Napló, 1996. december ( 52. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-12 / 290. szám

FÖLDKÖZELBEN NAPLÓ 9 1996. december 12., CSÜTÖRTÖK Bor és kén A kén és származékai haszná­latát a borászkodában nem lehet nélkülözni. „Sajnos” azért, mert nemcsak a mikrobákat pusztít­ja, hanem ésszerűtlen használat esetén az emberi egészségre is káros. Megakadályozza a bor bizonyos alkotórészeinek oxi­dációját, és kedvező íz-, zamat­képző hatása is előnyös a bor minősége szempontjából. Még nagy gyakorlattal bíró borosgazdák is elkövetik azt a két hibát, amely a kén alkalma­zásakor tipikus. Az egyik a túl­zott mennyiség adagolása, amely fejfájást okoz. A túlzott biztonságra törekvő borosgaz­dánál fordul ez elő. Netán a gaz­dának valamilyen hibát kell ta­kargatnia, a kén erre is alkalmas. A másik tipikus hiba a kén nem kielégítő használata. A borban a kén egy része lekötődik, idővel ez a része nem hat. A kén kristályos formáját el­égetve kén-dioxid keletkezik. Ez az anyag alkalmas arra, hogy borospincék vagy fahordók lég­terét megőrizzük a káros mikro­bák rontó tevékenységétől. A pince légterének kénezését ha­vonta egyszer elegendő elvé­geznünk 0,5 gramm kén légköb­méterenkénti elégetésével. Ha nincs e célra alkalmazható dara­bos kénünk, használhatunk kén­lapot. Ez esetben 1 kénlap 10 köbméter levegő kénezésére jó. Fahordóhoz a kénlap hasz­nálható a hordó kimosása és ki­­csepegtetése után. A kicsepeg­­tetés, az összefolyó mosóvíz fel­itatása igen fontos, mert ha ma­radék mosóvízbe csepeg az égő kén, a hordóban záptojásszag keletkezik, és ezt a bor is átve­szi. A használatos mennyiségek a következők: hl-es űrméretig 1/3 szelet kén hl-enként,5-20 hl méretnél 1/5 szelet kén hl-en­­ként, 20 hl felett 1/10 szelet kén hl-enként. Jobb, ha a kén lassan ég el, ezért egy drótra függeszt­ve a lapokat felül kell meggyúj­tani, majd a hordóba lógatva az akonadugót ráhelyezhetjük. Ha a hordók hosszabb ideig állnak üresen, havonta egyszer a pince­­kénezéssel együtt azokat is ké­nezni kell. A szőlő, must és bor kénezé­sére kétféle anyagot használha­tunk. Az egyik a fehér kristályos és szúrós szagú borkén vagy ká­lium metabiszulfit. A másik a cseppfolyós kén-dioxid. A bor­kén használata főként kis üze­mekben oplszerű. csomagolása, tárolása miatt. Már 10 dkg-os kiszerelésben is beszerezhető. A borkén hatásfoka 50 száza­lékos, a kén-dioxid 100 százalé­kos. A kén-dioxidot 45 kg-os gázpalackban forgalmazzák. Szőlőt is kénezhetünk borkén­nel, ha nem kerül a szüret napján feldolgozásra, vagy áztatni kí­vánjuk. Az adagolás: 1-3 dkg/ mázsa, 10-30 gramm/q. Rothadt szőlőt nem szabad kénezni, a mustját viszont kell. Ha a szőlőt nem kéneztük, és a mustot ülepí­teni akarjuk, adagolás: 1-3 dkg/ hl. Erjedés alatt a bor hatásos ké­­nessavtartalmát elveszíti, ezért az újbort mindig kénezni kell. Borkénezés: az első, úgyne­vezett alapkénezést vagy a teljes kiterjedés után töltögetéskor, legkésőbb az első fejtéskor el kell végezni. Kevésbé savas bo­rok esetén, meleg pincében előbb, ellenkező esetben és vö­rösboroknál később kénezzünk. Az alapkénezés borkénnel: sa­vas fehérboroknál 10-14 gramm/hl, lágy fehérboroknál 14-20 gramm/hl, vörösbornál 10 gramm/hl (1 dkg/hl). A továbbiakban szükséges a kénessavszint rendszeres ellen­őrzése és pótlása. A kénessav méréséhez ma már beszerezhető mérőeszköz is. Kemendy Miklós Bálint gazda kedvence a szőlő Az ország egyik legnépsze­rűbb embere dr. Bálint György kertészmérnök, újságíró, po­litikus. A televízió Ablak cí­mű műsorában és a Nők Lap­ja kertészeti rovatában beszél, ír az örök rejtélyről, a kert­ről. Közérthetően, szeretettel: szavai a kollégáknak is érde­kesek, de a témában járatlan emberek is megértik. Az újdonságokat balatonfüredi kertjében próbálja ki. Sebésznek a műtő...- Heves megyében, Gyön­gyösön születtem, ott szerettem meg a földet, a szőlőt. Apám is gazdálkodott, már gyermekként szenvedélyesen szerettem a ker­tet. Több évig gazdálkodtam, majd a Mányi Állami Gazdaság­nál főagronómusként, később igazgatóként dolgoztam. A Fe­jér megyei állami gazdaságok főkertészeként több helyen ka­matoztathattam a tudásomat. Újságíróként a Kertészet és Sző­lészet főszerkesztői teendőit lát­tam el, megalapítottem a Kert­barát Magazint, de a rádióban és a televízióban is rendszeresen összefoglaltam az időszerű kerti munkákat.- Hogyan lehet ezt a rengeteg munkát- az újságírást, a kertet, az országgyűlési képviselőséget - összeegyeztetni?- Nagyon pontos munkaszer­vezéssel. Naponta késő este ér­kezem haza, budapesti ottho­nomba. A kertnek nagyon hát­rányos, hogy sokat dolgozom. Amikor még aktív voltam, ak­kor minden péntek este Balaton­­füredre jöttünk, és hétfő regge­lig itt voltunk. A szombatot és a vasárnapot a kertre szántuk. Most ez sajnos nem megy. A képviselőség nagyon sok mun­kát igényel. Az szerencse, hogy van egy kitűnő segítőtársam, aki most is itt van: Grám Ferenc. O a közelben lakik, és már tíz éve segít nekem a nehéz munkák el­végzésében, amikből már egyre több hárul rá. Azért nagyon igyekszem, hogy a kert rendben legyen, mert nem vállalnám ma­gamra „a suszternak lyukas a ci­pője” szindrómát, amely szerint a kertésznek gazos a kertje. Egy­részt nagyon sok látogatóm van, nyáron főleg várt és nem várt vendégek, másrészt az önbecsü­lésem is megköveteli a kerti ren­det. A kert számomra olyan do­log, mint a sebésznek a műtő, vagy egy vegyésznek a labora­tórium. Mindent kipróbálok, amiről írok vagy beszélek. A gyakorlatban döntöm el, hogy a módszer jó, alkalmazható, drá­ga, olcsó, milyen előnyei, hát­rányai vannak. Bálint gazda a balatonfüredi kertben talán a magaságyra a legbüszkébb, amelyről sorra ta­karítja be a terményeket. A szü­ret idején éppen káposzta feje­seden benne. A szomszédos ha­gyományos ágyásban kínai kel fejlődik, de nem elégedett vele. Többsége nem fejesedik, magot akar hozni. A vetőmag minőségi hibájára gyanakszik. A kertben két öntözőberendezés is működ­hetne. Számítógépes rendszer érzékeli, ha száraz a föld, és ada­golja a kellő mennyiségű vizet. Ebben az évben aligha locsolt az intelligens gépezet. — Mi motiválta azt, hogy ép­pen Füreden rendezte be kísér­leti kertjét?- A feleségem, Edit kívánsá­ga volt, hogy egy Balatonhoz közeli településen vegyünk ker­tet. Nagyon megszerettük ezt a nádfedeles présházat, az itteni növényeket. Itt kiélhetem kísér­letezőkedvemet. Büszke va­gyok a ház előtt álló tölgyfára, hiszen én mentettem meg a ki­vágástól.- Van kedvenc növénye?- Egy profinak nincs igazán kedvenc növénye, illetve min­dig mást kedvel. Figyeljük a nö­vényeket, és amelyikre több fi­gyelmet fordítunk, az a kedven­cünk. Tavaly rajongtam a fuk­­sziákért. Gyerekkoromban minden falusi ház ablakában vi­rágzottak, aztán kimentek a di­vatból, meg egy kártevő is meg­jelent, amelyik pusztította a fuk­­sziákat. Úgy gondoltam, hogy jó lenne újra elterjeszteni ezt a gyönyörű és sokarcú virágot. Amerikában van egy fukszia­­egyesület, amelyik kétezer faj­táját tartja számon. Érdemes lenne nagyobb figyelmet fordí­tani rá. Tavasztól őszig virágzik, és a kevésbé tapasztalt kertész is könnyen szaporíthatja, gyorsan meggyökeresednek a hajtásai. A kedvencek között haszonnövé­nyek is szerepelnek. A hasznos­ság és az esztétikum nehezen választható el. Felejthetetlenül szép látvány például egy virág­zó meggyfa, az igazán díszfának is beillik. A veteményeskertnek esztétikai értéke is van, ha az ágyások jól megtervezettek, gondozottak. Egy piros levelű cékla vagy egy sor snidling akár egy virágágyást szegélyezhet. A metélő petrezselyem is megállja a helyét a virágágyban. Hasonló a helyzet a fűszernövényekkel, ezek között is sok a szépséges, ráadásul egyénivé lehet velük tenni az ételeket.- Azt mondják, hogy új eljá­rásokon kívül korábban nem is­mert zöldségnövényeket is elter­jesztett az országban.- Van annak már vagy húsz éve, hogy egy delegáció vezető­jeként Dél-Olaszországban jár­tam. Az volt a feladatunk, hogy a magyar mezőgazdaság jó hírét terjesszük Itáliában. Ott láttam először a cukkinitermesztést. A növényt korábban csak szakiro­dalomból ismertem. Hoztam egy jó nagy adag vetőmagot be­lőle, amit elosztogattam. Kér­tem mindenkit, hogy legyen szí­ves elvetni, fölnevelni a nö­vényeket. Azóta elterjedt, bizo­nyára kevesen vannak, akik nem ismerik. Abban az időben a cuk­kini volt a kedvencem. Milyen szép és folyamatosan terem, rá­adásul sokféleképpen lehet fel­dolgozni. Rántjuk, sütjük, pás­tétomot készítünk belőle, tölt­jük, salátának is alkalmas. Na­gyon hasznos zöldségféle, ha valakinek a kertjében két-három tő cukkini van, azzal egy átlagos létszámú családot el lehet látni. A jól eladható seprű Néhány évvel ezelőtt magam is kaptam egy tasak tépősaláta­­magvat Gyuri bácsitól, amit az­tán a kertemben elvetettem, és azóta is használom a konyhá­ban. Látom, hogy a füredi kert­ben is becsben tartják, késő őszig szedik a leveleit, amíg meg nem fagy.- Az igazi nagy szenvedé­lyem a szőlő - gondolkodik el a házigazda. - A szőlő a leghuma­­nizáltabb növénye az emberi társadalomnak. Az utóbbi évek­ben olyan helyen is elterjedt, ahol korábban nem ismerték, például Új-Zélandon, ahol na­gyon jó eredményeket érnek el a borászok. Körülbelül tizenöt év­vel ezelőtt kezdtek ott szőlővel foglalkozni, s most törnek előre a világpiacon, és nagyon jó mi­nőségű a boruk. A szőlő nem­csak borkészítésre alkalmas, ha­nem kenyeret ad az embernek.- Köztudottan csak a hajlott hátú embereket szereti.- Kora tavasztól késő őszig törődni kell vele. Bizonyára nem véletlen, hogy az irodalom­ban, képzőművészetben, a zené­ben is megörökítették. Nagyon jól tud alkalmazkodni a vele tö­rődő ember igényeihez. Alacso­nyan, középmagasán, magasan művelhető. Az öreg tőkét meg lehet ifjítani, át lehet oltani, ha az ember megunta azt a fajtát, amit termelt. Át lehet alakítani. Más növény nem is képes ilyen mértékű alkalmazkodásra.- A politikában fontos a me­zőgazdaság?- Ezernyi problémával küszködik a magyar mező­­gazdaság, de azért vannak eredményei. Négyszázezer embernek fő­­foglalkozás­ban ad mun­kát, másfél millió ma­gyarnak van valamilyen köze a mező­­gazdasághoz, mellékfoglal­kozásként, részmunka­­időben termel­nek saját fo­gyasztásra vagy a piacra élelmiszere­ket. A mező­­gazdaság ter­meli meg a la­kosságnak az élelmiszereket, és amellett a legeredményesebb a külpiaco­kon is. Tavalyi hárommilliárd dollárnyi exportbevételt hozott az országnak, merem remélni, hogy ebben az évben is legalább ennyit hoz.- Több politikus szerint a vi­dék és a mezőgazdaság sorsa azonos...- Az utóbbi hónapokban na­gyon sokat foglalkozom az Európai Unióhoz való csatlako­zás kérdésével. Az élelmiszer­­termelés után közvetlenül a vi­dékfejlesztés kerül szóba. Igen fontos, hogy a vidék lakossága maradjon a helyén, találjon munkát, emberszabású életkö­rülményeket. Gazdasági szem­pontból elviselhetetlen lenne, ha csak városokban élnének embe­rek. Nem szabad megengedni, hogy a vidék elnéptelenedjen! Ezernyi módon lehet megtartani a falvak népét.- Kifejezetten a földhöz kötő­dő munkával?- Nem. Jó lehetőségeket ad a háziipar, amit az utóbbi időben annyira elhanyagoltunk. Nem­csak a kalocsai csipkére gondo­lok, hanem például arra, hogy az Alföld délkeleti részén van egy ciroktermő táj. Nem tudnak annyi seprűt készíteni, amennyit jó áron nem lehetne exportálni. Lehetőséget látok a kosárfonás­ban, a gyékényművészetben, a csuhéj felhasználásában.- Milyen szerepre számítha­tunk az európai munkamegosz­tásban?- Az úgynevezett komple­menter termékek előállítására. Olyanokra, amelyeket itt tudunk a legjobb minőségben és vi­szonylag olcsón előállítani. Majdnem biztos, hogy a magyar mezőgazdaságnak nem az lesz a legfőbb feladata, hogy alapvető élelmiszereket termeljen ex­portra. Nagy jövőt jósolok a bo­roknak, a Balaton környéki gaz­dák közül is egyre többen képe­sek a világízlésnek megfelelő borok előállítására. Néhány zöldség és gyümölcs zamato­sabb nálunk, mint a világ más tá­jain. A gyógynövények és fű­szernövények termesztésében is kihasználatlan lehetőségeket lá­tok. A vetőmagtermesztésre az őszi sok napfény és a viszonylag magas átlaghőmérséklet miatt rendkívül alkalmasak vagyunk. Sokan már nem is emlékeznek rá, hogy a két világháború kö­zött Magyarország látta el egész Svédországot lucemavetőmag­­gal. Ma viszont a lucemamag­­termesztésünk olyan szűkös, hogy a saját szükségletünket sem elégíti ki. Sokféle takar­mánynövény és zöldségféle ve­­tőmagvainak előállítására len­nénk képesek.- A hagyományokra építeni fogunk a jövőben?- A kecskeméti lovas világta­lálkozón is kiderült, hogy or­szágunkban kedvezőek a lovas­sport feltételei, hogy éppen olyan idegenforgalmi vonzerő lehetne, mint amilyen Ausztriá­ban a sísport. Veszprém megyé­ben is nagyszerű lovasterepek vannak, és jó a lóállomány. Az egész országban élnek lóhoz ér­tő emberek. Az agrár szakérte­lemmel nálunk nincs baj, a terü­let kiválóságai is megtalálhatók az országban. A gazdálkodás sem lehet eredményes csupán az elődöktől örökölt tapasztalatok­kal. Ez egy olyan szakma, ahol mindig be kell vezetni, ha lehet, minél gyorsabban az újdonsá­gokat. A nagy versenyben csak így érhetünk el eredményt. Én bízom abban, hogy még az én életemben újra kivirágzik a ma­gyar mezőgazdaság. Nem rázok le senkit- Mi a titka a magas szintű tu­dás közérthető terjesztésének?- Életem fontos része, hogy ismereteket közvetítsek. Min­dig tanítottam. Sokáig fájt, hogy igazából csak az utóbbi húsz­huszonöt évben engedtek taníta­ni. Fiatalon tanárnak készültem, de ezt nem tették lehetővé szá­momra. Hál' istennek, utódaim­nak megadatott ez is. A fiam a kertészeti egyetem tanára. Elé­gedett ember vagyok. Szellemi értékekben számolok, anyagi­lag nem mondhatom, hogy so­kat értem el, de ez nem fájt soha.- Gyuri bácsi az ország egyik legnépszerűbb embere. Ezt ho­gyan viseli?- Háromszor annyi időbe te­lik, hogy eljussak valahová, mint más normális embernek. Útközben mindig kérdezgetnek, tudakolják, hogyan kell áttelel­tetni a muskátlit, kezdhetik-e már a szőlő szüretelését, mitől barna a dió? Nagyon vigyázok arra, hogy szakszerű választ ad­jak, és nem szoktam lerázni az embereket. Dr. Bálint György egyre rit­kábban jut el Balatonfüredre, ahol a szomszédok is nagyon várják. Tanácsokat, hajtásokat, magvakat kémek. Kevesebb idő jut a növények szuggerálására. Régen egy fát tréfásan megfe­nyegetett, hogy kivágja, ha már meg nem mutatja a termését. A fa a következő évben termőre fordult. Varga Ibolya Dr. Bálint György és felesége, Edit asszony jó időben szívesen Üldögél a folyondárral befuttatott présház előtt Fotó: Oszkó Zsuzsa „Elégedett ember vagyok”

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék