Napló, 1997. április ( 53. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-17 / 89. szám
1997. április 17., CSÜTÖRTÖK KULTÚRA KOTYOGÓ Mi minősül ebnek? Örömmel közöljük lapunk olvasóival, hogy titkos úton sikerült megszereznünk az új ebrendeletet, melyet Alsólinkóc képviselő-testülete rövid időn belül törvényerőre emel, majd módosít. Az új rendelet hitelesen a következőképpen szól: „Ebnek minősül mindazon négylábú állat, mely orrban kezdődik és farokban végződik. Elfogadható azonban az alternatív eb is, mely farokban kezdődik és orrban ér véget. Az ebet kutyába venni tilos, és négy hónapi szobafogságtól hat hónapi megrovásban részesül a szabálysértő. Kutyatartásra senki sem kötelezhető, ellenben minden magyar állapolgárnak joga kutyát tartani. Külföldi állampolgárok is tarthatnak magyar kutyát, ezt azonban az idegen ebeket nyilvántartó hatóságnál be kell jelenteniök. A kutya sétáltatása pórázon gyakorolható jog. A póráz hossza nem haladhatja meg a gazda kezétől a kutya nyakáig kimérhető nyolc métert, amely csakis pórázhosszabbítási engedéllyel és annak befizetett díjával, plusz áfa, váltható meg. A kutya ürülékéről a gazdája köteles gondoskodni, oly módon, hogy vagy visszatartja benne, vagy más lehetőséget keres arra vonatkozóan, hogy nevezett ürülékbe más polgárok ne botoljanak bele. A kutya meg- és elnevezése a gazdája szuverén joga, ellenben tilos a kutyának olyan nevet adni, amely politikai pártokat, etnikai kisebbségeket vagy neves személyiségeket sért, így tilos a kutyának olyan nevet adni, amit nyolcvan éven belül viselt valaki. A kutya vagy eb bárhol ugathat, de ehhez ugatási engedély kiváltására van szükség. A kutya ugathatja a holdat is, ha a gazdája befizeti a holdugatási adót. Az ebek csak egymás között szaporodhatnak. Büntetendő, ha a kutya oroszlánnal, tigrissel vagy csigával létesít nemi kapcsolatot. Két kutya már kft.-t alapíthat és üzleti vállalkozásba kezdhet. Ha csődöt mondanak, akkor voníthatnak. Az eb csak akkor részesülhet családi pótlékban, ha gazdája bizonyítani tudja, hogy alanyi jogon gyermektelen, és az aznapi létminimum alatt valósul meg keresetének megvalósulása. (sic!) Tilos a kutyákat farkuknál fogva csóválni. Tilos a kutyákat adóellenőrökkel etetni. Tilos a kutyákat erőszakkal pártokba beíratni. Tilos a kutyákat...” Itt elszakadt a törvényről megszerzett vázlatunk. De feltételezhető, hogy tilos a kutyákat. Kvázi Sinkó Zoltán Tévénézők és tévécsatornák Világjelenség, hogy miközben az emberek mind több időt töltenek a tv képernyője előtt, az eddig uralkodó nagy nemzeti csatornáknak egyre több gondot okoz a nézettség megőrzése - tűnik ki az Eurodata Tv 1996-ban negyven országban végzett felméréséből, melyet a napokban hoztak nyilvánosságra Cannes-ban. A Médiamétrie csoporthoz tartozó szondaintézet szerint csak az Egyesült Államokban nem növekedett a televízió előtt eltöltött idő hossza: az amerikaiak tavaly is átlagosan napi négy órát ültek a képernyő előtt. Az összes többi vizsgált országban viszont azt tapasztalták, hogy napi akár 18 perccel is meghosszabbodott a tévénézés. Magyarországon például átlagosan három óra 33 percen át szippantottak a „népek ópiumából”. A legnagyobb előretörés Dél-Európában figyelhető meg. Olaszországban és Törökországban például három óra 36 percet töltenek a készülék előtt. Nagy-Britanniában három óra 25 percet. A franciák csak a tizenegyedik helyen állnak a vén kontinensen, hiszen kevesebb mint három óráig tudja őket lekötni a tévé. Még a németek is megelőzik őket négy perccel. A legkisebb nézettség a skandináv országok lakói között tapasztalható: átlagosan két óra húsz percig tudják elviselni azt, amit a csatornák nyújtanak nekik. Dánia pedig az egyetlen olyan ország, ahol a polgárok kevesebb időt áldoznak a televíziózásra, mint amennyit régebben. A leglátványosabb növekedés Lengyelországban következett be. Egy-egy lengyel átlagosan négy óra egy percet tölt tévézéssel, másfél órával többet, mint korábban. S miközben a nézettség világszerte növekszik, egyre szerteágazóbbá is válik a csatornák megsokszorozódásával. Ez azt jelenti, hogy csökken a nagy nemzeti tv-állomások iránti érdeklődés, így míg 1995-ben Európában és Latin-Amerikában mindössze tizenöt olyan tv-adó akadt, amely a magáénak mondhatta a nézőközönség egyharmadát, egy évre rá már arról számolhattak be, hogy alaposan megcsappant a táboruk. Ilyennek számít a brit ITV, a mexikói Televisa 2, a portugál RTPI. Az utóbbi nézettsége hét százalékra mérséklődött. Hasonló tendencia figyelhető meg a francia, a finn, a brit állami tévécsatornákkal kapcsolatban is - tartja az Eurodata. A nézőszokásban megfigyelhető átalakulás nagy nyertesei az úgynevezett „kiegészítő csatornák”, ilyenek például a német sportadók és a nőkhöz szóló műsorszórók, melyek a nézők több mint egynegyedét hódítják el. Az Eurodata érdeklődött az iránt is, hogy tavaly milyen műsorokra voltak a legkíváncsibbak az egyes országokban. Megtudta, hogy a franciák közül a legnagyobb nézettségnek a Sister Act című amerikai film örvendett, s hogy a toplistán szereplő legnépszerűbb tíz alkotás közül négy az óceánon túlról származott. Ezzel szemben Németor szágban a legnézettebb alkotások hazai produkciók voltak. Brazíliában egy televízióra alkalmazott regénysorozat vitte a pálmát, s csak utána következett az oly népszerű híradó. NAPLÓ 7 Tenni a hely szelleméért Beszélgetés Brassai Zoltánnal, a Színhely című könyv írójával A közelmúltban jelent meg Brassai Zoltán Színhely című kötete a Vár ucca tizenhét sorozatban. A 110 oldalas kis könyv három nagyobb lélegzetű tanulmányt és tizennégy kisesszét tartalmaz. A szerző közismert személyiség Veszprémben: a Lovassy László Gimnázium megbecsült magyar-francia szakos tanára, a Veszprém Televízió riportere, Írásait közli a városi lap, a Napló és folyóiratok. Vezetésével készült film Ezeréves a veszprémi püspökség címmel. Ő magát tanárnak és újságírónak vallja. Ehhez hozzátehetjük: szóval és tollal a hely szelleméből fogant kultúraszervező is. Kötetének címe nem véletlenül lett Színhely. A Marica kávéházban ültünk le beszélgetni, amely valaha emlékezetes esteken szólaltatott meg arra érdemes értelmiségieket, művészeket. - Manapság ritka, ha egy magyartanár esszéket, tanulmányokat, újságcikkeket ír. Mi késztet téged erre? - Erre belső igényem van. A tanítással nincsenek ellentétben egyéb foglalatosságaim, sőt, ihleti azt. Egy magyartanárnak az élő irodalom szeretetét is illik átadni tanítványainak. Régebben természetes volt, ha a magyartanárok egyben tollforgató emberek is voltak. A magyar irodalomtörténetek tekintélyes részét korábban középiskolai tanárok írták. Engem érdekel a kultúra, de a politika is. Az újságírói műfajok közül a publicisztikát értékelem a legtöbbre, ezt művelem a legszívesebben. A megjelent könyvekről írt ismertetőim köztes műfajúak, inkább kisesszéknek nevezhetők. Én sem írtam mindig. 1984-től élek családommal Veszprémben. Az első években be kellett illeszkednem a városba, meg kellett ismernem a hely szellemét, amit csak az itt élt vagy ide kötődött alkotók tanulmányozásával lehet. Miután felvérteztem magam, úgy éreztem, nekem is tennem kell valamit a városért, a hely szelleméért. Hiszek abban, hogy a kultúrának van jövője... - ...és jelene a városban? - Látni kell, hogy Veszprém kulturális élete megélénkült az elmúlt évtizedben. Igaz, kicsit hullámzó a feltételek miatt. Ha a polgárosodásnak gondolt folyamat elindul, azt a helyi értékek feltárásával és teremtésével tudom csak elképzelni. Szerencsére jó néhányan vagyunk, akik ezt így vallják. Ez a gondolat szülte meg a művészeti társaságokat, a Művészetek Háza működését, a kiállításokat, a kiadványokat. Fontosnak tartom a Vár utca tizenhét negyedévkönyvet, amely olyan Veszprémhez kötődő alkotókat mutatott be, mint például Cholnoky Viktor, Csikász Imre, Ányos Pál, Aurel Lipót, Eötvös Károly. A Vár ucca sorozatban könyvek, albumok is megjelennek. Mindezek kezdeményezője, szerkesztője Géczi János költő és író, menedzsere Nagy Károly. Jelentős számú művész települt le Veszprémben és a megyében. Többen a Vajdaságból jöttek. Ez a tény rendkívül serkentően hatott a helyi kulturális életre. - Érdekes, hogy első könyved nem Veszprémben jelent meg, hanem Szabadkán 1994- ben. Címe: Az ösztönélet Csáth Géza novelláiban. Vannak vajdasági kapcsolataid? - A doktori disszertációmat írtam Csáth Gézából, aki vajdasági. Kéziratom egy példánya a szegedi egyetem (JATE) jóvoltából Szabadkára került, Dér Zoltán kezébe, aki az Üzenet című irodalmi folyóirat főszerkesztője. Ő adta ki Csáth-tanulmányomat az Életjel miniatűrök sorozatban. - Milyen élmény volt a történelembe pillantani az Ezeréves a veszprémi püspökség című film készítésekor? — Több hónapig foglalkoztam az egyház történetével, amely a középkorban sokáig szinte azonos volt a város históriájával. Örömteli, szép munka volt, mert sok kitűnő forrásmunkával ismerkedhettem meg. Az érsekségen kézben tarthattam egy 1079-ben készült oklevelet. Felemelő érzés volt. A filmet a néhai Csorna János gazdasági helynökkel találtuk ki. Segítségemre volt dr. Körmendy József, Kredics László. A Veszprém Tv részéről pedig Szegedi László és Kovács József. Horváthy György Brassai Zoltán: Veszprém kulturális élete megélénkült az elmúlt évtizedben Fotó: Áfrány Kern és Koltai „félrelép”A posztmodern regény merőben más élményt kínál A miniszter félrelép című darab április 3-án jubilált, Ray Cooney darabját ugyanis csütörtökön játszották ötvenedszer a fővárosi József Attila Színházban. A jellegzetesen angol, patinás Westminster Hotelban játszódó történetben Kérn András és Koltai Róbert partnerei Fehér Anna, Vándor Éva, Kaszás Géza, Schütz Da, Újréti László, Katona József, valamint egy „hulla”, Besenczi Árpád megformálásában. Ray Cooney művét Ungvári Tamás ültette át magyarra. Az előadást Szirtes Tamás rendezte. A miniszter félrelép ünnepélyes bemutatóját a múlt év szeptemberében tartották a József Attila Színházban. Andrew Vajna amerikai magyar producer jóvoltából Richard Willey, Jane Worthington, George Pidge és társaik története filmen is megelevenedik majd. A főszerepeket szintén Kern András és Koltai Róbert kelti életre, ők a rendezői is egyben a produkciónak. A szereplőválogatás megtörtént, így a forgatás is megkezdődhet a közeljövőben. (MTI) Elektronikus könyvé a jövő Évek óta folyik a riogatás, hogy a számítógépes képernyők végérvényesen kiszorítják majd a könyveket. Joseph Jacobson fizikus találmánya véget vet ezeknek a jóslatoknak: az általa kifejlesztett elektronikus könyv egyesíti a számítógép képernyőjének és a hagyományos könyveknek a sajátságait, azaz a könyv oldalain levő szöveg tetszés szerint megváltoztatható. A találmány lényege egyfajta „tinta”, amely néhány ezredmilliméternyi átmérőjű gömböcskékből áll. Ezek egyik fele fekete, a másik fehér. A könyv lapjait ugyanakkor hajszálfinom elektródák száljai hálózzák be, amelyek keresztezési pontjainál a változó elektromos mező a betűket kirajzoló gömböcskéknek hol az egyik, hol a másik oldalát fordítja felfelé. Az elektronikus könyvet elegendő egy személyi számítógépre csatlakoztatni, az időről időre változó információval, szöveganyaggal tölti azt fel, így a lapokon megjelenhetnek például az Internetből származó legfrissebb hírek, adatok vagy pedig lexikonszerű szövegnek aktualizált változatai. Az éppen rögzített szöveg megmarad akkor is, ha a könyvet lekapcsolják a töltőkészülékről. Akár a strandra is kivihetjük olvasni. Az irodalmi szabadegyetem második előadása A '60-as évek közepén volt a posztmodern korszakforduló az irodalomban, az építészetben és más művészeti ágakban. Bár ez az irányzat a romantika utáni esztétikai szabályok (kánonok) lebontását célozta, és kezdetben azt hirdette, hogy nem kellenek kötelező formai előírások, a posztmodern ideológusok mégis kötelező normaelőírásokat írnak elő, vagyis a kánont tagadók is kanonizálnak. Többek között ezt hangsúlyozta a napokban H. Nagy Péter irodalomesztéta a veszprémi Művészetek Házában az irodalmi szabadegyetem második előadásán, melynek címe: A fikcionalitás újraértelmezése és a regény provokációja. Az előadó Milorad Pavic nyolcvanas évek közepén írt százezer szavas lexikonregényét, a Kazár szótárt hozta fel példának. Ezt a művet Európa-szerte posztmodernnek tartják. Az 1929-ben született szerb író, aki civilben sok nyelven beszélő irodalomtörténész, szakít az arisztotelészi elbeszélésnormatívával, amelyben kötelező a kezdet, a tartalom és a végkifejlet. Mindez persze meghatározott idősíkban történik. Pavic Kazár szótára a lexikoni ábécé sorrendjébe rendezi a sok kisebb-nagyobb történetet. Az időt több síkra bontja: a VI., a IX., a XVI. és a XX. századra. A kazár hitvitát pedig három világvallás - a keresztény, az iszlám és a héber - nézőpontjából külön részben dolgozza fel, így válik nála a Korán és a Biblia kultúrtörténeti históriává, költői szöveggé, illetve égben íródott szentírássá aszerint, hogy honnan nézzük. Pavic a dogmákat egymás ellen játssza ki. Hitet hittel szembesít. A regényben szokatlanul tanácsokat ad az olvasónak. Mást a férfinak, mást a nőnek. Ezért van férfi- és női változata a Kazár szótárnak. A magyar nyelvű újvidéki Forum által kiadott Kazár szótár borítólapján a férfiváltozatot kulcs, a nőit zár jelképezi. Milorad Pavic felfogása szerint a történetírás is regényszerű fikció. Ezért a Kazár szótárban tudatosan mossa össze a valóságot és a mesét. Műve fülszövegében olvasható: „...ami belőle a valóságra vonatkozik, az az utolsó betűig a képzelet terméke, ami pedig nem a valóságra, az színigaz.’’ A posztmodern regény tehát merőben más élményt kínál, mint a hagyományos - szögezte le végül az előadó. H. Gy.