Napló, 2006. július (62. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-11 / 160. szám
2006JÚLIUS 11., KEDD KULTÚRA Egy vérből valók vagyunk A Pannon Várszínház a hétvégén mutatta be A dzsungel könyve című musicalt Veszprém (la) - Emberek vagyunk vagy állatok? Melyik a tisztességesebb, emberségesebb világ? Van-e kiút ebből a társadalomból? Ilyen kérdéseket feszeget a Pannon Várszínház A dzsungel könyve című előadása. Maugli az erdőben nevelkedik, állatok között. Farkas talál rá, a kezdeti idegenkedés után a farkascsapat is befogadja őt. Az embergyerek boldog ettől a közösségtől, a többiekkel együtt énekli: Farkas vagyok. Egy vérből valók vagyunk. Sir Kán, a tigris, a rontó szellem azonban ennek ellenkezőjéről igyekszik mindenkit meggyőzni. Egymásnak ugrasztja a farkasokat, megingatja Akela nagyságát, hatalmát. Maugli nem hagyja. Akela a nevelője, apja helyett apja, elhatározza, hogy megmenti őt. Hozd el a tüzet az embertől, tanácsolja neki Bagira, a párduc, így Maugli elindul az emberek közé. Ott ugyanolyan idegen, mint kezdetben volt a farkasok között: a vadembert nem fogadják el, kinevetik a többiek. Bizonygatja, hogy egy vérből valók, ember ő is, megismeri a furcsa, megmagyarázhatatlan érzést, a szerelmet. Az emberek oldalára áll, ígéri, hogy megöli Sir Kánt. Aztán a darwini tanítást megtagadva visszatér az állatok közé, és innentől kezdve, mindkét társadalomban, mindkét világban otthonosan mozog. A Pannon Várszínház előadása - miközben kiváló poénokkal, remek táncokkal, koreográfiákkal, dalokkal szórakoztat bennünket - elgondolkoztat. Olyan egyszerű kérdésekre keresi, keressük a választ, mint: Kik vagyunk mi valójában? Emberek vagy állatok" Hova tartozunk, kikkel vállalunk közösséget? Ma ember embernek a farkasa, mindenki küzd mindenkivel, báránybőrbe bújt farkasokkal élünk együtt, a támadást gyakran nem tudjuk kiszámítani. Megsebeznek, megbántanak, felfalnak, és mi védtelenek vagyunk, képtelenek vagyunk a védekezésre. Olyan világban élünk, ahol lassan az ember válik állattá, az ember a gonosz, a kegyetlen, ennek ellenére kell valami, ami az ember emberségét megőrzi. A hit, a tudás, az érzések, érzelmek, a szeretet, a szerelem, a remény. Vándorfi László rendező ügyel arra, hogy a mondanivaló eljusson a felnőtt nézőkhöz, ugyanakkor az előadás a gyerekekre is hasson: több olyan poént, mókás szituációt, stílusparódiát helyez el, amire a kicsik emlékeznek majd sokáig. Nagyszerűen fogja össze a csapatot, a negyvenhat szereplőt, a legfiatalabbak is felnőnek a feladathoz. Valamennyi énekszám, táncprodukció egységes - a koreográfia Krámer Györgyöt dicséri, a szteppszámot Bóbis László készítette, ez adja az előadás velejét. Külön kiemelkedik a farkasok csapata, élén az Akelát alakító Szeles Józseffel, aki vezérként és öreg, hasznavehetetlen farkasként egyaránt beleéléssel játssza szerepét. Zayzon Csaba Sir Kán szerepében telitalálat, kemény, vad, ellentmondást nem tűrő, uralkodásra termett, kegyetlen tigris. Hatás Andrea Bagiraként Maugli oldalán áll, anyaként félti őt, aggódik érte, szeretettel segíti, becézi őt. Kának, a kígyónak akrobatikus feladatokat szántak a produkció létrehozói, de Kovács Ágnes Magdolna ezt is megoldja. Tekergőzik, sziszeg, csúszik, hiteles a szerepében. Maugli-Ember embernek farkasa, mindenki küzd mindenkivel, képtelenek vagyunk védekezniként Sánta László ártatlan vademberként csodálkozik a világra, próbál beilleszkedni előbb a farkasok, aztán az emberek közé. Végül rájön, hogy nincs más lehetőség, mint az emberek között maradni, ott vezérré válni, emberi életet élni. A többiek illeszkednek a csapatba: Alacs Domokos a gyermek Maugliként, Kiss T. István Balaként, Egyed Brigitta Csőként, Mag Dolina Tanaként, Kiss Dávid Buldeoként. Az előadás a kiváló csapatmunkától, a közösségtől, koreográfiáktól kiemelkedő. A díszleteket és jelmezeket Kovács Yvette Alida készítette. OC CD u Q. u ■ö h-O u_ Balú (Kiss T. István) és Bagira (Hatos Andrea) az emberektől óvják Mauglit (Sánta László). Az ember gonosz, mégis csodákra képes TV-JEGYZET Kellei György A drága magyar nyelv paprikás krumplival Egy Volkswagen kabriolet halad Balatonföldvár felé. Még abból a békebeli, bogárhátú fajtából. Kormányánál Dolly, az énekesnő, mellette Bódi Guszti. Startol a Balatoni nyár, az ATV új műsorának második adása. Riporterek:) Tornóczky Anita és Istenes László. Mit mondjak róluk? Őket még a focivébé RTL-es kommentátorai is lepipálják. Istenes sehogy sem való a képernyőre, Tornóczky legalább mutat valahogy. De hogy a forró nyárban miért nadrágban, ingben és blúzban sündörögnek az énekesek körül, megmagyarázhatatlan. Persze Dollyék sem dobnak be egy fürdőruhás sztriptízt, pedig a még mindig jó hangú hölgyön nem nagyon látszik, hogy öregedne. Tartja régi formáját... De még az elején vagyunk. A Balatoni nyár nem más, mint napközbeni, eléggé esetlen „megpróbáltatások" és esti koncertek sorozata. Először megállnak egy benzinkútnál, ők tankolják a kocsikat. A tét: felismerik-e őket, a mi kis országunk kedvenc és nagy sztárjait. Aztán jön az első esti koncert, egyelőre még nem lila, hanem csak sárgás, zöldes füstköddel a színpadon. A Dupla vagy semmi refrént legalább hússzor hallom. A földvári megérkezést persze csak ezután látjuk. Tök jó vezetés, tök jó utas - mondja valaki szép magyar nyelven. Ekkor már kezdek sejteni valamit vagy valakit. Dolly felfújt úszódelfinnel szerencsétlenkedik a szállodai szoba ajtajában, Bódi Guszti azonban nem csinál gondot az elhelyezkedésből, hanyagul lecsapja a bográcsot az asztalra. Később majd ebben fő a piacon - a hecc ellenére is - eléggé gusztustalanul összetarhált nyersanyagból a kissé csípősre, mégis fakóra sikerült paprikás krumpli. A főzésig még ledarálnak néhány esti koncertet. A logikám ekkor kezd nyugtalanul fészkelődni: két napba hogyan fér bele ennyi fellépés? Mint a búcsúban, a lakodalomban, énekelnek és zenélnek. Bódi nyomja a szöveget: Nem jön álom a szememre. A közönség lent a füvön üveges szemekkel csápol, egészen kicsi gyerekek is olvadoznak a gyönyörűségtől, a látványtól. (Hogy részleteket látunk, arról hallgatnak.) De a füstköd színe még nem változik. Újra nappalira vált a kép, hiába, rohan az idő. Míg Dolly készíti a paprikás krumplit, addig a zenészek és a média focicsapata rúgja a lasztit. Mészöly Kálmán, a szőke szikla bíráskodik. Minden szépen zajlik egy kaptafára. Mindez a sejtésemet erősíti, vagyis kezdem pedzegetni, hogy ki állhat az ócska műsor mögött... Bódi Guszti brahiból (következetesen ragaszkodom a szép - tök jó - magyar nyelvhez) öt kilóért kínálja a kaját. A strandoló nép drágállja és panaszkodik, hogy csípős. Mire az énekes: szeressük(!) az erőset. Jön még egy kis torna és egy kis riporterkedés a próbatételek sorában. Aztán persze az elmaradhatatlan koncert. És itt a lila köd is! Amikor lassan-lassan felszáll, a feliratozás elején meglátom: producer Hajdú Péter. Már mindent értek. Ihletett magyar alkotások Budapest (mti) - Kortárs magyar művészek Rembrandt-művekre reflektáló alkotásából nyílt időszaki kiállítás csütörtökön a budapesti Szépművészeti Múzeumban. A Rembrandt - Kortárs magyar művészek válaszolnak című tárlatot Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Rényi András kurátor nyitotta meg. A kiállítás a 400 éve született holland művész, Rembrandt van Rijn (1606-1669) rajzait és rézkarcait felvonultató, múlt héttől látogatható bemutatóhoz kapcsolódik. A szeptember 24-éig megtekinthető tárlaton tizennyolc meghívott magyar művész speciálisan ez alkalomra készült festményei, grafikái, videoinstallációi és interaktív alkotásai - több mint negyven - szerepelnek. Szili Katalin a kiállítást méltatva, az ötlethez gratulálva a csütörtöki megnyitón azt mondta: a tárlaton nagyon jól látható, hogyan köthető össze a múlt és a jelen, sőt a jövő. Az Országgyűlés elnöke külön is említést tett Keserű Ilona, Duliskovich Bazil és Forgács Péter munkáiról: ez utóbbi a technikai lehetőségek révén végigköveti Rembrandt öregedésének folyamatát, de módot ad arra a játékra is, hogy megnézzük, miként fiatalodik vissza a holland mester. NAPLÓ • 7 RÖVIDEN Megjelent a Somogy Kaposvár (kgy) Az irodalmi, kulturális és művészeti folyóirat idei 2-3. számában versekkel jelentkezik többek között Csokonai Attila, Fecske Csaba, Rapai Ágnes, Szoliva János, Tandori Dezső, Tornai József, Utassy József. Tüskés Tibor három Illyés Gyula-levelet tesz közzé gyűjteményéből. Kritika olvasható Komáromi Gabriellától, Németh István Pétertől és Sipos Csabától. A nemrég elhunyt Somlyó Györgyre Benedek Szabolcs emlékezik. Szociográfiapályázat Veszprém (la) - A Magyar Szociológiai Társaság szociográfia-, szociofotó- és szociofilm-pályázatot hirdet. A jelen és a közelmúlt társadalmi valóságának feltárásával, jellegzetes élethelyzetekkel foglalkozó írások, képek, képsorozatok, valamint pályázaton még nem szerepelt, maximum egyórás filmek szeptember 15-ig küldhetők be a Magyar Szociológiai Társaság címére (Budapest, Országház u. 30.). A pályaműveket szakemberekből álló zsűri értékeli. Csendben és viharban Alkotásaiból Londonban, Franciaországban és Japánban is nyílt kiállítás Balatonfüred (kgy) - Az 1918-ban született Szabó József fotóiból Víz, szél, Balaton címmel nyílt kiállítás nemrégiben a kerek templom galériájában. Szabó József hetvenöt évvel ezelőtt kezdett el fotózni, mondta megnyitóbeszédében Simon Károly, a Balatoni Szövetség ügyvezető elnöke. Felvételein a természetet, a balatoni világot és főként a vitorlázás szépségeit, küzdelmeit és rejtelmeit örökítette meg. Szabó József több mint hét évtizede vitorlázik rendszeresen a Balatonon, az idei Kék szalag versenyen is elindult. A múlt, a jelen és a jövő egyaránt felbukkan képein, hangsúlyozta Simon Károly. Ritka eseményeket is rögzített, például az 1954. augusztus 11-i vihart, amikor az országos vitorlásbajnokságon negyvennégy hajó felborult, a tavon tartózkodó aknaszedő hajók mentették a versenyzőket. Több „viharos" képet is készített, bemutatva a tó haragos, goromba arcát, ugyanakkor a csendes, pihent, szórakozást nyújtó vizet is láthatjuk a fekete-fehér és színes felvételeken. Szabó József az ember és a tempészet örök, szétválaszthatatlan viszonyát ábrázolja technikai trükkök nélkül, jobbára fekete-fehér filmen. Alkotásaiból Londonban, Franciaországban és Japánban is nyílt kiállítás. Emellett különböző díjakat kapott munkásságáért. A megnyitón Veresné Petrőcz Mária énekelt. A kiállítás július 27-éig látható. 0 0 u 2 10z UJ Q_ *0t-O u. Szabó József az ember és a természet örök, szétválaszthatatlan viszonyát ábrázolja trükkök nélkül