Napló, 2001. február (Veszprém, 57. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-09 / 34. szám
2001. február 9., PÉNTEK Sok és kevés a tíz év ■ Bartók Péter Tanulságos élmény elővenni a tíz évvel ezelőtti újságokat, megnézni a közelmúlt történéseiről szóló egykori híradásokat. Szinte hihetetlen, mennyire átalakult a világ körülöttünk egy évtized alatt. Nemhiába emlegetik gyakran, hogy az elmúlt tíz évben több minden történt Magyarországon, mint az azt megelőző három évtizedben. Mintha most lett volna 1991, amikor háborogtunk az éppen elszabaduló infláción, az olajválság miatt begyűrűző áremeléseken, az alig félszáz forintra emelt benzinárakon. Túl voltunk már az első rácsodálkozáson, ami a használt nyugati autókat, a márkás műszaki cikkeket, a gazdagabb árukínálatot felvonultató bevásárlóközpontokat illeti. A fizetésünk, jövedelmünk viszont - legalábbis nagy többségünknek - csak nem akart lépést tartani az amúgy óriási tempóban zajló átalakulással. Hiába volt évről évre minden ígérgetés, a választási kampányokban gyakran hangoztatott megannyi szólam, az egymást váltó kormányok- kinevezésk után - erről az egyről rendre szemérmesen hallgattak. Vagy ha történt is jelentősnek mondható lépés ez ügyben, mint most legutóbb a minimálbér központi emelése, akkor pontosan kiszámítható volt, hogy a magasabb adósávba kerülésse, a pluszjövedelem jelentős része visszakerült az államkasszába. (Hogy ne beszéljünk a levegőbe: a korábbi, mondjuk bruttó 33 ezer forintos fizetésből kézhez kaptunk 26 ezret, a 40 ezerből most 29 900 forintot.) így aztán nem lehet csodálkozni azon, hogy újra és újra fellángolnak a viták egy-egy munkavállalói réteg béremelési törekvései körül. Munkásgyűlések, sztrájkok, demonstrációk követik egymást, míg mások csendesen tűrik megalázó fizetésüket. Vagy éppen az elbocsátástól rettegve szóvá sem merik tenni a munkaadók újabb és újabb trükkjeit, amivel - persze törvényesen - kijátsszák a munkavállalók érdekében hozott intézkedéseket. Nem is szólva az egyre népesebb nyugdíjas rétegről. Nekik bizony egy élet munkája után sem jut most annyi, hogy nyugodt szívvel éljék világukat, sőt a tartalékaikból még támogatni is tudják családtagjaikat. Ők azok, akik leginkább megszenvedték a rendszerváltást, hiszen esélyük sem lehet a példaként emlegetett nyugati színvonal elérésére, az ott nyugdíjba vonultak életkörülményeinek megközelítésére. Hát itt tartunk most. Nem azt mondom, hogy nem léptünk előbbre, sőt... Annak idején, amikor a japán csodát emlegették, bizony, azt is hozzátették mindig, hogy az ottani gazdaság átalakításához csaknem két évtized kellett, nem beszélve az életszínvonal érzékelhető változásáról. De megcsinálták, és ez a lényeg. Talán mi is bízhatunk benne, hogy nekünk hamarosan szintén sikerül. Iskolai megkülönböztetés Bogács (mti) Lezárult az ombudsmani vizsgálat a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei bogácsi általános iskola ügyében. A kisebbségi jogok biztosa szerint az iskola a roma gyerekek esetében több ponton is megsértette az egyenlő bánásmód elvét. Az ügyben az oktatási miniszter vizsgálatot rendelt el. A magyar és a roma gyerekek külön osztályokban tanulnak, külön étkeznek, külön illemhelyet használnak, s a szünetben az udvaron is elkülönítve játszanak. A képen: külön étkeznek a roma származású tanulók mti-fotó: Tóth Gyula ■ Hajdú Péter Miközben a felszínen minden nyugodtnak tűnik, kölcsönös félelem bujkál a csatlakozás előtt előtt álló s a közösség befogadó országainak lakosaiban is. Nálunk attól félnek, hogy a határok megszűnésétől a tőkeerős EU-vállalkozások, magánszemélyek mindent felvásárolnak, elsősorban a földet féltjük. Pedig az unió szabadságjogainak része a tőke, az áruk és szolgáltatások szabad áramlása. Aggódnak a déliek A közösség polgárai két dologtól tartanak. A szabad letelepedési és munkavállalási jogtól, attól, hogy az új tagországok olcsó munkaereje megindul, s kiszorítja őket. Vagy saját hazájuk befektetői indulnak meg keletre, ahol zöldmezős beruházások között válogathatnak, s rájuk nézve ennek is ugyanaz az eredménye, mint az előbbinek. De van egy harmadik félelemvonal, ami a támogatások mentén húzódik, a déli tagországok - a jelenlegi támogatási rendszer fő kedvezményezettjei - aggódása. Ők attól tartanak, hogy a lengyel, cseh, magyar csatlakozással az újoncok a főleg befizető északi országok politikáját támogatják, s az alapok egy része áttevődik a hústermékekre. Ha 2006 előtt, 2004 körül a jelenlegi agrárpolitika keretei között kerülnek be az újak, akkor nem lesz elég pénzünk - említette egy parlamenti szakértő. Kisebb felvásárlási ár A tavaly életbe lépett, 6 évre szóló Agenda 2000 költségvetési, bővítési programcsomag további felvásárlásiár-csökkentéseket céloz. 2000 és 2002 között 20 százalékkal a marhahús, 15 százalékkal a gabonafélék intervenciós árát csökkentik, de ugyanennyivel emelik a kompenzációs költségeket. A tejtermékek esetében 2006-ig marad fenn a kvótarendszer, s 2005-től csökkentik az intervenciós árakat, e szektorban is bevezetik a közvetlen kifizetéseket. A programcsomag reformtervezetének fontos összetevője a vidékfejlesztés erősítése, a biotermékek, valamint a nem élelmiszer-előállítási célból folytatott mezőgazdasági programok. Nem jó egyedül Eközben továbbra is a mezőgazdaság lesz az unió legellentmondásosabb területe. A Világkereskedelmi Szervezet, s azon belül az USA folytonos követelése az uniós támogatások csökkentésére nem teljesül megfelelő mértékben. Másrészt nem tudják, milyen alapokból juttatnak majd a csatlakozó államok termelőinek? S ha igen, menynyit? Az Agenda 2000 mezőgazdasági fejezete nem is tervezi az új tagállamok termelői számára a kompenzációs kifizetések kiterjesztését. Két év múlva - talán ezért is - felülvizsgálják a költségvetési csomagot. Ma már senki sem lelkesedik annyira a tagságért, mint évekkel ezelőtt, de a csatlakozók még így is jobban járnak, mintha kívül maradnának. Az Európai Unió önkéntes szövetség, állandó tárgyalásokban élünk egymás mellett, s ezek teszik lehetővé a fejlődést. Másrészt ma már nem létezik más kör, amihez csatlakozni lehetne, így a belépés mellett az egyetlen alternatíva az egyedül maradni - említette Thomas Glaser, a bővítési főigazgatóság egyik vezető szakembere a belépés előtt állók esetleges kételyeire. (Vége.) Bujkál a kölcsönös félelem Ismerkedés az unió agrárstratégiájával és intézményeivel (3.) FÓKUSZ Társaság a város hasznára A Veszprém Városfejlesztési és Befektetési Rt. hozza a pénzt ■ Horváth Éva Komoly szakmai viták zajlottak Veszprémben, míg öt évvel ezelőtt meg nem alakult a Vagyonhasznosítási és Befektetési Részvénytársaság, amely mára a Veszprém Városfejlesztési és Befektetési Rt. nevet viseli. Három alapítója 500 millió forintos tőkével indította útjára, saját vagyonának értéke most meghaladja az 1,5 milliárd forintot. Maróti Rezső, aki a rendszerváltásig tíz éven át vezette a várost, egy éve a társaság igazgatóságának elnöke. A fél évtizeddel ezelőtti viták középpontjában az állt: szükség van-e az önkormányzati vagyon kezeléséhez egy független társaságra, vagy el tudja látni ezt a feladatot a polgármesteri hivatal is? Legfőképpen pedig: hoz-e hasznot a városnak az új cég? Tekintve, hogy a rendszerváltást követően az önkormányzatok vagyonhoz juttatása során a város jelentős mennyiségű részvényhez jutott, s a tulajdonában lévő ingatlanok piaci alapú hasznosítása sem könnyű feladat, sikerült megnyerni a képviselők többségét. A társaság koncepcióját az önkormányzat gazdasági bizottságának akkori elnöke, dr. Magyarády Péter dolgozta ki. Az eredeti elképzelés, ami elsősorban a portfoliókezelést tartotta fontosnak, mára módosult, s megváltozott nevéhez illően a társaság nagyobb részt akar vállalni a városfejlesztésből. Maróti Rezső ennek bizonyítására számadatokat sorol: csak az elmúlt évben 44 százalékkal nőtt a társaság saját vagyona. Öt év alatt 404 millió forint adózott nyereséget értek el, az osztalék 102 millió forintot tett ki. A tulajdonosoknak - mára ketten maradtak - 330 millió forintot juttattak. A veszprémi önkormányzat 169 millió forint bevételt könyvelhetett el a városfejlesztési rt. révén, ehhez jön még 124 millió a társaságnak eladott ingatlanokért. Maróti Rezső hangsúlyozza: a realizált nyereség 82 százaléka a tulajdonosokhoz került. A társaság új üzleti céljainak megfelelően megváltozott a különböző tevékenységekből származó bevétel aránya is. Míg korábban a pénzügyi műveletekből származott az eredmény 57 százaléka, tavaly ez csak hat százalékot tett ki. Üzleti körökben még ma is vitatják az egyik legutóbbi ingatlanvásárlás jogosságát. Magyarán: vajon jó üzlet volt-e az Óváros téri volt kollégium épületét a tavaly épült üzletközpontban lévő mélygarázsra cserélni, plusz még pénzt is adni érte? A döntést az igazgatóság hozta meg, de az elnök is egyetértett vele. Az Óváros téri épületet korábban vásárolta meg a részvénytársaság, majd bérbe adta egy banknak, amely az üzletház elkészültével kiköltözött a volt kollégiumból. Az épület másfél évig volt a Veszprém Rt. tulajdonában, s 15 millió forinttal többért adták el. Próbálják megakadályozni, hogy a társaság terveinek ismerete egyéni hasznot hozzon, mint vették. Maróti Rezső cáfolja, hogy a mélygarázsnak csak fele az övék, a 125 állásból mindössze hatnak más a tulajdonosa. Hozzáteszi: ma Magyarországon kétmillió forintnál kevesebbért nem épül egy parkolóállás mélygarázsban. Az rt. az ingatlancsere mellett fizetett pénzzel együtt is 1,3 millió forintért jutott egy parkolóhelyhez. Számításaik szerint körülbelül 40 százalékkal olcsóbban vették meg, mint amennyibe a beruházónak került. Azt elismeri, hogy még meg kell tanulniuk gazdaságosan üzemeltetni a parkolóházat, de a belváros zsúfoltságát és az Óváros tér várható átépítését figyelembe véve bízik abban, hogy öt év alatt megtérül ez a befektetés. A Veszprém Városfejlesztési és Befektetési Rt. az utóbbi években komoly beruházóként is megjelent a piacon. Az első jelentés ezek közül a vásárcsarnok 400 millió forintos felújítása volt, ami a városi közművek egy részének rekonstrukcióját is tartalmazta azon a környéken. A Takács-kert mintegy 300 millió forintot igényelt a társaságtól, a Kemecse utca, ahol újabb lakásokat építenek, 28 millió forintjába került a cégnek. A parkolóautomaták beszerzése 72 millió forintba került, s a társaság vásárolta a karácsonyi vásár esztétikus faházait is. A veszprémieket természetesen az is érdekli: részt vesznek-e a Gazdasági Minisztérium által meghirdetett bérlakás-építési programban? Ennek buktatója egy vállalkozás számára az lehet, ha az általa fölépített és az önkormányzat által megvásárolt lakásokkal végül nem nyer a pályázaton a város. A részvénytársaság mindezek ellenére vizsgálja a lehetőségeket, hiszen van önkormányzati tulajdonú terület, ami lakásokkal beépíthető, de akadnak felújítandó, átalakítandó épületek is. Tavaly megváltozott a társaság igazgatóságának és felügyelőbizottságának összetétele. Ez politikai konszenzus eredménye, az elnök nem kívánja kommentálni. Azt mégis elmondja: az összeférhetetlenségi törvény 2004-ben már érvényes lesz. Készült-e etikai kódex a társaságnál? Miként akadályozzák meg, hogy az rt. vezetésében lévők, alkalmazásában állók ne használják ki a rendelkezésükre álló információkat saját céljaikra? Etikai kódex nem készült - válaszolta Maróti Rezső, hozzátéve, mióta ő az elnök, ilyen ügyek nem vetődtek fel. Az ismereteket nem lehet korlátozni, de próbálják megakadályozni, hogy a társaság terveinek ismerete egyéni hasznot hozzon. A Veszprém Városfejlesztési és Befektetési Rt. első komoly beruházása a vásárcsarnok 400 millió forintos felújítása volt Gáspár Gábor felvétele NAPLÓ 5 RÖVIDEN Horgászmérleg Napló-információ (t. t.)A fogási naplók alapján a Horgász Egyesületek Veszprém Megyei Szövetségénél elkészítették a tavalyi statisztikát. A szövetséghez tartozó Veszprém megyei pecások 168 111 kilogramm halat fogtak 2000-ben. Az egyesületek saját vizein 81 454, míg a Balatonon 79 544 kilogramm hal került a szákokba. Legtöbbet pontyból fogták, több mint 75 ezer kilót, keszegfélékből pedig majd 70 ezer kilót vettek ki a különféle vizből. Balatoni süllőből 5871 összesen pedig 7452 kilogramm akadt horogra. Tavaly 8509 felnőtt és 451 ifjúsági horgász váltott engedélyt a megyei szövetséghez tartozó egyesületeknél. Közülük mindössze 7381-en adták le a fogási eredménynaplójukat, függetlenül attól, hogy ezt január 5-ig meg kellett volna tenni. A statisztika tehát hiányos. A leadott naplók alapján az átlagfogás 22,8 kilogramm volt fejenként. Tüzelt a bútorokkal Balatonfüred (m.) Egy büntetett előéletű hajléktalant tartóztatott le a bíróság, mert az 54 éves férfi sorra törte fel a nyaralókat, ahol meghúzta magát. Éppen az egyik hétvégi ház betörése közben kapták el a rendőrök H. Lajost, aki elismerte, hogy Tihanyban három, Siófokon négy nyaralót „nyomott fel” az elmúlt hetekben. Élelmiszereket, márkás italokat fogyasztott, a kisebb tárgyakat pedig eladta. Volt, ahol éjszakánként az ajtókat, bútorokat használta tüzelőnek... A többszörösen büntetett előéletű férfi eddig tizennyolcszor került összeütközésbe a törvénnyel, legutóbb január elején szabadult a börtönből. Elhunyt Mág Bertalan Budapest (mti) Életének 90. évében elhunyt Mág Bertalan, a magyar bűnüldözés kiemelkedő alakja, ismert krimiíró. Mág Bertalan 1945- től a Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozója volt, a rablási alosztály vezetőjeként vonult 1966-ban nyugállományba. Több mint harminc megjelent könyvében megtörtént bűnügyeket dolgozott fel, amelyeknek valóságos megoldása is az ő nevéhez kapcsolódott. Több könyvét a szomszédos országokban is kiadták, két kötetéből tévéfilmet készítettek.