Napló, 2007. június (63. évfolyam, 126-151. szám)
2007-06-22 / 144. szám
2007. JÚNIUS 22., PÉNTEK KULTÚRA Kalandok ég és föld között Hallhatóvá tették A padlás máig ható üzenetét - Telitalálat lett a szereposztás Toldi Éva toldi.eva@naplo.pl.hu Veszprém - Némi csalódottsággal vettem tudomásul a Pannon Várszínház új, A padlás című musicaljének első jelenetei nyomán, hogy ez A padlás nem az A padlás, amelyet a - most már így kell mondani - múlt század nyolcvanas éveiben láthattam a Vígszínházban vagy később a Petőfi Színházban (ugyancsak Vándorfi László rendezésében). A Vámforfi László vezette társulat elmúlt hétvégi várbéli szabadtéri premierjéről hiányoztak a múlt „kellékei”, a megporosodott képek, a bútorok, az ezer kincset rejtő fiókos szekrény, a pókhálóval teleszőtt ruhák, a rizsporos paróka... A zenei nyitány is így sokkal inkább a rejtély, a fantasztikum irányába vezette a néző képzeletét, meg-megborzongatva lelkét a nagy magyar (és meleg!) éjszakában a közgazdasági szakközépiskola udvarán már „bejáratott" színpadon. Gondoltam is, a mai kor emberéhez igazodik a darab, igyekszik mai mesévé válni, hogy csak a fontos, hasznos, logikus, de szürkébb, sematikusabb elemeket emelje a képbe. Kezdeti csalódottságomat azonban elfújta a játék változatossága, amelyhez jó eszköz volt Vándorfi mozgásszínházi prológusa, például Mamókával Soravecz Edit, a nagymamával, aki (darabbeli) korát meghazudtoló táncprodukcióval lepte meg már a kezdet kezdetén a közönséget (koreográfus: Krámer György). Még a műfajnál maradva: „Félig mese, félig musical"- hirdették a színházi plakátok a darabot. S valóban, a kései, 21 órai kezdet ellenére elég sok szülő gondolta úgy, hogy gyermekeit is elhozza az éjszakai produkcióra. Úgy gondolom, úgy láttam, bár a mese inkább felnőttekhez szólt, ők is jól szórakoztak azért, főként az ismert zenei betétek, Presser Gábor szívünkhöz nőtt dallamai nyomán. A padlás, mely „ég és föld között" áll, s ahol a békére és az emlékező szeretet melegére, az örök szeretet birodalmára áhítoznak szellemek és titkon az emberek is, és várják a Révészt (Petőcz András), hogy áthajózzon velük, elrepítse őket e távoli világba, mindörökké aktuális mondanivalót, halhatatlan üzenetet közvetít minden kor emberének. Ébresztő hatású, különösen, ha van elég bátorság a rendezőben, hogy az adaptációba aktuálelemeket is be-beszőjön. Vándorfi Lászlónak volt! Pukkasztó poén volt például a darab epilógusában, hogy Kobra, a mesterdetektív (Kiss Dávid), mikor lezárja a különös „bűnügyet" a padláson, a mulasztásával kérkedő Ütegnek (a nyomozónak) elismerésként kiemelt jutalmat, előléptetést ígér, s végül a padlást „műveleti területté" nyilvánítja. A több szálon futó cselekményt - amelyben kellemes, üdítő villanások voltak a már-már szatirikus, s nemegyszer pajzán csattanók, beszólások, a helyzetkomikum adta humor tovább bonyolítja, a nézőt is magával rántva-ragadva a már Vándorfitól megszokott lüktető lendület. A lassítás és gyorsítás dramatikus eszközei révén a robbanásos jelenetek az érzelmes románcokkal és a tétova, kissé szirupos szituációkkal egybekelve szerethető, élvezhető, lelkileg felemelő, pihentető és könnyű, nyári kikapcsolódásra kiválóan alkalmas színházi produkciót teremtettek a múlt hét végén a várban. A szereposztást is telitalálatnak érzem. A Rádiós (Zayzon Csaba) és Süni, a szerelmes leány (Hatás Andrea) párosa, vagy a nyolcadik törpe kötözködő szelleme, a Lámpás figurája (Egyed Brigitta) játékával igazi élményt nyújtott. Mamókát már a darab elején megszerette a közönség nyájasságával, szelíd, kissé naiv humorával, s hasonlóképp a kicsit pipogya, hiszékeny, de csupaszív Herceget (Koscsisák András), aki egy 550 éves ember szellemét alakította, s aki ügyefogyottságában, és „mint ismeretes", elmulasztott csókjával lekéste Csipkerózsika felébresztésének lehetőségét. Kiemelem még a Kölyök szellemfigurájában színre lépő Kovács Ágnes Magdolna alakítását, aki csodálatos, tiszta énekével, meleg érzelmes gesztusaival a néző szívéhez nőtt, emelte a játék spirituális hangulatát, és Molnár Ervin, a nyomozó sziporkázóan bárgyú alakítását. Kedves figurája volt a produkciónak a Meglökő szellem (Varga András), és nem utolsósorban Robinson, a gép, aki ezúttal robotformát öltött, és a tapsokból kivehetően a fiatalok körében nagy-nagy sikert aratott. Kicsit halványabbnak vagy túl direktnek éreztem ezúttal Kiss T Ishán alakítását Témüller, az önkéntes szerepében. A darab díszlettervezője Kovács Yvette Abda volt, a képzeletet megmozgató jelmezeket Justin Júlia tervezte. A békére és az örök szeretet birodalmára áhítoznak szellemek és az emberek is Élvezhető, pihentető és könnyű, nyári kikapcsolódásra kiválóan alkalmas színházi produkciót teremtett a Pannon Várszínház a várban Új alkotások, hagyományok Bábművészek a szakma lehetőségeiről Veszprém (bzs) - Hagyományainkból építkezni, újat alkotni - így összegezhető a bábművészek, dramaturgok véleménye, melyet a bábdramaturgiai konferencia előadásain fogalmaznak meg. A konferencia a Kabóca Bábszínház szervezésében a Kabóciádéval párhuzamosan zajlik több helyszínen, melyen a bábosszakma kiemelkedő képviselői beszélgetnek a hazai és az európai távlatokról, lehetőségekről. Az egyik fő kérdés, hogyan lehet átvenni, megőrizni a hagyományos formákat, elemeket úgy, hogy azok a mai keretek, körülmények között is tovább éljenek, és mondanivalót közvetítsenek a nézők számára. - A kortárs művészet nem lehet élettelen, utánzás, fontos, hogy arról szóljon, hogyan élünk, hogyan érezzük magunkat -hangzott el A népi bábjáték dramaturgiája című előadáson. A konferencia keretein belül a napokban bemutatott művek a mai kor problémáit fogalmazzák meg. A Punch és Judy karácsonya például arról szól, egy család hogyan ünnepli a karácsonyt, cselekvéseik mögött pedig milyen gondolatok, érzések húzódnak meg. A Vitéz László és több gyermekelőadás pedig a felnőtté válás nehézségeit járja körül. - Ma is ugyanúgy nehéz felnőtté válni, mint száz vagy ezer évvel ezelőtt. Tradicionális mesevilágunk erről szól. Ha nem tudjuk megőrizni, akkor sokkal kevesebbek, szegényebbek leszünk - fogalmazott Kovács Gáborján, a Kabóca Bábszínház igazgatója, aki reméli, a szakma képviselőinek közös fóruma Veszprémben a motorja lehet ennek a folyamatnak és a bábosszakma nagykorúsításának. NAPLÓ • 7 RÖVIDEN Rátót-napok zenével, tánccal Gyulafirátót (wr) Színes, szórakoztató programokkal várják a szervezők az érdeklődőket június 22-24-e között a hagyományos Rátót-napokon. Az eseménysorozaton lesz kirakodóvásár, kiállítás, komolyzenei hangverseny, operett-musical összeállítás, ír táncshow, sportvetélkedők, színpadi hagyományőrző és gyerekprogramok és utcabál. Átadják a Hadnagy László-díjat és felszentelik a Rátót-zászlót. Természetesen a település népszerű szülötte, Máté Szabolcs, azaz Sub Bass Monster is ad egy nagy koncertet az ünnepen, amelynek keretében a fiatalok között népszerű Lola, valamint Josh és Jutta is színpadra lép. Dudaszóval mindenütt Alsóörs (kgy) - A község református templomában talált középkori dudás freskórészlet tiszteletére a helybeli önkormányzat június 23- án ismét megrendezi a duda ünnepét. Délelőtt 11 órakor a Sirály-park zenepavilonjában Juhász Zoltán játszik dudán, énekel Fábián Éva. 17 órakor a strandon lesz táncház, majd 19 órakor a Török-házban Ézsiás István szobrászművész tárlata nyílik meg, este fél kilenckor a református templomban lesz koncert. Tiszta hangok Kodály emlékére Tapolca (szí) A magyar zeneirodalom nemzetközileg is elismert alakjára, a művei által halhatatlanná vált Kodály Zoltánra emlékeztek szerdán este a tapolcai római katolikus templomban rendezett hangversennyel. A koncertet a Kodály-emlékév apropóján, a zeneszerző, zenetudós, népzenekutató születésének százhuszonötödik, halálának negyvenedik évfordulóján ajánlotta a szervező Boldog Özséb Alapítvány és a Tamási Áron Művelődési Központ a szép számmal megjelent közönség figyelmébe. A kezdés előtti néma csendet először a Tapolcai Kamarakórus által előadott Ave Maria oldotta fel, csodálatos hangzással, túlzás nélkül állítható, katartikus élménnyel megajándékozva a hallgatóságot. Fontos megjegyezni, hogy Kodály fiatal korában több Ave Mariát is komponált, közülük a mostani hangversenyen előadott kórusművet tartják a legbefejezettebbnek, ami még a zeneszerző nagyszombati diákkorában keletkezett. Végső formájában az együttest háromszólamú női kar, öt vonós szólam és orgona alakítja, azonban az előadott átirat praktikus okokból Kodály Zoltánná hozzájárulásával készült, ahol a vonós szólamok zenei anyaga is orgonán szólal meg. A következő 5 fantum ergo három tétele szintén a Török Attiláné vezette kórus előadásában hangzott el, majd két nemzetközi hírű, magyar művész házaspár, Vásárhelyi Melinda és Molnár Tibor kápráztatta el a hallgatóságot. A Göteborgi Opera hegedűse és gordonkása, kifejezetten e két hangszerre írt kamarazenei művekkel, a Duó Opus 7 négy tételével idézte meg Kodály szellemét, mindezt rendkívüli precizitással és ritkán látható összhanggal, dinamikával. Bár a nagy melegre utólag panaszkodtak kissé (ugyanis ilyenkor csúszik a kéz a húron), ebből a problémából a közönség semmit nem érzékelt, a hangzás, az előadásmód kivételes élménnyel ajándékozott meg mindenkit. Az előadásmód kivételes élménnyel ajándékozott meg mindenkit A hangversenyen egy tehetséges fiatal énekes hölgy, Karácsonyi Linda is bemutatkozott, Kodály Nausikaa című művéből adott elő két tételt, majd a zeneszerző talán legismertebb alkotása, az Adagio hangzott el Molnár Tibor (cselló) és Hajós György (orgona) előadásában. A folytatásban a kamarakórus énekelte el az Esti dalt, illetve a 150. genfi zsoltárt, majd Hajós György zárta a koncertet az Orgonamisével. Vásárhelyi Melinda hegedűművész és Molnár Tibor gordonkaművész mateka méltó emléket állított