Napló, 2004. október (Veszprém, 60. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-09 / 237. szám
2004. október 9., SZOMBAT - NAPLÓ HÉTVÉGE AKIT NEHEZ BECSAPNI A NEVELES CSŐDJE DOKTOR ES FESTŐ A TANYAVILAGBOL Mi lesz te belőled, fiam?! (7. oldal) A ZOKNI HOSSZA, OH... Először is tisztázzuk, mi az illem, az illendőség, az etikett? (8. oldal) Nem kell belenyugodni, hogy a közízlést a bunkók, az erkölcsöt a gazemberek diktálják. (8. oldal) Hagyjuk csak a földön azt a süteményt. Hadd taposson rá a legközelebbi arra járó. (9. oldal) ■ Halmos György A. A veszprémi háziorvosok szerint az európai uniós átlag töredékéért vállalják az ügyeletet, ráadásul a jelenlegi munkarend sem felel meg a jogszabályokban előírtaknak. Az önkormányzat illetékesének álláspontja szerint viszont az egészségpénztártól kellene követelni azt a többletet, amit az orvosok most a várostól kérnek, egyébként pedig az egészségügy strukturális problémájáról van szó. Az álláspontok többszöri egyeztetés után sem közeledtek, az ügyben a végső szót a bíróság mondja ki. Az elsőre kissé tekervényesnek tűnő helyzet megértéséhez tudni kell, hogy a városi központi ügyeleti rendszer működtetése önkormányzati feladat. Megfelelő szakmai kompetencia híján a feladatot az önkormányzat a háziorvosok szakmai közreműködésével teljesíti úgy, hogy a háziorvosok döntő többsége munkáját magánvállalkozóként végzi. Bonyolult helyzet A Veszprémben praktizáló háziorvosok az önkormányzattal folytatott többszöri egyeztetés és tárgyalás után döntöttek arról a közelmúltban, hogy pert indítanak, ugyanis a hatályban lévő szabályozás szerint a jelenlegi ügyeleti rendszer jogszabálysértő - magyarázza a bírósághoz fordult negyvennégy orvos képviseletében dr. Szabó Etelka és dr. Mántó István. A tisztánlátáshoz tudni kell, hogy a hatályos egészségügyi jogszabályok szerint az ügyelet legfeljebb tizenkét óra lehet, hetente pedig hatvan óránál többet nem dolgozhat az orvos - magyarázzák. A szabályozás szerint reggel nyolctól délután négyig lenne munkaidő, négytől este nyolcig egy úgynevezett rövid ügyelet, este nyolctól reggel nyolcig pedig az éjszakai ügyelet. A háziorvosok az országban nagyon sok helyen el tudták érni, hogy ezt a mindenki számára megnyugtató ügyeleti munkarendet bevezessék - magyarázzák beszélgetőpartnereim. Az ügyeleti rend mellett az orvosok szerint legalább olyan kardinális kérdés a díjazás, jelenleg nettó 400 forint marad járulékok levonása után az orvosoknál óránként, az önkormányzat az elmúlt két-három évben még inflációkövetéssel sem élt - ismertetik a háziorvosok. Mántó István érvelése szerint ez az óradíj megalázóan alacsony, információi szerint a legalacsonyabb a megyében. Miután nem tudtak megállapodni az ügyeleti rend és a díj kérdésében, felmondták az ügyeleti szolgálatra szóló szerződést, azonban azóta is ellátják a munkát, ingyen és bérmentve. Dr. Sebestyén Attila ügyvéd, a háziorvosok jogi képviselője szerint az önkormányzat nem kész a kompromisszumra, pedig júniusban és júliusban két egyeztetés is történt, de egyszer sem volt hajlandó érdemben nyilatkozni a városi illetékes. Pénzhiányra hivatkoznak, nem hajlandóak tárgyalni, pedig a munkaidőrendszer megváltoztatásához elég lenne a szándék is - hangsúlyozzák az orvosok. Modellértékű terv A háziorvosok szerint Ajkán, Sümegen, Balatonfüreden, illetve részlegesen Várpalotán megegyezés született a kérdésben, Veszprémben nem. Úgy vélik, hogy egy modellértékű ügyeleti beosztást tettek le a tárgyalások során az asztalra, amivel zökkenőmentesen lehetne áttérni az új rendszerre. Sőt, szerintük orvoshiányra sem lehetne hivatkozni, mert ötvenhárman bőven elegen lennének a rendszer ellátásához. Mánta doktor azt ajánlja, hogy nézzünk a számok mögé: Ajkán a nap 24 órájára 26 orvos, Veszprémben kétszer enynyien vannak. Arról nem is beszélve, hogy az ajkai ügyeleti körzetben 40 ezer, a Veszprémiben 62 ezer, hétvégén a környező településekkel együtt 100 ezer lakos orvosi ellátására ügyelnek, s minél nagyobb az ellátott terület, annál gazdaságosabban működik az ügyelet. Ezen túlmenően azt is sérelmezik, hogy a megyei egészségbiztosítási pénztár napi nyolc órára kötött szerződést a háziorvosokkal, reggel fél nyolctól este hatig nincs ügyelet, ez 10 és fél óra, így a város a napi nyolc órán túl 2,5 órát ajándékba kap tőlük. Két felnőtt- és egy gyermekorvost tekintve ez éves szinten összességében kétmillió forintot jelent a jelenlegi díjazás mellett. Tévedés azt hinni, hogy uniós díjakat szeretnének, hiszen Nyugat-Európában 40-60 euró óránként, míg nálunk jelenleg 1,5 euró az ügyelet. A Magyar Orvosi Kamara által is támogatott reális ügyeleti díj hétköznap és nappal háromezer, éjszaka és hétvégén pedig négyezer-ötszáz forint lenne, ami nettó 1200 forintot jelent. Az éjszakai bér azért lenne magasabb, mert ha a háziorvos éjszaka ügyel 12 órát, akkor reggel nem dolgozhat a munkaügyi szabályozás szerint, ezért egy helyettes orvost kell fizetnie - hangsúlyozzák. A veszprémi lakosoknak pedig joguk van pihent orvosokra. Előfordulhat, bár most még kicsi az esélye, hogy egy veszprémi orvos szabadidejében Ajkán vállal ügyeletet, hiszen ott sikerült elérni az önkormányzattal a megállapodást, így már jövőre is magasabb lesz a díj, 2006-tól pedig azokkal az összegekkel számolhatnak kollégáink, amivel mi is szeretnénk - vetették fel. - Az ügyeleti rend és a díjazás kérdése két ponton is „öszszeér” - magyarázza Asztalos István alpolgármester. - Részben mindkettő pénzkérdés, részben mindkettő érinti az ország uniós státusát. Alkothatunk Magyarországon - Veszprémben is - „európai” ügyeleti rendet, de csak akkor, ha a szükséges szabályokat a parlament beillesztette a jogrendszerbe. Amíg ez nem történik meg, hazánkban a magyar törvények érvényesek, és csupán az a kérdés tehető fel joggal, hogy a magyar törvényeket betartjuk-e - fogalmazott az alpolgármester. Asztalos István megérti, hogy a háziorvosok, ahogy ők fogalmaznak, „európai” bérekre vágynak. Nincsenek egyedül ezzel, európai bérekre vágynak többek között a magyar pedagógusok, a magyar vállalkozók, azok az asszisztensek is, akik a háziorvosok mellett dolgoznak magyar közalkalmazotti jövedelemért - hangsúlyozta a politikus. Hozzátette: nem kétséges, hogy egyszer, együtt elérünk az európai bérekig, közpénzből azonban senkinek sem fizetünk „királyi utat” Európába. - Nagy a kísértés természetesen, hogy a háziorvosok igényére egyszerűen azt mondjuk: tűi||||a||B||H|a|a||^^ zott - magyarázta a politikus. - Ha annyit kapnak, amennyit kérnek, egy ügyelettel töltött hétvégi éjszakán 54 ezer forintot kereshetnek meg. Az is igaz, hogy most alig a harmadát - mutatott rá az alpolgármester. - Hogy egy éjszakáért egy magyar minimálbér sok vagy kevés, azt nem az önkormányzat dolga eldönteni. Magyarországon keményen dolgozó emberek milliói fizetnek járulékot a társadalombiztosításnak azért, hogy legyen elég pénz az egészségükre - hangsúlyozta. - A városban a központi ügyelet évente 58 millió forintba kerül. Ennek pontosan a felét állja az egészségbiztosító, vagyis minden egyes forinthoz a város hozzátesz még egyet. Ha a háziorvosok európai bérre vágynak, onnan kérjék, ahonnan Európában szokás, az egészségbiztosítótól - fogalmazott a politikus. - Miután a háziorvosok pert indítottak az önkormányzat ellen, jogos megkülönböztetni két árnyalatot: perben vagyunk, de haragban nem feltétlenül - jelentette ki az alpolgármester. - Természetesen igaz, hogy egy vita ideális megoldása a megegyezés, vannak azonban helyzetek, amiket nem lehet így megoldani. Ebben az esetben még mindig kulturáltabb, jogállamhoz méltóbb a független bíróság segítségét kérni. A bíróság meghozza a jogerős ítéletét, nekünk pedig - a háziorvosoknak is - az a dolgunk, hogy amit kimond, az úgy legyen. Ez több mint személyes vélemény, ez a közgyűlés határozata is, amit húsz igen szavazattal fogadtunk el négy ellenében - mutatott rá Asztalos István. Nem helyi probléma A központi ügyelet nemcsak a város gondja, hanem a kistelepüléseké is; az ő gondjuk talán még a veszpréminél is nagyobb. - Ahol egyetlen orvos van, természetesen ő az ügyeletes, éjjel-nappal készenlétben kell állnia, ez már-már feudális rög■ höz kötöttség - vélekedett az alpolgármester. - Ha a veszprémi ügyeletet rájuk is kiterjesztjük, megszabadulhatnak ettől a tehertől, sokkal emberibben alakíthatják az életüket. A politikus szerint ennek a legalkalmasabb formája, ha megtalálják az együttműködést a megyei kórházzal. Néhány nappal ezelőtt váltottak szót erről a kórház vezetőivel, s neki úgy tűnt, komolyan megfontolták a gondolatot. Zárásként az alpolgármester arról beszélt, hogy kormányok sora maradt adós a magyar egészségügy gyógykezelésével. Volt, akinek sikerült még rontania is a helyzeten. Az a baj, hogy itt a „végeken” pereskedhetünk egymással, egymás idegeire mehetünk, de ezt a háborút a parlamentben lehet megnyerni. Aki a struktúra, a tulajdonosi szerkezet, a finanszírozás radikális reformja helyett a népszerűségét lesi, az növeli a bajt, ami már most is elég nagy adott hangot véleményének a veszprémi alpolgármester. SMS VÉLEMÉNYVONAL SZÓLJON HOZZÁ írásunkhoz! SMS-számunk: 06-90-6-HU..WÖs Üzenetet Miutána „Királyi út” Európába? Háziorvosok kontra önkormányzat - A bíróság dönt Tévedés azt hinni, hogy uniós díjakat szeretnének, hiszen Nyugat-Európában 40-60 euró óránként, míg nálunk jelenleg 1,5 euró az ügyelet. A reális ügyeleti díj hétköznap és nappal háromezer, éjszaka és hétvégén pedig négyezer-ötszáz forint lenne. Szeles Réka doktornő a veszprémi ügyeletben. Nagy a kísértés, hogy a háziorvosok igényére egyszerűen azt mondjuk: túlzott Andrányi András felvétele