Napló, 1999. augusztus (Veszprém, 55. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-02 / 178. szám

2 NAPLÓ Még nem zárták ki a „whiskys” rablót A rendőrség minden azonosításra alkalmas nyomot megvizsgál annak megerősítésére vagy kizá­rására, hogy a XXII. kerü­leti OTP-fiókot a szökés­ben lévő, „whiskys” néven emlegetett Ambrus Attila, vagy valaki más rabolta-e ki csütörtökön - közölte a Budapesti Rendőr-főkapi­tányság szóvivője. Dézsi Mihály nem tudott vála­szolni arra a kérdésre, hogy a tettes eldobott ru­háiban találtak-e hajszálat vagy más, a személy kilé­tére utaló nyomot. Sem ufó nem volt, sem meteorit Szombat este több XVIII. kerületi lakos egy olyan kékesen izzó repülő tárgyat vélt feltűnni az ég­bolton, amely később a kö­zeli kiserdőbe csapódott be. A tűzoltóság és a rend­őrség elmondta: alaposan átvizsgálták a szóban for­gó térséget, de nem buk­kantak olyan nyomra, amely megerősítette volna a lakossági bejelentést. A közeli Ferihegyi repülőtér légiforgalmi irányítói sem észleltek a radarok képer­nyőin idegen tárgyat. Fel kell zárkózni a lemaradottaknak Az egységesülő Euró­pához, az Európai Unió­hoz nem csatlakozhatunk több részre szakadt or­szággal, a valamilyen ok­ból hátrányba került tele­püléseket, országrészeket fel kell zárkóztatnunk - szögezte le szombaton Ladánybenén Torgyán Jó­zsef. Martonyi János hazaérkezett Romániai látogatását befejezve vasárnap haza­érkezett Budapestre Mar­tonyi János külügyminisz­ter. A diplomáciai vezető csütörtökön és pénteken a magyar-román kormány­közi vegyes bizottság társ­elnökeként a testület ple­náris ülésén a magyar ta­gozatot vezette. Martonyi János a hétvégén Markó Béla RMDSZ-elnök meg­hívásának tett eleget. (mti) KRÓNIKA Olaszországot választanák Több száz montenegrói emigráns közeledik a dél-olaszországi Bari partjai felé a Milos nevű komphajón július 31-én. A mintegy 700 illegális bevándorlót szállító kompra Baritól 9,5 kilomé­terre bukkantak rá az olasz parti őrség tagjai. A most érkezők előtt több ezer, főként roma be­vándorló jött Montenegróból Olaszországba az elmúlt napokban mti-fotó Petőfi-szobrot adományoztak (Folytatás az 1. oldalról.) A múzeum kertje már ekkor szűkös volt a gyülekező tömeg számára. A több ezer ember tapssal köszöntötte a rendez­vény díszvendégeit: Martonyi János magyar külügyminisz­tert, Hámori Józsefet, a nemze­ti kulturális örökség miniszte­rét, Eckstein-Kovács Pétert, a román kormány kisebbségügyi és Hajdú Gábort, a román kor­mány egészségügyi miniszte­rét. Jelen volt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség teljes vezérkara, az RMDSZ számos képviselője, szenátora, kormányzati tisztségviselője. Megjelentek a romániai magyar történelmi egyházak vezetői és a romániai magyar irodalom olyan jeles képviselői, mint Sütő András drá­maíró, Ká­­nyádi Sán­dor költő. Az ünnepi be­szédek sorát Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nyi­totta meg. A költőből lett politikus az egész meg­emlékezés alaphangját adta meg azzal a meg­fogalmazá­sával, hogy Petőfi a ma­gyar nem­zet márkaje­gye lett. Ez a védjegy egy­szerű, ért­hető és tö­kéletes, egy­úttal ez a magyar szimbólum a szabadságot üzeni minden nemzetnek - mondta. Hámori József a költő utolsó hónapjait, a fehéregyházi ütkö­zettel véget ért élet utolsó óráit idézte fel. Martonyi János azt emelte ki, hogy Petőfi a magyar­ság összetartozásának jelképe, s a nemzetek szabadságát hirde­tő öröksége a 21. századnak is szóló üzenet. A román kormány nevében Eckstein-Kovács Péter, Ion Ca­­ramitru román művelődési mi­niszter nevében Kelemen Hu­nor, a román kulturális minisz­térium államtitkára mondott köszöntőt. Az ünnepi szónokok közül Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének alelnöke, erdélyi társaságának vezetője, az erdélyi és a romá­niai magyarság helyzetéről szólva így fogalmazott: „a sza­badság dolgában nem sokat haladtunk előre”. A beszédek után megkoszorúzták a fehér­egyházi ütközet honvéd hősi halottainak emlékművét, majd Ficsór József kiskunfélegyházi polgármester átadta az új Pető­fi-szobrot, Máté István csong­rádi szobrászművész alkotását Gábor Dezsőnek, a fehéregy­házi Petőfi Sándor Művelődési Egylet elnökének. A szobor le­leplezése után nyitották meg a múzeum új kiállítását, mely Pe­tőfi 1948. március 15-ig kiter­jedő költészetét és a szabadság­­harcot mutatja be. (mti) A Segesvár melletti Fehéregyházán felavatták a költő Petőfi Sándor egész alakos szobrát Mégis legyenek új határok? A Nyugat kész helyrehozni a Jugoszlávia-politika kilencvenes években elkövetett legnagyobb hibáját, és tudomásul venni, hogy a volt Jugoszlávia és a Balkán egésze területén jelentkező problémák szorosan összefonódtak - írta a Neue Zürcher Zei­tung című svájci lap a szarajevói Balkán-konferenciáról. A szerző megállapította: je­lentős lépés, hogy a stabilitási paktum kilátásba helyezi az át­alakulás felé éppen csak meg­induló államoknak az európai perspektívát. Ez nemcsak azért fontos, mert a délkelet-európai országoknak jelzi, hogy Európa komolyan veszi őket, hanem azért is, mert Közép-Kelet- Európában kiderült: az integrá­ció kilátása a gazdasági és poli­tikai reformok, valamint a kétol­dalú problémák megoldásának legfőbb hajtóereje. Ám a Balkán gazdasági és politikai stabilizá­lása évtizedekig eltart. A pro­tektorátus státusa nem ösztönöz mélyreható s nyilván fájdalmas reformokra, és tudomásul kell venni: a balkáni fejekben nem mehet végbe rövid idő alatt az az átalakulás, amelyhez a nyugati demokráciáknak két évszázad kellett. Túl ezen Szerbia egye­lőre kívül maradt, de vajon egy elszigetelt Szerbia nem jelent-e állandó veszélyforrást? Valójá­ban felmerül a kérdés, hogy a meglévő határokhoz való gör­csös ragaszkodás mellett lehet-e tartós békét teremteni a Balká­non, s a cél nem éppen bizonyos határok eltolásával érhető-e el, különösen a volt Jugoszláviá­ban? (mti) Vagyonát is feláldozta Torgyán József földművelés­­ügyi és vidékfejlesztési minisz­ter vasárnap Olcsván leleplezte gróf Károlyi Sándor, a Rákó­­czi-szabadságharc tábornoká­nak mellszobrát. Avatóbeszédé­ben a miniszter a tábornokról szólva hangoztatta: gróf Károlyi Sándor a népét követte, amikor az élére állt a szabadságért har­coló csapatoknak. Kiemelte: a hadvezér egész vagyonát felál­dozta a nemzetért, s nem azok közé a vezetők közé tartozott, akiknek a nemzet kasszájára volt szükségük ahhoz, hogy az országért tegyenek. Torgyán Jó­zsef párhuzamot vont a Rákó­­czi-szabadságharc, illetve az 1848-as és az 1956-os szabad­ságharc között. (mti) 1999. augusztus 2., HÉTFŐ A szerb hadsereg a nép ellen A jugoszláv hadsereg szombaton megerősítette a Slobodan Mi­losevic elnök melletti elkötelezettségét. Nebojsa Pavkovic, a har­madik hadsereg parancsnoka ismét arra intette az ellenzéket, hogy „tartózkodjon a törvényes hatalom jogellenes megdönté­sére” irányuló felhívásoktól. Ez a magatartás ugyanis óha­tatlanul polgárháborúhoz vezet, amelyet azonban a jugoszláv hadsereg „bármi áron” meg fog akadályozni - fogadkozott a tá­bornok a tévében a belgrádi Be­ta hírügynökség szerint. A Po­litika című napilap szombati számában közzétett állásfogla­lásában a hadsereg heves kiro­hanást intézett a vezérkari fő­nöki posztról tavaly leváltott Atomcllo Perisic ellen, „szé­gyentelen, rosszindulatú egyén­nek” titulálva a tábornokot, aki „az agresszorok érdekét” szol­gálja - jelentette az AP.­­ Szerbia huszonnégy városa követelte szombaton Slobodan Milosevic jugoszláv elnök le­mondását. A Szabad Városok és Önkormányzatok Szövetsége nevű szervezetbe tömörült, el­lenzéki politikusok által irányí­tott szerbiai városoknak, vala­mint nyolc belgrádi kerületnek a képviselői egyhangúlag elfoga­dott felhívásban sürgették a ju­goszláv elnök távozását. (mti) Orosz vezető diplomata halála Vasárnap hajnalban meghalt Viktor Poszuvaljuk orosz kül­ügyminiszter-helyettes, aki a közel-keleti és észak-afrikai ügyekért felelt a kormányzat­ban. 59 éves volt. Az utóbbi években Poszuvaljuk az orosz elnök közel-keleti különmeg­­bízottjának szerepét is betöltöt­te. A visszatérő iraki válságok megoldása érdekében többször is Bagdadba utazott, ahol 1991— 1992-ben nagyköveti posztot töltött be. (mti) Offenzívát indítottak a tálibok Az Afganisztán túlnyomó részét hatalmukban tartó tálib erő az északi szövetség csapataival vívott súlyos harcok árán vasár­nap hajnalban elfoglalták az ország legjelentősebb légitámasz­pontját, Bagramot. Egy ellenzéki szóvivő ké­sőbb azt közölte, hogy pár óra múlva visszavetették őket. Tálib források szerint fegyvereseik­nek három órába tellett, hogy - helyenként kézitusába bocsát­kozva - utat vágjanak maguk­nak a légibázis peremétől a köz­pontig. A tálib erők szerdán in­dították meg a támadásukat egy­szerre három fronton, Kabultól északra és északkeletre, hogy megtörjék az északi liga ellen­állását. (mti) Szerencsés szerencsétlenség Helybéliek nézik egy német Tornado vadászgép roncsait, mi­után a gép lezuhant Steigen közelében július 30-án. A Tornado két német pilótája túlélte a szerencsétlenséget mti-fotó Napirenden a vasutassztrájk Értékelik a Legfelsőbb Bíróság döntése után kialakult helyzetet Összeül hétfőn a Vasúti Dol­gozók Szabad Szakszervezeté­nek (VDSZSZ) Országos Vá­lasztmánya, miután hét területi szervezete már korábban meg­tartotta választmányi üléseit - adott tájékoztatást Lukácsi Bá­lint, a szakszervezet sajtószóvi­vője. A szakszervezet legfel­sőbb döntéshozó testülete érté­kelni fogja a MÁV-nál a Legfel­sőbb Bíróság június 9-i döntése után kialakult helyzetet, s mér­legeli, hol van az a határ, ahon­nan már elkerülhetetlen az álta­lános vasutassztrájk meghirde­tése. Lukácsi Bálint emlékezte­tett arra: 1998 decemberében a VDSZSZ hasonlóan a Vasuta­sok Szakszervezetéhez (VSZ) és a Mozdonyvezetők Szakszer­vezetéhez (MoSZ), az 1999. év­re vonatkozó bérkövetelés átla­gos mértékét 21 százalékban ha­tározta meg. A VDSZSZ tagsá­gának nem kis megdöbbenésére a VSZ és a MOSZ vezetői 16 százalékos átlagos béremelésről írtak alá béralkut a MÁV veze­tésével, ebből is csak 14 száza­lék garantált. A VDSZSZ a bér­alkut a vasúttársaságot meg­osztó volta miatt sem fogadhat­ta el. Ez a szakszervezet szerint abban nyilvánult meg, hogy míg a vasutasság „elitnek ítélt” több­ezres csoportja 22 százalékos alapbéremelésben részesült, ad­dig több tízezres nagyságrendű munkavállalói csoport alig több mint 12 százalékos alapbéreme­lést kapott. A VDSZSZ emiatt 108 órás sztrájkot tartott az év elején, amit a munkaügyi bíró­ság szakított félbe január 8-i végzésével, amely elsőfokon jogszerűtlennek mondta ki a munkabeszüntetést. A Legfel­sőbb Bíróság azonban a másod­fokú bíróság döntését is felülbí­rálva a VDSZSZ sztrájkját visz­­szavonhatatlanul törvényesnek mondta ki. A szakszervezet tehát most az év elején meg­szakított bérharcát folytatja - fogalmazott a szóvivő. A felújí­tott bérharcot terheli az a tény, hogy a MÁV Rt. vezetése az elmúlt fél évben közel félszáz tisztségviselővel áll perben a korábban jogszerűtlennek mi­nősített sztrájk következménye­ként. (mti)

Next