Napló, 2002. április (Veszprém, 58. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-15 / 87. szám

2002. április 15., HÉTFŐ A választások az utcán dőlnek el? Megyei pártelnökök a Fidesz szombati „nemzetgyűléséről” és a lehetséges megegyezésről ■ Horváth Éva Hazánkban korábban az ér­dekképviseletek hívták utcára az embereket, hogy kimutassák erejüket, majd a Független Kis­gazdapárt és a MIÉP vette át ezt a módszert, s hívott ezreket, hogy jelezzék a közös akaratot. Az elmúlt hét keddjén a buda­pesti Testnevelési Egyetemen és a mellette lévő Alkotás úton több tízezer ember éljenezte Orbán Viktor miniszterelnököt, amikor arra kérte híveit: szom­baton és április 21-én hozzanak magukkal még egy embert, hogy elegen legyenek. A tét az egyelőre vesztesnek látszó vá­lasztás megnyerése. Milyen hangulat alakult ki az országban kedd után, s mennyi­ben különbözött az akkor és a múlt szombaton a Kossuth téren elmondott miniszterelnöki be­széd? Legfőképpen pedig: le­­hetséges-e az árkok betemetése, mi várható a választások után? A válaszadásra a parlamentbe jutott pártok, illetve a szombati gyűlésre különösen mozgósító MIÉP megyei elnökeit kértük. Dr. Kovács Zoltán ország­­gyűlési képviselő, a Fidesz - Magyar Polgári Párt megyei el­nöke kedden csak részleteket lá­tott a Testnevelési Egyetemen tartott nagygyűlésről a televízió­ban, szombaton azonban több­­ezredmagával ott volt a Kossuth téren Veszprém megyéből. - Nem látok különbséget a két beszéd között, de azt igen, hogy mindkét gyűlés visszaadta az emberek hitét, lelkesedését a választás első fordulójában ki­alakult váratlan szoros ered­mény után. Ha netán valaki azt gondolná, hogy nehéz a fordítás, akkor ebben mindkét beszéd segített. A különbség annyi volt, hogy kedden elhangzott: min­denki hozzon magával valakit. Ezt a feltételt teljesítették, hi­szen másfél millióan voltunk a Kossuth téren.­­ Az árkot a sajtó ásta elsőd­legesen, ez látszik abból is, hogy az egyik kereskedelmi tévé 80 ezer emberről beszélt, miköz­ben másfél millióan voltunk, ez is azt mutatja, hogy összefogás van országban. Tegnap a nem­zet egyesítéséről volt szó, arról, hogy igent kell mondani min­denre, és lehet együtt dolgozni. Pont a jelenlegi ellenzék mondja azt, hogy itt árkok vannak, és a sajtó ezt visszhangozza. A sajtó riogatott bombákkal, atrocitá­sokkal, és nem volt semmi. Fel­emelő érzés volt ott lenni teg­nap, nyugodt légkörben. Nem­zetiszínű zászlóerdő volt. Abból látszik, hogy itt a nemzet össze­fogásáról és nem árokásásról szólt a történet, hogy sportolók, művészek, tudósok is részt vet­tek a nagygyűlésen. Kuti Csaba, a Magyar De­mokrata Fórum megyei elnöke kedden és szombaton is ott volt a gyűléseken.­­ Nyilvánvaló, hogy a koalí­ció vezetői rájöttek: az április 7-i választás eredményét akkor lehet átfordítani, ha offenzívába lendülnek a kormányzó pártok. Ha minden lehetőséget megra­gadnak, hogy a keddi nagygyű­lés és minden reményt felülmú­ló indítása folytatásaként egy újabb erőt mutató programot szervezzenek. Fantasztikus volt a hangulat. A három nap kü­lönbséggel elhangzott beszéd­nek a hangvétele volt más. A szombati döbbenetes tömegnek tagoltabban és komoly erő birto­kában beszélt a miniszterelnök, stílusa nyugodtabb volt. Ami az árkokat illeti, nagy baj lenne, ha nem tűnnének el. Soha nem ér­tettem, hogy a Fradi meg az Újpest szurkolói miért nem tud­nak egy meccs után békében beszélgetni, hiszen mind­annyian a fut­ballt szeretik. Remélem, hogy Magyarországon a zömé­ben normális emberek megér­tik: a választás egy döntés, utána az életnek menni kell tovább. Molnár Miklós, a MIÉP me­gyei elnöke mindkét eseményt a televízióban kísérte figyelem­mel, de mint mondta, szombaton a megyéből két busszal és sze­mélyautókkal is mentek párttár­sai Budapestre. Álláspontja: - Igen sokat jelentett a két be­széd, és a fiatalok körében egyértelmű az a vélemény, hogy a Fidesznek győznie kell. Ezt bi­zonyította az a hatalmas tömeg is. A miniszterelnök beszéde szimpatikus volt. Azt prognosz­tizálom, hogy nehéz időszak jön, bármelyik erő is győz, a nagyjából egyenlő létszámú két erő egymásnak fog esni a parla­mentben. Nem fog megnyugod­ni a magyar társadalom. Nem hi­szek az ígéreteknek, mert Med­­gyessy Péter nem nevezte meg, honnan venné a százmilliókat azok teljesítéséhez. A néptől már nem lehet elvenni semmit. Pál Béla, a Magyar Szocialis­ta Párt megyei elnöke:­­ Orbán Viktor a Testnevelé­si Egyetemen elmondott beszé­de óta kénytelen volt szembe­sülni azzal, hogy a társadalom többsége elutasítja azt a meg­osztó hangvételt, ami beszédét jellemezte. Ezért most más hangvétellel próbálkozott. A szeretet és az összefogás erejét azonban nem elég transzparen­seken hirdetni, azért tenni is kell. Hiszen a választás után is egy országban fogunk élni, és együtt kell cselekednünk az itt élők boldogulásáért. Rossz megoldásnak tartom, hogy a po­litikát ilyen mértékben az utcára vitték, s ezzel megosztották az embereket. Pedig a választás nem az utcán, hanem a fejekben és a szavazófülkékben dől el. Minden politikusnak saját fele­lőssége tuda­tában mindent meg kell tenni, hogy meg­szűnjön az or­szág politikai alapon történő kettéosztottsága. Van sok közös tennivaló a családok, az egész­ségügy és a mezőgazdaság hely­zetének javításában. Dr. Szalay András, a Szabad Demokraták Szövetségének megyei elnöke: - A Fidesz négy éve folytat szellemi polgárháborút az or­szágban, saját programjait az el­lenzék gyűlölete jegyében szer­vezte meg. Ezt vitte ki most az utcára. Választási kudarca után kérdezem: ez a reakció demok­ratikus vagy polgárháborús ma­gatartás? A szombati nagygyű­lés igazából a választásokról szólt. Ezeket a választási kam­pány hónapjaiban kellett volna elmondani, kellett volna vitázni. A beszédekkel Orbán Viktornak két célja volt: a híveket fanati­zálni, illetve egyben tartani a Fideszt, s ezzel felkészíteni az ellenzéki szerepre. Mivel négy éven keresztül ostorozták az el­lenzéket, most lesz módjuk be­bizonyítani, miként működnek demokratikus ellenzékben. Du­­ray Miklós beszédét visszataszí­tónak tartottam: ő szlovák ál­lampolgár, a szlovák parlament képviselője, az ottani magyar kisebbség egyik vezetője. Du­­ray Miklós nem szólíthat fel for­radalomra Budapesten. A választás után menni kell tovább az életnek. Hatalmas volt a tömeg a Fidesz által a Kossuth téren rendezett választási nagygyűlésen mti-fotó: Kovács Attila Emlékérmek kórháziaknak Veszprém (kn)­­ Tizenhar­madik alkalommal adták át a minap a megyei kórház dol­gozóinak a Csolnoky Ferenc emlékérmet A XIII. Csolnoky Ferenc em­lékülésen a munkatársak elis­meréseképp Debreczeni István­né főnővérnek, Lakatos László és Vándorfi Győző főorvosok­nak, valamint a kórházat immá­ron tíz éve igazgató orvosnak, Pákozdy Jánosnak adta át az emlékérmet a bizottság elnöke, dr. Berényi Edia. Az emlékülé­sen Hogya György orvostörté­neti előadásában egy Bécsben működő holland orvos a ma­gyarországi egészségügyi szer­vezet kialakításában betöltött szerepéről beszélt. A tudomá­nyos előadásokon Bíró Eszter az izotópdiagnosztika jelenéről és múltjáról, Gáti István a mikro­szkóp fül-orr-gégészetben törté­nő alkalmazásáról, Radácsné Biber Erzsébet pedig a tudomá­nyos elméleten alapuló fogyó­kúra gyakorlati megvalósításá­ról szólt. Az emlékülésen jelen volt a névadó orvos unokája és ükunokája is. FÓKUSZ NAPLÓ 5 RÖVIDEN Regionális találkozó Szombathely (m­ti) - Ki­lencedik alkalommal adott otthont Szombathely a regio­nális katolikus ifjúsági talál­kozónak, a szombati rendez­vényen a győri, a szombat­­helyi és a veszprémi egyház­megyék küldöttei, illetve a pannonhalmi apátság fiataljai vettek részt, összesen nyolc­­százan. A találkozón, amely­nek központi témája a keresz­tény ember és a közélet kap­csolata volt, Semjén Zsolt, a kulturális minisztérium egy­házi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára arról szólt, hazánkban a történelmi egyházak önkorlátozó akara­tuk, lelkipásztori és teológiai megfontolások miatt nem avatkoznak, bonyolódnak pártpolitikába. „Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egy­házaknak vagy a papoknak ne lenne ugyanolyan alkotmá­nyos joguk kifejteni politikai nézeteiket, mint bárki más­nak” — vélekedett. Különleges órák Budapest (mti)­­ Ritka és különleges órákat, mintegy százötven időmérő szerkeze­tet mutat be a Polgár Galéria és Aukciósház csütörtökön nyíló Váci utcai tárlatán, amelyhez hasonló kiállítás még nem volt hazánkban. A legkülönfélébb álló, utazó, kandalló-, kar- és ékszerórá­kat felvonultató, az óragyár­tás egész történetén átívelő egyedi kiállítás darabjait a galéria május 7-én értékesíti. Kábítószert találtak Budapest (mti)­­ Kábító­szereket találtak szombaton este két fiatalembernél. A vá­mos járőrszolgálat közúti el­lenőrzést tartott a XIX. kerü­letben, egy benzinkút közelé­ben. Ennek során két 22 éves fiatalembert is igazoltattak. Az egyiknél LSD-vel átitatott 30 bélyeget, a másiknál pedig másfél gramm cannabist ta­láltak. A vámosok az ügyet átadták a rendőrségnek. Három szervezet a balatoni horgászérdekekért ■ Tremmer Tamás Három megye megyei hor­gászszövetségeinek az ösz­­szefogásából megalakult a 139 tagegyesületet tömörítő Balaton és Térsége Regio­nális Szövetség. Ezzel há­romra emelkedett a kimon­dottan a balatoni horgászok érdekeit tömörítő szerveze­tek száma a tónál. - Egy új „hajót” eresztettünk a Balatonba, de ez nem irányul senki ellen, hiszen mindenkivel a legteljesebb együttműködésre törekszik - nyilatkozta lapunk­nak a Balaton és Térsége Hor­gász Szövetség első elnöke, a balatonfüredi Kutassy László. Mint mondta, elsődleges céljuk a balatoni horgászat feltételei­nek a javítása, ezért a Balatoni Halászati Rt.-vel olyan együtt­működésre törekszenek, amely a horgászturizmus érdekeit szolgálja. A pecások megnyug­tatása érdekében szeretnék elér­ni, hogy a társaság a halasítás tényét tegye előre közzé, s a hor­gászok képviselői ezt megszem­lélhessék. Segíteni szeretnék a Balatonnál folyó halőri tevé­kenységet is. Sérelmezik azt is, hogy a pecásokat nem tudják olyan partszakaszhoz jut­tatni a tónál, ahol hódolhatnának a szenvedélyüknek. A szállodák, stran­dok, kikötők elfog­lalják a partot, s ezeknek a helyek­nek a többségén megtiltották a hor­gászatot. Azt is sze­retnék elérni, hogy az őket érintő ren­deletek, jogszabá­lyok kidolgozásába vonják be őket, s ne a fejük felett dönt­senek. Kutasy Lász­ló elmondta: céljuk, hogy le­gyen a horgászoknak is egy saját napjuk, amikor versenyeket, ba­ráti találkozókat szervezhetné­nek, s amikor a társadalom is jobban odafigyelne rájuk. A mai megítélés szerint a horgászat a szórakoztatóipar része, pedig valójában sport. Ha ez utóbbi lenne a hivatalos megítélés, ak­kor az egyesületek pályázati for­rásokból több pénzhez juthatná­nak, s többet tudnának tenni a horgászturizmusért is. A Balatonnál két olyan szer­vezet is működik, amely hason­ló célokat tűzött ki maga elé. A 17 tagszervezetet tömörítő Ba­latoni Horgász Egyesületek Szövetsége majd tíz éve alakult. Ők nem léptek be az új szövet­ségbe. Pintér József elnök sze­rint semmi más nem történt, mint a Mohosz régi balatoni in­tézőbizottsági rendszerét újítot­ták fel, ezért ebben nem lát sem­mi fantáziát. Ők egyébként az elmúlt hónapban együttműkö­dési szerződést kötöttek a másik balatoni szövetséggel, s együtt kívánnak dolgozni a balatoni horgászatért. A Balatoni Régió Horgász­egyesületeinek Szövetségét ta­valy ősszel alapították. Petren­­ka János elnök a Naplónak el­mondta, ugyanazok a káderek alakították a hárommegyés szö­vetséget, akik a Mohosz égisze alatt korábban is a horgászatból s nem pedig a horgászatnak él­tek. Ezzel próbálják meg a ki­váltságaikat fenntartani, ami ma már nem időszerű. Az ő szövet­ségüknek egyetlen olyan embe­re sincs, aki bármilyen anyagi juttatásban részesülne, ez is azt bizonyítja, hogy önzetlenül ténykednek a balatoni pecáso­­kért. Pintérékkel felvették a kapcsolatot, reméli, mihama­rabb egyesülni fog a két szerve­zet, s egy erős, ténylegesen a Ba­latonért tenni akaró szövetséget kívánnak létrehozni. Gönczy János vezérigazgató szerint a Balatoni Halászati Rt. csak akkor tud hatékonyan együttműködni a horgászokkal, ha azoknak egységes szerveze­tük van a tónál, amelyik partner lehet a horgászturizmus fejlesz­tésében, a horgászati infrastruk­túra kezelésére is. A Balaton Fejlesztési Tanács elnöke, dr. Bóka István szerint az egyesülési jog alapján bármi­kor létre lehet hozni balatoni horgászszövetséget. Ha az új szervezet létrejötte abba az irányba mutat, hogy egységes horgászszervezet legyen a tónál, akkor üdvözlendő. Az ugyanis senki előtt nem lehet vitás: a Balatonnál egységes horgász­­szövetség kell, csak ennek van értelme. Szeretnék elérni, hogy a horgászokat érintő rendeletek, jogszabályok ki­dolgozásába vonják be őket, s ne a fejük fölött döntsenek Áfrány-fotó

Next