Napló, 2002. március (Veszprém, 58. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-14 / 62. szám

2002. március 14., CSÜTÖRTÖK FÓKUSZ ■ Osváth Sarolta Orbán Victor miniszterelnök a múlt héten a Dunántúlon, Vas, Zala és Veszprém me­gyében tett látogatást. Fel­avatta egyebek közt Őri­­szentpéteren az Őrségi Nemzeti Parkot, ellátogatott Keszthelyre, Hévízre, vala­mint Pápára és Veszprémbe is. Szentgotthárdi programja közben interjút adott a Pan­non Lapok számára. - Hogyan értékeli a Fidesz- MDF—FKGP koalíció négyéves kormányzását? Ha osztályozni kellene, hányast adna a 40 pon­tos kormányprogramhoz képest elvégzett munkára? Az ország új lendületet kapott - A kormány munkáját első­sorban nem nekünk kell értékel­ni, ezt megteszik majd a válasz­tópolgárok a szavazataikkal. A kormány teljesítménye önma­gában egyébként nem is értékel­hető, mert az nem lehetséges, hogy egy kormány jól működik, miközben az ország rossz álla­potban van, vagy fordítva, hogy miközben az ország nagyszerű állapotban van, a kormány rosszul dolgozik. A kettő között általában összhang van. Ha az emberek úgy érzik, az ország előnyére változott, akkor való­színűleg a kormány is jól tette a dolgát. Úgy látom, hogy az or­szág hangulata, lelke, gondol­kodásmódja merőben más, mint négy évvel ezelőtt. Akkor sok­kal pesszimistább, kishitűbb volt az ország, most pedig az emberek mindenütt tervezget­nek. S ez a döntő. Szerintem a kormány sokat tett azért, hogy az ország önbizalma, önbecsü­lése és a jövőbe vetett bizalma megnövekedjen. A legjobb pél­da erre éppen Szentgotthárd, ahol most beszélgetünk: az ön­­kormányzat csak az elmúlt év­ben 800 millió forintot nyert a Széchenyi-tervből fürdőberu­házásra. Itt ülünk Szentgotthárd főterén, ahol a városközpont kialakítására több mint 20 millió forintot adott a kormány. Őri­­szentpéteren, ahol ezt megelő­zően jártam, nemzeti parkot avattunk, de említhetem az Őrség falvait is, ahol két-há­­rom település kivételével meg­indult a szennyvízcsatorna-épí­tési program. Mindenütt azt lá­tom tehát, hogy próbálkoznak, igyekeznek az önkormányzatok és személyesen az emberek is. - A kormányprogramban konkrét ígéretek is szerepeltek, például az agrár- és az egész­ségügyi reformra, az autópálya­építésre vonatkozóan. Hogyan értékeli ezek teljesítését? - Számos konkrét dolgot teljesítettünk. Csak példaként említem, hogy visszaállítottuk az alanyi jogon járó családi pótlékot, újra bevezettük a gye­det, a gyermekek után adóked­vezmény jár, és jelenleg 800 ezer gyermek részesül kiegészí­tő családi pótlékban. De elkez­dődött az autópálya-építés is. Felújítottuk a legkritikusabb ál­lapotban lévő M 7-est, amely ma már tisztességes minőségű európai útvonal. Kétségtelen, hogy az országot ért súlyos természeti csapások miatt az autópálya-építésre szánt pénz jó részét gátépítésre és katasztró­faelhárításra kellett fordíta­nunk. Most nem utakban, ha­nem gátakban és lakóházakban fekszik a pénz. De ott is jó he­lyen van. - Ez azt jelenti, hogy összes­ségében elégedett a kormány négyéves teljesítményével? - Mi azt vállaltuk, hogy len­dületbe hozzuk az országot. Ki­számítható, érthető jövőképet rajzolunk fel, és ebbe az irányba indulunk el. Még nem vagyok elégedett, legfeljebb tizenöt év múlva leszek az, amikor Ma­gyarország elérte az európai uniós fejlettség átlagos szintjét. Addig még rengeteget kell dol­gozni: sok a szegény ember, vannak még munkanélküliek, s több térség fejlesztésre szorul. Bőven akad még tehát tennivaló a következő ciklusban is. A jövő mindig a múlt folytatása - A jövőről beszélni - különö­sen választási kampány idején - mindig hálásabb téma, mint a múltból tanulságokat levonni.­­ A jövőről nem önmagában beszélünk, hanem mindig a múlt folytatásaként. Minden terv mö­gött, amit a jövőre vonatkozóan kigondoltunk, az elmúlt négy év munkájának fedezete áll. A programunkban szerepel, hogy az átlagjövedelmet négy év alatt a duplájára szeretnénk emelni. Emögött nyilván az áll, hogy a minimálbért négy év alatt 19 500 forintról 50 ezer forintra emeltük, ami európai mércével is figyelemre méltó teljesít­mény. Elindítottuk a Széchenyi­­tervet, ami most 13-14 ezer kö­rüli beadott pályázatnál tart. Az említett helyi beruházások is a Széchenyi-terv keretében való­sulhatnak meg. 2001-re elértük, hogy az érettségizett fiatalok 41 százaléka egyetemre, illetve fő­iskolára jár. Bár ez az arány ma már megfelel az európai uniós átlagnak, ötven százalékra sze­retnénk tovább növelni. A jövőt megkezdett tervek, programok folytatásaként képzeljük el, s ez a bérekre, a családtámogatási rendszerre éppúgy vonatkozik, mint az otthonteremtésre. Ez utóbbiról csak annyit említenék, hogy amikor kormányra kerül­tünk, az új lakás építésének hi­telkamata 25 százalék volt, most pedig öt százalék alatt van. Ezt most a használt lakások vásárlá­sára is kiterjesztettük. Erre ala­pozva mondhatjuk azt, hogy a jövőben egy gyerek után egy-, két gyerek után kettő-, három gyerek után pedig hárommillió forintra akarjuk növelni a szo­ciálpolitikai támogatást. A jövő tehát elkezdődött.­­ Kivel folytatódik? Hogyan látja kormánya tevékenységét koalíciós szempontból? Külö­nös tekintettel arra, hogy a kis­gazdák után a mostani választá­sok kapcsán minduntalan felme­rül a MI­ÉP-pel kötendő koalíció esélye?­­ Most szerencsésebb hely­zetben vannak a magyar válasz­tópolgárok, mint az előző vá­lasztáskor, hiszen létrejött az a szövetség, amely - reményeink szerint - a következő koalíciót alkotja majd. A Fidesz - MPP, a Magyar Demokrata Fórum, a Keresztény Demokraták Szö­vetsége, a Fidelitas, a Lungo Drom és az együttműködésre hajlandó kisgazdák megálla­podtak egymással - ez a követ­kező polgári koalíció összetéte­le. Sem jobbra, sem balra nem szeretnénk újabb megállapodá­sokat kötni. Erre nincs is szük­ség, hiszen az említett szövetség elégséges lesz arra, hogy a vá­lasztók bizalmát elnyerhessük. - Mit szól ahhoz, hogy a MI­­ÉP felajánlotta, a második for­dulóban önként visszalépteti a jelöltjeit a Fidesz - MPP javára? - Remek elgondolásnak tar­tom, de még jobb lenne, ha az SZDSZ és az MSZP is vissza­léptetné a jelöltjeit. A világ figyel ránk - Milyennek tartja most az ország nemzetközi megítélését, hogyan értékelik a magyar kor­mány szerepvállalását a nem­zetközi politikában? - Régen volt Magyarország­nak akkora tekintélye a világ­ban, mint mostanában. Ez több forrásból táplálkozik. Az első a teljesítmény. A világ úgy tart bennünket számon, mint a tér­ség politikailag legstabilabb or­szágát, ahol az átalakulás óta - Közép-Európában egyedüliként - mindegyik kormány ki tudta tölteni a négy évét. A másik te­kintélyt adó forrás a gazdasági teljesítmény, amit - noha tud­juk, hogy mennyire fájdalmas volt a gazdasági rendszerváltás - mindenütt elismernek. A világ minden táján nagyra értékelik, hogy a magyar gazdasági növe­kedés a mostani recessziós idő­szakban is kétszerese az EU át­lagának. Abból a szempontból is elismernek bennünket, hogy szövetségesi kötelezettségein­ket maradéktalanul teljesítettük. A világ elismeri a jugoszláviai háború idején NATO-tagként vállalt szerepünket, miközben a viszonyunk sem romlott meg a szomszédos országgal. Az Eu­rópai Unióban pedig úgy tarta­nak számon bennünket, mint akik „már a spájzban vannak”, vagyis hazánkat olyan ország­nak tartják, amely 2004-ben már teljes jogú tagként vesz részt az európai parlamenti választáso­kon. Ennek alapján elmondha­tom, hogy a külpolitikai csillag­­állás is szerencsés. — A vidékfejlesztésen belül milyen szerepet szán a Dunán­túlnak és ezen belül a gazdasági húzóerőt is képviselő Fejér, Veszprém, Zala és Vas megyé­nek újbóli kormányra kerülése esetén a Fidesz — MPP? A to­vábbiakban számíthat-e a tér­ség az eddigi fejlődési ütem fenntartását segítő támogatá­sokra? Az infrastruktúrát kell fejleszteni­ ­ Az elmúlt négy év gazdasá­gi elemzései szerint az ország­ban csökkentek a területi kü­lönbségek. Az ország keleti fele már kevésbé marad el a Dunán­túltól, de még mindig nagy a kü­lönbség. A tőkeerősebb, gyor­sabban fejlődő Dunántúlon az állam számára az infrastrukturá­lis fejlesztések megvalósítása a legfontosabb feladat. Meg kell építeni a 6-os számú utat - autó­sztrádaként- Pécs irányába, va­lamint a 8-as számú utat, szintén autópálya formájában, amely már nem Budapesten, hanem a leendő dunaújvárosi Duna-hí­­don át, középen vezet keresztül az országon. A szekszárdi híd építése ebben az évben fejező­dik be. A következő négy évben összesen négy új híd építését tervezzük. Ezek a Dunántúl és a keleti országrész közötti kap­csolatokat jelentősen javíthat­ják majd. A térség további fej­lődése szempontjából ezt tar­tom a legfontosabb állami fel­adatnak. Egyre nagyobb és boldogabb a család - Az elmúlt négy év milyen mérleggel zárul Orbán Viktor személyes életében? Mennyire vált „ütésállóvá”, hogyan élte meg a személyét, a családját ért támadásokat?­­ Immár négy egészséges gyermekünk van, egyre na­gyobb és boldogabb a család, így semmi okom arra, hogy a személyes életemmel elégedet­len legyek. Ugyanakkor minden szakmának vannak árnyoldalai is. Tudomásul kell venni, hogy vannak rossz szándékú emberek is. Meg kell küzdenünk a kishi­tűséggel, az irigységgel, a rossz­­indulattal, a különböző indítta­tású támadásokkal. Mindez hoz­zátartozik a munkámhoz. Érnek azonban olyan támadások is, amelyek már nem rólam és nem a kormányról szólnak, hanem az egész ország ügyévé válnak. Van egy pont, aminél nem lenne szabad mélyebbre süllyedni, mert már túlmegy a személyes megtámadtatáson. Az például, hogy a miniszterelnök családjá­nak fotója egy pornóújság lap­jaira kerülhet, azt gondolom, már az a határ, amit nem lenne szabad átlépni a választási küz­delemben. Ez ugyanis már nem engem, hanem az országot já­ratja le. Nem kellene ilyen sebe­ket ejteni az ország önbecsü­lésén.­ ­ Bőven akad még tennivaló a jövőben is Interjú Orbán Viktorral a kormány teljesítményéről, a lehetséges koalícióról és a dunántúli fejlesztésekről Orbán Viktor:­­ A kormány munkáját elsősorban nem nekünk kell értékelni, ezt megteszik majd a választópolgárok a szavazataikkal Fotó: Gáspár Gábor NAPLÓ 5

Next