Napló, 2003. augusztus (Veszprém, 59. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-17 / 33. szám, Vasárnap Reggel

2003. AUGUSZTUS 17. Betétdíjas habozások Borivó nemzetből sörivóvá váltunk az elmúlt évtizedben. Az idősebb korosztály még emlékezhet a nyári slágertémára, vagyis hogy miért nincs elegendő sör a meleg hónapokban. Ám ez már a múlt, mint ahogyan az is, amikor egy magyar torkon évente 100 liternél több folyékony kenyér is legördült. Ma az egy főre számított éves átlagfogyasztás alig éri el a 70 litert. A magyar söripar túlnyomó hányada már nincs magyar kézben: valamennyi jelentős cég 100 százalékát, vagy többségi tulajdonát külföldi befektetők birtokolják. Ám ez nem baj, sőt, ez tette lehetővé a nagymértékű fejlesztéseket. A Magyar Sörgyártók Szövetségének adatai szerint tagvállalataik - amelyek a hazai sörtermelés 90 százalékát adják - az elmúlt évtizedben évente átlagosan 5-6 milliárd forintot áldoztak korszerűsítésre. A beruházásokkal, és a minőség érzékelhető javulásával párhuzamosan érdekes módon nem nőtt a fogyasztás, hanem éppen hogy csökkent. A korábbi évi 100 literrel szemben most a 70 litert is alig éri el személyenként az egy főre jutó átlagos sörfogyasztás. Csak összehasonlításképp: Ausztriában, amely területre és a lakosság számában is hasonló, az éves fejenkénti sörfogyasztás eléri a 104-105 litert. A sör iránti kereslet megtorpanásában és a fogyasztás visszaesésében egyebek mellett az árak és a kereseti viszonyok is közrejátszottak. A fogyasztási adót a jövedéki törvény 1998-as életbe lépésétől felváltó adónem minden évben emelkedett. A jogszabály születésekor a jövedéki adó hektoliterenként 285 forint volt, tavaly már elérte a 365 forintot. Ezt figyelembe véve már az is óriási fegyvertény, hogy - mint azt Tömör László, a sörszövetség elnöke elmondta - tavaly már nem csökkent tovább hazánkban a sörfogyasztás. Ruttkay Andrea, a Dreher Sörgyárak Rt. marketing szakembere szerint is biztató tendenciák érzékelhetők. Ez azonban nem mennyiségi növekedést jelent. A forgalmi adatok azt bizonyítják, hogy a kereslet egyre inkább eltolódik a magasabb kategóriájú termékek irányába. Persze, a viszonylag kedvező trend még a visszájára is fordulhat, ha a nem viszszaváltható, úgynevezett „egyutas” termékekre nálunk is bevezetik a betétdíjat, egyfajta ökoadóként a környezetet terhelő, eldobható csomagolás után. Németországban ez a rendszer 2003. január 1-jétől működik, s a 25, illetve 50 eurócentes drágulás ott 10 százalékkal vetette vissza a keresletet. Hazánkban a betétdíj bevezetése 2004. január 1- jétől várható, s vélhetőleg szintén csökkenti majd a sörfogyasztást. Jelenleg ugyan a palackos sörből fogy a legtöbb, de egy-két éve tapasztalható a dobozos termékek iránti keresletnövekedés is. Ez főleg a hipermarketek számlájára írható, mivel számukra sokkal kényelmesebb nem visszaváltható termékeket kínálni. A vásárlók többsége eddig hajlandó volt fizetni a kényelemért, ám ha az árkülönbözet még nagyobb lesz, vélhetőleg többen habozni kezdenek, hogy melyik kiszerelésű habzó nedűt válasszák. Ha a gyártók érdekeit nézzük, a betétdíj bevezetése számukra jó is, meg nem is: a visszaváltható palackok használata az ő esetükben gazdaságosabb, hiszen egy üveget akár negyvenszer is újra lehet tölteni, ám a forgalom várható viszszaesése elviszi azt a csekélyke hasznot, amellyel a palackos kiszerelés esetleges előretörése járhat. I. S. ■ A betétdíj bevezetésének nagy nyertese a csapolt sör lehet. Ennek a fogyasztása esett vissza ugyanis a legdrasztikusabban - köszönhetően az átalakult sörözési szokásoknak. Nem véletlen, hogy mind a Dreher, mind a pécsi sörgyár jelentős erőket mozgósított már eddig is a népszerűsítésére. A kőbányaiak akciókkal, promóciókkal igyekeznek viszszacsábítani a sörbarátokat a csapolt változathoz, a pécsiek pedig a vendéglősöket támogatják korszerű eszközök, berendezések beszerzésével, a söröző felújításával. A magyar embereket elsősorban nem a jobb szolgáltatásokkal, ajánlatokkal tudják megnyerni a pénzintézetek - derül ki a GfK Hungária felméréséből. Inkább azt a bankot választják, amelyet a rokonaik is, továbbá, azt, amely közel van a lakhelyükhöz. A munkáltató ajánlása - hova utalják át a fizetést - is fontos szempont. A megbízhatóság is számít, s a barátok, kollégák javaslata meghatározóbb, mint korábban. Az ügyfelek négy százaléka váltott bankot, tehát az ügyfelek többsége hűséges. Jövőre a kormány havi hétezer forintot akar minden jövedelemtulajdonos zsebéből kivenni. A kabinet ugyanis a személyi jövedelemadó-kedvezmények megvonásával, az áfakulcsok emelésével, új adók és járulékok bevezetésével 285 milliárd forint többletbevételt kíván elérni a túlköltekezés ellensúlyozására. ■ Az eddig ismertetett tervek szerint megszűnik több, személyi jövedelemadónál alkalmazott kedvezmény, köztük a befektetési adóhitel, és a minden alkalmazottat érintő munkavállalói nyugdíjjárulékhoz járó adókedvezmény. Korlátozzák és átalakítják a lakáshitelezéshez járó adókedvezményeket. A kormányzat tervei szerint elmarad a jövő évre meghirdetett személyi jövedelemadócsökkentés. Ez azt jelenti, sem az adókulcsok, sem a jövedelemsávok nem változnak. Mindemellett a bruttó munkabér egy százalékának megfelelő, úgynevezett ápolásbiztosítási járulék bevezetését is tervezi a kabinet. A kormány gyökeresen át kívánja alakítani az általános forgalmi adó jelenlegi rendszerét is. A most 0 százalékos áfakulcs 5 százalékra nő a tervek szerint, ami az érintett áruk és szolgáltatások árát ennek arányában drágítja. A jelenleg 12 százalékos, kedvezményes áfakulcs 15 százalékra nő, ami az érintett termékeket 2,7 százalékkal drágítja. Néhány nagyon fontos szolgáltatás, köztük a tömegközlekedés, a távhőellátás és a villamosenergia-szolgáltatás áfáját egyenesen 12-ről 23 százalékosra növelik, ami 9,8 százalékkal drágítja az érintett termékek árát. A normál áfakulcs ugyan 25 százalékról 23 százalékra csökken, ám az üzemanyagok, az alkohol és a dohányáruk jövedéki adóját úgy emelik meg, hogy a fogyasztói árak ne csökkenjenek. A többi termék esetében 1,6 százalékkal csökkenő fogyasztói árakat pedig várhatóan a kereskedelem „lenyeli” majd. A felsoroltakon kívül jövőre megduplázódik a cégautók után járó adó. Valamint a Magyarországon bejegyzett, de csak külföldön tevékenykedő úgynevez PÉNZÜGYEINK Emelkedő adókulcsok, megszűnő kedvezmények tett off-shore cégek által fizeten- megszüntetéséből 120-130 millió adó 3-ról 4 százalékra emel-árd forint megtakarítása szárműkodik, és új ökoadókat is bevezik a költségvetésnek, az ápolástót a kormány biztosítási járulék bevezetése A személyi jövedelemadóhoz 53 milliárd forint többletterhet jelenleg járó kedvezmények jelent a munkavállalóknak. Az áfakulcsok módosításától 85 milliárd forint többletbevételt vár a kormány, a bevezetendő adók pedig 22 millárd többletbevételt hozhatnak. Összesen 285 milliárd forint bevételi többletet remél a kormányzat az adórendszer átalakításától. Ez azt jelenti, hogy minden személyi jövedelemadózó polgártól évi 72 ezer, azaz havi hétezer forint jövedelmet szeretne a kabinet elvonni. Vagyis éves szinten csaknem egyhavi átlagbérrel kevesebbet vihetünk majd haza. A tervezett adóváltozások persze társadalmi feszültségeket gerjeszthetnek, mivel az intézkedések az alacsonyabb jövedelműeket, a többgyermekes családokat, a nyugdíjasokat sokkal kedvezőtlenebbül érintik, mint a társadalom többi részét. Az ő fogyasztásukban ugyanis az átlagosnál sokkal nagyobb arányban vannak a jelenleg 12, a jövőben 15 és 23 százalékos áfával sújtott termékek és szolgáltatások. Az áfakulcsok emelése és átrendezése az inflációt is növeli. László Csaba pénzügyminiszter szerint 0,5, több gazdaságkutató és elemző egybehangzó véleménye szerint azonban 1 százalék egyszeri hatásuk lesz a jövő évi inflációra. Különösen nagy problémát okozhat, ha a gyógyszereknél az 5 százalékos áfa a támogatotti árra rakódik. Ez azt jelentené, ha eddig 100 forint volt egy termék ára, amit 90 százalékban támogatott az állam, akkor azért 10 forintot kellett fizetni. Jövőre azonban ugyanez a gyógyszer 15 forintba kerül majd, ami 50 százalékos drágulást jelent. A jövőre tervezett adóintézkedéseket ellenzéki politikusok előszeretettel nevezik a Bokros-csomag kistestvérének. Ezt azonban Bokros Lajos valószínűleg kikérné magának, ugyanis az ő „csomagjában” a legfontosabb elemek a külgazdasági egyensúly helyreállítását szolgáló árfolyampolitika és az ideiglenesen bevezetett vámkedvezmény volt. Az államháztartási hiány csökkentését az egykori pénzügyminiszter a kiadások lefaragásával, és nem az adóbevételek növelésével érte el. BUXa BRUTTÓ HAVI BRUTTÓ HAVI FIZETENDŐ FIZETENDŐ KERESET 2003-BAN KERESET 2004-BEN ADÓ 2003-BAN ADÓ 2004-BEN 50 000 55 000 0 83 100 000 110 000 13 458 15 583 120 000 132 000 21 133 27 643 150 000 165 000 37 896 49 333 200 000 220 000 59 083 71 333 250 000 275 000 78 021 93 333 300 000 330 000 96 958 115 333 400 000 440 000 136 427 159 333 500 000 550 000 176 427 203 333 600 000 660 000 216 427 247 333 A táblázat adatai 10 százalék bruttó béremelés, 5 százalék infláció, a nyugdíjjárulék-kedvezmény megszűnése, az 1 százalékos munkavállalói díj bevezetése, valamint a jelenlegi adótábla és adó-jóváírási szabályok fennmaradása esetén érvényesek Nem lesz eva plusz A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) javaslata nem talált megértő fülekre a Pénzügyminisztériumban. A kamara vezetői elképzelhetőnek tartanák az eva mintájára egy új átalányadó bevezetését, amely a 30 millió forintot nem meghaladó bevételű cégeknek jelentene könnyebbséget. Az eva plusz ugyanazokat a terheket váltaná ki, mint a már működő eva, de 15 helyett 18 százalékos adókulccsal lépne érvénybe. A PM szerint korai még az eva bevezetése után újabb kísérletbe fogni, de hasznosítani kívánják a kamara ajánlásait. Jövőre ugyanis változtatni fogják az eva-szabályokat, de a hírek szerint még kedvezőbb lesz, tehát nem a szigorítás a cél. GAZDASÁGI HÍREK Bükfürdő: egymillió fürdővendég ■ Rövidesen elkészül a golfpálya szomszédságában a hatodik, és augusztus 23-án a hetedik szálloda alapkövét helyezik le Bükfürdőn. A jövőre megnyíló hotel 200 szobás gyógyszálló lesz, a Hunguest Hotels Rt. üzemelteti. A 41 éves Büki Gyógyfürdőben is elkészült a fedett élményfürdő háromszáz fős öltözővel, a medencetérben sodrófolyó, pezsgőágyak, pezsgőmedence és gyermekmedence kapott helyet. A kétmilliárd forintos költségéből egymilliárd forintot a Széchenyi-terv keretében az állam adott. Tavaly 903 ezren voltak a fürdőben, idén egymillió vendéget várnak. Talentis: marketingből jeles ■ Kenyeres Sándor, aki többek között a Mamut üzletközpontot építette Budapesten, a zsámbéki medencében szeretne egy high tech parkot létrehozni. Eddig többek között az oktatási miniszterrel, és az akadémia elnökével írt alá megállapodást, most pedig Tom Lantos amerikai kongresszusi képviselő csatlakozott támogatóként a projekthez. Ám a Talentis Programhoz a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság földjeinek 50 éves bérleti jogára is szükség van, amit már megtámadtak és most az Alkotmánybíróság előtt van. Gyenge termés, lisztexport? ■ Az idei gabonatermés az aszály miatt ritka gyenge lesz, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Pest megyében hektáronként még a 2 tonnát sem éri el a termés, így exportra talán csak 500 ezer tonna jut. Németh Imre agrárminiszter elmondta, hogy igazán annak örülne, ha liszt formájában kerülne ez a mennyiség exportra, tehát feldolgozottan, hogy a malmok se maradjanak munka nélkül. Állnak a szárnyashajók ■ Nem járnak a Dunán a szárnyashajók az alacsony vízállás miatt. Még a 62 személyes Vöcsöknek is kicsi a víz, hiszen 150 centiméteres vízmélységnél nem tud közlekedni. A Sólyom III. pedig ötven napja Regensburgban vesztegel, így aztán hajók helyett buszok viszik az utasokat Bécsbe is. A teherhajók sincsenek könnyű helyzetben, osztrák, német kikötőkben állnak. Az OTP hitelez a zölderőműnek Pécsett 8,8 milliárdos forintos költséggel erőmű épül, amely biomasszával működik majd, többek között fát és fahulladékot tüzelnek majd el. A Pannongreen az OTP RT.-vel kötött szerződést, vagyis a magyar pénzintézet ad hitelt a projektre. Rekord dinnyetermés ■ Akár 200 ezer tonnás rekordtermést is betakaríthatnak a dinnyetermelők. Az export ugyan később indult, de ha minden jól megy, idén is 152 ezer tonnás görögdinnye kerül külföldre.