Napló, 1997. március ( 53. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-28 / 73. szám
1997. március 28., PÉNTEK KULTÚRA NAPLÓ 7 Az angol beteg valódi arcaOperettszínházból a műtőbe Körösi Csaba lett a legjobb táncos-komikus a budapesti fesztiválon A Budapesti Tavaszi Fesztivál programjába iktatott országos operettfesztiválon a veszprémi Petőfi Színház társulata március 15-én a Bál a Savoyban című revüoperettel vett részt. Musztafa bey szerepét Körösi Csaba alakította, aki a zsűri döntése alapján a legjobb táncos-komikus lett a fesztiválon. A díjat március 30-án, vasárnap este hét órakor a Fővárosi Operettszínházban rendezett gálán adják át a szimpatikus színésznek, aki az ünnepi eseményen sajnos nem tud színpadra lépni, ugyanis a március 15-i, szombati előadást követően hétfőn epekővel megoperálták a veszprémi kórházban. Műtét ide, lábadozás oda, a harmincnyolc éves Körösi Csabáról sugárzik a boldogság, az elismerés rendkívül jólesett neki. Családjával kilenc éve Nagyváradról költözött Veszprémbe, és a Petőfi Színházhoz szerződött. A Bál a Savoyban 1995-ös bemutatójáig többnyire prózai darabokban játszott, de nem igazán vezető szerepeket. - Amolyan másodhegedűs voltam - jegyzi meg a délutáni csendben a színház üres büféjében. Például a Néma leventében, Az ügynök halálában, az Egerek és emberekben, A Karamazov testvérekben, a Rejtő-kabaréban, az Ünnepi színjátékban láthatta a közönség. Aztán ráköszöntött a szerencse, a csillagok állása 1995-ben kedvezett neki, a revüoperettben Horváth Péter rendezőtől megkapta Musztafa bey szerepét. Az első főszerepet Magyarországon, a veszprémi színházban. S mindjárt látványos, zenés műfajban, amit mindig is szeretett. Oldottsága, közvetlensége, jó kedélye valósággal predesztinálja az ilyen szerepekre. De vonzódik a kísérleti színházhoz is, közel áll a lelkivilágához. - Marosvásárhelyen végeztem a főiskolát, ahol lenézett műfaj volt az operett — meséli. - Tanáraim hatására én is megpróbáltam eltávolodni tőle. De később rájöttem, hogy a könynyűműfaj egy nagyon nehéz műfaj. Nagyváradon rengeteg zenés vígjátékot játszottunk, évente kettőben-háromban léptem fel. Persze csak azokat adhattuk elő, amelyeket az akkori román kulturális bizottság és a párt engedélyezett. Minden bemutató előtt „vizionálásnak” nevezett szemlét tartottak. Ilyenkor megmondták, hogy az ne legyen piros, ne legyen mellette zöld, esetleg fehér, mert a piros, fehér és a zöld már egymással nem megy. Cseréljük ki más színre, a pirosból legyen kék, a zöldből sárga. De ez nem zavart bennünket, tettük a dolgunkat. Körösi Csabát a Bál a Savoyban című operettben nyújtott fergeteges játéka után ismerte meg a Veszprém megyei közönség, egy csapásra népszerű lett. A Nyitott ablak című bohózatban is szerepelt, amely tovább fokozta ismertségét. S most itt az országos díj, kiszélesedtek a lehetőségek, szerződésajánlatok várhatók. - Nem változik meg az életem, minden úgy megy majd tovább, ahogy eddig — mondja a színész. - A díj egy örömteli pont az életemben, de Veszprémből soha nem megyek el végleg, úgy érzem, hogy ez a város az enyém lett. A szüleim is itt vannak eltemetve. Természetesen reménykedek abban, hogy egy-egy vendégfellépésre meghívnak, hiszen a szakma felfigyelt rám. Hozzáteszem azonban, hogy a díj a rendező és a partnerem, Módri Györgyi érdeme is. Pillanatnyilag - az operáció utófájdalmait leszámítva — remekül érzem magam. Mielőtt a találkozónkra jöttem, otthon lefeküdtem aludni. A Kabaréval álmodtam, a jövő évadban játszom benne. S álmomban már Módri Györgyivel táncoltam. - Keller - Körösi Csaba: - A díj nem változtatja meg az életemet, hiszen Veszprémből nem akarok elmenni Fotó: Áfrány Kilenc Oscar-díjat kapott a világ 1996-os filmtermésének legjavát felmérő zsűritől Az angol beteg (The English Patient), a kanadai Michael Ondaatje azonos című regénye alapján készült film, melynek főhőse Almásy László gróf, magyar Afrika-kutató. A sivatagi környezetben játszódó, megkapó háborús szerelmi történet a filmtörténetben jártas nézőben bizonyára felidézi e műfaj már klasszikus alkotásait, a Casablancát, a Doktor Zsivágót vagy az Arábiai Lawrence-t. Csakhogy Az angol beteg főhőse saját nevén szereplő, valóságos személy. Almásy László 1895-ben született a nyugat-magyarországi, 1920-tól azonban Ausztriához tartozó Borostyánkőn, nemesi eredetű, de nem grófi családból. Apja, Almásy György ismert tudós, Belső-Ázsia nemzetközi hírű kutatója volt, Lászlót azonban kezdetben inkább a technika vonzotta. A fölserdült ifjú az első világháborúban önkéntes harci pilótaként érdemelt ki több kitüntetést, majd az osztrák Steyr autógyárban vállalt munkát. A század húszas éveinek közepétől rendszeresen vezetett autós expedíciókat a mai tesztpilóták módján Egyiptomba, Szudánba, a Nílus mentére. Ezek az utak éleszthették fel a grófban az apai örökségként eddig benne szunynyadó fölfedezőhajlamot. A harmincas évek elejétől repülőgépes fölfedezőutakat tett, többnyire angol kutatókkal közösen. Ő volt az első, aki a magasból igyekezett fölfedezni a Szahara rejtett titkait, és kiemelkedő tudományos eredményekkel gazdagította az egyetemes földrajztudományt és a művészettörténetet. Hogyan lett az elismert autós sportemberből, a vitorlázó repülés egyiptomi megszervezőjéből és bátorságáért csodált pilótából, fölfedezőiről, kutatásairól sikeres könyveket író, kalandos életű tudósból a Luftwaffe pilótája? Mint minden emberi sorsba, az övébe is beleszólt a politika. Egyiptomban - angol nyomásra - megvonták tőle a beutazási engedélyt 1940-ben, a következő évben pedig, mint a magyar hadsereg tartalékos főhadnagyát, kikérte őt a német Wehrmacht. Sivatagi szakértőként - immár századosi rangban - Rommel Afrika hadtesténél szolgált, jobbára térképészeti feladatokat teljesítve, de szállítópilótaként kétségtelen részese volt több - általában sikertelen - felderítő akciónak is. 1942 őszén hazatért. Második világháborús élményeiről 1943-ban írott könyvét a magyar Honvédelmi Minisztérium sajtóosztálya kiadta Rommel seregével Líbiában címmel. A hitleri birodalom bukása után ez a könyv, illetve a belőle idézett néhány németbarátnak minősített sor volt a vád ütőkártyája a Wehrmacht-szolgálat mellett a népbíróságon. A nagy hírű orientalista, Germanus Gyula kétórás védőbeszéde után azonban minden vád alól fölmentették Almásyt. Az egykori gróf külföldre távozott — 1947-ben már egy egyiptomi sivatagkutató intézet létrehozásán munkálkodott. Ez az álma négy év múltán teljesült, de igazgatói kinevezését hiába kapta kézhez, tisztét elfoglalni már nem tudta, mert súlyos fertőzéssel kórházba került. Az ausztriai Salzburg egyik klinikáján halt meg, halálának okát a hivatalos jelentés dizentériában és májgyulladásban jelölte meg. Schöffer Jenő A veszprémi Bem József Általános Iskolában hetedik éve működnek matematika tagozatos osztályok, elsőtől nyolcadik évfolyamig. Tanulóik szinte minden matematikaversenyen ott vannak, s mindig az első mezőnyben teljesítenek. Nemrég ők szervezték a Zrínyi Ilona országos matematikaverseny területi fordulóját. A matematikamunkaközösség vezetőjével, Áment Erikával és az egyik szervezővel, Kovács Mihályné igazgatóhelyettessel beszélgettem az iskola színes tevékenységéről, eredményeikről. - Mi inspirálta önöket, hogy matematika tagozatos osztályokat indítsanak iskolájukban? K. M.: - Iskolánkban a matematikatanítás, a logikus gondolkodás, a kreativitás fejlesztése mindig is a kiemelt nevelési feladatok közé tartozott. Amikor hét éve a nevelők és személyes kezdeményezésemre elindítottuk a matematika tagozatot, még elsők voltunk ezzel a megyében. A városban ma is egyedüliek vagyunk e vonatkozásban. A Kossuth iskolában van ugyan matematika tagozat, de csak felsősöknek. Városi beiskolázásúak vagyunk tehát, nem csupán a körzetünkből érkeznek tanulók hozzánk, hanem a város minden pontjáról, sőt vidékről is. Nagy az érdeklődés tagozatunk iránt, az idén például 75 kisgyerek jött be februári tájékozódó felmérésünkre, és 28-at iskoláztunk be közülük. - A Zrínyi Ilona-verseny mellett mely matematikaversenyeken indulnak diákjaik? Á. E.: - Három országos versenyt említhetünk meg, amelyeken tanulóinkat indítjuk. A kecskeméti szervezésű Zrínyi Ilona-verseny mellett részt veszünk a Kalmár László-matematikaversenyen is, amelyet a TIT szervez. Ennek területi fordulói 3-8. osztályos tanulók számára szólnak, az országos fordulóba pedig 5. évfolyamtól felfelé várnak diákokat. Tavaly megyénket csak 5. osztályosok képviselték, mindketten iskolánk tanulói voltak. A Varga Tamás országos matematikai versenyen, amelyre 7-8. osztályosokat várnak, már nem dicsekedhetünk olyan eredményekkel, mint az említett két esetben, ugyanis utolsó évfolyamainkról általában a legjobb képességű tanulók átmennek a Lovassy gimnázium hatosztályos tagozatára. Azonban ez is egyfajta elismerés számunkra, s visszajelzéseink azt igazolják, diákjaink ott is jól produkálnak. Mindenképpen szólni kell iskolánk kezdeményezéséről, a városi matematikaversenyről. Február második felében hirdetjük meg, idén második alkalommal került sor a megrendezésére. Hiányoltuk ugyanis, hogy az országos vetélkedők mellett nincs egy szűkebb körű megmérettetés a diákok számára, ami inspirálhatná őket és egyben tanáraikat, hogy országos matematikaversenyeken is indítsák őket. E versenyen természetesen iskolánk tanulói etikai megfontolásból nem vesznek részt. - Milyen eredményt értek el diákjaik az idei Zrínyi Ilonaversenyen? K. M.: - Iskolánk tizenhárom tanulója került be idén az első tíz helyezett közé. Eredményük különösen akkor értékelhető, ha tudjuk, hogy a sorrendben következő iskolából csupán négy tanuló jutott be e kategóriában. Három tanulónk vesz részt az országos fordulón a tavaszi szünetben Kecskeméten. — Melyek voltak az idei verseny területi helyszínei, s milyen szerepet töltött be iskolájuk a szervezésben? Á. E.: - A területi verseny megyénkben négy helyszínen és hat iskolában zajlott, Várpalotán, Ajkán, valamint Veszprémben és Balatonfüreden két-két körzetben. Összesen 1800 diák vett részt a megmérettetésben. Tesztlapos volt a vetélkedő, s az értékelést az országos szervezők végezték. Eddig e versenyeket Balatonfüred szervezte, mi az idén első ízben kaptuk ezt a megtisztelő koordináló feladatot. Elmondhatjuk, hogy matematika-munkaközösségünk kitett magáért, s emellett a feladat persze iskolánk valamennyi pedagógusát megmozgatta. Toldi Éva Minden versenyen ott vannak Hetedik éve működik a veszprémi Bem iskolában matematika tagozat Kovács Mihályné: - Iskolánkban a logikus gondolkodás fejlesztése mindig is a kiemelt nevelési feladatok közé tartozott Áment Erika: - Az országos vetélkedők mellett egy szűkebb körű megmérettetést is szervezünk a diákok számára Beláthatatlan kilátásaink Uram, ön nagyon fiatalosan vonszolja magát. # Leépítések idején: - Képzeld, ki fognak tüntetni, méghozzá az Arany Útilapu második fokozatával. # Ha minden kínai egyszerre tüsszentene, abból pusztító tornádó keletkezne. # Vidéken is születhetnek nagy gondolatok, ha azt a főváros elfogadja. * Ünnepeinken zászlóink lengetik a szelet. # Egy gyülekezeti agitátor állít meg az utcán. Szeretne pár szót váltani velem. - Rendben, mondom, de csak térítésmentesen. # Civilizáció-e a civilizáció, ha erőszakos? * Láttam az üstököst. Hatalmas élmény volt, pont úgy nézett ki, mint egy üstökös. # El kellett vinnem a gyermeket az állatkertbe, mert mindenképpen át akart menni a zebrán. # Ha a vizsgán megbuktatnak, attól még nem leszel okosabb. # Igazi szegény paraszt: Még egy traktorom sincs, amivel tüntessek... * Jövőkép: Be kell látnunk, a kilátások beláthatatlanok. kvázi