Napló, 2006. június (62. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-06 / 130. szám
2006. JÚNIUS 6„ KEDD FÓKUSZ NAPLÓ • 5 Megtalálni a legjobb megoldást A reform kezdőlépéseit találgatja az ország - Interjú Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel Ambrus Vilmos, Fehér Krisztina Budapest (mti) - A kormány június 9-ei eskütételét követő napon jelenti be Gyurcsány Ferenc azokat a konkrét intézkedéseket, amelyek a már sokszor említett reform kezdőlépései, és a költségvetés kiigazításához is elengedhetetlenek. Gyurcsány Ferenc kijelölt és ügyvezető miniszterelnök sütött időszakot tudhat maga mögött: választási kampány volt, kormányprogramot írtak, koalíciós tárgyalások folytak, kormányalakítás zajlik, ráadásul június közepétől intenzív országgyűlési munka kezdődik. - Mikor megy szabadságra? - Augusztusban. Gondolom, két hétre. A Balaton és Hollandia a családi úti cél. A négy gyerekkel és Klárival. - Május 22-én volt az Országgyűlés első munkanapja. Milyen lesz a viszonyuk az ellenzékkel? - Ki tudja.- Nem tudom megjósolni. Az nagyon fontos, hogy egy dologról, az alkotmánymódosításról, az ahhoz kapcsolódó kétharmados szabályokról meg tudtunk állapodni. - Hogyan képzeli az együttműködést? Folyamatosan konzultál velük a fontos kérdésekben, illetve hajlandó-e egyáltalán gesztusokat tenni azért, hogy például az önkormányzati reform érdekében megszavazzák a kétharmados változtatást? - A politika nem presztízskérdés, nem kakaskodás, nem szkanderozás. Ha nekik is van programjuk a közigazgatás átalakítására, meg nekünk is, akkor azt mondom, hogy ha értelmes, akkor gyerünk, lépjünk egymás felé mindig egyet-egyet, a végén hátha megállapodunk. - Készülnek arra, hogy az önkormányzati reformot nem fogja támogatni az ellenzék? - Egy bölcs kormány természetesen mindenfajta forgatókönyvvel készül. Vannak olyan dolgok, amiket el lehet intézni kétharmados helyett feles törvénnyel. Nem olyan hatékonysággal és nem érünk el annyi eredményt. Azok, akik ezen dolgoznak, minden előterjesztést úgy készítenek el, mit csinálunk, ha van kétharmados támogatás, és mit csinálunk, ha nincs. - Miről kell lemondani, ha nincs meg? - Ez minden kérdésnél más. Melyikről beszéljünk? - Megyékről, régiókról. - Szerintem a legfontosabb a falu és város együttélése. Messze a legfontosabb a kiscég. Deák Ferenc óta, a járások óta tudjuk, hogy mindegyikünk életében nagyjából > mozgások kilencven százaéka arról szól, hogy a budapestiek kimennek a Duna-kanyarba, a Duna-kanyariak bejönnek Budapestre. A pápaiak, ahova én tartozom, kimennek Tapolcafőre és fordítva. Ahol jól körülhatárolható térségben zajlik az életünk, ott képesek vagyunk intenzíven megszervezni a dolgainkat. Maradjon az önkormányzatiság joga, de legyen integráltabb együttműködés város és falu között. Szerintem ez a kulcskérdés. A megye és a középszintű igazgatás ehhez képest nem a legnagyobb kérdés, bizonyos értelemben szimbolikussá nőtte ki magát az elmúlt időszak vitáiban. A régióról már mindenki tudja, hogy itt valamit kéne csinálni, de - őszintén szólva - a többség nem tudja, hogy ez mit jelent. Nagyon erős ma a települési önkormányzat, a megyei önkormányzatok fenntartanak egypár intézményt. Nincs adószedési joguk, nem is klasszikus önkormányzatok ezek, nincsen benne az adott megyének a legerősebb városa. Közelebb hozni az államot a településhez, erről szól a régió. Hozzáteszem, ma nagyon sok mindent meg lehet csinálni a régióban önkormányzatiság nélkül. Az állam feladatait dekoncentrálni kell, régiószinten megszervezni, és ha van önkormányzati partner, átadni ezt a funkciót vagy ennek egy részét - összegezte meggyőződését Gyurcsány Ferenc. - Mikorra képzelhető el a régiók kialakítása? — A régiók tekintetében fordulópont, hogy ősszel önkormányzati választások vannak, ekkor megyei közgyűléseket is létrehoznak. Ha előtte nem döntünk, akkor a mostani megyei közgyűléseket - ugyanúgy, mint korábban - négy évre meg fogják választani. Akkor ez 2010-ig nagyjából eldőlt. Ezért javasoljuk közelebb hozni az államot a településhez, erről szól a régió miatt, hogy még előtte döntsünk, és lehessen tudni, hogy ez mondjuk három évre szóló ciklus lesz, és 2009-ben már válasszunk regionális önkormányzatot. Akkor 2012-ben már éppen két parlamenti választás között félidőben lehetne a helyi választás, a településvezetőket hat évre választjuk. Ez a mi kompromisszumunk. De akkor sem dőlt össze a világ, ha nincs egyezség. Folytatni kell tovább a tárgyalást, megpróbálunk megegyezni, hogy 2010-től más legyen. Megpróbálunk egyezségre jutni, rajtunk nem fog múlni. - Az ellenzék szerint önök eltitkolták az ország valós helyzetét. Mi a válasza erre? - Ha másért nem, azért sem titkolhattuk el, mert az ellenzék mindig azt mondta, hogy éppen holnap fogunk összeomlani, talán bele is pusztulunk, hogy össze fog dőlni a gazdaság. Ön azt mondta a parlamentben, hogy - idézem - „nem kétséges számomra, hogy a nagyobbik felelősség ebben az ügyben természetes módon az előző négy évet terheli". Vagyis a költségvetés jelenlegi helyzetét illetően kiigazításokra van szükség. Nem gondolja, hogy akkor önnek személyes felelőssége is van, hiszen több mint másfél évig ebben a négyéves ciklusban miniszterelnök volt? Dehogynem. Ez általános politikai felelősség, amely mindegyikünket, így a miniszterelnököt is terheli minden döntésünkért. Mikor az ember azt látja, hogy a költségvetési és a folyó fizetési mérleg egyensúlya vagy csak nagyon hosszú távon teremthető meg, vagy érdemes elindulni egy gyorsabb pályán, akkor dönt. A kormányzati ciklus elején azért alkalmasabb a pillanat erre a döntésre, mert ebben az esetben nem egyszerűen csupán költségvetési kiigazításról lehet dönteni, hanem ezt össze lehet kapcsolni átfogó nagy reformokkal. Szerintem ez 2002-ben elkezdődött. Abban vitatkoztunk az ellenzékkel, hogy szerintem 2001-2002-ben volt egy gazdaságpolitikai fordulat, Kétségtelen, hogy ez a mi időszakunkban teljesedett ki. Ennek a gazdaságpolitikai fordulatnak az volt a tartalma, hogy vállaljon minél többet az állam. Most újabb fordulat kell. Azért is, mert Magyarország története nem a költségvetésről szól, hanem ezer más dologról. A kormányprogramban többször szerepel, hogy rövid távon kell a költségvetés egyensúlyát helyreállítani. Milyen konkrét intézkedések várhatók, és hogyan érintik ezek a lakosságot? - Június 10-én ismertetjük a konkrét intézkedéseket, mivel ez már az új kabinet feladata. A kormány 9-én leteszi az esküt, és mindjárt másnap az Országos Érdekegyeztető Tanács keretén belül ad tájékoztatást, majd 12-én a kormány ezeket az ügyeket első ülésén mindjárt meg is tárgyalja, és több dologban nyilván parlamenti előterjesztést tesz. Adóemelés várható-e, mikor és milyen mértékben? Az állam adósságainak csökkentéséhez, az állam pénzügyi helyzetének javításához kiadáscsökkentés és bevételnövelés szükséges. Három jövedelemtulajdonos van: az állam, a vállalatok és a lakosság. Amikor valaki azt mondja, hogy a kiigazítás a lakosság és a vállalat terhére történik, akkor azt tudom mondani, hogy és még kinek a terhére történhetne? Mi vagyunk az ország, az emberek meg a vállalatok, meg az állam, mi hárman vagyunk jövedelemtulajdonosok. Az az érvelés, hogy tegyük rendbe az állam költségvetését, de ez ne érintse a másik két jövedelemtulajdonos pozícióját, fából vaskarika. Ez a közgazdapolitikai butaságnak a netovábbja. - Számítanak arra, hogy az önkormányzati választások előtt ilyen intézkedésekkel nem lesz túl jó a kormány megítélése? - Az én személyes népszerűségem ebben az értelemben egyáltalán nem fontos. A tennivalókat el kell kezdeni, mégpedig a legelső pillanatban, ez a kormány eskütétele utáni nap. Azt gondolom, hogy az ország nagyobbik része tudja, hogy ezt meg kell csinálnunk. Az emberek közül nagyon sokan azt gondolják, hogy ez bizonyos értelemben költözködés, átalakítás, ami közben macerás és konfliktusos is. De a vége jó. Nem az a politika, hogy minden pillanatban azt akarom tenni, ami a legkényelmesebb. Az a politika, hogy a végeredmény, ennek a négy évnek is a végeredménye összességében és egészében jobb legyen. - Mégis mit fognak szólni az MSZP-ben, ha ezen intézkedések hatására az önkormányzati választásokon rossz eredmény születik? - Szerintem ne az MSZP népszerűségén aggódjunk. Azért majd aggódik az MSZP. Nekünk az a dolgunk, hogy azt nézzük meg, mit kell csinálni az országért. Végre olyan intézkedések meghozatalára is kész a kormány, amelyek közvetlenül nem érintik pozitívan a képviselőket, hiszen pénzt vettünk el tőlük, ahol sokkal kevesebből gazdálkodhatnak a minisztériumok, olyan intézkedésekkel indulnak el, amelyek nem túl kényelmesek. - A tervezett intézkedések miatt társadalmi szervezetek, civil szervezetek fognak tiltakozni: a HÖOK bejelentette, hogy nem támogatják egyáltalán az utólagos képzési hozzájárulást, és gazdatüntetések is várhatók. - A kormány dolga, hogy az ország egésze számára próbálja a legjobb megoldást megtalálni. Mindenki ellenvéleményét megfontoljuk, és megnézzük, hogy az ország szempontjából melyik az az elem, amit figyelembe kell venni. El kell dönteni, hogy miben osztozunk, miben meg nem. A koalíció tekintetében milyen négy évre számít? Ellentétekkel, konfliktusokkal lesz tele? Nem hiszem. Volt két jobboldali kormányzati időszak. Mind a kettőben eltűnt a kisebbik koalíciós párt. Aztán volt eddig két balliberális koalíció. Az elsőben négy évig folyamatosak voltak a viták a két koalíciós párt között, a Medgyessy Péterrel kezdődött ciklusnak az első felében több súrlódás és végül maga a kormányfőváltás is koalíción belüli konfliktusból származott. A ciklus második felében egyetlenegy elvi vitánk volt. az államfőválasztáskor. Ez nem a kormányzás kérdése, kormányzási értelemben nem volt ilyen ügy. - Az oktatás a jövőben lehet koalíciós vita kérdése? - Minden lehet vitakérdés. - Az SZDSZ szerint a liberális program került a kormányprogramba. Hiller István a liberális programot fogja végrehajtani? - Az, hogy a pártok mit mondanak, fontos, de nem perdöntő. Az számít, hogy van a kormánynak programja, ami nyilván több forrásból táplálkozik. Patikamérlegen nem mértem, hogy a hozzájárulásból kinek mennyi jutott, de azt gondolnám, hogy boldog lehet, aki úgy érezheti a végén, hogy az ő programjából több van a közösben, mert ezt akarta. Egyébként pedig mindenki erre a programra teszi le az esküt. A kormánynak vannak politikusai, onnantól kezdve nem érdekes, hogy melyik párt delegálta őket. Én nem az egyik vagy a másik oldalnak vagyok a miniszterelnöke, hanem a kormánynak. Ha van vita, az normális. Képzeljék el, én a feleségemmel is vitatkozom. Káposztás tésztáról például, vagy arról, melyik moziba menjünk el, sőt gyermeknevelésről is, de ettől még nincs a házasságunk válságban. A káposztás tésztát illetően miről lehet vitatkozni? Arról, hogy cukorral vagy borssal egyék? - Borssal. Nem mindegy sági tanulatlanságnak vagy a mi az érvelés, hogy tegyük rendbe az állam költségvetését, de ez ne érintse a lakosság és a vállalatok pozícióját, fából vaskarika - válaszolta az adóemeléssel kapcsolatos kérdésre Gyurcsány Ferenc Hirdetés Nyerjen 2 fő részére szóló belépőjegyet*H a 2006. június 17-én 20.00-kor kezdődő H Ehhez nem kell mást tenni, mint a hirdetés alján található szelvényt f&al ** ■ kitöltve a Veszprém megyei terjesztési iroda címére visszaküldeni. Wimsil K A koncert helyszíne: Ajka. Bányász Sporttelep 9fl| ■ WM __■% 1 A szelvények beküldési határideje: 2006. június 09. 1« éjár AJHV MM ■11 Beküldési cím és sorsolás helyszíne, illetve 8200 Veszprém, Házgyári ...........................................^ .....„