Napló, 2005. szeptember (Veszprém, 61. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-30 / 229. szám
16 NAPLÓ TIZENÖT ÉVESEK AZ ÖNKORMÁNYZATOK 2005. szeptember 30., PÉNTEK Előnyök, hátrányok a mérlegen Schwartz Béla, Ajka polgármestere a tanácsi, illetve az önkormányzati rendszerről ■ Győrffy Árpád Ajka - Schwartz Béla polgármester különleges nézőpontból tudja megítélni a hajdani tanácsrendszer és az önkormányzati alapú működés közötti azonosságokat, különbségeket, mert a rendszerváltást megelőző utolsó ciklusban tanácselnökként vezette a várost. A tanácsrendszer idején kettős irányítás volt. A városi tanács munkája, döntései mellett meghatározó volt a megyei irányítás. Ebből sok probléma adódott, mert Ajka, de más települések is valódi önállóságot szerettek volna maguknak. Arra nyílott lehetőségük, hogy véleményüket kinyilvánítsák a döntések előtt, de a valódi önállóságot nem tudták elérni, hisz ellentétes lett volna a jogszabályokban is rögzített rendszerrel. A kettős irányításnak mindenképpen előnye volt, hogy nagyobb területegységekben gondolkodtak. Most ilyet nem látok. Most is vannak megyei önkormányzatok, létezik a megyei fejlesztési terv. Ezt nem is vitatom. De abban az időben az átgondolt fejlesztési tervek megvalósításához szükséges eszközrendszer is ott volt a megyéknél, illetve a településeknél. Most nem így van. Valóban létezik a megyei fejlesztési koncepció, és a megye bizonyos forrásokkal is rendelkezik a fejlesztésekhez. Ám ez a megvalósításhoz nagyon kevés, legfeljebb ösztönzőül szolgálhat a települések saját pénze mellé, ha van egyáltalán. Az önállóság növekedésével szétaprózódott, fellazult a rendszer, ami nem mindig hasznos. Természetesen megvannak az előnyei is az átalakulásnak, hisz az önkormányzati modellnek köszönhetően a kistelepülések esélyei mindenképpen megnőttek, közel azonossá váltak. A közös tanácsokon belüli állandó veszekedés helyett maguk dönthetnek a pénzükről. - A város döntési szabadsága hogyan változott? - Most a fejlesztési támogatásokat pályázatok segítségével lehet megszerezni. Ezekben az ügyekben lényegében önállóan dönt a település, ha rendelkezik a szükséges forrásokkal. Régen központi állami támogatás csak célcsoportos beruházásoknál volt - például a lakásépítés -, a többi nagyon függött a megyétől. Ajka másokhoz képest igen jó helyzetben volt mind a megyénél, mind az országos döntéseknél, így a mi példánk nem igazán általánosítható az akkori rendszer egészére. Ezt a jó helyzetet két tényezővel magyarázom. Az egyik az elődöm, dr. Ádám István személye, kitartó munkája. A másik meghatározó tényező pedig az, hogy Ajkát a munkásság fellegvárának tekintették, ezért sok olyan támogatást megkaptunk, ami például Pápa esetén fel sem merülhetett, függetlenül az ottani tanácselnök személyétől, munkájától. - Mennyiben változott a működés demokratikus jellege a városon belül? - Ajkán a tanácsrendszer idején is rendkívül fejlett volt a közösségi élet. Az egymásrautaltságot érezve összetartott, összefogott a lakosság minden csoportja. Nagyon sokszor nyertünk díjakat a népfront keretében meghirdetett mozgalmakon, lényegében ennek köszönhetjük a Hild-érmet is. - Mennyire szólhattak bele az emberek a döntésekbe, a tanácstagok, a tanácselnök munkájába? - A nyolcvanas évek második felében minden tanácstag havonta tartott választókerületi beszámolót. Az emberek rendkívül izzó hangulatú vitákon fogalmazták meg, hogy mit kellene tennünk. Akkor nehezebb volt a várost irányítani, mint most, mert egyik oldalról létezett a társadalmi nyitottság, beleszólás, miközben az igényekre nem reagálhattunk megfelelően. Nekünk egy új lakótelep felépítése célcsoportos beruházásként nem jelentett gondot, hisz, ha megvolt a döntés, ahhoz az állam mindent megadott. De arra már például nem volt lehetőségünk, hogy egy sáros utcát leaszfaltozzunk, mert az erős szabályozás miatt akkor sem költhettünk rá, ha egyébként lett volna pénzünk. Most önállóan dönthetünk, ugyanakkor sokkal nehezebb a nagyon tagolt társadalom különböző érdekeiből a közösség számára optimálisat kiválasztani. S azt még nehezebb elérni, hogy az igények megfogalmazásán túl az emberek segítsenek is, ők is járuljanak hozzá a megoldáshoz. Schwartz Bélának, Ajka polgármesterének van összehasonlítási alapja Fotó: Gáspár Hagyomány és korszerűség Vannak még tennivalóik Pápa, Balatonfüred, Tapolca (németh, martinovics, szíjártó) - Az önkormányzatok létrejötte új lehetőségeket nyitott a falvak, városok előtt. Az önállóság nagyobb felelősséget is jelentett, de a többség jól tudott élni ezzel. Az alábbiakban az utóbbi években legnagyobb változást megért három város eredményeit foglaljuk össze. Pápán elkészült a várost elkerülő út, a csatornázottsága szinte százszázalékos, új gimnázium épült, mely Petőfi Sándor nevét viseli. Sportcsarnok, termálfürdő, ötcsillagos kemping, új vasútállomás, új bérlakások mérföldkövei az elmúlt tizenöt évnek. S akkor még nem is beszéltünk az újraindult Református Gimnáziumról, a Református Teológiai Akadémiáról, a felújított iskolákról. A leépült gazdaság helyében az ipari park lassan kiteljesedő jövője mellett a megszűnt pápai repülőtér újáélesztése is valamiképp a város tizenöt éves múltjához tartozik. Balatonfüred, annak ellenére, hogy valamennyi önkormányzati ciklusban más elöljáró irányította, a térség egyik legdinamikusabban fejlődő települése. A jelenlegi polgármester legnagyobb eredménynek mégis az infrastrukturális fejlesztések megvalósulását tekinti. Az elmúlt tizenöt évben Balatonfüreden megoldották a gázellátást, kiépítették a szennyvízcsatornarendszert, s töretlenül zajlik az úthálózat fejlesztése. Az önkormányzati ciklusok s az általuk elkezdett fejlesztések egymásra épülnek, folyamatos tehát a város fejlődése. Az infrastrukturális változások ennek az együtt dolgozásnak köszönhetők — fogalmaz dr. Bóka István, aki a korábbi évek városvezetéseinek eredményeit sorolva kiemelte még a kereskedelmi üzletek építési lehetőségének megteremtését, a Tagore sétány és a kikötő területének rendezését. Az Esterházy strand idei nyárra befejezett felújítása is hosszú éveket ölel át, mint ahogy a kerékpárút megépítése is. Az elmúlt egy évben több látványos beruházás fejeződött be a városban. Kinyitott a görög falu, elkészült a többfunkciós regionális sportcentrum, elkészült a klasszikus műemlék épület, a Horváth-ház rekonstrukciója, az Árkád Hotel, s elkezdődött az akvapark és a huszonhat családnak otthont adó szociális bérház építése. A város megnyerte a fürdőtelep rehabilitációját célzó négyszázmilliós uniós pályázatot, a reformkori városrész teljes felújítása néhány hónapon belül befejeződik. - Folytatjuk az útépítést, meg kell oldanunk a város néhány helyén problémát okozó csapadékelvezetési rendszer kiépítését, s tervezzük a Tagore sétány és a Kiserdő területének teljes felújítását - mondta Bóka István. Tapolca szembetűnő fejlődésen ment keresztül az elmúlt tizenöt esztendőben, azonban ebből a leginkább kézzelfogható, érzékelhető az utóbbi hét-nyolc év tendenciája. Ez az időszak a stabil önkormányzati gazdálkodást és számos beruházás megvalósulását jelenti a tapolcaiak számára. Utak, körforgalmi csomópontok épültek, és átadtak egy közel ötmilliárd forintból kialakított négycsillagos szállodát. Ezenkívül megépült a városi rendezvénycsarnok, amely mára a térség kulturális és sportközpontjává nőtte ki magát. Harminc év után ebben az időszakban újították fel a városi sporttelep főépületét, csaknem teljes lefedéssel kialakították a szennyvízcsatorna-rendszert és korszerűsítették a szennyvíztelepet. Ezzel párhuzamosan szinte folyamatosan szépült a belváros, és a csodálatos Szentháromság-szobor is visszakerült régi helyére, a főtérre, a kötelező rekonstrukciós, állagmegóvó munkálatok után. Várpalota (út) - Miként a szénbányászkodás több mint száz esztendeje alatt a település fejlődését a föld mélye biztosította, elmondható, hogy a város rendszerváltás utáni legnagyobb beruházása - a százszázalékos kiépítettségű kommunális infrastruktúra - is a földben keresendő. A kilencvenes évek második felében japán hiteltámogatással valósult meg a Várpalota és térsége (Berhida, Pétfürdő, Ősi, Öskü és Tés, illetve Balatonalmádi) komplex környezetvédelmi rehabilitációs program lakossági kommunális csomagja: a vízbázis fejlesztése, a gáz- és csatornahálózat kiépítése szennyvíztisztító telepekkel és komposztálóval, illetve a távhőellátást biztosító palotai fűtőmű. Ebből a föld alá négymilliárd forint értékű beruházás került. Leszkovszki Tibor polgármester megjegyezte, ha újrakezdené elöljárói pályafutását, csak a földfelszínre építtetne, mert az látványos, viszont ami nem látszik, az senkit nem érdekel. Az is tény, anyagi szempontból az egyik legjobb volt az első ciklus. Az itt élőknek ma már természetes, hogy Várpalota az ország egyetlen városa, amely százszázalékos infrastruktúrával rendelkezik. Ha valaki házat épít, nem kell arra külön pénzt adnia, hogy a telkéig nagyobb távolságról eljusson a víz, a csatorna és a gáz, illetve a villany és a telefon, ugyanazt a szolgáltatást igénybe veheti, mint a belvárosban élő. A mai napig sokan felvetik, mennyiben volt környezetvédelmi program a „japán hitel”. A válasz egyértelmű: a település és a környék egy nyitott karszton fekszik, ebből a szempontból nem mellékes, hogy az érintett kör több mint kilencven százaléka élt a csatornarákötési lehetőséggel. A japán program nevezhető az önkormányzatiság tizenöt esztendeje alatt az innováció középpontjának, de a föld fölé is került egy és más. A kezdetkor, 1990-ben a nyolcvanszázalékos készültségű új városi kórház volt a „legnagyobb hátizsák”, amit az elöljáróság magára vett, kilencvenegyben felavatták az intézményt, az építésre felvett kölcsönt kilencvennégyre viszszafizették. Ebben az időszakban tornaterem épült a Rákóczitelepen és a belvárosban, egészségház Inota faluban. A már meglévők mellett az egyik kereskedelmi bank tavaly nyitott, a másik most alakítja ki fiókját. Még idén kezd a Lidl, jövőre ígéri áruházát a Tesco. A „belső” ipari park területének jelentős része elkelt, az inotai alukohó melletti ipari parkban is új cégek termelnek. Az állandóan visszatérő kérdéshez, a munkahelyteremtéshez egy adalék: az inotai ipari parkban egy 1,6 milliárdos beruházás alig húsz embernek biztosít állást. Leszkovszki elmondta, tovább tárgyal, nem mondott le arról, hogy az egyik koreai autógyártó konszernt az ipari parkba csábítsa. Az úthálózat felújítására több száz millió forintot fordítottak eddig, jövőre a lakótelepek után a belvárosban folytatják. A nagy fejlesztés a föld alatt rejtőzik A Nagytemplom Pápa központjában Balatonfüred legismertebb intézménye az állami kórház Látványosan megszépült Tapolcán a Malom-tó környéke Balatonalmádi (halmos) - Jelentős infrastrukturális lemaradást kellett az elmúlt 15 évben a városnak behoznia, amiből ugyan faragott, de van még tennivaló - fogalmazott a polgármester. Pandur Ferenc elmondta, hogy a település közvetlenül a rendszerváltás előtt, 1989-ben lett város, azonban az út-, szennyvíz- és ivóvíz-ellátottsága nem érte el a környező települések szintjét. A legjelentősebb fejlesztéseket az úgynevezett japán hitelből sikerült megvalósítani. Ennek keretében elkészült 35 kilométer gázvezeték, 36 kilométer csatorna, 15 kilométer ivóvízhálózat. A polgármester megjegyezte, hogy ezzel a város szennyvízcsatorna-ellátottsága 90 százalékosra növekedett a 15 évvel ezelőtti 30-ról. Ehhez kapcsolódik a szilárd burkolatú úthálózat fejlesztése, habár ezen a téren jelentős változást csak szintén milliárdos fejlesztéssel lehetne elérni. Kulturális területen szintén jelentős hátránnyal indult a város: nem volt művelődési központ, így a volt pártház lett a közösségi épület. Ezen a helyzeten segített a Pannónia Kulturális Központ, amit 700 millió forintos beruházásból valósítottak meg 2003-ra. Egyházi kárpótlásból és a Soros Alapítvány, valamint a város segítségével megépült a nyolcosztályos vörösberényi általános iskola tornateremmel. Ugyanakkor hiba lenne elhallgatni, hogy a drasztikusan csökkenő gyermeklétszám miatt áthelyeztük a Váci iskolát, az épületet pedig hasznosítani fogjuk -fogalmazott Pandur Ferenc. A volt tanács épületében kapott helyett a zeneiskola. Büszkeségre ad okot az angol-magyar tannyelvű gimnázium, igaz, ennek fenntartója a megyei önkormányzat. Korrekt és élő kapcsolata van az önkormányzatnak a történelmi egyházakkal, ami igen fontos egy ilyen kistelepülés életében. A város számára nagyon fontos az idegenforgalom, ezért megújították a káptalanfüredi strandot, elkezdődött a Wesselényi felújítása, bár utóbbi pénzhiány miatt megakadt. A település megőrizte és bővítette a szociális ellátórendszert; az egészségügyi alapellátás mellett van szakorvosi ellátás is, igaz, ezek elhelyezési feltételei nem mindenben felelnek meg a követelményeknek.