Napló, 2001. október (Veszprém, 57. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-13 / 240. szám
2001. október 13., SZOMBAT - NAPLÓ !A HÉTVÉGE MAGYARKÉNT MULATJA AZ IDŐT Bottrop főpolgármestere szívesen pihen Lókúton vásárolt házában. (8. oldal) A MŰVÉSZET IS ÖSSZEKÖT Kádár Tibor festőművész egyik freskója Gladsaxe főutcáját díszíti. (9. oldal) A MÉDIÁN TÚL IS VAN ÉLET Szigligeti beszélgetés Csiszár Jenővel. (7. oldal) A TEST ÉS A LÉLEK NYELVE: A JÓGA Ha energiára, lelki békére vagy jobb testtartásra vágysz, jógázz! (10. oldal) Nem divat a házasság ■ Dallos Zsuzsa Világtendencia, hogy csökken a házasságkötések száma, ez alól hazánk sem kivétel. Elkészült megyénkben is az első félévi összesítés, amelyből kiderül, hogy nemcsak a városokban csökkent a házasodási kedv, hanem a hagyományosabb életmódot őrző falvakban is. Az év első felében Balatonfüreden például a tavalyi esküvők negyedét tartották meg, Zircen alig a felét, csakúgy, mint Várpalotán. A legtöbb esküvőt Balatonfűzfőn tartották, majdnem háromszorosára nőtt a többi településhez képest. - Ezen nem lehet csodálkozni - szögezi le Erdélyi Júlia kultúrantropológus, aki többek között a házasságkötések történetét, módját kutatja. - A külföldi szakirodalom szerint a személyiségek kevésbé érettek, a fiatalok jóval később szakadnak el a szülői háztól. Gyakran még harmincéves korukban sem rendelkeznek saját egzisztenciával. A harmadik ikszen túl a munkahelyükön valamilyen vezető pozíciót elértek, alkalmazkodóképességük csökkent, ha addig nem találtak párt maguknak, erre kevesebb esélyük marad. A lányok nagyobb része tanul főiskolákon, egyetemeken, a felsőfokú végzettség bizonyos igényszintet jelent gondolkodásukban, diplomás férjet szeretnének maguknak. A férfiak még mindig „lefelé” házasodnak, például az orvosok hetvenkét százaléka hazánkban középiskolai végzettségű feleséget választ. A suba subához elv mennyire él még? — A rendszerváltás óta egyre erőteljesebben kimutatható a tendencia, hogy a gazdag szülők gyermekei egymás közt házasodnak. A házasságok huszonkét százalékában kötnek hivatalos házassági szerződést, amelyben a felek megállapodnak a vagyonmegosztás módjáról. A fiatalok a jogi procedúrát azért sem vállalják szívesen, mert az elköltözés, a válás is sok vesződséggel jár. Felméréseink kimutatták, hogy a felek majdnem nyolcvan százaléka azzal vág bele a házasságba, hogy ha nem sikerül, legfeljebb elválnak. Ez a mentalitás pedig előrevetíti a konfliktusok halmazát, amelyekkel nem az a baj, hogy vannak, hanem hogy nem oldják meg azokat. A fiatalok nem látnak maguk előtt vonzó példákat, az iskolában sem tanítják meg nekik, miképp kezeljék a problémákat, így az első adandó vita során egymás fejéhez vágják. „Akkor inkább elválok!” - Fontos, hogy megálljon a házasságkötések számának csökkenése? - A gyermekek felnevelése szempontjából feltétlenül. Tudom, sokan élnek boldog és kiegyensúlyozott élettársi kapcsolatban, nevelnek együtt nagy szeretetben gyerekeket. Magam sem hiszem, hogy adminisztratív úton, határozatokkal lehet ezen változtatni. Jól látható, hogy a Fidesz-kormány egyetlen intézkedése sem ért célba, az utóbbi három évben tovább csökkent a frigykötések száma, de az kétségtelen, hogy a nők biztonságérzetét nagyban fokozza a „papír”. Sok férfi berzenkedik ez ellen, de be kellene látniuk, életük párja ez után áhítozik. Magyarországon a társadalom nagy részének szemében még mindig értékesebb az elvált asszony, mint a hajadon. Nem véletlen, hogy a nőkre használják a vénlány kifejezést, ha bizonyos idő után nem mentek férjhez, a vénlegény csak a tájnyelvekben ismeretes. - Gondolkodási rendszerünk és nyelvünk fantasztikus módon őrzi a feudalizmust: ma sem azt mondjuk, hogy két ember házasságot kötött, hanem hogy a férfi elvette a nőt... - És még sorolhatnánk tovább. Néhány középkori elem felfrissítésén viszont érdemes lenne elgondolkodni: annak idején ideálisnak tartották, ha a férfi nyolc-tíz évvel idősebb feleségénél. Ma sem ártana ezen elgondolkodni, hiszen két azonos korú ember egyszerre koncentrál a karrierépítésre, az egzisztenciateremtésre, tehát nem marad idejük egymásra. A másik változtatást Franciaországban már megkezdték: a pszichológusok szerint nem ideális azonos korú, de különböző nemű fiatalok egy osztályba tömörítése. Két évszázadon át külön intézményben képezték őket, hisz eltérő a személyiségük érési folyamata. A nemek közti kapcsolatok torzulását többen ezzel magyarázzák. Nálunk az egyházi iskolák próbálják ki ezt a formát - szögezi le Erdélyi Júlia, aki végül hozzáteszi, maga is kíváncsi az eredményre, viszont abban teljesen biztos, hogy az önismeret fejlesztése nagyban hozzájárulhatna a sikeres házasságokhoz. Egy régi mondás szerint minden lány az esküvőjén a legszebb i | 114 A lányok többsége a szíve mélyén nagyon szeretne férjhez menni, de nem meri mondani a srácoknak . / Felkészülésből jeles • Dallos Zsuzsa Csordultig telik a füredi móló a nap aranyával. Idős párok sütkéreznek a napon, a sétányon egyetlen szerelmes pár andalog, lépteik üteme egyszerre dobban a szürke köveken. Arról vitatkoznak, elfogadják-e az étterem ajánlatát az esküvői menüsor módosításában, vagy ragaszkodjanak saját elképzelésükhöz. Gratulálok ízlésükhöz, választásuk szerintem is illőbb az alkalomhoz, s külön gratulálok elhatározásukhoz. Elmondom, hogy az idén Füreden az első fél évben csak negyvenhét házasságkötést jegyeztek be, ez pont a negyede a tavalyiaknak, milyen jó, hogy ők legalább megmentik Füred becsületét. - Azt mondja a nóta: szüret után lesz az esküvőnk. Talán épp most indul meg a házasodási láz városunkban - próbálja tréfával elütni a menyasszony az elgondolkodtató számokat. A vőlegény hozzáteszi: - Nem hiszem, hogy ezen múlna a város becsülete. Egyszerűen arról van szó, hogy az emberek nem szeretnek felelősséget vállalni. Azt látják, hogy a világ teljesen bizonytalan, aki becsületesen gondolkodik, még az sem tud úgy élni, rákényszerül a manipulációkra. Magának sem tud választ adni egy sor kérdésre, hogyan merjen akkor egy másik emberért felelősséget vállalni? - sorolja Tibor a kérdéseket. - Mi épp azért kelünk egybe, mert a világ bizonytalan, legalább mi jelentsünk biztos támaszt egymásnak - fogja meg jövendőbelije kezét Tünde. A barna, csillogó szemű óvónő négy éve végzett Sopronban, a férje építési vállalkozónál művezető. Brigádokkal járják az országot, gyakran egy-két hétig sem látják egymást. - Állítólag ez a jó házasság titka - közli Tibor, de azért hozzáteszi, hogy október 27-étől ennek vége. Otthagyja a céget, Veszprémben vállal munkát. Mert fontos az esküvő is, de a hangsúly a házasságon van. Igyekszünk egyeztetni a legapróbb részleteket is, hogy a másikat ne érje meglepetés. Három éve járunk együtt, időnk is volt megszokni a másik mentalitását. Egyikünk előtt sincs jó példa, az én szüleim tizenhat éve elváltak, azóta csak a gyűlölködés folyik. Apám szabályosan kiröhögött, hogy én is úgy járok majd, mint ő: robotolok, aztán egy szép napon a küszöb előtt találom a holmimat. Anyám meg egyre azt hajtogatja, minek még megnősülni, nemhogy kihasználnám a fiatalságom, ráérek harmincöt éves koromban igába hajtani a fejem. Meg hogy csinálhatnék jobb partit is. - Az én édesanyám hároméves koromban meghalt, apám azóta nem talált magához illő társat, eddig három nevelőanyám lakott velünk, két féltestvérem van. Apám a maga módján drukkol nekünk, de látom szemében a kételkedést. Az ismerőseink pedig már alig várják az esküvőt. Barátnőim együtt laknak fiaikkal, jól megvannak egymással, de házasságról még ott sem esett szó, ahol már négy éve vannak együtt. A lányok többsége a szíve mélyén nagyon szeretne férjhez menni, de nem meri mondani a srácoknak, csak utalgatnak rá, mert félnek, hogy végképp elrisztják őket. A pasik pedig kihasználják a helyzetet, szinte versenyeztetik a lányokat. Azt tapasztalom, hogy sokszor megalázkodnak, feladják egyéniségüket és álmaikat, így aztán tényleg elveszítik őket. Én hiszek abban, ha az ember nagyon akarja, akkor igenis lehet boldog és tartós a házassága. Tudom, hogy ezért sokat kell tenni. Remélem, tíz év múlva is ugyanilyen lélekkel mondhatom ezt, és nem egy megkeseredett nő leszek.