Napló, 1997. június ( 53. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-02 / 126. szám

MA Élet Veszprém egyik lakótelepén Van tennivaló, hogy valódi élettér legyen a lakótelep. 5. oldal Ha a köröm nem öröm A cipők többsége műanyag­ból készül, ezekben a láb nem jut levegőhöz. 5. oldal Megtetszett nekik Veszprém Mostanra érett meg az átte­lepítési elképzelés. 6. oldal Adóbevallásokat várnak Az érintettek ma eleget te­hetnek kötelezettségüknek. 6. oldal Gondolatok fakivágás után Fájt a szívem, amikor ezt a lépést meg kellett tennem. 8. oldal Az igazgató, akit senki nem akart? A veszprémi pályázó nem kapott egy szavazatot sem. 9. oldal „Megkarcolt” szívűek társasága Tök jó bohóckodás sül majd ki a dologból. 15. oldal Szép volt a búcsú az NB II-től Megérdemelten szerezték meg a három pontot. 15. oldal Devecser jelképei Programdús zárónap a hétszáz éves település ünnepélyén Történelmünk áldozatain kívül a hétköznapok hőseire is emlékezett ünnepi beszédében tegnap Nagy Károly, Esztergom-Budapest Főegyházmegye püspöki helynöke a hétszáz éves Devecser fennállásának tiszteletére rendezett egy hónapos ünnep zárónapján. Az ünnepségsorozattal azok előtt tisztelegtek, akiknek Devecser évszázadait köszönheti. Bemutatták a település jelké­peit, a címert és a zászlót, szobrot is avattak. Gazdag kulturális programot kínáltak az érdeklő­dőknek. (Tudósítás Jelképavató Devecserben címmel a 3. oldalon.) Fotó: Gáspár Lakóval vásárolható lakások Hatszázhetvenezer forinttal tartozik az egyik várpalotai bérlő Tizenöt otthont jelölt ki az „elhelyezésre nem jogosult jog­cím nélküli lakók által lakott ön­­kormányzati tulajdonú bérlaká­sok lakottan történő” eladására legutóbbi ülésén a várpalotai képviselő-testület. Több mint kétszáz bérlő tartozik az önkor­mányzati közüzemi vállalatnak (van, aki 1992-től nem fizet!), a tizenötös listán a „csúcs” 672 ezer forintos hátralék, a „legala­csonyabb” a 272 ezer forintnyi tartozás. A képviselőkből és szakértőkből álló alkalmi bi­zottság a lajstrom összeállítása­kor figyelembe vette a tartozás mértékén túl a bérlők szociális helyzetét is, például nem szere­pel a javaslatban olyan lakás, melyben önkormányzati szociá­lis támogatásban részesülő többgyermekes család él. A mostani döntéssel egyér­telművé vált: elfogyott az ön­­kormányzat türelme. Minden további halogatás havonta 200 ezer forint veszteséget jelentene a városnak, mint az ülésen el­hangzott, ha szeptemberig vár­nak, akkor majd az esős időszak beköszönte jelenthet újabb in­dokot az újabb halogatásra. A „lakott eladással” együtt Falussy Sándor képviselő, a jogi és ügyrendi bizottság elnö­ke szerint a bérleteztetéssel megbízott közüzemi vállalat te­vékenységét is érdemes lesz majd a díjak beszedése szem­pontjából megvizsgálni. Ami már most valószínűsíthető: az összkomfortos lakások előbb el­kelnek, s az új tulajdonos hamar kitessékeli majd a jogcím nél­küli bérlőt volt otthonából. Egy­általán nem lenne meglepő, ha néhány vállalkozó befektetési céllal több lakást is vásárolna. Az esetleges kilakoltatások kö­vetkezményeit firtató kérdésre a testületi ülésen senki sem adott érdemi választ. Elhangzott viszont, a mostani döntés egyfajta tehetetlenség beismerése. Az önkormányzat nem tudta behajtani az őt megil­lető bérleti díjakat, ám ha most egy 600 ezer forinttal tartozó la­kást eladnak, akkor ugyanúgy 300 ezer lesz az árbevétel, mint a végleg elveszett bérleti díj. Dr. Szabó Gyula, a szociális bizott­ság elnökének értékelése szerint „...hülye helyzeteknek csak hü­lye megoldása van. Kirakhatják a lakót, de a gond akkor is itt ma­rad a városban.” (új) Senki nem fog rosszabbul járni Az új nyugdíjrendszerben senki nem fog rosszabbul jár­ni. Ezt támasztják alá a Pénz­ügyminisztérium háttérszá­mításai, amelyen már egy éve dolgoznak. A PM-ben 2050-ig készítet­ték el azokat a modelleket, ame­lyek bemutatják, hogyan érinte­né a lakosság különböző cso­portjait a tőkefedezeti pillérként megjelenő kötelező nyugdíj­­pénztárak tevékenysége. Arról is készültek hatástanulmányok, hogyan alakul a hagyományos nyugdíjrendszerben maradók nyugdíja a jövőben - mondta Győrfy István, a nyugdíjreform miniszteri biztosa az MTI mun­katársának. A kormánybiztos cáfolta azokat az ellenzéki állí­tásokat, miszerint a kormány nem végzett megfelelő hatásta­nulmányokat a nyugdíjreform­ról szóló törvényjavaslatok be­terjesztése előtt. (Részletes tudósítás Senki nem jár rosszabbul címmel a 2. oldalon.) Igazi vizsga előtt Szekcióülésekkel, majd a munkacsportok beszámolói­val fejeződött be a Magyar­­ország­ 2000 című kétnapos konferencia szombaton az Or­szágházban. Horn Gyula miniszterelnök zárszavában kiemelte: egy nem­zet ritkán kap lehetőséget az új­rakezdésre, nekünk azonban ez megadatott. Magyarország sza­baddá és demokratikussá vált. A kormányfő szerint az „igazi vizsga” az, hogy e két ered­ményre építve meg tudjuk-e te­remteni a nemzet jólétét. A tanácskozáson a résztve­vők zárónyilatkozatot fogadtak el. A dokumentum szerint a jö­vő Magyarországát olyan or­szágnak kívánják látni, amely „a NATO és az Európai Unió tag­országaként elismert, egyenjo­gú és gyarapodó tagja a nemze­tek közösségének, a demokrá­cia, a szabadság és a társadalmi szolidaritás légkörével nyújt otthont polgárainak, megerősíti kulturális, gazdasági és társa­dalmi életének nemzeti jelle­gét”, valamint felelősséget vál­lal nemzeti értékei megőrzésé­ért. (MTI) Még nincs döntés A Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képvi­selőcsoportja vasárnapi rend­kívüli ülésén nem döntött Le­­zsák Sándor MDF-elnök frak­cióegyesítési javaslatáról. A KDNP-frakció állásfogla­lásával megvárja az országos választmány véleményét. Az érintett kereszténydemokrata képviselők a párt tisztújító vá­lasztmányi ülése után határoz­nak arról is, hogy kilépnek-e a frakcióból. A KDNP frakciója továbbra is jó szándékúnak tart­ja Lezsák Sándor javaslatát, de határozatát csak a párt országos választmányának döntése után alakítja ki. Mivel a kezdemé­nyezés a frakcióegyesítésen túl pártunió létrehozására is vonat­kozik, a képviselők hatáskörü­kön kívülinek tartják, hogy erről a küldöttek állásfoglalása nélkül döntsenek - nyilatkozta az MTI- nek Isépy Tamás frakcióvezető. Egyesek Giczy Györgyöt a konzekvenciák levonására szó­lították fel, a pártelnök azonban megerősítette, hogy ismét indul a pártvezetői posztért. Tisztázni a játékszabályokatNémettanárok távoktatása Konferenciát szervezett Veszprémben az SZDSZ agrártagozata A nemzeti agrárprogram leg­fontosabb értékének azt tartja dr. Varga Gyula, az Agrárgaz­dasági Kutató Intézet főigazga­tó-helyettese, aki részt vett a program kidolgozásában, hogy pontosan meghatározza a nem­zeti össztermékhez viszonyítva, hogy mennyi támogatást kaphat a magyar mezőgazdaság. A program nem születhetett volna meg korábban, mégpedig azért, mert a kárpótlás és a föld­tulajdonviszonyok változása le­hetetlenné tette a tervezést. A magyar mezőgazdaságnak a jö­vőben is meg kell termelnie az exportárualapokat, mert egyelő­re nem nagyon tolonganak a gazdaság más szereplői, hogy külföldön is kelendő árukat ál­lítsanak elő és ezzel segítsék megőrizni az ország fizetőké­pességét. Attól nem kell félni, hogy sokkal rosszabb pozícióba kerülünk, hogy ha csatlakozunk az Európai Unióhoz. Kétféle­képpen ítélhető meg az, hogy a magyar mezőgazdaság egyre szűkebb árualapból mind jobb minőségű termékeket képes elő­állítani. Erre büszkék is lehet­nénk, csakhogy a háttere az, hogy az utóbbi időben folyama­tosan csökkent az agrárgazdasá­gunk teljesítménye. Tőkehiá­nyos, és nem nagyon akarnak ki­alakulni az optimálisnak tekint­hető birtoknagyságok. A Szabad Demokraták Szö­vetségének agrártagozata szer­vezte a szombaton Veszprém­ben tartott agrárkonferenciát, melyet dr. Bálint György, az ag­rártagozat elnöke vezetett. A népszerű mezőgazdasági szak­értő igen nagyra értékelte, hogy Magyarországon emberek mil­liói kertészkednek, és elsősor­ban nem a megélhetésért, ha­nem mert szívesen bíbelődnek a növényekkel. Örömét fejezte ki amiatt is, hogy Veszprém ebben az évben is megszervezte a Vi­rágos Veszprémért mozgalmat, és ő a bírálat részese lehet. A fórumon részt vett Dióssy László, Veszprém polgármeste­re, aki korábban agrármérnök­ként tevékenykedett, éppen ezért nagyra becsüli a mezőgaz­dasági termelőket. V. I. A magyarországi németta­nárok egységes, távoktatás formájában történő­ tovább­képzésének céljából egy héten át tanácskoztak Veszprémben az OKI továbbképzési intéze­tében hazai pedagógus szak­emberek a müncheni Goethe Intézet megbízott projektfe­lelősével, Uwe Lehnersszel és dr. Rainer Pállal, a budapesti Goethe Intézet pedagógiai szaktanácsadójával. A résztvevők távoktatási tan­terveket, tananyagokat és tesz­teket, tankönyveket dolgoztak ki, illetve adaptáltak a helyi spe­cialitások figyelembevételével, amelyek a továbbképzési kurzu­sok alapjául szolgálnak. A táv­oktatási programban részt vevő, már diplomával rendelkező pe­dagógusok felsőfokú bizonyít­ványt szerezhetnek, amelyet re­ményeik szerint sikerül világ­szerte elismertté tenni. A projekt kidolgozása a kasseli és a tübin­­geni egyetemmel együtt törté­nik, külföldiek közreműködésé­vel. Oroszországban, a moszk­vai egyetemen például már négy éve fáradoznak egy kísérleti terv kidolgozásán, de Olaszország­ban, Spanyolországban, Brazí­liában, Argentínában is vannak munkacsoportjaik. Az idén Magyarországon próbálkoznak a projekt adaptá­lásával, melynek révén szep­tembertől megkezdődhet a táv­továbbképzés az OKI veszpré­mi továbbképzési központja se­gítségével. A tanfolyam egy év alatt nyolc tanegységre tagoló­dik és teszttel zárul, 16 témakört tartalmaz, amelyek közül vá­laszthatnak a hallgatók. Ezzel a posztgraduális tanfolyammal a közoktatási törvényben rögzí­tett kétévenkénti továbbképzé­si kötelezettségüknek tehetnek eleget a némettanárok. A továbbképzés távoktatási formája költségkímélő, hiszen a pedagógus otthon készülhet fel, a segítő konzultációkat pedig hétvégén szervezik meg számá­ra. A jelentkezés határideje au­gusztus vége. A konzultációs helyszínt a jelentkezők többsé­gének lakóhelyétől függően ál­lapítják meg, a könnyű megkö­zelíthetőséget figyelembe véve. A magyar projekt vezető tanári munkáját Csukás Ágnes és Ba­kainé Rottländer Heide vállalta fel a Veszprémi Egyetemről. té

Next