Napló, 2002. április (Veszprém, 58. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-15 / 87. szám
2002. április 15., HÉTFŐ Az előnyök jóval meghatározóbbak Dr. Gaál Zoltán, a Magyar Rektori Konferencia p1-9 az integráció tapasztalatairól ■ Balla Emőke Az inkubációs és az első, valódi integrációs év után dr. Gaál Zoltán, a Veszprémi Egyetem rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke rektortársainak véleményét kikérve összegezte a tapasztalatokat. Az elmúlt két év alapján a felsőoktatási intézmények összeolvadásának előnyeiről, hátrányairól beszélgettünk. A Magyar Rektori Konferencia elnökeként jól ismeri társai véleményét. Hogyan összegezné, a pozitív vagy a negatív élmény több? - Megkértem rektortársaimat, mondják el véleményüket. A változásokat négy - az oktatás-kutatás, a gazdálkodás, a szervezeti működés és a kultúraváltás - területén lehet érezni. Az oktatás, kutatás területén fontos tapasztalat, hogy kiteljesedett a képzés, nőtt az intézmények kínálata. Gondoljunk csak a Veszprémi Egyetemre vagy akár a debrecenire, ahol többek között bölcsész-, orvos- és agrártudományi karok egyesültek. A karok, szakok, szakirányok számának emelkedésével az áthallgatás is nőtt, ez azt jelenti például, hogy egy természettudományi karon tanuló diák akár jogot is hallgathat. Nőtt a karok közötti átjárhatóság, a karok közötti kutatási együttműködés is javult. Az oktatás-kutatás területén az előnyök dominálnak, gazdálkodási téren azonban negatívumok is megfigyelhetők. Például egységesíteni kellett az eltérő gazdálkodási gyakorlatot, - így igaz. A vagyonegyesítés jelentős adminisztrációval jár, növekedtek a kommunikációs költségeink. Veszprém és Keszthely viszonylatában még nincs belső telefonhálózat, időnként személyesen is meg kell jelennünk egymásnál. Az agrár- és egészségügyi centrumok kettős finanszírozása még nem forrott ki, nincs biztosítva a Az oktatás, kutatás területén fontos tapasztalat, hogy kiteljesedett a képzés, nőtt a kínálat, betegellátásra és a szakirányú továbbképzésre kapott összegek elkülönített kezelése. A szervezeti működés területén számos előny van, például kiküszöböltük a párhuzamosságokat, a szakok és az oktatásszervezés területén is. Megalakultak az egyetemeket segítő társadalmi tanácsok és szenátusok, ez is pozitívumot jelent. - Jelentett-e gondot a különböző kultúrájú intézmények egységesítése? Az egyiknek mindig engedni kell, az egyik mindig alulmarad. - A kultúraváltás lehetséges formái közül jellemzően megtalálhatók az integráció, amikor a kultúrák és a menedzsment egybeolvadása kiegyensúlyozottan megy végbe, nincs domináns partner és a szeparáció, amikor a két kultúra egymás mellett él. Az integrált intézményekre nem jellemző az asszimiláció, amikor az egyik fél dominál, bár a dominancia nem erőszakos, mert a váltástól a szervezet tagjai eredményeket remélnek, és a dekulturizáció, amikor az egyik fél a kultúráját egyik napról a másikra ráerőlteti a másik félre. A kari önállóság változott: van, ahol nőtt, van, ahol csökkent, attól függően, milyen intézményként működött korábban a kar. Előnyei vagy hátrányai jelentősebbek az integrációnak? - A felsőoktatás nagy rendszer, nincs olyan döntés, aminek csak előnye vagy csak hátránya lenne. Határozottan ki lehet azonban mondani, az előnyök meghatározóbbak. - Hol tart, meddig jutott a veszprémi és keszthelyi campusok összecsiszolása? - Több olyan szakot alapítottunk, amiket csak ezek összefogásával tudtunk megtenni, a nemzeti kutatási fejlesztési pályázatokon együtt indultunk, közös képzéseket indítottunk. Egységesítettük a gazdasági, műszaki szervezetet, természetesen az együttműködési, kommunikációs költségek a mi esetünkben is nőttek, Veszprém-Keszthely nem hasonlítható egy pécsi vagy szegedi intézményhez. A kultúrák közötti különbségeknél türelemre, megértésre, mértékletességre van szükség. - A keszthelyi kar hogyan élte-éli meg a változást? - A véleményeknek két szélső pontja van: az egyik örül annak, hogy a Veszprémi Egyetem kiadta a befogadási nyilatkozatot, a másik vélemény szerint a Georgikon Kar feloldódik a nagy Veszprémi Egyetemben, a korábbi Pannon Agrártudományi Egyetemben nagyobb súllyal volt jelen. Az egyetem nevében is Veszprém a meghatározó, de már beszéltünk arról, hogy a későbbiekben esetleg nevet váltunk. - Nem véletlenül kérdeztem a keszthelyiek hozzáállását, hiszen korábban azt hallottam, kihátrálnának a létrejött integrációból. Van-e lehetőség a változtatásra? - Az integrált egyetemeket a felsőoktatási törvény rögzíti, változást annak módosításával lehet elérni. Az elmúlt időszakban változott a felsőoktatás, gondoljunk csak a győri Széchenyi István Főiskola egyetemmé válására. Az integráció azért jött létre, hogy az elaprózott intézményhálózatot összefogja. A mi esetünkben, azt hiszem, az öszszecsiszolódásban, a fejlődésben, nem pedig a dezertálásban kell gondolkodni. Az integráció azért jött létre, hogy az elaprózott intézményhálózatot összefogja - mondja dr. Gaál Zoltán, a Magyar Rektori Konferencia elnöke Fotó: Gáspár Gábor Néptáncosok számadása Veszprém (kn) - Számadás 2002 címmel szokásos évi bemutatóját tartotta a Kurázsi táncegyüttes a szülőknek, támogatóknak, valamint a város néptáncot kedvelő közönségének. A Kis Kurázsi, azaz a gyermekcsoport többek között szanyi gyerekbáli, rábaközi, illetve szatmári táncokat adott elő. A felnőttek pedig Vas megyei táncokat, Ipoly menti lánytáncot és karikázót, moldvai bált, valamint Indul a bakterház címmel népszínmű jellegű paródiát adtak elő KULTÚRA Amikor a lelkek megnyílnak Balatonfűzfő (Sz. I.) - A költészet napja alkalmából helybeli versírók és versbarátok találkozóját rendezték meg a gyártelepi Művelődési Házban. A vers ünnepén első alkalommal hívtunk össze ilyen találkozót mindazok részére, akik szeretnek verset írni, olvasni és hallgatni is. Amikor megszületett bennünk eme ötlet, még nem tudtuk, hogy hányan fogadják el meghívásunkat, mennyien jönnek el, de azt tudtuk, hogy településünkön sokan szeretik a szép költeményeket, és ezek a gondolatok inspiráltak bennünket e találkozó megszervezésére. De ez a nap nem a versengésről szól, hanem arról, hogy megismerjük egymást, felfedezzük és meghallgassuk a köztünk lévő versírókat. S külön öröm számomra, hogy a fiatalok és az idősebbek együtt gyűltek ma itt össze - mondta köszöntőbeszédében Stricz János intézményigazgató. Majd a megemlékezés első részeként Marton Béla iskolaigazgató idézte fel saját múltbéli élményeit a versekkel kapcsolatosan. Sajnálatosnak tartotta, hogy az utóbbi időszakban a versesköteteket vásárlók száma igen lecsökkent, de bízik benne, hogy az ilyen összejövetelek hozzájárulnak e tendencia megfordulásához. Ezután hangzottak el Petőfi Sándor, József Attila, Radnóti Miklós, Villon, Wass Albert és Nemes Nagy Ágnes költeményei, majd - először egy kicsit bátortalanul - a saját írások következtek. S ahogy telt az idő, lassan felszabadultak a gátlások, felszínre törtek az érzelmek, a hangulatok, s óvatosan megnyíltak a lelkek, kitárulkozva minden jelenlévő számára. NAPLÓ 7 RÖVIDEN Találkozó Nemere Istvánnal Peremartongyártelep (kgy) - A költészet napja alkalmából Nemere István író vendégeskedett a Petőfi Művelődési Házban. Az író - akinek 323 kötete jelent meg - beszélt megyei kötődéséről, különös foglalkozásairól, pályafutásának kezdetéről, kiemelkedő sikereiről. Szólt eddigi életművének különböző témákkal foglalkozó köteteiről. A találkozón a II. Rákóczi Ferenc Iskola tanulói adtak zenés irodalmi műsort. Szavalóverseny Pápa (németh) - Az idén is megrendezték Pápán a Bocsor István Középiskolai Kollégiumban a megyei kollégiumi szavalóversenyt. A költészet napja tiszteletére rendezett versengésben első lett Horváth Judit a tapolcai Középiskolai Kollégiumból. A második helyet Ács Mónika szerezte meg az ajkai Bánki Donát Szakképző Iskola Kollégiumából. Harmadik lett Köles Krisztina a balatonalmádi Magyar-angol Tannyelvű Gimnázium Kollégiumából. A közönség díját is kiosztották, ezúttal Varga Mónika kapta a pápai Bocsor István Kollégiumból. Mesevetélkedő Veszprém (kgy) - Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár gyermekkönyvtára évek óta részt vesz az országos mesevetélkedő megyei fordulóinak megszervezésében. A 2001-2002-es tanévben 65 iskola 415 csapata nevezett. Az eddigi négy fordulóból 15 csapat jutott a megyei döntőbe, melyet április 16-án 10 órától tartanak a könyvtár konferenciatermében. Az országos döntőt idén Solymáron rendezik. Eltérő technikák, stílusok Balatonfüred (kgy) Több mint húsz képzőművész, illetve fotóművész mutatja be alkotását a közelmúltban nyílt közös tavaszi tárlaton az Art-East Galériában. A kiállítást Cserép László művelődési osztályvezető nyitotta meg, aki elmondta, hogy az egy-egy művésztől átlagban bemutatott három-négy mű csak arra elegendő, hogy az alkotók legjellemzőbb művészi vonásait megismerjük, a teljes értékelés lehetetlen. A művészek - mint elhangzott - különböző életkorúak, eltérő a felfogásuk, másmás technikát alkalmaznak, és más-más stílusban dolgoznak. Ám a közöset kell keresni az eltérőben is - hangsúlyozta az osztályvezető. Közös bennük, hogy a Balatonhoz kötődnek, ahhoz a pannon tájhoz, amelynek szeretete megnyilvánul az ábrázolásban. Gyakori motívumok a tó, a szőlőhegy, a vitorlások, a sirályok. A füredi művészek a természet szeretetére, humanizálására, örök változásának megmutatására vállalkoznak, hol erős tónusok, színek, hol pedig naiv stílusban, élénk színhatásokkal. A világhoz, a valósághoz való viszonyra tudatosan vagy kevésbé tudatosan reflektálnak az alkotók - szögezte le Cserép László, majd Hamvas Bélát idézte: „A művész a modern korban az egyetlen ember, aki szellemi értéket realizál. És a művészi munka az egyetlen, amely nem vált kínos rabsággá, sőt, amely vonzó, izgató, szép és egész maradt.” A május 27-ig megtekinthető kiállítás bizonyítja, hogy Balatonfüred gazdag tehetséges képzőművészekben, alkotókban - fejeződött be a megnyitóbeszéd. Több mint húsz alkotó mutatja be művét a közös tavaszi tárlaton az Art-East Galériában Fotó: Áfrány Gábor