Napló, 2000. október (Veszprém, 56. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-17 / 244. szám

2000. október 17., KEDD Lehet spórolni az energiával (Folytatás az 1. oldalról.) 1992-ben Veszprémben ké­szült egy felmérés, miszerint kétmilliárd forintba került vol­na akkor a 7885 távfűtött la­kás energiatakarékossági szem­pontból történő korszerűsítése. Ma már ugyanez 8-10 milliárd­­forint lenne - tudtuk meg Felber Károlytól, a Hőforg Kft. igazga­tójától. Hozzáfűzte, akkor sem volt és ma sincs ennyi pénz a korszerűsítésre. Apró lépések­ben, részben pályázati pénzek­ből azonban javítható a helyzet. Az ország a környezetvédelmi vállalásait csak úgy tudja teljesí­teni, ha 2010-ig évente 7-8 szá­zalékkal mérséklődik az ener­giafelhasználás. Ezzel a céllal indult az idén az az energiataka­rékossági program, amelynek a támogatási kerete éves szinten jelenleg egymilliárd forint. A program keretében október 1- jétől pályázni lehet a távhővel ellátott lakások fűtési és meleg­víz-ellátási berendezéseinek korszerűsítésére vissza nem té­rítendő támogatásra lakáson­ként 25 ezer forintig, a beruhá­zás értékének 30 százalékáig. Pályázhat a szolgáltató oldal és az önkormányzatok is a hőellátó berendezések korszerűsítésére sokkal nagyobb összegű hitelre - tudtuk meg a Gazdasági Mi­nisztérium illetékesétől. A megyeszékhelyen a távfű­tött lakásoknak az egyötödében nincs még mérőrendszer és költ­ségmegosztó. Ahol ezeket be­építették, ott már mérhető a faj­lagos hőfelhasználás. Felber Károly elmondta, az ideális fo­gyasztás 150 megajoule/lég­­köbméter/év. Ilyen a mértek kö­zül néhány belvárosi épület és a Damjanich utca 1-3. De van olyan is, ahol 300 megajoul fö­lött van a fogyasztás. A helyzet javítható, ezt mutatja az is, hogy azoknál az épületeknél, ahol már tettek fel termosztatikus ra­diátorszelepet, ez a fogyasztás 225 megajoule/légköbméterre süllyedt éves szinten. Nem divat már a libasült? Törvény szabályozza az állatok kíméletes tömését és tépését (v. i.) Jó évtizede több ter­melőszövetkezetben is fog­lalkoztak zabos libák nevelé­sével és tollat is nyertek az állatokról. Csöglén, Kertán, Nagyalá­­sonyban hajdan sikeres volt a li­batartás, a legtovább Csabren­­deken gondoztak viszonylag sok libát, de már ott is felszá­molták az állományt. Vörös Klárától, a megyei földművelésügyi hivatal állatte­nyésztési felügyelőjétől meg­tudtuk, hogy nem éri meg a liba­tartás, mert a tollat és a húst egy­aránt nagyon nyomott áron vá­sárolják fel a feldolgozók. A környékünkön nincs olyan üzem, amely libafeldolgozásra szakosodott volna, a magyarok már nem szeretik a libasültet. Az Alföldön felnevelt libák húsát főként Angliába szállítják, a li­bamáj a magyar emberek több­ségének megfizethetetlen. Az állatvédők rendszeresen felemelik a szavukat a libák tö­mése ellen. Az állatvédelemről szóló törvény is foglalkozik a kérdéssel. Eszerint hízott már előállítható a lúd és a kacsa élet­tani-étkezési szokásaira jellem­ző jó étvágyára és falánkságára alapozott kíméletes töméses hizlalással. Ehhez azonban megfelelő szaktudás, állatisme­ret és állatszeretet szükséges. Tömésre csak egészséges, jól fejlett, ép testű állatokat szabad befogni. A tömést olyan eszköz­zel kell végezni, amely kíméle­tes és nem okoz sérülést. A törvényben szabályozták a tolltépést is. Ehhez a háziludak vedlését kell figyelembe venni. Csak teljesen érett tollat szabad tépni meleg, száraz időben, hogy az állat nehogy megfáz­zon. A kemény gerincű tollat ti­los tépni. A folyamat során ügyelni kell arra, hogy fájda­lom- és stresszmentes legyen, és vitaminokat, takarmányki­egészítőket kell adni az állatok­nak, hogy a tépéssel járó izgal­makat könnyebben elviseljék. A hagyományok szerint ilyenkor kezdték meg a Márton­­napra szánt libák tömését, hogy jól kigömbölyödjenek. Nálunk elsősorban a borászok őrzik a hagyományt, hogy november 11-én libasültet esznek és meg­kóstolják az új borokat. Pécsely határában legelésznek Janó Endréné libái, amelyek kö­zül egy Márton-napkor kerül asztalra Fotó: Á. G. Csalás miatt emeltek vádat (Folytatás az 1. oldalról.) A vádirat szerint az 50 éves dr. T. László 1996 elejé­től 1998 végéig veszprémi otthonából Csopakra rend­szeresen járt le a szolgálati kocsival. Két másik gépko­csit is igénybe vett, amikor szakmunkásokat vitetett le a nagymarosi hétvégi házához dolgozni. Az ajándékba ka­pott mobiltelefont kizárólag ő használta, de még külföl­dön is. Egy év alatt 389 ezer forintos számlát csinált. Az egyik veszprémi va­gyonvédelmi cég vezetője jó néhány ezer forintot adott nemegyszer a parancsnok­nak, hogy a summát ossza szét a lövészetek vezetői kö­zött. Erre nem minden eset­ben került sor, a pénz egy ré­szét T. László megtartotta. Az ügyészség terhére rótta a Class Info Bt.-vel kötött szer­ződését, amellyel az iskolá­nak 2,5 milliós kárt okozott. A tárgyaláson a volt pa­rancsnok minden vádpontot tagadott. A per tanúk meg­hallgatásával folytatódik. KRÓNIKA NAPLÓ 3 Környezetszennyezést okoz a lehullott falevelek égetése A szakemberek inkább komposztálást ajánlanak helyette Napló-összeállítás Az őszhöz és a tavaszhoz sokak képzeletében hozzá­tartozik a kiskertek végében égetett avar kesernyés illata, így volt gyermekkorunkban és sok helyütt így van ma is, an­nak ellenére, hogy a közegész­ségügyi hatóság véleménye sze­rint a kerti hulladék égetése egyértelműen környezetszeny­­nyezést okoz. Dr. Bujdosó László megyei tiszti főorvostól megtudtuk, hogy a szolgálat állásfoglalásá­ról valamennyi önkormányzat írásban értesült, a képviselő-tes­tületek ennek ismeretében al­kották meg helyi környezetvé­delmi rendeleteiket. Az avar, a fű, a levágott gaty­­lyak égetéssel történő megsem­misítése közegészségügyi szempontból az év minden sza­kában elfogadhatatlan, ezek a hulladékok a fejlett világ or­szágaiban szinte kivétel nélkül a komposztládákba vagy kom­posztálógödrökbe kerülnek - mondta a szakember. Azt, amit ilyen módon nem lehet haszno­sítani (állítólag például a diófa levelét), lerakókban ártalmatla­nítják. Mindez abból a felisme­résből fakad, hogy a kerti hul­ladékok elégtelen égése során füst, korom és daganatkeltő égéstermékek kerülnek a leve­gőbe, amelyek különösen a lég­úti és a szív-érrendszeri betegek számára okoznak fokozott ter­helést. Bár felsőbb szintű, megenge­dő jogszabályról a tisztiorvosi hivatalnak nincs tudomása, a helyi önkormányzatok többsége nem tiltja kategorikusan az ége­tést. Balatonfüreden például május 1-jétől szeptember 1-jéig szól csak a tilalom, és ezen a sza­bályozáson legutóbbi ülésén sem módosított a testület. Veszprémben az önkor­mányzat rendelete szerint ok­tóber 15. és április 15. között lehet a lehullott faleveleket, fer­tőzött ágakat elégetni, de aján­latos figyelni a széljárásra,­­erősségre. Schmidt Ferenctől, a polgár­­mesteri hivatal környezetvédel­mi tanácsosától megtudtuk, hogy jövőre komposztálási ak­ciót terveznek a nagy mennyisé­gű avar elhelyezésére. A városi szeméttelepen egyébként egy köbméterig ingyen helyezhető el a háztartási szemét. Ősszel sok gondot és munkát okoz a lehullott lomb eltakarítása Fotó: Áfrány Korszerűsítik a sínpályát a bakonyi vasút egy részén Korszerűbb sínpályát helyeznek el a Veszprém és Eplény közötti vasúti vonalon - tudtuk meg Polgár Antaltól, a pápai pályagazdálkodási főnökség vezetőjétől. A főnökség felügyeletéhez tar­tozó mintegy két kilométeres szakaszon a bauxitszállítás, valamint az elavult pályaszakasz indo­kolta a felújítást. A pápaiak saját szakembereikkel saját forrásból végzik a munkát, amellyel a tervek szerint november közepére végeznek. Az utasokat napközben Zirc és Veszprém között vonatpótló autóbuszokkal szállítják Fotó: Gáspár Gábor(88) 44-40-44 pénzváltó Veszprém, Szabadság tér 12. (Szürkebarát borozó mellett) Telefonszám: (88) 329­ 000. Pénznem 1 egységre Vétel Eladás RTS 18,85 19,15 CHF 171,50 175,50 DEM 133,00 134,60 ESP 1,5500 1,6050 GRD 0,7530 0,8000 ITL 0,1337 0,1365 SEK 30,2604 31,3038 USD 304,00 310,00 Érvényes: 2000. október 17. Napközbeni árfolyamkorrekció lehetséges! Nyitva mindennap: 8-21 óráig. Internet: www.goldinfo.hu ­kinizsi takarék

Next