Napló, 1999. január (Veszprém, 55. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-23 / 19. szám

4 NAPLÓ Támogatás szeméttelephez? Mintegy két-, két és fél milliárd forintnyit fordítottak a kelet­balatoni kistérség önkormányzatai az elmúlt években az infra­struktúra fejlesztésére. Ennek ellenére számos probléma vár még megoldásra - hangsúlyozta dr. Kerényi László, Balaton­almádi polgármestere, a Kelet-balatoni Területfejlesztési Ön­­kormányzati Társulás elnöke minapi közgyűlésükön. A közeljövő legfontosabb feladata a szeméttelep megfele­lő kialakítása a térség vízbázi­sának a megóvása érdekében. A társulás az elmúlt esztendőkben öt-hat alkalommal kísérelt meg komoly partnerekkel, néme­tekkel, olaszokkal, franciákkal, magyarokkal ez ügyben előre­lépni. Ám kísérletük kudarcot vallott, mindig megbukott, hi­szen ahhoz, hogy gazdaságos le­gyen a szeméttelep működteté­se a térség nagy településeinek, Veszprémnek, Várpalotának, Balatonfürednek az összefogá­sa szükséges.­­ Most elérkezett az a pilla­nat, hogy a nagyobb városok önkormányzatai kerestek min­ket, kistelepüléseket a probléma megoldására a Phare-támogatás keretében működő ISPA igény­­bevételével. E pályázat megol­daná a térség szemétlerakási problémáit - kérte a közgyűlé­sen a kistérségi társulás elnöke dr. Boros Imrének, a Phare­­együttműködést koordináló mi­niszternek a támogatását. A Balaton Kiemelt Üdülő­körzet területrendezési tervében az úthálózat módosítására tett javaslatok közül a térséget leg­inkább a 71. számú főútvonal forgalmának a kiváltása érinti.­­ A terv szerinti javaslat hát­ránya, hogy a Balatonakarattya és Balatonalmádi közötti sza­kasz kiváltását olyan gyorsfor­galmi utak megépítésétől teszi függővé, amelyek megvalósítá­sa csak jóval az ezredforduló után várható - állapították meg a közgyűlésen egyebek mellett a térség polgármesterei. Hiányol­ták ugyanakkor, hogy a termé­szetvédelemre javasolt terüle­tek között nem szerepel a terv­ben a Balatonalmádi és Balaton­­fűzfő közötti nádas. Kiemelték a tanácskozáson, hogy a Balaton Alap tervezett hozzájárulási formája - mely szerint a települések belterüle­tével lenne arányos a befizetés - feltehetően nem nyeri el a nagy belterülettel rendelkező telepü­lések önkormányzatainak az egyetértését, különösen addig, amíg azok az állandó lakosság száma után részesülnek a köz­ponti forrásokból. - tóth - Vadászatról téli egyetemen Keszthelyen vasárnaptól va­sárnapig tart a vadászati téli egyetem, melyet a városi TIT, a szakminisztérium és az egye­tem tizenhatodszor szervezett meg. A hallgatók a vadászati, vadgazdálkodási ismeretek mellett természetvédelmi, tu­risztikai és gasztronómiai tu­dást is szereznek. Csütörtökön főként a termé­szetvédelem és a vadászat kér­déseit boncolgatták délelőtt, amiben több neves szakember segített nekik. Márkus Ferenc, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója elmondta, hogy a nemzeti park területén jó minő­ségű a vadállomány. Területü­kön a több vadásztársasággal jó kapcsolatokat alakítottak ki. Egyebek között együttesen pró­bálnak harcolni az orvvadászok ellen, ami nehéz küzdelem, mert egyre növekszik a számuk. A nemzeti park egyes területein a vízimadarak védelmében csak a nemzeti park munkatársai va­dászhatnak, akik vízimadarat soha nem ejtenek zsákmányul. A délutánt a Sümeg közeli Sarvalyon töltötték a hallgatók. Először Kovács Sándor, a Bala­ton-felvidéki Erdő- és Fagazda­ság sümegi erdészetének mű­szaki vezetője mutatta be nekik a két éve 270 hektáron kialakí­tott vaddisznóskertet. Egyéni vadászatok már voltak ott, de csoportost eddig nem sikerült szervezni. Éppen a múlt hétre vártak egy német vadászokból álló csoportot, de közlekedési baleset miatt lemondták a ma­gyarországi látogatást. A vad­­disznóskert így ma még veszte­séges Sarvalyon, holott minden adottsága megvan ahhoz, hogy megtérüljön, sőt szaporodjon a ráfordított munka és pénz. A kirándulás után Papp Lász­ló, a Veszprém Megyei Földmű­velésügyi Hivatal vadgazdálko­dási és halászati osztályának vadászati felügyelője tartott elő­adást megyénk vadgazdálkodá­sáról. Végül megismerkedtek a Befag kezelésében álló Sümeg és Keszthely közötti tizenkét­ezer hektáros területen zajló pél­dás vadgazdálkodással. V. I. Kovács Sándor, a Balaton-felvidéki Erdő- és Fagazdaság sü­megi erdészetének műszaki vezetője mutatta be a vaddisznós­­kertet Gáspár Gábor felvétele Bíróság előtt a vidrafogó Természetkárosítás miatt vonták felelősségre azt a férfit, aki szülei tavánál védett álla­tot „horgászott ki” a vízből. A férfi tavalyelőtt november­ben kilátogatott szülei dabronyi tavához. Ott hurokkal kifogott egy 250 ezer forintot érő vidrát, amely a fokozottan védett álla­tok közé tartozik. A vidra hátsó lábát egy bokorhoz kötötte, és ezt követően értesítette a veszp­rémi állatkertet. A helyszínre érkező főápoló kiszabadította a vidrát, amely az állatkórházban elpusztult sérüléseiben. A pápai bíróság jogerős ítéletében a bün­tetlen előéletű férfit természet­­károsítás bűntette és rongálás vétsége (elpusztult az állat) mi­att vonta felelősségre, ezért őt egy évre próbára bocsátotta. Tárgyalások az M7-es felújításáról Az M7-es felújításával kapcsolatos hiteltárgyalások folyamatban van­nak, az egyik érdeklődő a Világbank, de konkrét eredményekről még nem tudok beszámolni - közölte Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter pénteken az MTI-vel. A miniszter elmondta, hogy mun­katársait felhatalmazta arra, hogy tárgyaljanak a Világbankkal.­­ Kollégái azonban más szóba jöhető üzleti partnerekkel is megbeszéléseket foly­tatnak e témában - tette hozzá a közlekedési tárca vezetője. Katona Kálmán elmondta: a cél az, hogy a nyári balatoni szezon után megkez­dődjön az autópálya további fejlesztése. Az ezzel kapcsolatos kiírást részletezni fogják, mivel a minisztérium azt szeretné, hogy a környéken működő vállalkozók is részt vehessenek a beruházásban, s ne egy ma­mutcég alvállalkozóiként működjenek közre a fejlesztésben. KRÓNIKA 1999. január 23., SZOMBAT Információk mobilon Turisták tájékozódását segíti a mobil információs rendszer. Magyarország 10 millió la­kosa évente saját létszámánál több turistát fogad. A hazai tu­ristákkal együtt mintegy 20 mil­lió ember informálásáról kell gondoskodni. Ehhez nyújt segít­séget a Mobil Információs Szol­gálat, melyet információink sze­rint a világon elsőként hazánk­ban vezetnének be - tudtuk meg csütörtökön Wachster Tamás­tól, a rendszert működtetni kívá­nó kft. ügyvezetőjétől. Szolgáltatásukat először a Balaton-parton és megyénkben, valamint a fővárosban kívánják bevezetni. Az idegenforgalmi csomópontoknál, látnivalóknál az érdeklődők mobiltelefonon megkaphatnák a kért nyelven a legfontosabb információkat, sőt taxit, orvosi segítséget, eseten­ként mentőt is kérhetnek. A rendszer kialakítását megyénk­ben húsvétra, de legkésőbb a nyári szezon kezdetére tervezik a szervezők. Ötven fontos he­lyet jelöltek meg, ám a megyei idegenforgalmi szakemberek segítségére is számítanak ezek bővítésénél. Szerintük 50 millió forintot venne igénybe a megfe­lelő infrastruktúra kialakítása. - tévé - Életet jelenthet az időseknél a védőoltás Az öregek gyógyításával fog­lalkozó szakértők az influen­za és egyik súlyos szövődmé­nye, a pneumococcus által okozott tüdőgyulladás meg­előzését célzó védőoltást java­solják valamennyi hatvanöt éven felüli embernek. Iván László professzor, a Ma­gyar Gerontológiai Társaság elnöke és a WHO Egészséges Öregedésért Központ vezetője tegnapi budapesti sajtótájékoz­tatóján felhívta a figyelmet arra, hogy az influenza súlyos fertő­zés, amely önmagában is jelen­tős terhet jelent a legyengült, gyakran több krónikus beteg­ségben is szenvedő idős szerve­zet számára. Az influenza szö­vődményei pedig - leggyakrab­ban a pneumococcus baktérium által okozott tüdőgyulladás - fokozottan sújtják az időseket, gyakran végzetes kimenetellel.­­ Mindent el kell követni azért, hogy a hazánkban élő mintegy kétmillió idős ember tudomást szerezzen a fenyegető veszélyről, illetve minél többen hozzájuthassanak a számukra akár az életet is jelentő védőol­tásokhoz-mondta Iván László. Budai József professzor, az Infektológiai Szakmai Kollégi­um elnöke szerint az időskorúak veszélyeztetettségét mutatja az a tény is, hogy 1997-ben Ma­gyarországon 12-en betegedtek meg és közülük nyolcan hunytak el tetanuszfertőzés következté­ben. Ezek elkerülhetők lettek volna egy korábbi védőoltással.­­ A védőoltással megelőzhe­tő fertőző betegségek közül a pneumococcusok által okozott tüdőgyulladás és gennyes agy­hártyagyulladás okozza a leg­több halálesetet. Ennek ellenére Magyarországon a 65 éven felü­liek egy százaléka kapott pneu­mococcus elleni védőoltást - mondta Budai József. Hozzátet­te: míg az influenza elleni vé­dőoltást évente be kell adni, ad­dig a pneumococcusok elleni védőoltást öt éven belül nem szükséges megismételni. Vértes László, a Magyar Ge­rontológiai Társaság főtitkára szerint az intézetben lakó vagy gyakran ott ápolt idős betegek körében gyakoribb és súlyosabb lefolyású az influenza, illetve az ezt követő tüdőgyulladás. - Ezeket az idős betegeket minden évben be kellene oltani influenza ellen,és felajánlani nekik a pneumococcus elleni vé­dőoltást is - vélekedett Vértes László. A tájékoztatás szerint a pneumococcusfertőzés megelő­zésére szolgáló vakcinák árának a felét az egészségbiztosító térí­ti, így az oltóanyag körülbelül ezer forintért váltható ki a pati­kákban orvosi receptre. (MTI) Saját magunk érdekében Hát ezt is megértük! A Magyar Cukor Rt. a cukortúlkínálat következtében megszünteti termelését a Sárvári Cukorgyárban, és az il­letékes ennek indokaként kimondta: a bor­­hamisítások erőteljes visszaszorulása miatt radikálisan csökkent a cukor iránti kereslet. Furcsa egy helyzet, annyi szent. Az egyik oldalon a minőségi termék védelme érdeké­ben lépünk fel, azért, hogy azt jó áron el le­hessen adni, a másik oldalon viszont meggyengítünk egy ipar­ágat. Kérdés, hogy az eredmény kinek lesz jó. Az összbevétele­ket tekintve vajon akkor járunk-e jobban, ha több bor fogy a nemzetközi piacon, vagy ha több cukrot tudunk eladni itthon? Ez persze csak amolyan akadékoskodó kérdés, hiszen egyértelmű, hogy mit kell támogatnunk. De nemcsak ebben a témakörben lehet ezt így végiggondolni. Itt van például a dohányipar vagy a szeszesital-termelés és -forgalmazás. A világon mindenütt a legnagyobb adózók közé tartoznak, ám az egészséges életmódért folytatott kampányok következtében csökken a forgalmuk, tehát egyre kevesebb az ebből szárma­zó állami bevétel. Mint ahogyan a gyógyszerek iránti keresle­tet is visszavetheti, ha eredményes lesz az egészségmegőrzési program. Ezek a tendenciák csődbe vihetnek hatalmas gyárakat, világot átfogó kereskedelmi cégeket, másokat viszont felvirá­goztathatnak. És ha mindez a végső cél, az emberek életfeltéte­leinek javítása érdekében történik, még elégedettek is lehe­tünk, így vagyunk a mesterségesen előállított termékek és a természetes anyagok felhasználásával vagy akár a természet­­védelemmel is. Ameddig értelmes kompromisszumokat lehet elérni, addig akármelyik irányzat támogatható. Ám amikor már elvakult, a saját céljait, feladatait önmagában vizsgáló törekvésekkel találkozunk, el kell gondolkodni az egésznek az értelmén. És azon a jogszabályi kereten is, amely lehetőséget ad a szélsőségesen merev alkalmazásra. A szabályokat ugyan­is mi hozzuk a magunk érdekében, és ha kell, változtatni is tudunk rajtuk. A mérlegnek tehát mindenütt két nyelve van. Figyelnünk kell arra, mikor áll be az egyensúly, illetve átbillen-e pozitív irányba. Minden más csak másodlagos szempont. Bartók Péter A farsangi bálok szezonja Vízkereszttel, azaz január 6- tól megkezdődött a hamvazó­szerdáig, azaz a húsvét előtti 40. napig terjedő, a nagyböjtöt vígsággal, evés-ivással előző időszak, a báli főszezon. Vízkereszt, a római katolikus naptár szerint Epiphania Domi­ni, vagyis az Úr megjelenésének napja. Akkor nyilvánította ki Jé­zus születését a pogány népnek. Jelképe a három napkeleti bölcs, a háromkirályok — Gáspár, Menyhért és Boldizsár - a betle­hemi csillagot követve megje­lent Jézus jászolánál, s uralko­dónak kijáró tisztelettel hódolt a kisded és anyja, Mária előtt. A templomokban tömjént és vizet szentelnek, innen származik a magyar vízkereszt elnevezés. A karneválok igazi hazája Olaszország, ahol a mulatságok a római kori szaturnáliák em­lékét őrizték meg. Annak az örömünnepnek, amelyet Szatur­nusz isten tiszteletére tartottak. Az európai országokban az ese­ménysorozathoz számos nép­szokás fűződik, amelyek nap­jainkban is felidézik az egykori tavaszváró és termékenységet kérő szertartásokat. Ilyen pél­dául itthon a farsang utóján a mohácsi sokácok busójárása. A fővárosban és a nagyobb vidéki városokban idén is rendeznek számos „szakmai” és jótékony­­sági táncos estélyt. (MTI) Hímzett selyem estélyi ruha Párizsból. Szakmai és jótékonysági estélyeket rendeznek MTI-telefotó

Next