Napló, 2002. április (Veszprém, 58. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-04 / 78. szám

2002. április 4. CSÜTÖRTÖK KULTÚRA Tallózás művészeti lapokban (kellet)­­ Jelentős terjedelem­ben és figyelemre méltóan vál­tozatos tartalommal jelent meg a Vár Ucca Műhely irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 2001/2-3. száma Fenyvesi Ottó főszerkesztésében. Különböző műfajok, témák, stílusok köve­tik egymást. Nagy formátumú tanulmány Grandpierre Attila csillagászé a világmodellek és alapvalóságaik logikáiról. Szőcs Géza költővel Tömöry Péter rendező, író beszélget. Versek­kel van jelen Kibédi Varga Áron, Vitéz György, Kalapáti Ferenc, Xhevdet Bajraj koszo­vói albán költő, Pintér Lajos, Vass Tibor, Charles Bukowski, Nyírfalvi Károly, László Zsolt, Mózsi Ferenc, Búzás Huba. A prózát képviselik naplójegyze­tekkel, novellákkal Végel Lász­ló, Harkai Vass Éva, Bodosi György, Kilián László. A kriti­kai rovatban találkozunk töb­bek között Brassai Zoltán, Mar­tinovics Tibor, Németh István Péter, Arany Zsuzsanna recen­ziójával, akik Szilágyi István, Krasznahorkai László, Zsávo­­lya Zoltán, Kilián László egy­­egy kötetéről írtak. A folyóirat­ban a kanadai Marosán Gyula kollázsai láthatók. Az Új Balaton márciusi szá­mát az 1848/49-es forradalom és szabadságharc szellemisége hatja át, de a jelenkor irodalmi, művészeti eseményei is helyet kapnak a lapban. Veress D. Csa­ba, Hangodi László, Czuczor Sándor, Matyikó Sebestyén Jó­zsef, Gombos Antalné, Ács Anna nevét találjuk a szerzők között. Prózával Fenyvesi Ottó, Bodosi György, Sarusi Mihály, versek­kel Baranyi Ferenc, Rozsos Gá­bor, Széki Patka László, Vecsey Kiss Mária, Boros Edit és a hat­vanéves Péntek Imre van jelen. Salamon Nándor Borsos Miklós szobrászművész közelmúltban elhunyt özvegyére emlékezik, Albrecht Sándor az alsóörsi res­ti tárlatairól számol be. Chol­­noky Viktor novelláiról Arany Zsuzsanna, Kodolányi János és a Balaton kapcsolatáról Tüskés Tibor, Egry József festőmű­vészről Németh István Péter, a 160 éve született Eötvös Ká­rolyról T. Vajda Márta, Bodosi György új kötetéről Vass Z. Zsolt, Boksay György posztu­musz könyvéről Zatkalik And­rás ír. Tamás István íróra Tarczy Péter emlékezik, míg Hamvas Béla író, filozófus és Czakó Gábor író szellemi találkozását Cserép László foglalja össze. Cséby Géza A Balaton képe a Tudományos gyűjtemény évfo­lyamaiban címmel második ré­szét közli tanulmányának. Vé­szeli Lajos felelős szerkesztő A feltámadás fényében írt jegyze­tet az új számban. Az immár havonta megjelenő Árgus harmadik száma megem­lékezik a tavaly ősszel elhunyt, Balatonfőkajáron élt prózaíró­ról, Szapudi Andrásról. Az író rövid prózai írásai mellett Re­viczky Krisztina verseit találjuk Sumonyi Zoltán, Utassy József költeményei társaságában. Az Árgus Péntek Imre főszerkesz­tő, Tüskés Tibor, Szirtes Gábor írásával tiszteleg az ugyancsak tavaly ősszel elment Rajnai László irodalomtörténész, mű­fordító emléke előtt. Németh László és Pilinszky János barát­ságáról Cs. Varga István, a Pe­­tőfi-emlékkárpitokról Cebula Anna írt tanulmányt. Nagy László festményeiről, rajzairól Döbrentei Kornél költő meg­nyitóbeszéde olvasható. A népi színjátszás példája Közösséget építő produkció - Hatalmas sikert aratott A falu rossza Kapolcs (dallos) - Húsvéti ajándékként nagyszerű elő­adással lepték meg a köz­ség polgárait a Kapolcsi Színjátszókör tagjai. Az ünnepi készülődés izgal­mai mellett másfajta feszültség is jellemezte a kapolcsiakat nagyszombaton és húsvétva­­sárnap este. A színjátszó kör Tóth Ede A falu rossza című művének bemutatásával örven­deztette meg a falu lakóit. A megajándékozottak pedig kitö­rő örömmel fogadták a megle­petést, bármelyik színház társu­lata megirigyelhette volna azt a zúgó vastapsot, amellyel a „ka­polcsi színészeket” jutalmazták. Méltán, hiszen a faluházban megtartott produkció a népi színjátszás legjobb hagyomá­nyait elevenítette fel. Horváth Jenő­ polgármester­ről egyértelműen bebizonyoso­dott, hogy kitűnően irányítja a települést hivatalában és a szín­padon egyaránt. Kiváló érzék­kel osztotta ki a szerepeket: Bó­czi Károly, Horváth Ferenc, Varga Szilvia, Szalay Beáta, Márvány Péter, Szabó Eszter, Szentgyörgyi Emese, Vizeli Haj­nalka, Dezső István, Takács László és Mohos Pál egyaránt hiteles, életteli figurákat jelení­tett meg. A kiváló jelmezeket Márvány Gyuláné tervezte, a díszletek Török Jenő és Hatvany Csaba ötleteit dicsérik. Szent­györgyi Emese és Borsos Nor­bert hangszereiken kísérték az előadást, s nagyban hozzájárul­tak a jó hangulathoz. Az elmúlt évtizedben a falu polgárai hozzászoktak a legki­válóbb fővárosi társulatok be­mutatóihoz, meglehetősen pal­lérozott ízlésük nem talált kivet­nivalót a Tóth Ede-színműben. A vállalkozó szellemű kapol­­csiak egyértelműen bizonyítot­ták, igenis van létjogosultsága az amatőr színházi produkci­óknak a XXI. században is, hi­szen nemcsak esztétikai él­ményt jelentenek, hanem a kö­zösség építésében is hatalmas a szerepük. A kapolcsi faluház színpadán A falu rossza gazdag Feledi családja. A község polgármestere kitűnően irányította a népes amatőr szereplőgárdát Fotó: Gáspár Gábor NAPLÓ 7 Képversek a költészet napján Veszprém (­la)­­ Képvers­­szimpoziont rendez a költé­szet napján, április 11-én dél­után két órakor a Laczkó Dezső Múzeum és az MTA Veszprémi Területi Bizottsá­ga a Veale-székházban. Elő­adásokat hallhatunk többek között a régi magyar képvers­ről, a Párizsi Magyar Műhely vizuális kísérleteiről, a neo­­avantgárd képvers világáról, a vizuális költészet jelenlété­ről a délvidéki magyar iroda­lomban. Fotók a Balatonról Veszprém (kgy)­­ Lapunk külső munkatársa, Kőröspar­ti Beatrix fotóiból Balaton címmel nyílik kiállítás ápri­lis 5-én, pénteken délután hat órakor a Veszprémi Egye­tem aulájában. Az április 19- ig megtekinthető tárlatot Jo­­kesz Antal fotóművész nyitja meg. Irodalmi fesztivál a tópartonTitkokat feltáró alkotások Csopak (Zatkalik) - Ha Fü­red szeptemberben a költő­ké, akkor Csopak májusban az íróké. Ez lehet az üzene­te az éppen egy hónap múl­va kezdődő első irodalmár­fesztiválnak. Idén még csak a magyar anyanyelvű írók találkoznak május 2-5. között, ám jövőre már tizenkét nyelvűre bővül a fesztivál - tudtuk meg Barbara Dyrschka újságíró-szerkesztő­től, a rendezvény kiötlőjétől, Csopak immáron második esz­tendeje aktív társadalmi kapcso­latokat építő polgárától. A len­gyel származású asszony a ber­lini egyetemen tanít médiaisme­retet, s többek között Auszt­riában, Brazíliában és Portugá­liában folytat kulturális és új­ságírói tevékenységet. Az utób­bi időben - valósággal belesze­retvén a pannon tájba - a volt keleti blokk államai felé fordult a figyelme, s a sárvári irodalmi fesztivál tapasztalatain felbuz­dulva lerakta alapjait a csopaki írótalálkozónak. Erről a közel­múltban számolt be. A Csopakra Sárvárról érkező fiatal írók egy része a 14-18 éves „utódgeneráció”. Ők a leg­jelesebb magyar írókkal - a ter­vek szerint többek közt Grendel Lajossal (Pozsony), Vári Fábi­án Lászlóval (Kárpátalja), Ka­lász Mártonnal, Mezey Katalin­nal, Salamon Pállal, Jókai An­nával, Kányádi Sándorral, Tol­nai Ottóval - töltik együtt ide­jüket annak reményében (mint azt a házigazda dr. Balogh Emil polgármester kifejtette), hogy maradandó alkotásokat hoznak létre. A műhelymunka célja a két generáció egymásra találása, a tapasztalatszerzés, a pannon táj megszerettetése. Kívánatos lenne - erősítette meg Dyrschka asszony -, ha olyan prózai alko­tások születnének a találkozó hatására, amelyek tovább gaz­dagítanák a prózát. A következő évben már nemcsak a magyar nyelvű írók, de a román, szlo­vák, szlovén, szerb stb. ifjú és idősebb tollforgatók is vendégei lehetnének Csopaknak, ahol ki­alakulhatna a füredi Quasimodo költői versenyhez és találkozó­hoz hasonlatos írótalálkozó. A közös nyelvről még csak el­képzelések vannak, de az bizo­nyos, hogy az azonos húrt meg­­pendítők között elsősorban bel­ső indíttatás, az alkotói szenzi­­bilitás lesz az elsődleges. A vendégeket a munka mel­lett kirándulások, felolvasóes­tek várják. A májusi záróesten pedig sajtótájékoztató keretén belül kerül sor a díjkiosztóra. A legjobb alkotást a berlini Auf­bau Verlag adja ki - saját költsé­gén - magyar nyelven. Szakács professzor a Rákosi-korszakról Veszprém­­ Nagy érdeklődéstől kísérve a napokban tartotta meg előadását dr. Sza­kács Sándor, a Budapesti Közgazdaság-tu­dományi Egyetem gazdaság- és társada­lomtörténeti tanszékének professzora a Vá­rosi Művelődési Központban a Rákosi Má­tyás nevével fémjelzett korszakról. A sztálini mintájú hatalomgyakorlás a megfé­lemlítésre épült. A civil társadalmat tudatosan szétverték, az embereket parancsvégrehajtókká próbálták lefokozni - hangsúlyozta az előadó. A gazdaságot aránytalan és tékozló növekedési pá­lyára állították. Az utasításos rendszerből kilógó kisüzemi parasztságot a beszolgáltatással, padlás­­lesöpréssel és kuláküldözéssel próbálták a közös gazdálkodásra bírni. Az előadásban szó esett az oktatásról is, amely­nek révén az egyénből kiölték a kreativitást, a kez­deményezést. Dr. Szakács Sándor professzor vég­következtetésként leszögezte: az ötvenes évek „szocializmusa” nem zsákutca, hanem tévút. En­nek következtében Magyarország a második vi­lágháború után - amikor a nyugati országok fej­lődésnek indultak - kiesett a XX. századi világ­­gazdaság fő gazdasági, műszaki, technikai, tech­nológiai, tudományos és műszaki áramából - je­lentette ki az előadó. Kisszépalma (d. zs.) - Pél­dás kezdeményezés: a szomszéd megye két kiváló fotóművészét hívták meg bemutatóra a Hotel Szépal­mába. Megyénkhez teljes szívével kötődik az a két művész, kiknek fotóiból nyílt kiállítás Kisszép­­alma-pusztán. Anya és fia, Szász Marianne és Laibl Balázs a nyár nagy részét Balatonalmádiban , töltik a vízen, a hétköznapok so­rán pedig a veszprémi nyom­dászokkal dolgoznak együtt. Győrben élnek, így aztán nem csoda, ha Szász Marianne ké­pein csodálatos, csak nagyon kevesek által ismert részletek bukkannak elő. A folyók váro­sának templomai, épületegyüt­tesei titkokat rejtenek, amelye­ket az értő szemek is csak ritkán fedeznek fel. A fotóművész al­kotásai nem pusztán ismeretter­jesztő művek, hanem a képalko­tás nagyszerű példái. Apró rész­letekből áll egybe egy dinami­kusan fejlődő város képe, amely úgy őrzi meg építészeti értékeit, hogy közben kényelmes, meg­hitt körülményeket is teremt la­kóinak. Győr és a balett mára össze­tartozó fogalmak, a világhírű társulat több mint egy évtizede meghódította a nézők szívét. Laibl Balázsnak nem volt köny­­nyű dolga, amikor egy alapvető­en a mozgásra épülő művészet­ről készített képeket. Látszólag pillanatokat rögzített, ám ezek­ben összesűrűsödnek a zene, a ritmus, a mozgás és a fantaszti­kus emberi sorsok. A színek és fények játékáról nem tudni, azok a színpadtechnikának kö­szönhetők-e vagy a fotóművész kiváló komponálási készségé­nek, azonban dinamikájuk meg­fogja a kiállítás nézőit. A győri fotóművészek, Szász Marianne (balról) és Laibl Balázs (jobbról) erős szálakkal kötődnek megyénkhez Fotó: Áfrány RÖVIDEN Első helyezés gépírásban Veszprém - Rodenbücher Katalin, a Veszprémi Köz­­gazdasági Szakközépiskola IV. osztályos tanulója az egy­séges magyar gyorsírás ki­dolgozásának 75. évforduló­ja tiszteletére tartott országos bajnoki versenyen magyar nyelvű gépírásból is — az őszi angol nyelvű gépírási első he­lyezés után - az első helyen végzett, s eredményével or­szágos ifjúsági bajnoki címet szerzett. Kurucz Tamás pe­dig a 18. helyen végzett. Mindkét tanuló eredménye Kanyár Erika tanárnő felké­szítő munkáját dicséri.

Next