Napló, 1997. november ( 53. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-05 / 258. szám
4 NAPLÓ KÖRKÉP Még nincs kincstár Palotán Központilag irányított intézményi finanszírozást javasol a város jegyzője Nem született végleges döntés a dr. Fekete Antal János jegyző által javasolt várpalotai önkormányzati kincstár bevezetéséről a képviselő-testület legutóbbi ülésén. Leszkovszki Tibor polgármester szerint az előterjesztés nem tartalmazza a gyakorló gazdálkodók véleményét: az intézmények irányítóival és gazdasági vezetőivel működik egy jó munkakapcsolat, ezt nem kellene most felrúgni. Az önkormányzók az előterjesztést első olvasatnak tekintették, később újra tárgyalják. Fekete jegyző kifejtette: a szűkülő anyagi források indokolják a kincstár intézményének bevezetését, a rendelkezésre álló kevesebb pénzt csak így lehet hatékonyan felhasználni. A kincstárral az eddig önállóan gazdálkodó szervek csak részben önállóvá válnak, az új intézmény végezné a pénzügyi tervezést, beszámolást, az adatszolgáltatás és számvitel feladatait. Alapvetően megváltozna a finanszírozás jelenlegi rendszere is. Az önkormányzat által működtetett intézmények támogatásának havi mértéke nem haladhatná meg az időarányos öszszeget. (Tehát megszűnne az intézményvezetők éves költségvetési kerettel történő gazdálkodásának lehetősége.) A napirend vitáján Surányi Pál, az oktatási, kulturális és sportbizottság elnöke kérte, a bevezetés előtt mindenképpen egyeztetni kell az érintett intézmények vezetőivel és a munkavállalói érdekvédelem képviselőivel. Bebesi István, a megyegyűlés tagja úgy látja, a kincstár megyei szinten működik, a „forintra váltott” eredmények is ezt mutatják. A jegyző városházi tapasztalatokkal is indokolta a kincstár szükségszerűségét: jelenleg nem lehet 4-5 hétnél hosszabb távra tervezni, s zavaró, hogy nem látnak bele az intézmények napi gazdálkodásába. Fekete megemlítette, ha csak egy számlája van az összes érintett szervezetnek, azon jobban kamatozik a pénz, s így szerinte az intézmények is többletbevételhez juthatnak. Ellenérvéként elhangzott, ezek után nem szabadna csodálkozni, ha az önálló vezetők csak a szakmai munkáért vállalnának felelősséget. (Egyébként így is nagyon kicsi az az összeg, amivel önállóan gazdálkodhatnak, hiszen a finanszírozás jelentős része célirányos „címkézett” támogatás.) Végleges döntés a várpalotai kincstárról csak az újratárgyalás után várható. (új) Az oktatás szakértői lesznek Földtani parkot avattak a Bakonyi Bauxitbányánál A Soros Alapítvány szervezésében pedagógiai szakértői tanfolyam első kurzusa zárult le a füredi Hotel Agróban. A három egyhetes ciklusra osztott intenzív képzésre a pályázati feltételek teljesítése után mintegy 110 óvodai, általános iskolai, középiskolai pedagógus és oktatási kérdésekkel foglalkozó önkormányzati szakember került be az ország minden részéből, köztük megyénkből is, hogy a jogszabályon alapuló szakértői státushoz a szükséges ismereteket megszerezze. Az elmúlt héten folyamatosan zajló csoportfoglalkozások mellett elméleti alapozó előadások hangzottak el a közoktatási törvényről, az oktatási rendszer irányításának nemzetközi tendenciáiról, az intézményfenntartói jogokról, feladatokról, az ezredfordulót jellemző műveltségképről. A neves szakemberekből álló előadógárda tagja volt Csányi Vilmos etológus, Balázs Éva szociológus, Szüdi János oktatási szakjogász. Szalay Klára, a Soros Alapítvány közoktatás-fejlesztési programjának vezetője elmondta, hogy a sikeres vizsgát tevő hallgatókból a közoktatási ügyek profi szakértői lesznek, akiket az oktatással kapcsolatos vitás kérdések eldöntésére egyaránt felkérhetnek az önkormányzatok, intézmények és magánszemélyek is. Jogosítványuk ugyanannyi lesz, mint a szakértői lista már meglévő többi szereplőjének, de a kurzuson szerzett ismeretek garanciát adnak a minden körülményt megfelelően mérlegelő álláspont kialakítására. A tanfolyam költségeit - az utazás kivételével - teljes egészében a Soros Alapítvány vállalta magára, mivel úgy látják, hogy a művelődési tárca ma nem rendelkezik kellő alapokkal ilyen feladatokhoz. Sőt az eredményesen vizsgázó hallgatóknál az alapítvány a szakértői listára való felkerülés díját is megfizeti. A képzés decemberben folytatódik. gy-á. A földtörténeti emlékek miatt két kilométeres sétaparkot alakítottak ki a Bakonyi Bauxitbánya Kft. gánt-bagolyhegyi kőfejtése helyén. A parkot október 31-én ünnepélyes keretek között avatták fel. Dr. Tardy János, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára köszöntőjében elismeréssel szólt a parkról. Dr. Fazekas János, a Bakonyi Bauxitbánya Kft. vezérigazgatója beszédében egyebek mellett elmondta: a gánt-bagolyhegyi külfejtés 1926-ban kezdődött és 1986-ban hagytak fel vele. Itt a munkálatok során egyedülálló földtani értékekre bukkantak. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem általános és környezetföldtani tanszékének kezdeményezésére a tapolcai kft. a rekultiváció sajátos formáját választotta: kialakította a gánti bauxitföldtani parkot. Itt két kilométeres sétautat építettek ki, és az érdeklődők táblák segítségével tanulmányozhatják földtörténetünk értékes emlékét. - Bízunk abban, hogy a park a Vértes kedvelt kirándulóhelye lesz - fogalmazott dr. Fazekas János. A parkon végigsétáltak a megjelentek, akiknek dr. prof. Mindszenty Andrea, az Eötvös Loránd Tudományegyetem alkalmazott és környezetföldtani tanszékének vezetője tartott szakmai tájékoztatást. A meghívottakat a tapolcai társaság vezérigazgatója munkaebéden tájékoztatta a cég 1996. szeptember 1-je után végzett környezetvédelmi kárelhárító tevékenységéről. Az elmúlt negyven évben felhalmozódott környezeti károk elhárítását tíz év alatt végzik el az új tulajdonosok, amit a társaság 1996 szeptemberi privatizációjakor vállaltak. Kovács - 1997. november 5., SZERDA A felső tagozat tanul az új vörösberényi iskolában Az elmúlt két hétben több telefonáló is jelezte lapunknak, hogy a Balatonalmádi vörösberényi városrészében nemrég átadott új iskola első szárnyában a korábbi információkkal és az ünnepélyes megnyitón elhangzott tájékoztatásokkal ellentétben mégsem az alsós kisdiákok tanulhatnak a továbbiakban, hanem a felső tagozatosok. E döntést a szülők egy csoportja érthetetlennek tartja, s úgy érzi, az önkormányzat becsapta őket, de a diákokat is. Sokan ugyanis épp abban a reményben íratták elsős gyermeküket ebbe az iskolába, hogy a jól felszerelt, tágas új iskolaépületben tanulhatnak majd, ideális körülmények között. Dr. Kerényi László polgármester a képviselő-testület döntését magyarázva elmondta lapunknak, hogy bár az új szárny valóban az alsó tagozatosoknak épült, de a következő években várható csökkenő tanulólétszám alapján csak hat tantermesre tervezték. Ezért az épület jelenleg nem tudná az összes alsós osztályt befogadni, mert ma 1-4-ig évfolyamonként párhuzamos osztályok működnek. Ha tehát az alsósok csak 1-3. osztályig költözhettek volna be az épületbe, a negyedikeseknek maradniuk kellett volna a régi épületben. Ezt akarták elkerülni. Ezért döntött úgy a tantestület, hogy a felsősök folytassák tanulmányaikat az új szárnyban, mivel ők pont elférnek ott pillanatnyilag, s az önkormányzat döntésüket jóváhagyta. A jövőre vonatkozólag a polgármester azt is elmondta, hogy 1998-ban, de legkésőbb két év múlva, a folytatódó építkezés révén az iskola további szárnyainak felépülésével a tanulók folyamatosan „belenőnek” majd az új iskolába. té A Balatonról ■ Nyílt nap volt az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézetében hétfőn. A házigazda, dr. Ponyi Jenő, a biológiai tudományok doktora élvezetes beszélgetés során bemutatta az intézet életét, felépítését és legfőbb szakterületeit. Mint elmondta: Balaton-kutatással, illetve vízi gerinces állatok idegrendszerével foglalkoznak. A vízi növény- és vízi állatvilág közötti kapcsolatrendszernek a feltárására azért van szükség, hogy megtudjuk, mi zavarja meg a tó természetes működését. A vizsgálathoz igénybe veszik az űrtechnikát is - sok információt műhold segítségével kapnak. A Balatonban található élővilág állandó vizsgálat tárgya, mert a változásokból következtetni lehet a tó álla testközelben porára. Ma már nem kémiai beavatkozásokkal lépnek fel a különböző problémák ellen, hanem biológiai eljárásokkal, például különböző halfajok telepítésével. Ez hatásosabb és nem károsítja a tó természetes egyensúlyát sem. Dr. Ponyi beszélt még a vízi rendszerek rendkívüli veszélyeztetettségéről és különböző algavizsgálatokról is. A nyílt nap további részében videofilmet vetítettek az intézetben folyó munkáról, majd Kovács Attila tudományos segédmunkatárs megmutatta a laborokat. Az is elhangzott: a Magyar Tudományos Akadémia sajnos nem tud elegendő pénzt biztosítani az intézet munkájához, ezért pályázatok útján próbálják a hiányzó összeget megszerezni. László Gabriella „Leszüretelték” a halakat Romándon A napokban fejeződött be a romándi halastó lehalászása. A Bakonykert Kft. tulajdonában lévő 35 hektárnyi területről az idén rekordmennyiségű halat fogtak ki. Mint azt a kft. ügyvezető igazgatójától, Samu Csabától megtudtuk, mintegy hét vagon halat értékesítenek. A korábbi évekkel ellentétben az idén két nap alatt sikerült lehalászni a tavat. Köszönhető ez annak, hogy jól sikerült a szervezés, s a technikai feltételek is adottak voltak. Elsősorban ponty, busa, amúr került a hálóba, és csekélyebb mennyiségű csuka. Ami külön öröm számunkra, hogy jó a kereslet. Az egész mennyiséget hazai piacon értékesítjük - válaszolta kérdésünkre Samu Csaba. - n Fotó: Andrányi