Napló, 2002. április (Veszprém, 58. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-04 / 78. szám
2002. április 4., CSÜTÖRTÖK SPORT Öngólt rúgott Veszprém? Vélemények a legnépszerűbb sportág fénykoráról és mélyrepüléséről ■ Kis Dezső Nem is oly régen még az NB I/B-ben rúgta a labdát a megyeszékhely csapata. Ha akkor bent maradtak volna, akkor most a stadionrekonstrukciós program részeseiként új fociaréna épülne a városban. Jelenleg azonban csak az NB II alsóbb régióiban vitézkedik az egykor szebb napokat megélt együttes. Hogy miért? Dr. Rupert György, egykori játékos, nyugdíjas főállatorvos, a veszprémi körzeti labdarúgószövetség örökös tiszteletbeli elnöke: - Véleményem szerint sajnos igen sok összetevője van annak, hogy miért süllyedt idáig a megyeszékhely labdarúgása. A mi időnkben nyolc-tíz csapat is volt Veszprémben. A Haladás, a Vasas, a Vasutas, az AKÖV, a Schönherz, az Építők, a Faárugyár, a Danuvia és a Postás neve jut most hirtelen az eszembe. Egy-egy toborzóra százas nagyságrendben jelentkeztünk az edzőnél, s igen boldogok voltunk, ha járhattunk edzésekre. Az akkori kor igényeinek megfelelő pályákon (volt belőlük hat vagy hét) rúghattuk a labdát, s kulturáltabb öltözőkben fürödhettünk, mint amilyenek a mai fiatalok rendelkezésére állnak. A felnőtt csapatok játékosai sem pénzért, sokkal inkább a foci szeretete miatt játszottak. Annak idején komoly lendítőereje volt a veszprémi focinak a rivalizálás. A magasabb osztályokban a Haladás és a Vasas összecsapása csak a lelátókra sokszor többezres szurkolóseregeket. A honvédség helyi csapata szintén mindig szépszámú érdeklődőt vonzott, ma ilyen sincs. A megyei bajnokságban egy Vasút- Volán helyi rangadó különleges csemegének számított, de az ennél alacsonyabb osztályokban is sokan kísérték figyelemmel az építőmunkások, a videotonosok vagy éppen a faárugyáriak csapatának szereplését. Ezeknek az együtteseknek mindnek volt serdülő és ifjúsági együttesük, s ezért a megyeszékhely élcsapatai mindig bőven válogathattak a reményteljes fiatalok közül. Sajnos mindez ma már csak egy szép emlék ebben a városban, pedig akkoriban sem tartoztunk a honi labdarúgás élmezőnyébe... " Csík Ferenc, az egykori NB I-es veszprémi csapat válogatottat is megjárt kapitánya, a megyei labdarúgó-szövetség jelenlegi főtitkára: - A mi időnkben nagy öröm és egyben óriási megtiszteltetés volt labdarúgónak lenni. Kétszer is olyan élményben volt részem, ami azt hiszem, hogy kevés játékosnak adatik meg a pályafutása során. Az egyik az, amikor az NB II-as bajnokság megnyerése után Temesvári Tibor vezetésével feljutottunk az NB II-be. Dunaújvárosban játszottuk az osztályozó visszavágóját, s több ezer szurkoló kísért el bennünket! A másik pedig, amikor pár évvel később feljutottunk az élvonalba. Felejthetetlen napok, évek voltak ezek, gondolom, a Fotex kézilabdázói élhetnek meg ilyeneket mostanság. Akkoriban olyan légkör övezte a sportágat városban, ami komoly vonzerő volt a futballisták körében, még országosan is. Nem véletlen, hogy a veszprémi mag (Csornai, Kelemen, Végh, Bimbó, Perger, Sánta, Horváth Laci s jómagam) mellé szívesen jöttek még válogatott, sok nagy csatát megélt „sztárok” is. Elég legyen többük közül csak Kakas, Baranyi, Onhausz, Csongrádi, Kiss Laci nevét megemlíteni. Ahhoz azonban, hogy egy olyan csapat alakuljon ki itt, Veszprémben, mint ami akkor képviselte a város színeit, ahhoz olyan vezetés is kellett. Abban az időben a megye és a város vezetői mellszélességgel a foci mellett áltak. A szakosztálynak olyan vezetői voltak, akik egy-egy döntésükkel pillanatok alatt megoldottak minden olyan problémát, amely esetleg gátolta volna az eredményes szereplést. Sajnálom, hogy a maiaknak mindez nem adatik meg, de ebben természetesen nem csak a fiúk a hibásak... " Id. Csernyánszki Sándor, azon kevés szurkoló egyike, akinek manapság is szívügye a sportág, a fia ismert játékos volt, unokája most is az: Veszprémben mindig többezres nagyságrendben szurkoltak nézők, akár a Vegyész, akár a Vasas játszott. De a megyei bajnoki mérkőzések látogatottsága is ezer közeli számú volt. Amikor pedig bejutottunk az NB I-be, akkor a nyitómérkőzésen a Bp. Vasas ellen (tévémeccs volt!) tízezernél több jegyet adtak el. Azokban az években a Ferencváros után a hazai nézőátlag nálunk volt a legmagasabb. Akkoriban a baráti kör is több száz emberből állott. Érdemes lenne már egyszer alaposan és indulatoktól mentesen megvizsgálni azt, hogy az elmúlt tíz-tizenkét év alatt mi történhetett abban az irányban, hogy eltűnt a csapat, eltűntek a nézők, s lassan már szurkolók sem lesznek. Én évek óta bombázom az illetékeseket a sportág híveinek igényeivel, de mindig csak ígéreteket, terveket vázoltak, és ezzel már tele van a padlás. Évek óta türelmet kértek, de már az is fogytán! Számomra még sok-sok labdarúgáspárti sportszerető embernek érthetetlen, hogy amíg ebben a városban - nagyon helyesen - a kézilabdát ennyire a szívükön viselték a városatyák, s oda juttatták, ahol most van, addig a legnépszerűbb honi sportágat ennyire mostohán kezelik. Sajnos egyre inkább az a meggyőződésem - s ebbéli hitemben igen szeretném, ha megingatnának -, hogy a veszprémi labdarúgás pártpolitikai csatározások áldozatává vált. Amikor az „egyik” fél akarja, hogy legyen változás, akkor a „másik” betart. S ha a „másik” fél kezdeményez valamit, akkor meg az „egyik” tesz meg mindent azért, hogy ne történjen e témában előrelépés. # Gerecs József, a veszprémi önkormányzat sportbizottságának elnöke, a megyeszékhely csapatának korábbi vezetője: — Való igaz, a régi és mai veszprémi focit, valamint a sportágat a megyeszékhelyen akkor és most hangulatot össze sem lehet hasonlítani. Ennek bizonyára több oka is van, amelyek közül én kettőre hívnám fel elsősorban a figyelmet. Az egyik a rendelkezésre álló sportlétesítmények száma. Az NB II-es VSC egy füves pályán edzhet és játszhat, természetesen az időjárás függvényében. A stadionbeli salakos pályán pedig a dobóatlétákkal nem is ritkán osztozniuk kell. Ez az ellátottság nem csupán egy szakosztály, de még egy felnőtt csapat részére is elfogadhatatlanul kevés. Ugyanakkor ott van gondozatlanul és emiatt természetesen kihasználatlanul a Honvéd-, a Vasas-, a Volán- és az Építők-pálya is, amelyeket kellő koordinálás esetén azért legalább az utánpótlás számára használhatóvá lehetett volna tenni. A másik igen gátló tényező az, hogy miután amatőr szintre süllyedt a megyeszékhely reprezentatív csapata, igen nehéz számukra szponzorokat találni. A fellendüléshez ezért eleinte arra lenne szükség, hogy az önkormányzat koordináljon bizonyos városi összefogást az anyagi, erkölcsi háttér megteremtése érdekében. Nézzék Zalaegerszegen ezzel a módszerrel milyen eredményt sikerült produkálni. Nyolc-tízezer ember buzdítja a lelátókról a ZTE-t, amely lassan, de biztosan immár a bajnoki cím irányában araszol! Szabad legyen azért néhány biztató szót is szólnion a jövőről: a közgyűlésben sikerült a foci fellendítése érdekében egy hároméves együttműködési tervet elfogadtatni, amely évi huszonötmillió forintot garantál a klub számára. Emellett az utánpótlás-nevelés beindítása céljából visszaszereztük a Vasas-pályát, s már most 68 millió forint áll rendelkezésre a korszerűsítési munkálatok megindítására. Emiatt aztán az MLSZ illetékesei ismereteim szerint hosszabb távon is számolnak a megyeszékhely megújult labdarúgásával. Remélhetőleg a szép tervekből - a sportág híveinek nagy örömére - mihamarabb valóság lesz. Dr. Rupert György: - Annak idején komoly lendítőereje volt a veszprémi focinak a rivalizálás Gerecs József: - Ott van gond kihasználatlanul több pálya . Id. Csernyánszki Sándor: - A veszprémi labdarúgás pártpolitikai csatározások áldozatává vált is és emiatt természetesen Csík Ferenc: - Abban az időben a megye és a város vezetői mellszélességgel a foci mellett álltak NAPLÓ 19 MEGJEGYEZZÜK... Ünnepelni tudni kell(ene) ■ Kis Dezső Annak idején szűk „baráti” körben - s nem a Népstadion zsúfolt lelátói előtt, a zöld gyepen - vehette át Albert Flórián, hazánk eddig egyetlen aranylabdása az őt megillető díjat. A Császár nem kaphatta meg híveitől a megérdemelt ünneplést. S ha már a Ferencvárosnál tartunk (Flóri ebben a klubban játszotta le sikerekben gazdag pályafutását), a századik évfordulós centenáriumuk sem volt különb. Csak éppen ellentétes előjellel: nagyon nekiveselkedett az akkor még Torgyán József dirigálta vezérkar, de aztán a beharangozott Milan helyett a Dinamo Zagreb válogatottak nélküli (tartalék) csapata látogatott az Üllői útra. Ahol egy siralmasra sikeredett „barátságos” mérkőzésen összerugdalták egymást a játékosok. Az öltöző felőli oldalon lévő Springer-szobor állítólag könnyezett... Nem történt az ünneplés másképpen Puskás Ferenc hetvenötödik születésnapja alkalmával sem. A világ legismertebb magyarja körül már többször kavarogtak az indulatok és (állítólag) a szélhámosok. Öcsi bácsi - a mai fiatalabb korosztályok már csak így hívják az egykori Száguldó Őrnagyot — közismerten naiv, adakozó, jószívű ember volt pályája csúcsán is, s ezt számtalanszor kihasználták. A születésnapi ünneplés szintén valami ilyesmit sejtet... Történt ugyanis, hogy a kormány délelőtti ülésén határozat született, Puskás Ferenc nevét viseli a jövőben a Népstadion. A kormányszóvivő bejelentése alapján az mti fél egykor adta ki a hírt. A sportminiszter este hatkor, a Hotel Mariottban, az ünnepi vacsorán szerette volna közölni az érintettel a döntést. Fél tizenkettőkor azonban a Sportolók Baráti Közössége az üres(!) stadion kezdőkörébe szólította Öcsi bácsit, aki - az ISM és az MLSZ vezetőinek távollétében - két, a 2008-as, Magyarországra tervezett Európa-bajnokság emblémájával ellátott labdával jelent meg, majd kezdőrúgást imitált. Utána taxiba ült és távozott. A Puskás Ferenc-stadion feliratú tábla pedig ott maradt lepellel takarva. Aztán este a díszvacsorán, immár az ISM és az MLSZ illetékes vezetőinek jelenlétében átvette a 75-ös számú címeres mezt. Azóta is tart a vita, ki találta ki, hogy a legnagyobb magyar arénát róla nevezzék el. Abban sincs egyetértés, hogy ki illetékes névadásügyben, s mikor legyen a tábla hivatalos leleplezése. Így aztán, hasonlóan a korábbi esetekhez, a születésnapi ünneplés méltatlanná vált a világ legismertebb magyarjához! NTOTÓTIPPEK -14. JÁTÉKHÉT 1. a Nemzeti Sport, 2. a Telesport, 3. a Magyar Rádió, 4. a Sportfogadás, 5. a Népszabadság, 6. a Napló tippje. A 3. héten a Nemzeti Sportnak 8, a Telesportnak 6, a Magyar Rádiónak 8, a Sportfogadásnak 8, a Népszabadságnak 7, a Naplónak 9 találata volt. A jelvények beérkezési határideje szombat déli 12 óra. Megyénkben a gépi totót legkésőbb pénteken be kell adni. Az online gépes kirendeltségekben szombaton 12 óráig is lehet totózni. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 1. Dunaferr-Ferencváros 2x 2 lx xl2 lx 2x1 2. Matáv Sopron-Győri ETO x 1 lx lx 1 1 3. Újpest-MTK 12 1 lx xl2 x2 x2 4. Videoton-Vasas xl 2 1x1x2 1 5. Haladás-Debrecen 1 12 x2 xl xl 1 6. Cottbus-Mönchengladbach 2x 2 lx lx x2 xl 7. Wolfsburg-Hertha BSC 21 2 x2 12 x2 x21 8. St. Pauli-Kaiserslautem 2 2 2 2 2 2 9. Torino-Bologna x2 x lx xl xl x 10. Brescia-Verona lx 1 lx xl xl lx 11. Chievo-Milan xl x 2 21x xl x21 12. Parma-Udinese 111111 13. Perugia-Juventus 2 2 2 2 2 2 14. Freiburg-VfB Stuttgart 1 x 1 xl 1 x --------NAPLÓ------- Főszerkesztő: Kovácsi Miklós Felelős szerkesztő: Bartók Péter Rovatvezetők: Bartuc Gabriella, Horváth Éva, Keller György, Kis Dezső Szerkesztőség: 8200 Veszprém, Szófia u. 3/A. Levélcím: 8201 Veszprém, Pf. 161. Telefax: (88)579-432. Központ: (88)579-420, Titkárság: 579-421. Városi szerkesztőségek és ügyfélszolgálati irodák: 8400 Ajka, Szabadság tér 11. Tel.: (88)215-105. 8500 Pápa, Kossuth u. 22. Tel.: (89)313-214. 8300 Tapolca, Deák Ferenc u. 7. Tel.: (87)510-470, 510-573. 8100 Várpalota, Szent István u. 3. Tel.: (88)371-317. Telefonos hirdetésfelvétel: (40)949-459. Kiadja: Közép-dunántúli Napló Kiadói Kft., 8200 Veszprém, Házgyári út 12., a Pannon Lapok Társasága tagja. Kiadásért felel: Kázmér Judit, Gyerák András ügyvezető igazgatók. Értékesítési vezető: Domonkos Attila Megyei hirdetési vezető: Hegedűs Magdolna Tel.: (88)541-673. Technikai hirdetési vezető: Vida András Budapesti Médiaképviselet: 1117, Budafoki út 111. Tel.: (11464-7400. Központi oldalak szerkesztői: Balogh Attila Zoltán, Varga Domokos Péter Tel.: (88) 541-677 Megrendelhető: a Pannon Lapok Társaságánál, a társaság kézbesítőinél és ügyfélszolgálati irodáiban. Előfizetési díj: egy hónapra 925 Ft, negyedévre 2775 Ft, fél évre (3%-os kedvezménnyel) 5384 Ft, fél évre, folyószámláról utalva (5%-os kedvezménnyel) 5273 Ft, egy évre (8%-os kedvezménnyel) 10 212 Ft, egy évre, folyószámláról utalva (10%-os kedvezménnyel) 9990 Ft. Terjesztési főosztályvezető: Kelemen Zsuzsa Megyei terjesztési vezető: Lukács Tibor. Előfizetéssel kapcsolatos ügyintézés: 8200 Veszprém, Házgyári út 12. Tel.: (88)541-681. Az előfizetés esetleges lemondását csak írásban, a negyedév utolsó hónapjának 5. napjáig tudjuk elfogadni. Nyomtatás: West Hungary Nyomdai Centrum Bt. 8200 Veszprém, Házgyári út 12. Tel.: (88)541-631. Felelős vezető: Jens Danhardt ISSN 0133-2104. Index: 25-061 Példányszámunk valódiságát a MATESZ hitelesíti! 3^x»oi»seevee« 1 W nnoA,, M K.v, .OK,.