Napló, 2005. április (Veszprém, 61. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-27 / 97. szám

2005. április 27., SZERDA Könyvtárosok továbbképzése Zirc (V. R.) - Továbbkép­zést tartottak a közelmúltban megyei szakembereknek a városi művelődési házban. A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Veszprém Me­gyei Szervezete továbbképzés­sorozatot indított a községi és városi könytárosoknak. Az első rendezvényt Zircen tartották és 55 szakember vett részt azon. A jelenlévők a rendezvényen megemlékeztek a közelmúltban elhunyt Halász Béláról, a me­gyei könyvtár egykori igazgató­járól. Az eseményen dr. Szalay András, az Információs Társa­dalom Kht. Közép-Dunántúli Regionális Irodája vezetője tar­tott előadást az e-Magyarország programról. A megyében 128 ilyen pont van már. Az előnyök mellett Szalay András beszélt arról is, hogy bár számítógépe­ket pályázat útján nyerhettek a települések, ám több helyen még nem épült ki a széles sávú hozzáférhetőség, ami nehezíti a használatot. Ezenkívül arra is fi­gyelmet kell majd fordítani, hogy ez a folyamat ne álljon le, ne sorvadjon el, és legyenek olyan források, melyek segítsé­gével korszerűsíthetik, fejleszt­hetik, működtethetik a rend­szert. A rendezvényen a megyei szervezet elnöke, Kovács Emil búcsúztatta Nagy Károlynét, a zirci városi könyvtár és művelő­dési ház nyugdíjba vonuló igaz­gatóját, majd az intézmény nyártól kinevezett új vezetője, Benczikné Tóth Magdolna tar­tott előadást többek között az in­formatikai kihasználtságról. A továbbképzés-sorozat kö­vetkező állomása Pápa lesz. Az április 27-i találkozón dr. Ska­­liczky Judit, a Nemzeti Kulturá­lis Örökség Minisztériuma könyvtári főosztályának a veze­tője lesz az egyik meghívott előadó. KULTÚRA Élet a színészházon túl Találkozás Keresztes Gáborral, aki jó szerepekben bizonyított ■ Varga Róbert Veszprém - Véletlenül ke­rült a Petőfi Színházba, de sorsszerűen. Fiatal színész­ként sok jó szerepben bizo­nyította már az elmúlt nyolc évben képességeit. Úgy tű­nik, jó úton jár, a közönség szereti. Amikor nyolc évvel ezelőtt egy ismerősét elkísérte Veszp­rémbe egy színészfelvételre és válogatásra, még nem sejtette, hogy új otthonra lel. Keresztes Gábor Csíkszeredai származású fiatalember ekkor már Budapes­ten élt, elvégzett egy magán-szí­­nitanodát, mert gyerekkora óta színész akart lenni. Igaz, azt nem gondolta, hogy a Pince­színház-beli szereplése után a veszprémi teátrum lesz az első munkahelye. A felvételin meg­kérték ugyanis, ha már elkísérte kolléganőjét és itt van a nézőté­ren, akkor ő is menjen fel a vi­lágot jelentő deszkákra és ad­jon elő valamit. Nos, az egész vége az lett, hogy Keresztes Gá­bort marasztalták a teátrumban, kolléganőjét pedig nem. Harag ebből nem lett a két ember kö-Azt gondolja, nem feltétlenül jó, ha egy színész csak a kollégái között él és mozog. zött, mindketten úgy értékel­ték ezt, hogy a sors akarata ér­vényesült. Keresztes Gábor ezután be­költözött a színészházba és el­kezdett játszani. Sok jó és szép szerepet formálhatott meg az el­múlt nyolc évben. A színész­vizsgája a Tanár úr kérem című darab volt, majd olyan előadá­sokban bizonyította énekesi ké­pességeit, prózai tehetségét többek között, mint a Padlás, az Antigoné, a Csodálatos vagy, Júlia, az Anconai szerelmesek vagy tavalyelőtt A revizor, melynek főszereplője lehetett. Idén pedig két igazi közönségsi­kernek volt nagy részese, a La Mancha lovagja című musical­­ban Sanchót, a Fiatalság bo­londság című zenés játékban pe­dig Dodót formálta meg. A fiatal színész is úgy érzi, hogy ezek a szerepek jókor és jó időben találták meg. Soha nem ment oda egy vezetőhöz, rende­zőhöz sem, hogy ő mit akar el­játszani. Megvárta, míg valaki azt érezte, rá van szüksége. És igyekezett ezzel a bizalommal élni is. Sokat jelentett számára, hogy A revizorban ő lehetett Hlesztakov, hisz ezt a karaktert megformálni minden színész számára jelentős és fontos állo­más. A közönség visszajelzései és a kritikák alapján sikeresen vette ezt az akadályt is. A nézők amúgy is szívükbe zárták a fiatal színészt, vannak rajongói, akik többször is megnézik egy-egy darabban, megállítják az utcán és megköszönik a játékát. A 29 éves Keresztes Gábor már veszpréminek is érzi magát. Szeret a településen lakni és él­ni. Gyakran látni a városban, vá­sárol, néha esténként bulizik egy-egy szórakozóhelyen. Sok barátja van a színpadon és a színházon túl is. Ő amúgy is azt gondolja, nem feltétlenül jó, ha egy színész csak a kollégái kö­zött él és mozog a színészház­ban. Az élet egy része ugyanis a színházon kívül zajlik, és erről is jó, ha az ember tudomást vesz az önfeledt játék, a komédiázás mellett. Keresztes Gábor mindig büszkén vállalja azt is, hogy er­délyi származású. Őt az eltéphe­­tetlen gyökerek kötik a szülő­helyhez. Bátyja is kötődik a mű­vészetekhez, ötvös és ékszerész, és évente háromszor-négyszer mindig meglátogatja őt és szü­leit is. Hazatér a szülői házhoz, ahol olyan értékrendet és útra­­valót kapott, amit mindig is szem előtt tart. A becsületesség, az őszinteség, a korrektség ma már sokszor elcsépelt fogal­maknak tűnnek, Keresztes Gá­bor azonban hisz abban, hogy aki mégis ezeket betartva próbál élni, annak azért a sorsa és sora mindig jóra fordul, és soha nem hagyja el a szerencse, így gon­dolja most is. Úgy tűnik, jó úton jár. Keresztes Gábor úgy érzi, szerepel mindig jókor, jó időben ta­lálták meg Fotó: Körösparti Bea Aggályos a pontszámítás? Budapest (mti)­­ A Város­majori Gimnázium szülői kö­zössége szerint továbbra is aggályos a kétszintű érettsé­gi pontszámítási metódusa, s az alkotmánybírósági határo­zat, amire hivatkozva a tárca elutasítja az egységes pont­­számítási irányelv kiadását, teljesen másról szól. Harmath Éva a szülők nevé­ben elmondta: azt kérték az ok­tatási tárcától, hogy adjon egy­séges jogértelmezést az idén és a korábban érettségizettek pont­­számításának módjáról. A mi­nisztériumból az a válasz érke­zett, hogy erre nincs mód, s a tár­ca többek között egy alkot­mánybírósági határozatra hivat­kozott. Amikor elővették ezt a határozatot, kiderült, hogy az teljesen másról szól. Utalt arra, hogy a jelenlegi pontszámítás jogegyenlőtlensé­get teremt az idén és a korábban érettségizők között. Aki koráb­ban érettségizett, idén megtehe­ti, hogy bejelentkezik emelt szintű vizsgára, s akkor is jár ne­ki a hét pluszpont, ha csupán 33 százalékos teljesítményt ér el, míg egy idén maturáló diáknak ehhez legalább 90 százalékos teljesítményre lenne szüksége. Hozzátette: két hete írásban kér­ték, hogy a tárca jelölje meg, melyik paragrafus rendelkezik erről. A minisztérium megjelölt két paragrafust, azonban egyik sem rendelkezik erről. A szülők a tárcához intézett levelükben kitérnek arra, hogy a jogalkotás­ról szóló törvény értelmében a miniszternek van joga irányelv és tájékoztató kiadására. „Az irányelv ajánlást ad a jogszabály végrehajtásának módszerére, a tájékoztató pedig olyan tényt és adatot közöl, amelyet a jogsza­bály végrehajtásáért felelős szervnek feladata teljesítéséhez ismerni kell” - írták. Kitérnek arra is: a vonatkozó kormány­­rendelet nem tartalmaz olyan egyértelmű rendelkezést, hogy a korábban érettségizett diák, ha szintemelő vizsgát tesz, a plusz hét pont igénybevételével nem az ehhez tartozó jegyet, hanem a korábbi években szerzett jobb osztályzatot számítsák be. Har­math Éva elmondta: április 15- én levélben fordultak Takács Al­bert ombudsmanhelyetteshez és Aáry-Tamás Lajoshoz, az okta­tási jogok biztosához is, ám vá­lasz nem érkezett. A megkeresésre reagáló Szü­­di János közigazgatási államtit­kár április 20-án kelt válaszleve­le szerint a szülők által kezde­ményezett változtatás olyan mértékű bizonytalanságot ered­ményezne a felvételi és az érett­ségijelentkezési határidő lejárta után, amely nem vállalható és nem valósítható meg. Emlékez­tetett: a kormány módosította a felvételi eljárással kapcsolatos rendeletet, oly módon, hogy „szükség esetén bizonyos intéz­mények meghatározott szakjain az esélyegyenlőség biztosítása érdekében az oktatási miniszter­nek joga és lehetősége lesz a fel­vételi keretszámok növelésére”. NAPLÓ 7 RÖVIDEN Diáksikerek Veszprém (B. O.)­­ A Jend­­rassik-Venesz középiskola és szakiskola hat tanulója eredményesen szerepelt az Országos Szakmai Tanulmá­nyi Verseny döntőjében. Tóth Ferenc második helyezést ért el gépgyártás-technológus, technikus szakmacsoport­ban, Albert Kitti negyedik lett idegenforgalmi technikus szakon. Cséri Mónika tizen­kettedik, Tóth Tilda tizedik, Szabó Anetta Barbara pedig a tizenkettedik helyen vég­zett kereskedelmi technikus szakmacsoportban. Köd Vik­tória vendéglátó-technikus szakmacsoportban ért el ti­zenegyedik helyezést. Kézművestábor Veszprém (kgy) - Az Eöt­vös Károly Megyei Könyvtár gyermekkönyvtára június 20. és 24. között kézművestábort szervez nyolc-tíz éves gye­rekeknek. A foglalkozásokon többek között papír szobadí­szeket, üdvözlőlapokat, faka­nálfigurákat, karkötőket, könyvjelzőket lehet készíte­ni, valamint gipsz- és üveg­­matrica-festés is szerepel a programban. Jelentkezési ha­táridő június 12. Szajkó István új alkotásai Badacsony (kgy) - Tolnai Ottó költő, író nyitja meg Szajkó István festőművész Új művek című kiállítását május elsején, vasárnap délután négy órakor a badacsonyi Egry József Emlékmúzeum­ban. A június 26-ig látható tárlatot Gopcsa Katalin mű­vészettörténész rendezte. A megnyitót beszélgetés követi a művésszel. Csendes derűvel a Csöndfalakról Veszprém (kgy) - A csönd napja elnevezésű rendezvé­nyen mutatták be Tungli M. Klára Csöndfalak című új verseskötetét hétfőn este az Eötvös Károly Megyei Könyvtárban. A költőnővel pályatársa, Bú­zás Huba költő beszélgetett. Be­vezetőjében szólt Tungli M. Klára korábbi két kötetéről (Re­pülj, madár, 2002; A visszatérő, 2003), amelyek egy tépelődő, önmagához minduntalan visz­­szatérő, visszataláló költőt mu­tatnak be, aki élményeit, szerel­meit, vágyait fogalmazza meg finoman lüktető verseiben. S szembetűnő „kapaszkodása” Is­tenhez és hajdani tanítványai­hoz is. A harmadik kötet, a Csöndfa­lak lírai napló, amelyben jelen idejű pillanatok és vibráló em­lékképek jelennek meg, fogal­mazott Búzás Huba. Fontos sze­repet kapnak benne a képzelet játékai, s felfedezhetjük a költő­nő elegáns, visszafogott humo­rát is a költeményekben. Tungli M. Klára kreatív költő, megfon­tolt, választékos módon közve­títi gondolatait, csalhatatlan ösztönnel ír, lírai naplója az al­kotás folyamatát tárja elénk. Kötetében pregnánsan kirajzo­lódik költői személyisége és az elkészült mű kapcsolata. Tungli M. Klára szépen, ben­sőséges derűvel vallott költé­szetéről a nagy érdeklődéssel fogadott könyvbemutatón. Első verse öt évvel ezelőtt egy anto­lógiában jelent meg. Ezután lel­kesen elkezdett írni, s jöttek a kötetek. Feltörtek benne a régi fájdalmak, de az öröm is helyet kapott verseiben. Azokhoz az eszmékhez igazodott és igazo­dik ma is, amelyek nélkül nem tudna élni, nem lenne önmaga. Egyre jobban szembesült ezzel a feladattal, hitvallással, de a könnyedségről soha nem mon­dott le. A Csöndfalak háromne­gyed része már elkészült, ami­kor rádöbbent, hogy a dátummal ellátott versek ebben a folya­matban kötetté állhatnak össze. Persze — hangsúlyozta - tisztá­ban van a naplóírás „veszélyei­vel”, hiszen a naplók fokozottan felkeltik az olvasók érdeklődé­sét, kíváncsiságát. Márai Sán­dor és Fodor András naplóikhoz fűzött jegyezetei figyelmeztet­ték, ám nem mondott le erről a publikálási formáról. Búzás Huba kérdésére a köl­tőnő elmondta, hogy középisko­lai magyartanára szerettette meg vele Vörösmartyt, Vajda Jánost, aztán jött a „szenthárom­ság”, Ady, József Attila és Pi­linszky, de szereti Weöres Sán­dor, Nagy László és Bárányi Fe­renc munkásságát is. Olykor egy-egy gondolatukat, sorukat felhasználja költeményeiben, amelyek veszprémi otthonában, kis íróasztalánál - belefeled­kezve az alkotásba - születnek meg. A könyvbemutatón Kövi Gá­bor gitár- és Kövi Artúr csel­lóimprovizációi kísérték a be­szélgetést. A költőnő verseit el­mondták: Simon Annamária, Kiss Gyöngyvér, Matics Tímea, Kovács Tamás. Tungli M. Klára költővel új kötetéről pályatársa, Búzás Huba beszélgetett Fotó: Penovác

Next