Napló, 1998. január ( 54. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-13 / 10. szám

1998. január 13., KEDD TV-JEGYZET Vadászgépek és ünnepek Három nagybetű egymás után: JAG. S egy alcím , becsü­letbeli ügyek. Donald Bellisario katonai krimijét vetítette szombaton este a TV2. A film profi munka a javából. Alig fe­­­­jeződött be a jugoszláviai háború, máris alkotások sorozata készül erről az ezred végi pokolról. Az író-rendező Bellisario minden bevált fordulatot alkalmaz a filmben: elcserélt pilóta­dzsekit, gyilkosságot, eltitkolt házasságot, kísértő vietnami emlékeket, élcelődő munkakapcsolatot, katonai szigort és lát­ványt minden mennyiségben, amely feledteti a nézővel a köz­helyeket. Azokat a fogásokat, amelyeket egy másik produkció­ban talán megmosolyognánk, kigúnyolnánk. A látvány, az amerikai hadigépezet, az ötezer embert fog­lalkoztató repülőgép-anyahajó a modern hadviselést, a tech­nikai fejlődés határtalanságát mutatja be. S érdekes módon nem elrettentően, hanem megnyugtatva bennünket: nincs el­lenség, amely legyőzhetné őket, tehát képesek megfékezni a gonosz diktatúrák előretörését, a megalomániás törekvéseket. A kétkedés persze mindig ott motoszkál az emberben: vajon mindig a jó ügy érdekében cselekednek majd a kapitányokat, parancsnokokat irányító politikusok? Hol és kiknek az olda­lán áll majd az abszolút igazság? A veszéllyel fenyegetőzők kényszerülnek csupán térdre, vagy engedelmességet várnak el másoktól is? A gyengébbektől, a védtelenebbektől? Meddig húzódnak a „becsületbeli" ügyek hatalmi koordinátái? Kér­dések egy szórakoztató film kapcsán. A válaszok pedig az em­beriség jövőjét vagy pusztulását jelenthetik.­­ A vasárnapi Tévémagiszter már visszazökkentett a mába, a művelődés erőszakmentes világába, ahol legfeljebb az érvé­nyesülés ütközőpontjai nevezhetők „harci” cselekedetnek. A műsor témája ezúttal az 1848—49-es forradalom és szabad­ságharc 150. évfordulója és az ezeréves magyar államiság és kereszténység megünneplése volt. író, filmrendező, tudós, új­ságíró, szociológusok és politikusok vallottak az évfordulók ürügyén az ünneplésről, a hazáról, arról, hogy tudunk-e még ünnepelni, és ha igen, hogyan. Kritikus, ám megszívlelendő vélemények hangzottak el, amelyek társadalmunk ellentmon­dásairól, a demokrácia meglevő vadhajtásairól szóltak. Ná­lunk, aki másként gondolkodik, még indulatot vált ki politikai ellenfeleiből, így aztán az ünneplők közül valaki mindig „gyanús" lesz. Fontos kérdés, hogy a mai és az utánunk következő nemze­dékek ismerik-e történelmünket. Tisztázzák-e viszonyukat a hazához ebben a „ civilizációs latyakban" ? Cselekvő hazasze­retetre van szükség, ami annyit jelent, hogy nem azt kell nézni, mit kapok, hanem hogy mit adhatok a hazának. Ugyanis elfe­lejtettük kötelességeinket, ami erkölcsi devalvációhoz veze­tett. Dicséret illeti a nyilatkozókat, amiért szimpátiától füg­getlenül azonos hangnemben szóltak történelmi hagyománya­ink jelentőségéről, hangsúlyozva, hogy ne csak anyagi, mate­riális szempontok kerüljenek előtérbe, hanem a lelki, szellemi­­ tényező - a kulturáltság, a műveltség - is meghatározó legyen életünkben. Legalább az ünnepre készülődés heteiben, hónap­jaiban! - kellet - Átalakuló járulékrendszer A járulékok bevallásának, be­szedésének és nyilvántartásá­nak egyszerűbbé, hatékonyab­bá tételére a kormány döntése értelmében február 15-ig kon­cepciót kell kidolgozniuk az érintett tárcáknak, szerveze­teknek - nyilatkozta az MTI- nek a napokban a népjóléti politikai államtitkár. Nem arról van szó, hogy alapjaiban új járulékrendszert dolgoznak ki - ismertette Keller László. „A feladat most az, hogy a hatályos törvényi előírások­hoz igazodva hatékonyabbá, egyszerűbbé és átláthatóbbá te­gyük a járulékbevallás, a­­be­szedés rendszerét, illetve a nyil­vántartást” - tette hozzá. Az új koncepció egyik célja a jelenleginél stabilabbá tenni a tb-költségvetés bevételi olda­lát, aminek alapvető feltétele, hogy mindazok, akiknek a tör­vény szerint járulékot vagy egészségügyi hozzájárulást kell fizetniük, eleget is tegyenek ezen kötelezettségüknek - mondta az államtitkár. - Csök­kenteni kell ugyanakkor a já­rulékbevallással kapcsolatos adminisztratív terheket, és való­ban naprakésszé kell tenni a nyilvántartást. Enélkül az ellen­őrzés hatékonysága sem javít­ható - hangsúlyozta. A járulék­­rendszer esetleges átfogó átala­kításával kapcsolatban közöl­te: „Nyilvánvalóan gondolkod­ni kell azon is, hogyan lehet még inkább szélesíteni a járulékfize­tők körét. Ez azonban már nem ennek a kormányzati ciklusnak a feladata.” Közéleti szurkapiszka Ma már egyértelmű az is, ha a katonák felvonultak, nem biz­tos, hogy díszszemle van. # Nehéz helyzetben vannak a színházak. Valószínűleg ezért vannak a politikai kabarék a parlamentben. # Adaptáció egy témára. Min­den politikus hazudik, mondta egy politikus. Hát ezért nagyon bonyolult dolog megtudni az igazságot. A hágai ítélet olyan válóper­hez hasonlít, ahol a szülőkre bíz­zák, ki fizet kinek és kié a gyerek. # Pártsemleges választási ta­nácsadói irodát kell majd léte­síteni, mert annyira bizonytala­nok a választók... # A rendszerváltásról már egy­értelműen ki kellene valakinek mondani, hogy..., de ez a valaki biztos, hogy nem én leszek. Donát Róbert FÓKUSZ NAPLÓ 5 Jó célokért érdemes társulni A kistelepülések elsősorban társulás útján juthatnak hozzá azokhoz a központi, kormányzati támogatási lehetőségekhez, amelyek segítségével a közműberuházások megvalósíthatók. A támogatási, odaítélési elvek következetességét sürgeti Baky György, a Veszprém megyei 5. számú választókerület, Várpa­lota és Zirc térségének országgyűlési képviselője, akivel az elmúlt időszak beruházásainak tapasztalatairól és a további fejlődés lehetőségeiről beszélgettünk. - Ha az ön választókerüle­tét nézzük, a lakosságot érintő kommunális beruházások közül elsősorban a Várpalota és tér­sége környezetvédelmi rehabi­litációs programról, annak eredményeiről esett szó. Viszont beszélni kellene arról is, ami ezen kívül történt, ahol az átadá­sokon nem fordult meg minisz­ter, államtitkár, nagykövet, csak a létesítmények csendben mű­ködnek.­­ Nemcsak a „japán hiteles” programnál jártak kormányta­gok vagy diplomaták, azért em­lítsük meg a bakonybéli szenny­víztisztítót és csatornahálózatot, amelynek átadásán részt vett a belügyminiszter is. Igaz, nem miniszter adta át, de a térségben működik a borzavári, az eplényi szennyvíztisztító. Talán kisebb nyilvánosságot kapott a több ütemben elkészült zirci csator­naberuházás is, ennek eredmé­nyeként gyakorlatilag százszá­zalékos a csatornázottság a vá­rosban. Egyébként Zircen a munkák sok gondot okoztak, hiszen lényegében egybeestek a gáz- és telefonfejlesztéssel, gyakran az utcák mind a két ol­dalán árkot ástak. Fontos meg­említeni a csatornázást - mert lassan már befejezik - Bakony­­szentlászlón és Fenyőfőn, itt is közös beruházásban készült.­­ Ennek a közös beruházás­nak, a kistelepülések összefogá­sának a lényegét talán nem min­denki ismeri.­­ Az ok egyszerű, a kor­mányzat sokkal nagyobb há­nyadát vállalja így át a költ­ségeknek. Ugyanígy gondol­kodtak Veszprémvarsányban és a környező falvakban is, Ba­­konyszentlászlón is. Jövőre kez­dődnek a munkák Csetényben és Szápáron, nem ehhez a kör­zethez tartozik szorosan, de földrajzilag kapcsolódik Haj­máskér, ahol szintén jövőre in­dul a közműberuházás. Szóval egyre több a központi támoga­tás, ami felhasználható. Emlék­szem, amikor Bakonybélben el­kezdtük a csatornázást, egy fil­lér segítséget nem kaptunk, csak a céltámogatást tudtuk meg­szerezni. Ehhez képest Csetény és Szápár százötvenmilliót kap a Központi Környezetvédelmi Alaptól a céltámogatások mellé.­­ Mennyire nehéz megsze­rezni ezeket a kormányzati pén­zeket? Mennyit kell ezért lob­byzni? - Folyamatosan törekszünk arra, hogy automatikusan mű­ködjön az odaítélés. A tekinté­lyes méretű lobbyzásnak egyér­telműen a pénzszűke az oka. Je­lentős utánjárással, jó kapcsola­tokkal megszerezhetők a támo­gatások - ebben az országban mindenki tisztában van azzal, ez még így történik. Ami automa­tizmus létezik, az a törvényho­zás munkájának köszönhető. Ezzel nem dicsérni kívánom magunkat, mert az európai uniós csatlakozás és a saját jól felfogott érdekünk is ezt kíván­ja. Vagyis egyértelműen meg kell határozni azokat a feltéte­leket, kritériumokat, amelyek­nek megfelelve megkaphatók a központi támogatások. - Tehát elkezdődött ezen a területen is egyfajta „rendcsi­nálás" , de azt is említette, még azért működik a kijárás, a lob­byzás is. Mi a jó, a meggyőző érv, ha a képviselő pénzt akar szerezni? - Általános recept nincs, ez mindig a helyzettől függ. Döntő fontosságú, hogy az adott tele­pülés milyen területen fekszik. Ebben az országban lassan fel­ismeri mindenki, hogy a vízbá­zisok védelme az egyik legfon­tosabb feladat. Az egész Északi- Bakony és a várpalotai régió is nyitott karszton fekszik, ami a legsérülékenyebb, hiszen a talaj alatt húzódó vízréteget nem vé­di semmi a szennyeződéstől. Itt mesterségesen kell megteremte­ni azokat a feltételeket, amelyek máshol természetes módon fennállnak.­­ Amikor mint képviselő kü­lönböző helyeken megpróbál pénzt találni a választókörzete településeinek, a hivatallal kell csak megbirkózni, vagy a töb­bi, hasonló céllal érkező hon­atyával is versenyezni kell? — Számomra már régóta is­mert igazság, hogy a csapat­munkánál nincs eredménye­sebb. A „magányos harcosok” nehezen tudnak komoly ered­ményt felmutatni. Én is a többi Veszprém megyei képviselővel együtt dolgozom.­­ A várpalotai-zirci térség­ben valóban sok és jelentős közműberuházás történt, most elsősorban a csatornázásról beszéltünk, azonban nem sza­bad elfeledkezni a gázprogra­mokról, illetve a telefonhálózat bővítéséről sem. Amit viszont azért változatlanul hiányolha­tunk, az az új munkahelyek te­remtése.­­ Úgy gondolom, az említett beruházásoknak is köszönhető­en jelentősen csökkent a kör­nyéken a munkanélküliség. Né­hány évvel ezelőtt tizenhárom százaléknál tartott Várpalota, a mostani ráta 8,7 százalék. A to­vábbi javulás lehetősége sze­rintem már nem helyben kere­sendő. A megoldás egyik útja a közterhek, adók további csök­kentése lehet. Nyilvánvalóan azzal mindenki tisztában van, egyik évről a másikra nem le­het jelentős mértékű engedmé­nyeket tenni, de a lehető leg­kedvezőbb arányokra kell töre­kedni. Ármás János December elejétől működik Zircen a naponta 900 köbméter szennyvíz tisztítására alkalmas levegőzte­tő és utóülepítő Andrányi-fotó Lebukott az autócsempész Amikor vizsgáztatni vitte au­tóját egy Tapolca melletti köz­ségben lakó férfi, ugyancsak meglepődött: a hamis okmá­nyok miatt félreállították a kocsiját. Ezután léptek színre a pénz­ügyőrség nyomozói, akik elju­tottak Budapestre, ahol a Veszprém megyei illető vásá­rolta a japán gyártmányú gép­kocsit. Budapesten, a 37 éves P. G. lakásán átalakított speciális pénzügyőri pecsétet és egy au­tóimportálással foglalkozó cég bélyegzőjét találták. Természe­tesen felmerült a gyanú, hogy nem ez volt az első ilyen autó, amit behoztak nyugatról. A módszer egyébként jól is­mert a szakmában: hamis vám­okmányokkal adják tovább a legálisnak tűnő autót, a piaci árnál lényegesen alacsonyabb áron, ami a vásárlónak is fel kell hogy tűnjön. A vizsgáztatást már nem vállalják, mert jól tud­ják, hogy könnyen megbukhat­nak. Olyankor ugyanis igen tü­zetesen ellenőrzik a kocsi ok­mányait. Amikor Budapesten jártak a nyomozóhivatal munkatársai, P. G. udvarán folyt a vér... Tíz nyúl, egy fácán, két őz volt terí­téken. A férfi azt a mesét próbál­ta beadni, hogy barátja vadá­szik, ő csak feldolgozza az álla­tokat. Csakhogy P. kocsijában találtak a nyomozók kispuska­­alkatrészeket, lőszereket és egy távcsövet. Engedélye nem volt a fegyver viselésére, így aztán nemcsak csempé­szet és közokirat-hamisítás mi­att indult eljárás P. G. ellen, ha­nem orvvadászat és lőfegyver­rel való visszaélés miatt is. M. A.

Next