhatározását tudósítónk kér­désére azzal indokolta, hogy Keszthelyen sebészi hivatását osztályos kereten belül is gya­korolhatja. Tisler KRÓNIKA Téltől drágább lesz a fűtés Napjainkban már nem le­pődünk meg azon, hogy hétről hétre emelkednek a különbö­ző szolgáltatások árai. Most, a fűtési szezon előtt már borzol­ja a lakosság kedélyeit a táv­hőszolgáltatás díjainak közeli növekedése is.­ ­ Minderről mi, szolgáltatók nem tehetünk, a Kögáztól kap­juk a gázt, és az Édász szolgál­tatja a berendezéseink működte­téséhez szolgáló villamos ener­giát. Ezek árának változásával nekünk is lépést kell tartanunk - hangsúlyozta Felber Károly, a megyeszékhely távhőszolgálta­tásáért felelős cég, a Hőforg Kft. ügyvezető igazgatója. Mint mondotta, a kormány minapi bejelentése alapján re­ménykedik, hogy csak a jövő esztendő elejétől emelkedik meg az energiahordozók ára és ezzel együtt a távhőszolgáltatás díja. Minderre természetesen már fölkészültek a sajtóból szer­zett értesüléseik alapján. Úgy gondolják, mivel az energiaár­emelés 20-30 százalékos mér­tékű lesz, ők is ezzel egyenérté­kű áremelést kénytelenek vég­rehajtani. Mindez azt jelenti, hogy légköbméterenként évi 30-45 forinttal növekszik a fű­tési díj, míg a meleg víz köbmé­tere évente 27-51 forinttal emelkedhet. Hogy érthetőbb legyen: egy átlagos, 53 négyzet­­méteres veszprémi lakótelepi lakás esetében a mai háromezer­ötszáz forint helyett mintegy négyezer-hatszáz forintot kell fizetni havonta a fűtési idény alatt. A meleg víz árára konkrét számokat nem tudott mondani a Hőforg Kft. ügyvezető igazga­tója, hiszen a lakások többségé­ben már beszerelték a vízórákat, és így a fogyasztástól függ a me­leg víz díja. Azt is hangsúlyozta, hogy bármennyien is szidják az idei hideg őszön cégüket, ők csak ott tudnak fűteni, ahol ezt megren­delték. S a melegebb napokon is csak akkor tudják leállítani a fű­tést, ha azt előzőleg jelzik szá­mukra. Gondjaikat tetézi, hogy az általuk fűtött közel nyolcezer lakásnak, lépcsőháznak és köz­­intézménynek a tartozása meg­haladja a negyvennégymillió forintot.­­ Éppen ezért az idei fűtési idényben az eddigieknél jóval szigorúbban próbálunk eljárni a notórius nem fizetőkkel szem­ben - szögezte le a Napló kérdé­sére Felber Károly. - telé - Börtönben a betörők Tetten értek két betörőt a biztonsági emberek a veszpré­mi Szent Margit Óvodánál. A hívatlan látogatók péntek este 10 óra táján még hozzá sem fogtak a pakoláshoz, amikor a Nyugalom Kft. emberei - a riasztásra - máris a helyszínen voltak. Az értesített járőrök őri­zetbe vették a 38 éves T. Zoltánt és a 42 éves F. Gyulát. A két fér­fi egész napos italozás után este betörte az óvoda ablaküvegét, és bemásztak a terembe. Rövid úton bíróság elé állítot­ták a két többszörösen büntetett előéletű férfit. Hétfőn délután a Veszprémi Városi Bíróság el­rendelte mindkettőjük letartóz­tatását, s egyúttal jogerős ítéle­tet is hirdettek. A két betörőnek hat-hat hónapot kell börtönben töltenie a betöréses lopás miatt. - M - „Feketelistákon” a kórházak Több, kórháznak szállító cég máris tönkrement, míg mások a csőd szélére jutottak az egészségügyi intézmények fizetésképtelensége miatt. Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) ezért a tavasz óta tervezett, ám a mindeddig csak az ígéretek szintjén létező kórházi adósság­konszolidáció azonnali végre­hajtását sürgeti. Ellenkező eset­ben - a megfelelő gyógyszerek és műszerek hiányában - műté­tek ezrei fognak elmaradni - hangsúlyozzák az MTI-hez hét­főn eljuttatott közleményükben. A kórházak adósságállo­mánya tavaly év végén megha­ladta a 4,5 milliárd forintot. A népjóléti tárca idén tavasszal kiírt adósságkonszolidációs pá­lyázatára jelentkezett 32 intéz­ménynél végzett szakértői vizs­gálat, valamint a pénzügyi és gazdasági átvilágítást tartalma­zó jelentés rámutat: az intézmé­nyek fokozatos ellehetetlenülé­sét alapvetően külső tényezők befolyásolták. Ezek közé tarto­zik az elmúlt három évben bekö­vetkezett csaknem százszázalé­kos infláció, a forintleértékelés, a vámpótlék, a rossz finanszíro­zási rendszer, az egészségbizto­sító egyoldalú rendelkezései. Mindezek ellenére a szaktár­ca szerint csak egy részleges konszolidációról lehet szó, az adósságot felhalmozott kórhá­zak legfeljebb 2,6 milliárd fo­rintra számíthatnak. Az EGVE meggyőződése, hogy ez olyan „hivatalnoki gondolkodásmód­ról” tanúskodik, amely tovább súlyosbíthatja helyzetét. Nemes János, az egyesület el­nöke a távirati irodának elmond­ta: sok cég már készpénzért sem hajlandó szállítani az adós kór­házaknak, amíg nem rendezik tartozásukat. Egyre több intéz­mény kerül fel a szállítók „feke­telistáira”, emiatt van olyan du­nántúli kórház, amely Nyíregy­házáról vásárolja meg az élelmi­szer-alapanyagokat, hogy egy­általán enni adhasson a betegek­nek. A gazdasági vezetők - akik ezekre a veszélyekre már csak­nem egy évvel ezelőtt felhívták a figyelmet - mindezek miatt a 4,5 milliárd forintos konszoli­dáció végrehajtását tartják szük­ségesnek. Adó lesz a minimumjárulék A társadalombiztosítási alapok 1997-es költségvetésének kérdései, valamint az ehhez kapcsolódó járulékreformmal összefüggő ügyek szerepeltek a gazdasági kabinet hétfői ülésén. A természetbeni egészségügyi szolgáltatásokért fizetendő mini­mális járulék összegét napi százötven forintban számszerűsíti majd a törvényjavaslat. Többek között erről tájékoz­tatta az MTI-t Akar László, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára. Az államtitkár a járulékreformmal kapcsolatban elmondta: az 1,5 százalékos általános tb-járulékszint-csök­­kentés jövő január 1-jétől lép hatályba a tervek szerint, azzal a kitétellel, hogy az 1997-es első félévi gazdasági folyamatok is­meretében megnézik, lesz-e le­hetőség újabb mérséklésre. A 150 forintos napi minimumjáru­lék közgazdasági tartalmát te­kintve adó lesz, de járulékként kell beszedni, így nem az APEH hajtja be, hanem a tb-alapok in­tézményrendszere. Tisztázásra vár az is, hogy mi lesz a rész­­munkaidős foglalkoztatottak minimális járulékfizetésével. Kiss Péter munkaügyi mi­niszter a kabinetről távozóban újságírókkal közölte: a tervek szerint a helyi önkormányzatok ötmilliárd forintot kapnak majd arra, hogy minimumjárulék-fi­­zetés kapcsán támogassák a kényszervállalkozókat, illetve a szociálisan rászoruló foglalkoz­tatottakat. A Munkaerő-piaci Alap ezzel párhuzamosan 400 millió forintot kap abból a cél­ból, hogy a munkanélküliek ilyen típusú befizetéseit rendez­ze, illetve a hátrányos helyzetű ágazatok, például a textilipar minimumjárulék-fizetését tá­mogassa. NAPLÓ 3 Suchman fejébe kerülhet? Horn Gyula kért szót napi­rend előtt az Országgyűlés hétfő délutáni plenáris ülésén. A miniszterelnök bejelentette, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvény­­társaság szerződéskötéseivel kapcsolatosan vizsgálatra kér­te fel a Kormányzati Ellenőr­zési Irodát. A kormányfő felszólalását követően a képviselőcsoportok fejthették ki véleményüket az elhangzottakról. Wekler Ferenc (SZDSZ) emlékeztetett arra, hogy az önkormányzatoknak já­ró vagyon átadása már 1990 óta húzódik. Az SZDSZ örül annak, amit a miniszterelnök a vizsgá­latról elmondott, szükség esetén akár egy parlamenti ad hoc bi­zottság felállítását is támogatja. Torgyán József( FKGP) rámuta­tott arra, hogy az ÁPV Rt.-nél havi 750 ezer forintot kap a 28 főállású jogtanácsos, és rajtuk kívül további 17 ügyvéd dolgo­zik az intézménynek havi 300 ezer forintért. Az ÁPV Rt. en­nek ellenére bízta meg Tocsik Mártát az önkormányzatokkal történő tárgyalásokkal. Szekeres Imre (MSZP) azt ja­vasolta, hogy a képviselők vár­ják meg a vizsgálat befejezését, és csak azután ítéljenek ebben a pillanatnyilag zavaros ügyben. Isépy Tamás (KDNP) hangoz­tatta: arra kellene megtalálni a választ, hogy az önkormányza­tok miért csak a közvetítőkön keresztül juthatnak az őket meg­illető vagyonhoz. Deutsch Tamás (Fidesz) fel­szólalásában leszögezte, hogy Suchman Tamásnak távoznia kell posztjáról. A honatya beje­lentette: pártja kezdeményezi parlamenti vizsgálóbizottság felállítását, valamint a közbe­szerzési törvény hatályának ki­­terjesztését az ÁPV Rt.-re. Dá­vid Ibolya (MDF) elmondta: az MDF azzal a kezdeményezéssel fordult az alkotmányügyi bi­zottsághoz, hogy a testület hall­gassa meg az ÁPV Rt. igazgató­­tanácsát. Szabó Iván (MDNP) úgy vélekedett, hogy Tocsik Márta sikerdíja miatt növeked­nek majd a lakosság terhei. Horn Gyula viszontválaszá­ban leszögezte, hogy Suchman Tamásba vetett bizalma válto­zatlan. (MTI) Felszállás az első ajtón Ma reggeltől a veszprémi helyi járatú autóbuszokon az utasok csak az első ajtót hasz­nálhatják a felszálláshoz. - Miért döntöttek a beveze­tés mellett? - kérdeztük Egyed Sándort, a Balaton Volán Rt. he­lyi járati üzemének vezetőjét. - Mindenki előtt ismert, hogy sok a bliccelő a járatokon, s az így kieső bevétel tovább rontja az egyébként is ráfizetéses helyi közlekedés gazdasági eredmé­nyeit. Más nagyvárosokban -Győrben, Zalaegerszegen, Szé­kesfehérváron - már régen be­vezették ezt a módszert a blicce­lés csökkentésére. Mi eddig vár­tunk vele, mert tudjuk, hogy a becsületesen fizető utasoknak is megnehezíti a közlekedést. - Milyen bevételnövekedésre számítanak? - A már említett városokban dolgozó kollégáink 25-30 szá­zalékos bevételemelkedésről tájékoztattak bennünket. Erről a továbbiakban mi sem mondha­tunk le. - Jelent-e lassulást a forga­lomban a módszer bevezetése? - Természetesen, hisz a le- és felszállás valószínűleg hosz­­szabb ideig fog tartani. Komo­lyabb késésekre mégsem szá­míthatunk, ha az utasok betart­ják az új rendet. - Ellenőrök lesznek-e a bu­szokon a jöv­ő­ben? - Természetesen. Az új sza­bályok csökkentik a bliccelők számát, de nem szüntetik meg teljesen a szabálytalan utazást. . gy-á. Kelendő a balatonfüredi liszt Balatonfüreden a Füred Malom Kft.-nél fürge asszonykezek csomagolják az egy- és kétkilós zacskókba a finomlisztet. Ráduly Zoltán ügyvezető igazgató tájékoztatása szerint a teljes kapaci­tással működő csomagolás ellenére időnként nem tudják kielégíteni a megrendelőiket. A legna­gyobb megyei vásárlóik között említette a Pannonkert és a Fórum Rt.-t - drónyi -

Next