Napló, 2007. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-24 / 171. szám

2007. JÚLIUS 24., KEDD - KULTÚRA — Sűrűn látogatott célpont lehet Profin felszerelt stúdiók és szakemberek kellenek - Exkluzív filmbemutatók Dallos Zsuzsa dallos.zsuzsa@plt.hu Etyek - Plázák után film­gyárakat is exportálunk: a Demján Sándor nevével fémjelzett etyeki Korda Stúdióhoz hasonló komplex filmkészítő he­lyek építésére kapott megrendelést Közép-Eu­­rópában az ismert vállal­kozói csoport. Pokolfajzat címmel mutat­ták be itthon azt a filmet, amelynek folytatását Hellboy 2 címmel forgatják néhány hete az etyeki Korda Stúdió­ban. A tervezett határidő előtt adták át az első négy műter­met és a hozzájuk csatlakozó kiszolgálóegységeket, az iro­dákat, öltözőket, műhelyeket és raktárakat. A Universal produkciója a 72 millió dollárból gyártott film, amely az egyik legkölt­ségesebb produkció, amit ed-Az első ütem 83 millió euróba került, de további építkezések­­ zajlanak majd dig hazánkban forgattak. Guillermo del Toro a film ren­dezője, akinek A faun labirin­tusa című alkotása három Os­­car-díjat nyert 2007-ben. Ugyancsak Oscarral dicse­kedhet az operatőr, Guillermo Navarro. Az első részt már­is- Az építési telek össz­területe 34 hektár. A stúdió összterülete 39 811 négyzetméter, 8500 négyzetméte­ren produkciós irodák, sminkszobák, öltözők, képi- és hangutómun­­ka-helyiségek, vetítők, étterem, kávézó és kü­lönböző multifunkcio­nális helyiségek léte­sülnek. 5500 négyzet­­méteres területen el­helyezkedő műhelyek és raktárépületek szol­gálják ki a produkció­kat. A vízi jelenetek rög­zítésére 2200 négyzet­­méter felületű mester­séges tavat terveznek. kezre vivő szereplőkkel dol­goznak: Ron Pearlman alakít­ja Hellboyt, Doug Jones mint Abe Sapien látható, Liz Pearl­man pedig Selma Blairt for­málja meg. Részt vesznek a forgatáson a Jackie Chan-fil­mek sztárjai, a Bradley James Allan irányította kaszkadő­rök. Fél évig dolgoznak Ma­gyarországon a csaknem négyszáz fős nemzetközi stáb tagjai, köztük magyar szak­emberek.­­ Stúdiónk tulajdonosait és munkatársait méltán tölti el büszkeség az elmúlt két év megfeszített munkája után, de úgy vélem, a filmkomplexum mérföldkő a magyar film­gyártás szempontjából. Re­méljük, a jövőben Magyaror­szág sűrűn látogatott célpont­ja lesz az európai és a tenge­rentúli filmeseknek. Az etyeki filmgyár meg­nyitásával a magyar filmipari szakemberek egyre több nem­zetközi produkcióban kama­toztathatják majd tehetségü­ket - fogalmazott Krisán László vezérigazgató. Nem félti a Korda Stú­diót a konkurenciától Demján Sándor tulajdonos, mert a filmtörvény biztosította ver­senyképességet sikerül Ma­gyarországnak megőriznie. Munkájuk elismeréseként ér­tékelte a másik két stúdió fel­építésére kapott megbízatást. Az eredményeket együtt érte el tulajdonostársaival, Andy Vajnával, a Los Angelesben élő magyar producerrel, a Rotschild családdal és Peter Munkkal, a Kanadában élő, szintén magyar származású építési vállalkozóval. Az első ütem 83 millió euróba került, de további építkezések zajla­nak, hiszen még hiányzik két különböző méretű stúdió és további kiszolgálóhelyek. Természetesen mindegyik stúdió klímás, professzionális hangszigetelő rendszerrel, be­épített lámpaparkkal, mozgat­ható díszletekkel és díszlet­mozgatásra is alkalmas ele­fántajtókkal. Mindenképpen különle­gességnek számít az egybe­nyitható ikerstúdió, amely most vizsgázik, s a nem min­dennapi díszletezésnek is megfelel. A forgatás utáni munkák­nak is helyet biztosítanak a Dolbyval felszerelt vetítőszo­bákban. Egy kétszázötven fős moziterem exkluzív filmbe­mutatóknak ad majd helyet, a három negyvenfős, a három tízfős és az egy darab húszfős vetítőt pedig az utómunka fá­zisban lehet kihasználni. Emellett a Korda Stúdió egye­dülálló módon saját zenei stú­dióval is rendelkezik majd. Az átadást az év végére ígérik. Látványterv a Korda Stúdióról - ilyen lesz, ha teljesen elkészül az év végére. Az építési telek összterülete mintegy harmincnégy hektár TV-JEGYZET Balla Emőke balla.emoke@naplo.pl­.hu A céhmester, aki otthon volt nálunk Vitray Tamás hetvenöt éves, ötven éve televízió­zik, harminc esztendeje tanít. Huszonegy olimpiát, kilenc futball-világbajnok­­ságot közvetített, majd­nem annyi interjút készí­tettek vele, mint amennyit ő készített. Mit lehet még tőle kérdezni? Mi az, ami­re még nem válaszolt? Mi újat tud még mondani? Baló Györgynek, A szólás szabadsága című műsor vezetőjének is voltak két­ségei, a nyári szünet előtti utolsó adást mégis neki szánta, meg akarta ünne­pelni Vitrayt, akinek a ne­ve összefonódott a ma­g­yar televíziózással, s bár valóban csak isme­rős dolgokat hallottunk, mégis teljes portré bonta­kozott ki előttünk: Vitray életútja, személyisége, si­kerének titka. Vitray attól tudott több lenni, hogy a képernyőn is önmagát ad­ja, ugyanúgy viselkedik, mint az életben. Szerény, visszafogott ember, aki azt vallja, nemcsak az ő érdeme, hogy eddig elju­tott, hálás a sorsnak a le­hetőségért. Ha van képes­sége és elszántsága az embernek - márpedig ne­ki volt -, bármit megold. A zene, a kultúra, a művé­szet iránt érdeklődő em­berként egy tehetségkuta­tó pályázat által sportri­porter lett, de nem tartja magát sem a zene, a kul­túra, sem a sport szakem­berének. A sportmérkőzé­sek közvetítése adott le­hetőséget arra, hogy sok­felé utazzon a világban, a sportműsort ma is nézi, de az egykori érdeklődés már nincs benne. Vitraynak - nagy nézettsé­gi népszerű műsorai által - lehetősége adó­dott, hogy ügyeket képvi­seljen, „kijárjon", ez szá­mára is sokat jelentett, bár tudta, azzal, ha egy ügyet elintéz, a többi épp­úgy megoldatlan marad. A kezdeti televíziózást egy kultúrházban működő amatőr öntevékeny cso­porthoz hasonlította: úgy televízióztak, ahogyan el­képzelték, azt mutatták be, amit ők gondoltak, képzeltek a világról. Aho­gyan ő fogalmazott: „em­pirikus" úton tanulta a szakmát, máshogy nem lehetett, kezdetben külföl­di adókat nem látott. A te­levízióról az a véleménye, hogy egyre csökken a je­lentősége, ráadásul a ma­gyar értelmiség is cser­benhagyta a televíziózást. Vitray Tamás beszélgetett Kissingerrel, Zsazsa Gá­borral, Isaac Sternnel, Es­téé Lauderrel, fájdalmára csak a Charlie Chaplinnel való találkozás maradt örökre álom, holott nagy vágya volt, hogy a kiváló komikussal egyszer inter­jút készítsen. Ha újra­kezdhetné, ma is ezt a szakmát választaná (bár ilyen szakma nincs, állapí­tották meg Balóval közösen), de már nem őt keresnék. A televíziók szép fiatalembereket keresnek, színészeket, akikkel egyszerű az élet. Hiszen ők - ebben is megegyeztek Balóval - öntörvényű emberek, van elképzelésük arról, amit csinálnak, tudják, mit akarnak és azt meg is valósítják. Ha­sonlítanak sok minden­ben: dicsérik, elismerik egymás tudását, ahogyan tették ezt vasárnap este az m1 műsorán. Történetek a faluról Márkus Zoltán szerkesztoseg@naplo.pl­.hu Városlőd - Önkormány­zati kérésre a falunap rendezvénysorozatába il­lesztve július 28-án mu­tatják be a szép bakonyi település lakóinak dr. Roth Mihály munkáját, a Városlőd krónikája című helytörténeti könyvet. Hazánk sok évszázados helységei közt több közel egy évezredes múlttal rendelke­zik. Városlődnek különösen gazdag, mozgalmas és válto­zatos a története. Az itt élők közül többen érzékelték ezt, majd sok mindent feltártak és rögzítettek. Különösen érté­kes Koppányi István iskola­igazgató-helyettes és Frey Mátyás plébános munkája. Katona Lajos esperes plébá­nos feljegyzéseinek az a leg­főbb értéke, hogy a leghá­­nyatottabb, egyben legfájdal­masabb évtizedekbe (1940- 1959) engednek bepillantani. Ezek az írások nem annyira forrásként, mint inkább ösz­tönzésképp hatottak dr. Roth Mihályra, miközben vissza­nyúlva egészen a kezdetekig a 2006-os év végéig történteket gyűjtötte egybe. A könyv ne­gyed évszázad eggedetlen kutató- és céltudatos rögzítő­munkájának eredménye. A szerző Városlőd szülöttje. Egy hatgyermekes szegény parasztcsalád sarja. Német anyanyelvű, otthon és az isko­lában ekként nevelkedett. Szeretett tanulni, érettségi után a veszprémi egyetem hallgatója lett. Meghatározó élményként él benne a hábo­rú, majd a kitelepítés, illetőleg az 1956-os forradalom. Sok fiatallal együtt ez utóbbinak tevékeny részese volt, emiatt disszidálni kényszerült. Né­metországban továbbtanult, majd diplomázott. Kutató- és fejlesztőmérnökként saját pi­acra tett szert. 1993-ban nyug­állományba vonult és végleg hazatért Városlődre. Városlőd krónikájának el­sődlegesen az enciklopédikus gazdagsága lepett meg. Aztán az ismeretek mélysége, pon­tossága. Vonzott az esemé­nyek széles körű megvilágítá-A falu krónikájának elsődlegesen enciklopédikus gazdagsága lepett meg olvasáskor ia, a tárggyal összefüggő szét­­tekintés alapossága. Rokon­szenves, hogy a szerző bátran és őszintén nyilvánít véle­ményt a leírtakkal kapcsolat­ban. Teljes mértékben azono­sultam az alkotói szándékkal, miszerint legtöbbet a II. világ­háborúval és az ezt követő ki-, illetve betelepítésnél időz. A gyűjteményben minden vá­­roslődi talál magáról vagy el­veiről információt. Ez a felne­velő, visszahívó és megtartó hely, valamint az embertársak szeretetére, sorsukért vállalt aggódásra vall. NAPLÓ • 7 RÖVIDEN Madarassy kiállítása Balatonfüred (wd)- Ma­darassy István ötvös­szobrászművész kiállí­tása nyílik meg július 27-én délután öt órakor a Kisfaludy Galériában. Klasszikus nagyoperett Siófok frigy) - A 125 éve született világhírű ze­neszerző, Kálmán Imre Marica grófnő című nagyoperettjét mutatják be szerdán este kilenc órakor a szabadtéri szín­padon. Az előadást az egyik főszerepet játszó Leblanc Győző rendez­te. A közönség Kalmár Magdát is láthatja majd. Laczkó András interjús írókkal •Dunaharaszti frigy) - A Balatonlellén élő neves irodalomtörténész írók és iskolák című soroza­tának harmadik kötetét a NAP Alapítvány adta ki nemrégiben. A szerző többek között Ács Mar­­gitot, Baranyi Feren­cet, Ferdinándy Györ­gyöt, Matyikó Sebestyén Józsefet, Serfőző Si­mont, Danas Feren­cet, Győrffy Lászlót,­­ Ágoston Lászlót kérde­zi iskoláikról, ifjúkon emlékeikről és példaké­peikről. a Tájak, fények és emberi arcok Somos Zsuzsa új kiállítása a Török-házban Alsóörs (úr)­­ Somos Zsu­zsa grafikusművész kiállí­tása nyílt meg szomba­ton a Török-házban. A tárlat augusztus 25-éig látható. Idős emberek sokat mesélő arcai, kezei, tájképek, épüle­tek, balatoni csend és élet, a hely szelleme, történelem, a tisztelet a múlt és a természet törvényei, rezdülései iránt. Mindez együtt jelen van mun­káiban. Somos Zsuzsa grafi­kusművész - aki számtalan gyermekkönyvet is illusztrált -kilenc év után újra a balatoni településen mutatkozik be al­kotásaival. Az emberi arcok, tájak ter­mészetes ábrázolásmódját, a fény és a színek segítségével való egyedi, finom és harmo­nikus megmutatását, karakte­rességét emelte ki tárlatmeg­nyitó beszédében Hebling Zsolt, Alsóörs polgármestere, aki külön hangsúlyozta So­mos Zsuzsának a településhez való önzetlen kötődését és szeretetét. A művésznő pasztell- és akvarellképeiről az öröm, az érzékenység, a balatoni tájban élő ember látásmódja sugár­zik, mondta baráti köszöntő­jében Szilágyi Tibor Kossuth­­díjas színművész, aki Novák Edit néhány versével kedves­kedett a művésznek és az egy­begyűlteknek. Horgas Eszter fuvolaművész pedig a kiállí­tott képek előtt, azok hangula­tához alkalmazkodva impro­vizált. Az alkotások a balatoni táj embereit is bemutatják a tárlaton

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék