Napló, 2002. március (Veszprém, 58. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-14 / 62. szám
2002. március 14., CSÜTÖRTÖK KULTÚRA ■ Keller György, Balla Emőke A Napló négy alkalommal választási kerekasztalt szervez, meghívja a parlamenti pártok delegáltjait - képviselőjelölteket, szakértőket -, hogy az általunk kiválasztott, a megyében fontos kérdésekről véleményüket kérje. Ezúttal a kultúra, az oktatás helyzete, jövője volt a téma. A résztvevők: dr. Horváth Balázs (Fidesz - Magyar Polgári Párt, Magyar Demokrata Fórum), Asztalos István (Magyar Szocialista Párt), Dióssy László (Szabad Demokraták Szövetsége) és Rátosi Ferenc (Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt). A MIÉP delegáltja nem tudott részt venni a beszélgetésen. „Lámpás” emberek Napló: Az elmúlt években egyre nagyobb szerephez jutottak a helyi közművelődési kezdeményezések, ám falvaink művelődési házai többnyire elhanyagoltak. A városokban jobb a helyzet, de esténként olykor ott is sötétek az intézmények ablakai. Önök hogyan képzelik el az előnyös változtatásokat? Dr. Horváth Balázs: - A rendszerváltoztatással merkantil szemlélet bontakozott ki a társadalomban, és ez hátrányos helyzetbe hozta a helyi közművelődést. Az önkormányzatok 1992 óta folyamatosan rosszabb helyzetbe kerülnek, egyre kevésbé van lehetőségük a művelődés ügyét szervezni és az anyagi hátteret biztosítani. Amennyiben a Fidesz - Magyar Polgári Párt és a Magyar Demokrata Fórum az országgyűlési választásokon eléri a kétharmados többséget, elhatározott szándékunk az önkormányzati törvény módosítása. Szűkítjük a kötelező feladatok körét. A művelődés megszervezése az önkormányzatok feladata maradna. Úgy látom, a művelődési házak, otthonok funkcióváltáson mennek keresztül. Nekünk például az volt az elképzelésünk, hogy a teleházakat ráépítjük a könyvtárakra, a kulturális létesítményekre, meghonosítva a 21. századi színvonalat. Továbbra is biztosítjuk a könyvolvasás lehetőségét, ugyanakkor a mikroközösségeket bekapcsoljuk a teleház intézményhálózatába. A helyi művelődést tehát továbbra is az önkormányzatok kezében tartanám, bővülő anyagi forrásokkal. A leghatározottabban ellenállunk minden olyan kísérletnek, amely különbséget akar tenni a kistelepülések között. Én ezeken a helyeken a „lámpás” embereket, az értelmiségieket mindenképpen megtartanám. Asztalos István: - Nemcsak a közművelődés intézményhálózata van rossz állapotban, hanem az egészségügyé és az oktatásé is. Mindez szomorúan eltorzult helyzetre utal, éppen az az intézményrendszer pusztult le, amelyik valamiképpen az emberi lét teljességét teremti meg. Az MSZP nem hisz abban, hogy önkormányzati eszközökkel ezen a helyzeten segíteni lehet, ennek az intézményrendszernek a jövője is állami kérdés. Meggyőződésem, hogy olyan nemzeti intézménymegóvási, -megmentési rekonstrukciós programot kell létrehozni, amelyik szakmailag országosan tudja koordinálni ezt a folyamatot, a megfelelő anyagi eszközök biztosításával. Létkérdés a kiscsoportos, civil közművelődés. Kétirányú folyamat zajlik a mai világban. Az egyik az integrálódás, vagyis nagy egységek alakulnak ki, a másik a kis egységek elkülönülése. Az utóbbiak létezése és működése nagyon üdvös, kívánatos, hiszen értelmesen eltöltött szabadidőre nyílik lehetőség. Tisztelettel adózunk azok előtt (pedagógusok, művelődési alkalmazottak), akik a meglehetősen leromlott díszletrendszerben időnként valóságos hősökként játsszák a maguk szerepét. Dióssy László: Olyan elképesztő műszaki, technikai körülmények uralkodnak a művelődési intézményekben, amelyek nem a 21. századhoz méltóak. Veszprémben a „tűzoltómunkák” elvégzésére egymilliárd forintnál többet kellene költeni. Az önkormányzatok azonban nem képesek saját forrásból eleget tenni az igényeknek, hiszen - politikai kurzustól függetlenül - az önkormányzati finanszírozás esélyei egyre rosszabbak lettek. Úgy gondolom - és ez szerepel az SZDSZ Korszakváltás programjában -, hogy a közművelődési, oktatási fejlesztésekre, felújításokra sokkal több pénzt kell fordítani. A 21. század „írástudatlanságának” számító számítógépes ismerethiányt, a műszaki feltételek elmaradását is meg kell említenem. A fejlesztést a művelődési házakra, a közösségi színterekre is ki kell terjeszteni, és a szakma művelőit is meg kell fizetni. Ezért irányozta elő az SZDSZ a százezer forintos diplomás minimálbér megvalósítását. Következetesen ragaszkodni fogunk ahhoz, hogy a diplomás minimálbér és a közalkalmazotti bérek változzanak. Az anyagi és az erkölcsi megbecsülést, a technikai és infrastrukturális fejlesztést csak központi támogatással lehet megoldani. A közművelődési ingatlanok rendbetétele kapjon prioritást, sőt a pályázati rendszerben újak építését is meg kell jelölni. Rátosi Ferenc: A művelődés támogatása mára állami, illetve önkormányzati feladat lett. Viszont az önkormányzatok kötelező feladataik miatt próbálják a közművelődést kicsit háttérbe sorolni. A kisgazdapártnak az volt a célja, hogy azok a művelődési intézmények, amelyek önálló forrásból nem tudják feladataikat ellátni, a megyei területfejlesztéstől anyagi támogatáshoz jussanak. Ahhoz, hogy a közművelődés, az oktatás fejlesztése nagyobb esélyt kapjon, ahhoz pénzt kell biztosítani. A mai pályázati lehetőségek nagyon jók, viszont nem minden település részesülhet belőle. Mi azt szorgalmazzuk, hogy a helyben maradó adók százalékát kell növelni, hogy az önkormányzatoknak módjuk legyen a gazdálkodás mértékéről dönteni. Mostanában nincsenek mecénáskodó Mediciek, az önkormányzatoknak, a kormányzatnak kell támogatni a közművelődést. Napló: -Hogyan értékelik a felsőoktatásban bekövetkezett változásokat, az integrációt, a diákhitel bevezetését? Milyen megoldásokat kínálnak a kollégiumi férőhelybővítésre ? Rátosi Ferenc: - A Független Kisgazdapárt nem tartja szerencsésnek az integrációt, hiszen ebben a folyamatban az egyetemek elveszítik az arculatukat. A Veszprémi Egyetem számára ugyan előnyös volt, országos szinten nem az. Szakmai szempontból meg lehet magyarázni, mi mégis azt tartjuk, hogy minden egyetemnek van egy speciális, rá jellemző arculata. A diákhitellel kapcsolatban: a kisgazdapárt jónak tartja a kormány lépését, hogy diákhitellel segíti azokat a rászorult diákokat, akiknek egyébként esélyük sem lenne, hogy egyetemre járjanak. Nem visszasírva a régi időket, jónak tartanánk az ingyenes felsőoktatást, hiszen ha egy fiatal pedagógus végez, és rögtön hitellel kezdi az életét, nem könynyen tud előre lépni, lakást vásárolni. A kisgazdapárt azt mondja, mindenkinek ingyenesen járjon a felsőoktatási intézményben való tanulás. Magyarországnak egyetlen lehetősége van az európai integrációban, mégpedig az, ha minél több diplomás, értelmes ember lesz. Jónak tartom, hogy a diploma mellé nyelvvizsgát kell tenni. Bevált a diákhitel Dióssy László: - Az egyetemi integráció megítélésében jelentős a véleménykülönbség köztünk. Meggyőződésem, hogy a szellemi és anyagi tőke koncentrációjára elengedhetetlenül nagy szükség volt. A Veszprémi Egyetem számára ez komoly versenyelőnyt jelent, és olyan pozíciót, ami a Dunántúlon jelentős mértékben megszilárdítja a helyzetünket. Az integráció a keszthelyi kar számára is sok lehetőséget hozott, amivel egy kisváros már nem élhetett volna. Veszprémnek az anyagi, szellemi tőkét megfelelően kell gondozni, ezért döntött úgy az önkormányzat, hogy az egyetemmel együttműködve kollégiumi férőhelyeket biztosítunk vagy közösen pályázunk bérlakás-építési programra. Úgy véljük, a diákhitel intézménye bevált, azt fenn kell tartani. A családok számára a kollégium a legnagyobb kérdés, ezért szerepel az SZDSZ Korszakváltás című programjában, hogy kormányra kerülés esetén a következő négy évben tízezer kollégiumi férőhely biztosítása valósul meg. Támogatni kell a nem lakóhelyükön tanuló hallgatók lakhatását, a mindenkori minimálbér egynegyedét szánjuk havonta erre a célra. A hallgatók segítésének van még egy eleme, ez pedig a kedvezményes számítógép-vásárlási lehetőség. Asztalos István: - Nyilván azért, mert a Veszprémi Egyetem végül győztesen került ki az integrációból, a folyamatot alapvetően pozitívnak értékelem. Sokszor elmondtuk, hogy az egyetemet a városfejlesztés kitörési pontjának tartjuk, most van olyan egyetemünk, amelyik ezt a reményünket valóra is válthatja. Amikor a Horn-kormány bevezette a tandíjat, akkor azt gondoltam, ez nagy hiba volt, amikor a Fidesz-kormány ingyenes egyetemi oktatásról beszél, azt gondolom, hogy ez nem igaz. Nem hiszem, hogy az egyetemi oktatás valaha ingyenes lesz, a kérdés, hogy az egyetemi tanulmányok költségei esélyrontóak-e vagy sem. Egyetértek a diákhitel bevezetésével, ez egy olyan értelmes beruházás, amit a fiatalok életpályájának alakulása visszaigazol. Én is úgy gondolom, a kollégiumi kapacitás kulcskérdés. Többször elmondtuk, hogy ingyenessé kívánjuk tenni a lakóhely és az egyetem közötti utazást. Mi az érettségi plusz három program bevezetésére törekszünk. Azt akarjuk, hogy minden érettségizett diáknak legyen egy ingyenesen megszerzett nyelvvizsgája, eurokompatibilis számítógépes ismeretei, illetve jogosítványa. Horváth Balázs: - Az integrációval egyetértünk, a Veszprémi Egyetem képes volt integrálni, befogadni kart. Az egyetem meghatározó a város életében, a közép-pannon térségben is. A 8-as főút fejlesztésével kialakuló Ajka, Veszprém, Várpalota logisztikai tengely egyik hajtómotorja lesz a Veszprémi Egyetem. A kiművelt emberfők megteremtése, az „emberfaragás” nagyon fontos, politikai és erkölcsi baklövésnek tartom, hogy a Horn-Kuncze kormány bevezette a tandíjat. A költségvetés részére minimális volt a hozadéka, örömmel asszisztáltunk ahhoz, hogy ezt a döntést megváltoztassuk. Erre épült a diákhitel, az első diploma megszerzése lényegében ingyenes. A másoddiplomák ingyenessé tételében óriási viták voltak, én azt képviseltem, hogy próbáljuk ingyenessé tenni, a foglalkozások között ma nagy a mobilitás. A kollégiumi férőhelyek érdekében a kormány pályázatot hirdetett. Evidencia, hogy aki középiskolában végez, az egy nyelvet elsajátít, de azt ellenzem és soha nem fogok asszisztálni ahhoz, hogy az érettségi mellé ingyen járjon vezetői engedély. Alacsony bérek Napló: - Milyen változások várhatók a közoktatásban, miként rendeznék a pedagógusbéreket, jónak tartják-e a minőségbiztosítást, a pedagógus életpályamodellt? Asztalos István: - Az oktatási rendszer lételeme az állandóság, az oktatási rendszer a legnehezebben a rövid időszakokban bekövetkező változásokat képes tolerálni. A szocialista párt nevében szeretnék megnyugtatni minden pedagógust, hogy szocialista kormány esetén nem szakítunk a kerettanterv rendszerével, nem nyúlunk hozzá. Az esélyegyenlőségről szólva, nemcsak a diákok közt van súlyos esélyegyenlőtlenség, de a pedagógusok között is: esélyegyenlőtlenségi állapotot vállal az, aki ma pedagógusnak megy. A magyar oktatás rendszere kontraszelektálódik, nehéz megtartani azokat a kollégákat, akiknek eladható tudásuk van a versenyszférában. Az oktatási rendszer működtetését a tehetetlenségből helyben maradókra és a szent őrültekre, a megszállottakra felépíteni nem lehet. A minőségbiztosításnak nem vagyok híve, az oktatásban a minőség fogalmát nem lehet összekeverni a minőségbiztosítással. Az ipari szférában a minőségbiztosítás egyik feltétele, hogy szabványos alapanyaggal kell dolgozni. Szeretném látni azt, aki az oktatásban a szabványos alapanyagról gondoskodik. A béremelésről mi azt mondjuk, hogy első lépésben legalább azonnal harmincszázalékos plusz bértömeget kell beáramoltatni az oktatásba. Egyetértek a minimálbér-emeléssel, a gond, hogy nem épült be a bértáblába. Horváth Balázs: - Nyilván Pokorni és Pálinkás miniszter urak is ismerik és olvassák Szabó Dezsőt, aki azt írta, korgó gyomorral nem lehet a Himnuszt énekelni. Korgó gyomorral olyan jellegű, idegi megterhelést jelentő munkát, mint amit a pedagógus végez, nem lehet végezni. Egyértelmű a kormány döntése és kormányra kerülésünk esetén így is fogjuk csinálni, a pedagógus-minimálbér százezer forint lesz, és az életpályamodell alapján ez megfelelően emelkedik. Tragédia, hogy alacsonyak a pedagógusbérek, de nagyobb tragédia, hogy a magyarországi bérezésen belül rendkívül alacsonyak ezek a bérek. Ezen a lehető leggyorsabban változtatni fogunk. Egy dologról még nem beszéltünk. Az egyik legnagyobb gond a romakérdés, az egyik legfenyegetőbb veszély, ha hathatós eszközökkel a cigánykérdést nem kezeljük. Ezért van nagy jelentősége annak az iskoláztatási rendszernek, amellyel roma fiatalokat próbálunk bevinni az iskolába. Rátosi Ferenc: A pedagógusok kiszolgáltatottak az államapparátusnak, az önkormányzatoknak, a kormányzatnak. Pedagógusaink, iskolarendszerünk jelenleg alulfinanszírozott. Ez az első olyan probléma, ami miatt az önkormányzatok kénytelenek szigorú takarékosságot elrendelni az iskolákban. A pedagógustársadalomban ez úgy jelenik meg, hogy van egy fenntartó önkormányzat, amely atyáskodik, és szigorúan próbálja őket fogni. A béreket normális szintre kell felhozni, pontosan azért, hogy a pedagógusok érezzék a megbecsülést. A másik probléma, hogy az informatika- és nyelvtanárok elmennek a versenyszférába. Biztos, hogy nem tudunk annyit fizetni, mint a versenyszférában, de fontos lenne, hogy a pedagógusokat legalább erkölcsi elismeréssel próbáljuk megtartani. Ha nem becsüljük meg a pedagógusokat, olyan szelekció alakul majd ki, hogy azok maradnak, akiknek nincs hova menniük. A kisgazdapárt programjában szerepel, hogy a pedagógusoknak biztos anyagi hátteret kell biztosítani. Dióssy László: - Elsősorban az anyagi megbecsülésről beszélnék. Az egyik a bevezetett minimálbér és az azzal kapcsolatos feszültségek, a másik pedig az, hogy az informatika- és nyelvtanárok csak úgy rajzanak el a közoktatásból a piaci szféra felé. Boldog vagyok, hogy a százezer forintos minimálbér szerepel a Fidesz-MDF programjában is, hiszen ez egy évvel ezelőtt a Korszakváltás című SZDSZ-programban szerepelt. A százezer forintos diplomásminimálbér és a bértábla kialakítása mellett az SZDSZ egy kétkulcsos személyijövedelemadó-táblát szeretne bevezetni; a személyi jövedelemadó kétmillió forintig tizennyolc százalék, évi kétmillió forint feletti jövedelem után harminchat százalék lenne. Az elemzések szerint évente 240-280 milliárd forintot jelent, figyelembe veszi az ország teherbíró képességét. A másik fontos dolog a minőségi bérpótlék megemelése, valamint a továbbképzési támogatás megduplázása, hiszen eredmény akkor várható, ha az oktatók is lehetőséget kapnak a továbbképzésre, a nyelvtanulásra, az informatikai ismeretek elsajátítására. 10 Középpontban a kultúra és az oktatás A Napló választási kerekasztala négy parlamenti párt delegáltjainak részvételével Dr. Horváth Balázs, Rátosi Ferenc, Dióssy László és Asztalos István (balról jobbra) válaszolt munkatársaink kérdéseire Fotó: Andrányi András NAPLÓ 9