Napló, 2005. október (61. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-08 / 236. szám
2005. OKTÓBER 8., SZOMBAT NÉZŐPONT 1. Mit ér ma a diploma? Nagyon sok ember álma, hogy diplomát szerezzen. Vannak, akik akár erejükön felül is vállalják a tanulás nehézségeit, az anyagi terheket. Mindezt pedig azért, hogy utána könnyebben boldoguljanak. Vajon tényleg könnyebb nekik? Mit ér ma egy diploma a munkaerőpiacon? A felsőfokú végzettségűek foglalkoztatási helyzete jóval kedvezőbb, mint az alacsonyabb végzettségűeké, annak ellenére, hogy az elmúlt években emelkedett a diplomás munkanélküliek száma. A felsőfokú végzettségűek foglalkoztatási aránya 82,4 százalék, ami csaknem azonos az unió 82,5 százalékos átlagával. Az ezen iskolai végzettséghez kapcsolódó munkanélküliségi ráta hazánkban 1,4 százalék, ami harmada az uniós szintnek. Az iskolázottsági szint csökkenésével csökken a foglalkoztatás és növekszik a munkanélküliség. A középfokúak foglalkoztatási aránya 66,6 százalék, míg az alapfokúaké csak 28,4 százalék. A munkanélküliség színvonala ezzel ellentétes, a középfokúaknál 5,4 százalék, míg az alapfokúaké 12 százalék. E számokból megállapítható, hogy magasabb iskolai végzettséggel könnyebb munkahelyet találni és tartósan bent maradni a munkaerőpiacon. Hosszabb távon a felsőfokú végzettséggel magasabb béreket is lehet elérni. Az utóbbi években nőtt a diplomás pályakezdők létszáma és aránya is. Előfordul, hogy egy egyetemet, főiskolát végzett pályakezdő több mint egy évvel a diploma megszerzése után sem tud elhelyezkedni. Gyakran találkozunk azzal a jelenséggel is, hogy kezdő diplomások középfokú végzettséget igénylő munkakörökben helyezkednek el gyakran minimálbér körüli fizetésért. Ilyenkor a szülőkben és a fiatalban is felmerül a kérdés: érdemes volt ennyit tanulni? Igen, tanulni mindig érdemes, bár előfordul, hogy ennek eredményét csak hoszszabb idő távlatában érezzük. Azt azonban, hogy az álláskeresők a végzettségüknek megfelelő munkát találjanak, sok minden befolyásolja. A diploma elsősorban a megszerzett elméleti tudást igazolja, a munkáltatók viszont ennél jóval többet várnak. Ilyen lehet az idegennyelv-tudás, a számítógép kezelése. Még ezek az ismeretek is abba a csoportba tartoznak, amiket a tanulmányok során el lehet sajátítani. De mi van azokkal az elvárásokkal, mint a nagyfokú munkabírás, problémamegoldó készség, önálló munkavégzés, kapcsolatteremtő készség, csapatmunkára való készség? Ezen készségek nagy része nem egy-egy tantárgy keretében sajátítható el, hanem egy része már gyerekkortól kezdve alakul ki és az évek során fejleszthető. Az elhelyezkedésnél a legkritikusabb rész a gyakorlat kérdése. A munkáltatók elvárásai között a szakmai ismeretek mellett előkelő helyet foglal el a szakmai gyakorlat és jártasság. A nappali tagozaton végzetteknél némelyik oktatási intézmény és szakirány esetén csak pár hét szakmai gyakorlat van, ehhez jöhetnek még a nyári szünidős munkák, illetve a szakdolgozat készítésekor egy-egy munkahelyen eltöltött idő. A munkáltatók egy része nem szívesen alkalmaz gyakorlat nélküli kezdőt. Nem véletlen, hogy egyre több támogatás és kedvezmény segíti a pályakezdők, köztük a diplomások elhelyezkedését. Ilyen például a munkatapasztalat-szerzés támogatása, az ösztöndíjas foglalkoztatás vagy a Start kártya. Mit tehet egy hallgató azért, hogy diplomája sokat érjen a munkaerőpiacon? Használja ki az egyetemen, főiskolán töltött éveket arra, hogy minél szélesebb körű ismereteket szerezzen. Az elméleti tudás mellé igyekezzen minél több gyakorlati jártasságot szerezni mind a szakmai ismeretek, mind az idegennyelv-tudás, mind pedig a különböző készségek terén. Készüljön tudatosan az álláskeresésre, tanuljon meg önéletrajzot és motivációs levelet írni, felkészülten menjen az állásinterjúra. Már tanulmányai során építsen ki minél több kapcsolatot munkáltatók képviselőivel, figyelje az álláshirdetéseket, vegyen részt állásbörzéken. És persze mindezt úgy kellene csinálni, hogy életük egyik legszebb korszaka legyen a felsőoktatásban eltöltött időszak. Végezetül mit tehetnek a munkáltatók azért, hogy ezek a diplomák értékesek legyenek a munkaerőpiacon? Adjanak lehetőséget a fiataloknak, kapjanak olyan feladatokat, amikkel bizonyíthatják rátermettségüket. Bízzunk bennük, hiszen évekkel ezelőtt mi is pályakezdők voltunk, tele ambícióval, reménnyel. Biermann Margit igazgató, Veszprém Megyei Munkaügyi Központ Sorozatunkban hétről hétre megyénk ismert személyiségeink véleményét közöljük egy-egy aktuális témáról. Ezen a héten azt járjuk körbe, hogy mennyit ér hazánkban a diploma, használható tudást ad-e a felsőfokú végzettség. Utánanéztünk annak is, hogy mit ér az ember egy szakmával, s milyen képzési lehetőségeket kínálnak megyénkben a szakiskolák. Csak egy szakma kevés Pápa (a. zs.) - Női ruhakészítő, esztergályos, autószerelő. A varrónő sok, a munkahely kevés, miközben a fenti férfiszakmák egyre jobban elnéptelenednek. Mit tehet az a fiatal, aki az általános iskolai képzést követően úgy dönt, szakmát tanul? Mi vár rá az iskolapadban, és mi vár rá az intézmény védőszárnyait elhagyva? Pápa diákváros, így nagyok a hagyományai a szakmai képzésben. Ezért a ma már megyei fenntartású Acsády Ignác, valamint a Batthyány Lajos szakképző iskolák vezetőit kérdeztük. A csaknem húsz éve az Acsády Ignác szakintézmény élén álló Takács Pálnak valóban nagy a rálátása a szakképzési rendszerre. - Két szinten, egy szakközépiskolai és egy szakiskolai képzésben tanul a több mint ezer diák. Ha a szakközépiskolai képzést a tanuló túl megterhelőnek tartja, átjárást biztosítunk a szakiskolai rendszerbe - mondta Takács Pál. Az intézmény szakiskolai hálózatában többek között mezőgazdasági gépészt, szobafestőt, fodrászt és vízvezeték-szerelőket képeznek, míg a szakközépiskolát végzett érettségizett diákok a további szakképesítést adó egy vagy két év után technikusi vizsgát tehetnek. Az igazgató szerint a jelenlegi képzés változtatásra szorul, hiszen a sokszor még folyamatosan írni, olvasni is alig tudó diákok egy része nehezen birkózik meg a közismereti tárgyakkal, mi-A vendéglátás jövője Pápán is egyre biztatóbb közben a kevés órán oktatott szakmai tárgyakat sem sajátítja el megfelelően. - Már a kormány is belátta, hogy a rendszer változtatásra szorul, hiszen a 18 éves gyerekeket már ritkán lehet a munkára megtanítani - folytatta az igazgató. Takács Pál a szakképesítést szerzett ifjak sorsával kapcsolatban elmondta, a város egyes szakmákban több embernek tudna munkát adni, és az ipari park további fejlesztésével a mainál is több munkahely várja majd a fiatalokat. A Batthyány Lajos Szakképző Iskola vezetője, Kecskeméti Benő - kollégájához hasonlóan - a jelenlegi rendszer reformjában látja a sikeres és a gazdaság számára is hatékony szakképzés jövőjét. - Intézményünk mezőgazdasági, kereskedelmi, élelmiszer-feldolgozó és vendéglátó szakképesítést is ad a tanulóknak - mondta Kecskeméti Benő. Az igazgató hozzátette, az állami rendszernek megfelelően két szinten, szakközépiskolai és szakiskolai hálózatban folyik az oktatás a csaknem ezer gyermek jövőjét segítve. A leggyakrabban választott szakirány a vendéglátás, amelynek jövője Pápán is egyre biztatóbb. - Egyre több emberre lesz szükség - tette hozzá az igazgató. Az intézmény vezetője kiemelte, a kereskedőket nagyon rosszul fizetik, míg az élelmiszer-feldolgozók elhelyezkedési esélyei külföldön még ma is elég jók. Kecskeméti Benő arra is felhívta a figyelmet, hogy a képzés színvonalát növelni kell, mert a fiatalok sokszor nem tudnak megfelelni az elvárásoknak. FÓKUSZ Népszerű új szakok Mérnök és orvos több kellene, gazdászokból túlképzés van Veszprém (B. E.) - Jogászokból és közgazdászokból túlképzés van, a mérnöki és orvosi pályát azonban egyre kevesebben választják, pedig egyre több a jelentkező. Az idei jelentkezések alapján elmondható: egyre többen szeretnének felsőoktatási intézményben továbbtanulni. A fiatalok többsége jogásznak és közgazdásznak készül, holott ezek a szakterületek telítettek, nem biztos, hogy a végzősök diplomájukkal el tudnak majd helyezkedni. Ezzel szemben mérnökökre és orvosokra nagy szükség van. Kristóf János, a Veszprémi Egyetem oktatási rektorhelyettesének véleménye szerint a gazdasági növekedés nem képzelhető el új, versenyképes termékek előállítása nélkül, a mérnökök felelősségteljes munkája nélkül. A fiatalok iskola-, illetve pályaválasztását több tényező befolyásolja: egyrészt az, mennyi munkát kell a tanulásba fektetni, mekkora felelősséggel és mennyi fizetéssel jár az adott szakma. A hivatástudat ma már kevésbé meghatározó, a komoly felelősséggel járó szakmát sem szívesen választják a diákok. Ideális volna a munkaerőpiac igényei szerint továbbtanulni, ám sok esetben a munkaerőpiac sem képes megmondani, kire van szükség. Az országos tendenciához hasonlóan a Veszprémi Egyetemen is a gazdaságtudományi kar a legnépszerűbb, elsősorban az idegenforgalmi és szálloda, a műszaki menedzser és a gazdálkodási szak. A tanárképző karon az angol, a német és a nemzetközi tanulmányok szakra, a műszaki informatikai karon a mérnökinformatikus BSc, a műszaki informatika egyetemi és főiskolai szakra, a mérnöki karon a környezetmérnök, a gépészmérnök és a környezettudományi szakokra jelentkeztek a legtöbben. A keszthelyi Georgikon mezőgazdaság-tudományi karon az agrármérnök, a gazdasági agrármérnök és a kertészmérnök szakok iránt érdeklődtek a jelentkezők. A Veszprémi Egyetemen hét éve a kreditrendszer lehetővé teszi a szakok közötti áthallgatást, átjárást, pályakorrekciót, több diploma egyidejű megszerzését. Magyarországon is egyre többen szeretnének felsőoktatási intézményben továbbtanulni Speciális képzések Körkép (bv) - A megyében összesen harminc szakiskola működik, ezek közül kilenc speciális képzési lehetőséget biztosít. Erről tájékoztatta a Naplót Török Andorné, a Megyei Pedagógiai Intézet szakmai igazgatóhelyettese. Az intézményeknek a legfrissebb adatok szerint hatezer-háromszáznyolcvan diákja van és négyszáznegyven tanárt foglalkoztatnak. A szakközépiskolák kedveltebbek, ezt bizonyítja, hogy a harmincegy képzési helyen mintegy nyolcezer tanulót csaknem hétszáz pedagógus oktat. A tizedik osztálytól választható szakmák iránt kisebb az érdeklődés. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nyolcszázhuszonöt képzési lehetőség közül megyénkben száztizenhármat találhatunk. A pályaválasztó fiatalok körében legnépszerűbb a vendéglátóipari és idegenforgalmi szakmacsoport, mintegy huszonegy százalékuk döntött ezek mellett. Nem önkormányzati fenntartású intézmények is nagy létszámban képeznek szakembereket ezen a területen. Kedveltek még a kereskedelmi, marketing-, üzleti adminisztrációs oktatások, valamint a gépészeti és építészeti szakmacsoport képzései. Legkevesebben az egészségügyet és a környezetvédelmet választják, régiós szinten viszonylag alacsony az informatikai csoporthoz tartozók aránya. NÉZŐPONT 2. Naponta készülni kell A diploma sohasem nyújtott teljes tudást, még elegendő ismeretet sem a választott hivatás ellátásához. Gondoljunk csak őseink sámánjára, akinek egyrészt hat ujjal kellett születnie, másrészt mindennap meg kellett felelnie tisztségének, különben leváltották. A kor szokásai szerint ez akár agyonverést is jelenthetett, ezért is készültek fel lelkiismeretesen a jelöltek. Nem volt elég eltévedni a jóslat előtt elfogyasztott gombától vagy a kultikus tánctól. Utána érvényeset is kellett mondani! A kereszténység felvétele után nálunk is papok látták el a társadalom mindeneseinek szerepét, akik fel akartak nőni a kor követelményeihez és ekkor alakult ki az a hivatástudat, amit közmondás formájában mai napig őrzünk: „a jó pap is hettig tanul”. Az idők múltával göröglatin eredetű szóval pedagógusnak hívták a sámánok és a papok kései leszármazottait, akiknek meg kellett felelniük a pedagógia követelményeinek. Ez a pedagógia pedig eredetileg nőnemű szó, és mint ilyen úgy viselkedik, mint a hölgyek egy része, minél tapasztaltabb annál fiatalabbnak szeretne látszani. Ezért újulnak meg időről időre ősi igazságok, csak máshol és más nyelven, amire egyik jó példa a „never too late to learn”, amit mi a jó pap is háttig tanul formában ismerünk. Utána jött a „live and learn”, amit mi póriasabban és keserűbben, de régebb óta ismerünk „tanulj tinó, ökör lesz belőled”. Nem pályabeilleszkedési szakszóként indult a „hello-goodbye effektus”, ámbár felettébb sokszor idézték már a múlt században is minden kezdőnek. Erre mondtuk már jóval korábban, hogy „amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten”, és sok jelszót meg példát citálhatnánk még. Szándékosan nem említettem állást, hiszen azt lélek nélkül is be lehet tölteni vagy töltetni ideig-óráig. Láttunk példát erre korábban és még ma is. Az én boldogult diákkoromban ezt úgy összegezték, hogy a középiskolában megtanulhatunk tanulni, az egyetemen pedig megtudjuk, hogy hol lehet megtalálni azt, amire szükségünk van. Utána meg majd megleszünk valahogyan. Más dolog volt persze tanulgatni, megint más tanulmányozni és teljesen más megtanulni valamit. Az elsajátítandó tudásanyag csak a saját életutamra visszatekintve is hihetelen mértékben megnőtt, ezáltal az 1971-ben szerzett diplomám már a múlt században sem adott elegendő gyakorlati ismeretet. Napról napra fel kellet készülni ahhoz, hogy a tükörbe és a tanítványaim szemébe nézhessek és ez azóta sem változott. Ha más tudományok hiteles képviselőire gondolok, akkor talán még ijesztőbb a helyzet, hiszen a 21. századi hivatások nagy részének egyetemi és főiskolai előképe sem létezett, az átjárhatóság pedig a karok között is nehéz volt, nemhogy egyetemek között. Megint csak külföldről hittük el azt, amit itthon már átéltünk és megszenvedtünk: „lifelong learning" az az élethossziglani tanulás, amit néhányan - talán nem is véletlenül - életfogytiglanira ferdítettek. A papír és a pecsét még nem jelenti azt, hogy kiváló autóvezető vagyok, hiába rendelkezem jogosítvánnyal. Kilométerről kilométerre be kell bizonyítanom ezt. A fentiekben csupán a tanári hivatásból kiindulva írhattam véleményt, amihez valamennyire érthetek. Tanítványaimnak, kollégáimnak és barátaimnak azonban, akiknek kötelességük meghaladni engem és a generációmat, többször idézek egy intelmet, amit Weöres Sándor írt. Kérem, jegyezzék meg, mielőtt még egyre tudósabb módon lennének ostobák: „Egyetlen tudás van, a többi semmi: alattad a föld, feletted az ég, benned a létra.” Czuczor Sándor igazgató, Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium, Balatonalmádi NAPLÓ • 5 SMS-véleményvonal SZÓLJON HOZZÁ ÍRÁSUNKHOZ! ISMS-számunk: NV 06-90-631-300 ^Üzenetem^nek6z^«Vekezdje^^^