Napló, 2009. február (65. évfolyam, 27-50. szám)
2009-02-10 / 34. szám
2009. FEBRUÁR 10., KEDD TEVEJEGYZET Kellei György kellei.gyorgy@naplo.pk.hu Rém egyszerű üzenet Kilencven esztendővel ezelőtt ezen a napon megszületett Hódmezővásárhelyen Bessenyei Ferenc, aki később kétszeres Kossuth-díjasként, a Nemzeti Színház örökös tagjaként a Nemzet Színésze lett. Agyában, idegeiben egészen a haláláig ott rejtőzött Kossuth, Széchenyi szelleme, beleköltöztek, mert termékeny korban élt, muszáj volt teremteni, és ez az akarat a drámák íróiban, Illyés Gyulában és Németh Lászlóban jól működött. A Magyar Televízió szombaton elővette a 2004-ben forgatott portréfilmet Bessenyeiről, és kora délután sugározta az m2-n, nyilván a kilencvenedik évforduló kapcsán. Mert a műsorhoz sem előtte, sem utána nem tettek hozzá egyetlenegy szót sem. Találja ki a néző, hogy miért látja a múlt század második felének egyik legnagyobb magyar színészét. Bessenyei életéből akkor már csak pár hónap volt hátra, lajosmizsei tanyáján ragyogó nyárban látogatták meg, s decemberben meghalt. Csenterics Ágnes rendező öt évvel ezelőtt remek filmet csinált a színészről, de abban hibázott, hogy Nagy Györgyöt ültette oda a lugas alatti asztalhoz kérdezősködni. A riporternek ugyanis egy épkézláb kérdése nem volt kéznél, gyakori ismétlésekre kényszerítette az idős művészt, akit jó humora, víg kedélye persze most sem hagyott cserben, csak időnként komorult el az arca, jelezve, hogy azért akadnak depressziós órák, napok is ott a tanyán. Mert ebben az ötvenperces portréfilmben Bessenyei megrendítően búcsúzott az élettől. Azon, ahogy Nagy Györgyöt mókásan, kritikusan zrikálta :Hülye vagy, pofon váglak. Olyan kérdéseid vannak, hogy rád borítom az asztalt, itt csaplak agyon!), csak mosolyogtam, de amikor arról beszélt, hogy nagyon jó, szép élete volt, és kár, most már abba kell hagyni, inkább könnyeztem. Eszembe jutott, amikor kissrácként egy nyáron egy ideig üresen maradt mellettem két ülőhely a siófoki moziban. Már vetíteni kezdték a nagyfilm előtti híradót, amikor Bessenyei egy hölgy kíséretében mellém telepedett és odasúgta: Nem maradtam le semmiről, öcsi? Kifelé menet a moziból végig beszélgetett velem. Addig is, meg azután is csak filmekben meg tévéjátékokban láttam. A színész mindenkit tegezett, olyan emberekkel nem találkozott, akiket magázni kellett volna. Ebben a mondatában az egész életfilozófiája benne van. Meg abban is, hogy egész életében gyémántot keresett, és talált is. De már késő... Legyünk boldogok nélküle is, üzente a lugas alól. Kicsit azért irigyel minket. Mi még élünk. De ő elbúcsúzott igazán? KULTÚRA Három generáció táncol NÉPMŰVÉSZET A Zöldág kitüntető miniszteri elismerést vehetett át nemrég Toldi Éva toldi.eva@naplo.pl.hu Litér- Divatáramlatok mindig voltak, de ezek eltűnnek, bizonyítván ezzel is, hogy nem időtállók. A népművészet gyökerei azonban mindig újrahajtanak, mert mélyen kapaszkodnak a múltba. Ezek adják egy nemzet arculatát. Érti Pálné, az idén Csokonai Vitéz Mihály Közösségi Díjjal kitüntetett litéri Zöldág Táncegyüttes megalapítója, megálmodója, első vezetője vallott ekként lapunkban 1999 nyarán a néptánc, a népi kultúra, a népi hagyományok múlhatatlan örökségéről. Utódja, Pintér Katalin tanítónő, aki maga is a tánccsoportból nőtt fel, mondhatnánk úgy is stílszerűen, hogy annak új hajtása, hűen a fenti gondolatokhoz vezeti a ma már családias közösséget. Méltán lehet családnak nevezni a szárnyai alá vett kicsiny közösséget, hiszen ott már a harmadik generáció ismerkedik az elődök táncos örökségével. Az idén ötvenedik jubileumát ünneplő együttes a '70-es években aratta első sikereit, idézi Pintér Katalin. Először 1976-ban a kecskeméti országos néptáncfesztivál győzteseként figyelt fel rájuk a közvélemény. A '77-es Röpülj, páva tévésoro _____ zatban a Foltin Jolán koreográfiájára bemutatott fellépésük Szállj elő, zöld ág! címmel már országos hírnevet, elismertséget hozott a táncosoknak. Ezután vették fel a Zöldág nevet. Többször szerepeltek az országos néptánc-antológiákon, ahol az év legjobb koreográfiája elismerést szerezték meg több alkalommal. Országjáró útjukon szép sikereket arattak bemutatóikkal a '80-as években. Többször jártak külföldön is vendégszerepléseken. Elsőként még a '70-es évek végén Jugoszláviában, aztán később több alkalommal Finnországban, majd Törökországban, Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, Angliában. A határon túli magyarokkal is bensőséges kapcsolatokat ápolnak már a '80- as évek végétől, van testvéregyüttesük Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó mollé-Bemutatták a bakonyi pásztorélet, betyárvilág hagyományos örökségét is A Csokonai Vitéz Mihály Közösségi Díj ötszázezer forint jutalommal is együtt jár, ami most nagyon jól jön a Zöldág együttesnek, hiszen fennállásuk fél évszázados jubileumára, melyet júniusban rendeznek majd, nagy segítséget jelent. Új ruhákat készíttetnek ez alkalomra egy új koreográfiájukhoz, melyet Furik Rita készített, s melyben a mese ötvöződik a néphagyományokkal. Ma már a litériek mellett Szentkirályszabadjáról, Berhidáról, Papkesziről, Vörösberényből, Balatonfűzfőről, Veszprémből, Márkóról is járnak ide fiatalok. Sok az új hajtás soraikban, 35-en vannak a kicsik (ovisok, 1-2. osztályos általános iskolások), akikkel Pintér Katalin foglalkozik, és a 3-8. osztályosok meg a visszajáró középiskolás fiatalok Szabó Sándor vezetése alatt készülnek a fellépésekre. A tánccsoport érdemei között nem maradhat megemlítetlen, hogy a '80-as években feldolgozták a Pásztorélet, betyárvilág a Bakonyban című koreográfiájukban a környék népi hagyományait, s azt a megye és az ország számos pontján bemutatták. Mit jelent az együttes életében e mostani kitüntető elismerés, a Csokonai Vitéz Mihály Közösségi Díj, amelyet a magyar kultúra napján vehettek át Hiller István kulturális minisztertől az Iparművészeti Múzeumban, faggatom Pintér Katalint. - A díjat öt évtizede végzett kimagasló közösségi életet teremtő tevékenységéért kapta az együttes - mondja. - Természetesen hármasban vettük át. Marika nénivel és Szabó Sándor kollégámmal együtt. Megtisztelő és felemelő érzés tölt el bennünket most, hogy egy olyan faluban élhetünk, dolgozhatunk, amelyben szinte nincsen olyan ház, ahol az eltelt ötven év alatt ne lett volna táncos gyerek, aki a mi együttesünkben ismerkedett az első tánclépésekkel, a magyar népi kultúrával. q _io h*6 56 A litéri Zöldág Táncegyüttes fiataljai már gyermekként magukba szívják a magyar népi örökséget. A nyáron jubilálnak a táncosok giumban, Kárpátalján (Eszenyi Ritmustáncegyüttes) és Litér testvértelepülésén a felvidéki Berencs Gyermektáncfű táncegyüttesével. Jelenleg a Zöldágban több mint hetvenen táncolnak. Az iskolai demográfiai hullámvölgy őket is elérte a közelmúltban, de most újra növekedőben vannak, mondja a tánccsoport vezetője. Országos környezeti konferencia Veszprém (la) Országos környezettudományi diákkonferenciát szervez a Pannon Egyetem Mérnöki Kara. A Pannon Egyetem föld- és környezettudományi tanszéke, a Weabo környezet-, föld- és energetikai szakbizottsága, valamint a Magyar Kémikusok Egyesülete 2003-ban rendezte meg az első középiskolai környezettudományi diákkonferenciát. A konferencia megálmodója és létrehozója dr. Hlavay József egyetemi tanár, a föld- és környezettudományi tanszék vezetője volt. A konferencia célja tehetséges diákok keresése, valamint a biológiát, földrajzot és kémiát oktató pedagógusok számára fórum létesítése. Dr. Hlavay József 2005 januárjában bekövetkezett tragikus halála után - emléket állítva oktatói, nevelői munkásságának - a rendezvény az ő nevét viseli. A mai Hlavay József Országos Környezettudományi Diákkonferencián 23 intézmény 76 diákja 49 előadással vesz részt. Kiemelt témakörök: környezetállapot és környezetvédelmi technológiák, energiagazdálkodás és természetvédelem. NAPLÓ • 7 RÖVIDEN Molnár Gábor emlékezete Veszprém (kgy) - Kiállítással és könyvbemutatóval emlékeznek Molnár Gábor íróra, vadászra február 16-án, hétfőn délután négy órakor a városi művelődési központban. A kiállítást megnyitja Porga Gyula veszprémi alpolgármester. A könyvbemutatón közreműködik Tatai Zoltán, a Molnár Gábor Társaság elnöke, Enyedi György akadémikus, Pomogáts Béla irodalomtörténész, Török László, a veszprémi állatkert igazgatója, Tölgyesi József főiskolai docens és Sebő József író, tanár. Kiállítás nyílik a színházban Veszprém (kgy) - Az Alsóörsi Képzőművészeti Egyesület alkotói mutatkoznak be a Petőfi Színház Premiertől premierig című kiállítássorozatában február 13- án, pénteken este hat órakor a színház aulájában. A tárlatot a Kakukkfészek című darab hétórai bemutatója előtt megnyitja Jankovics Marcell filmrendező. Helyzetek az aulában Veszprém (kgy) - Steppán Szabolcs fotós tárlata Emberek, helyzetek, képek címmel ma 16 órakor nyílik a városháza aulájában. Tájak, velencei forgatag Balatonfüred (kgy) A Szombathelyen élő 88 éves festőművész, Krieg Ferenc alkotásaiból nyílt kiállítás szombaton délután a Kisfaludy Galériában. Krieg Ferenc örökifjú, friss szellemű alkotó, aki szereti az életet, becsüli a környezetét, mondta megnyitóbeszédében Heckenast János Ybldíjas építész. A festőművész 1921-ben Zalaegerszegen született, majd az 1940-es évek közepén a Képzőművészeti Főiskolán folytatott tanulmányokat, ahol mesterei voltak Berény Róbert, Burghardt Rezső és Gábor Móricz. 1968-tól csaknem három éven keresztül „civil” emberként Mongóliában dolgozott, és ez az időszak jelentősen befolyásolta művészetét, témavilágát. Krieg Ferenc változatos, mozgalmas életet élt, mindig sikerült neki „nem rossz helyen lennie”, jegyezte meg a művészt idézve Heckenast János. Rajzkészségét a térképkészítésben hasznosította, így jutott el Balatonfüredre is, ahol 1961-től nyolc éven át képzőművészeti kört vezetett. Mostani kiállításán felidéződnek a mongóliai évek, a jurták, lovak, hegyek, a pásztorkodás életképei, középpontban a Mongol madonna című híres festményével, ugyanakkor megjelenik a vasi táj, zöld lombok, vastag törzsű fák töltik ki képeit, míg a művész utazásaira a szürrealisztikus, expresszív hangulatú, a velencei karnevált, a maszkos forgatagot ábrázoló festmények emlékeztetnek a március közepéig megtekinthető, évadnyitó tárlaton. Alkotásaiból többek között Veszprémben, Pápán, Tihanyban, Szombathelyen, Budapesten rendeztek egyéni kiállításokat, csoportos tárlatokon pedig Franciaországban és Bécsben is részt vett. A megnyitón közreműködött ifj. Csincsi Ferenc zeneművészeti szakközépiskolás. Krieg Ferenc (balról) tárlatát Heckenast János építész nyitotta meg a füredi Kisfaludy Galériában