Napló, 2002. január (Veszprém, 58. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-24 / 20. szám
2002. január 24., CSÜTÖRTÖK KULTÚRA Elismerés Tarr Béla rendezőnek New York (mti) - Werckmeister harmóniák című filmjével az elmúlt év legjobb rendezői közé került Tarr Béla New Yorkban, a Village Voice című hetilap filmkritikusai a harmadik helyre sorolták a magyar filmest. Tarr Béla megelőzte többek között híres pályatársait: Robert Altmant, Steven Spielberget, Francis Ford Coppolát és Michael Hanecket. A ranglista felállításához mintegy hatvan neves kritikus adta le szavazatát a világ elmúlt évi filmtermését értékelve. Az első helyet az amerikai David Lynch szerezte meg Mulholland Drive című filmjével, míg a második a kínai Wong Kar-wai lett az In the Mood of Love (Szerelmes hangulatban) című mozgóképpel. Tarr Béla műve - az elmúlt évi Magyar Filmszemle fődíjas alkotása - az utóbbi éveket tekintve az egyetlen olyan magyar film volt, amely kereskedelmi forgalmazásba került Amerikában. A Werckmeister harmóniákat tavaly októberben a rendező korábbi alkotásaival együttóriási sikerrel mutatták be a tengerentúlon, többek között New Yorkban, a Modern Művészetek Múzeumában. Tarr Béla filmrendező retrospektívjeit emellett vetítették San Franciscóban, Chicagóban, Seattle-ben, Portlandben és Los Angelesben. A közlemény kitér arra is, hogy Tarr Béla két legutóbbi munkája, a Sátántangó és a Werckmeister harmóniák világszerte sikert aratott az artmozikban és a fesztiválokon. Az utóbbi filmet tavaly mintegy huszonöt nemzetközi fesztiválon vetítették. Muzsikuspalánták tündöklése A Hotel Árkád színháztermében a város ifjúsági együttesei adtak koncertet Balatonfüred (vs.) - Az elmúlt hétvégén zenei esemény forrósította fel a hangulatot a Hotel Árkád színháztermében: a város ifjúsági együttesei adtak vastapsos, ráadásos koncertet. Ezek az év eleji (egyben tanítási év derekára eső) koncertek kiválóan alkalmasak az idegennek arra, hogy azonos időben lemérhesse, merre is tartanak éppen azok a tanáregyéniségek, akik az önmagát mindinkább zenei központtá kinövő város kultúrájának muzsikajövőjét szabják és folyamatosan alapozzák. Hogy a dolgok közepébe vágjunk: Ferenczy Zita tanárnő, karnagy az elmúlt évek legegységesebb, legpontosabban muzsikáló vonós kamarazenekarával lepte meg a publikumot. A tanárnő alkalmat ennek bizonyítására ezúttal is Antonio Vivaldiban talált, akinek csillogó könnyedségűnek tűnő művei, mint a most megszólaltatott C- dúr Concertino, vagy a Taupeáltal ifjúsági zenekar számára leegyszerűsített A négy évszakátirat a valóságban roppant fegyelmet és alázatot követelő muzsikák. Az egyformán mozduló vonók, a hallatlan precizitás mindvégig mosolyt, örömet szerzett a közönségnek. A Zsár Éva vezette Mediterrán Singers, a tizenkét ifjú hölgyből álló kamarakórus az újdonság varázsával hatott. Zsár tanárnő szerintem mindig is fontosnak tartott két dolgot: a hang minőségét és azt, hogy növendékei élvezzék is azt, amit tanulnak. Mindkét alapvetése kézzelfoghatóan benne volt a nyújtott produkcióban. Egytől egyig a hangképzés adott fokán álló énekest hallhattunk dirigáló kezeire megszólalni, s a lányok a műsor előrehaladtával egyre jobban élvezték, amit előadtak. Ha ők együtt maradnának, következhetne a kamarakórussá válás újabb lépcsőfoka: a szép hangokból egységesen muzsikáló, szólamarányos énekegyüttes jöhetne létre ebből a szép és lelkes hölgykoszorúból, Balatonfüred nem kis büszkeségeként. Florváth Zoltán bármit is csinál, abból mindig és mindig jó fúvószenekar lesz. A tanár-karnagy úrnak az a legfőbb trükkje, hogy együtteseinek - a mostaninak is - mindenekelőtt lelket ad. Ha az megvan, jöhet a szakma. (Ha lélek nem lenne, hiába minden szakmaiság, az életben nem válna a hangszeresek akármekkora csoportosulásából sem zenekar.) Nem lehet nem észrevenni azt az aprócska tenorkürtöst, aki bár alig látszik ki a hangszere mögül, de már oly hatalmas öntudattal ül le két, nála másfél fejjel magasabb társa közé és oly odaadással muzsikál, ahogy azt csak Horváth tanár bácsinál lehet. Az Ifjúsági Fúvószenekar lelke, tartása és lendülete töretlen. A hangjai most egy kicsit esetlegesebbek voltak a szokottnál, mert a különböző minőségű gyártmányú hangszerek egymástól eltérően reagáltak a kivételesen túlfűtött terem hőmérsékletére. Az együttes tempóinak stabilitásával viszont semmi gond nem lehetett: egy aprócska kis dobos olyan frenetikus produkciót nyújtott ütős társaival együtt, hogy az még az atommag széthasadását is megakadályozta volna. Összegezve: eddig sem lehetett panasz a balatonfüredi muzsikus-utánpótlásra, most aztán még az eddigieknél is ígéretesebbnek tűnik a jövő. A Ferencsik János Zeneiskola - mert hiszen ez a történet leginkább róluk szól! - ontja a jól képzett növendékeket. Néha elgondolkodom: meddig? Mikor lesz elegük a zenepedagógusoknak abból, hogy tehetnek ők bármennyi jót és hasznosat, muzsikuspetárdáik, bár tucatjával indulnak neki az égnek, de nincs egy méltó hely arra, hogy valamikor igazándiból kinyithassák tehetségük csillogó tűzvirágait. Eddig sem lehetett panasz a balatonfüredi muzsikus-utánpótlásra, most aztán még az eddigieknél is ígéretesebbnek tűnik a jövő. A balatonfüredi vonós kamarazenekar ifjú muzsikusai örömöt szereztek a közönségnek a zeneiskolások koncertjén Fotó: Áfrány Gábor A kis hableány varázslatos története A Kabóca Bábszínház Andersen filozofikus meséjét állította színpadra nemrég Veszprém (toldi) - Varázslatos világ, a vizek mesevilága elevenedett fel abban az előadásban, amelyet múlt hét végén láthatott a közönség a Kabóca Bábszínház előadásában a Városi Művelődési Központ kamaratermében. Ezúttal elsősorban a felnőttekhez szólt a bábjáték, Andersen meséjének, A kis hableánynak az adaptációja, de - mint az az elmúlt évadban műsorra tűzött Szépség és szörnyeteg című darab esetében történt- a közönség soraiban minden korosztály figyelmét magával ragadta. Sarkadi Nagy László rendező rendkívül ötletes és hangulatteremtő díszletei, a bábszereplők jellemét kifejező és esztétikus jelmezei segítették a helyenként filozofikusan elgondolkodtató történet színpadra állítását. A paravánt ismét félretették a bábszínészek (Dienes Andrea, Tamás Erzsébet, Zsida Ágnes, Kovács Norbert, Végh Zsolt), és a megszemélyesített bábok mögött saját testükkel, arcukkal, gesztusaikkal, mozgásukkal is játszottak a színpadon. S mint minden hasonló stílusú előadáson, közös ruházatuk is kifejezőerejű volt, ezúttal egy fényes lepelszerű öltözet érzékeltette a vizek világának, a sellők társadalmának rejtélyességét, titokzatosságát. A történet tehát a tenger birodalmába vezeti el a közönséget, ahol a mitológiából ismert személyek, a félig emberi, félig haltestű sellők közösségében találkozhatunk a kis hableánnyal, nővéreivel és a Vízikirállyal. A tizenötödik születésnapját ünneplő kis hableány vágya valóra válik, ezentúl a felszínre úszhat, hogy láthassa az emberek földjét, az eget, s ismerkedhessék a számára rejtélyes és csodálatos világ lakóival, az emberekkel. Testvérei intéseit és atyja óvó figyelmeztetéseit ne várjon sokat a találkozástól, s hogy örökre boldogtalan az, aki más világba vágyik - szinte meg sem hallva készül a nagy találkozásra. Szeretne ő is emberré válni, lélekben halhatatlan lenni, de erre csak úgy lehet esélye a tenger törvényei szerint, ha egy földi férfi belészeret. A történet során azonban a hableány vágya beteljesületlen marad, s végül csalódottan kell tudomásul vennie, az emberek világában érzelmei nem találnak igaz utat. A visszatérés a vizek birodalmába csak kedvese meggyilkolásával volna lehetséges, ezért inkább vállalja a földi halált. Ám a mesében minden lehetséges, a halál után mégis van folytatás számára: a levegőlányok birodalmába kerül, és éltető célokat talál magának az emberek szolgálatára. A történet fordulatait érzékelteti Kovács Norbert zenéje, amely hol titokzatos, lágyan ringatózó futamokban, hol kíméletlen erővel, lendülettel kíséri az eseményeket. Rejtelmes, titokzatos világba, a sellők hazájába vezette közönségét a Kabóca Bábszínház A kis hableány című produkciójával Fotó: Andrányi András NAPLÓ 7 RÖVIDEN Iskolahistóriák Veszprém (TE) - Működő és megszűnt iskolák történetének, igazgatók, tanítók, tanárok munkásságának, egykori és később híressé vált növendékek pályaképének megírására buzdítja a helytörténet iránt érdeklődőket a levéltár pályázata, melyet a honismereti szövetséggel és a neveléstörténeti társasággal karöltve indít útjára. A Türr az ötödik Pápa (TE)-A vegyes profilú (gimnázium-szakközépiskola) középiskolák átfogó felmérési eredményei szerint a felvételi arányok alapján az 1996-2000 közötti időszakban egyetlen Veszprém megyei intézmény neve szerepel a rangsorban az országos listán: a pápai Türr István Gimnázium és Szakközépiskoláé, mégpedig az előkelő ötödik helyen. Kodály emlékezete Kecskemét (mti) - Nemzetközi zeneszerzői versenyt hirdetett Kodály Zoltán születésének 120. évfordulója alkalmából a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet. A verseny nyitott, azon bármely ország zeneszerzője részt vehet. Magyar Filmszemle Budapest (mti) - Szerényebb költségvetésű, filmekben gazdagabb lesz a tavalyinál a jövő hét csütörtökön kezdődő 33. Magyar Filmszemle. A február 5-ig tartó programban harminc játékfilm, tizenhat kisjátékfilm és harmincöt dokumentumfilm szerepel. A filmszemle programját a nagyközönség a Puskin moziban láthatja. Kisvárosi romantika fotókon Várpalota (új) - Egy új történet kezdődött Magyarországon a Himnusz születésével: ez egy nemzeti példatétel, egy nemzeti önvizsgálat, mely a mai napig tart, melynek a nemzeti kultúra adja az alapját - jelentette ki Praznovszky Mihály irodalomtörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum főtanácsosa tegnapelőtt a Jó Szerencsét Művelődési Központban rendezett városi ünnepségen. A magyar kultúra napján az önkormányzat képviselő-testülete által a közelmúltban alapított, első alkalommal odaítélt Szelestey László Nívódíjat vehette át tizenöt éve végzett kultúraszervező munkásságáért Sárvári Miklósné, a Kulturális és Humán Szolgáltató Intézet (Kuhszi) igazgatónője. Hosszú esztendők szép hagyományát folytatva a közművelődés dolgozói idén is egy kristályvázával ismerték el egy kollégájuk munkásságát, ez alkalommal Urmai Józsefnéét, a Kuhszi programszervezőjéét. A kisvárosi romantika címmel nyitotta meg Várpalota díszpolgára, Leitner Ferenc fotókiállítását egy másik díszpolgár, Huszár Pál, a Veszprémi Egyetem adjunktusa. A kiállítás eddig nem közölt, archív felvételeket mutat be a település 1930-1960 közötti életéről. Huszár doktor megnyitójában kiemelte, a fotók a maguk művészi értéke mellett különleges történeti értéket is hordoznak. Leitner Ferenc felvételei a település 1930-1960 közötti életét mutatják be Fotó: Gáspár Gábor