Napló, 2009. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-10 / 34. szám

2009. FEBRUÁR 10., KEDD TEVEJEGYZET Kellei György kellei.gyorgy@naplo.pk­.hu Rém egyszerű üzenet Kilencven esztendővel ez­előtt ezen a napon meg­született Hódmezővásár­helyen Bessenyei Ferenc, aki később kétszeres Kos­­suth-díjasként, a Nemzeti Színház örökös tagjaként a Nemzet Színésze lett. Agyában, idegeiben egé­szen a haláláig ott rejtő­zött Kossuth, Széchenyi szelleme, beleköltöztek, mert termékeny korban élt, muszáj volt teremteni, és ez az akarat a drámák íróiban, Illyés Gyulában és Németh Lászlóban jól működött. A Magyar Tele­vízió szombaton elővette a 2004-ben forgatott portréfilmet Bessenyeiről, és kora délután sugározta az m2-n, nyilván a kilenc­venedik évforduló kap­csán. Mert a műsorhoz sem előtte, sem utána nem tettek hozzá egyet­lenegy szót sem. Találja ki a néző, hogy miért látja a múlt század második felének egyik legnagyobb magyar színészét. Besse­nyei életéből akkor már csak pár hónap volt hátra, lajosmizsei tanyáján ra­gyogó nyárban látogatták meg, s decemberben meghalt. Csenterics Ágnes rendező öt évvel ezelőtt remek filmet csi­nált a színészről, de ab­ban hibázott, hogy Nagy Györgyöt ültette oda a lu­gas alatti asztalhoz kérde­zősködni. A riporternek ugyanis egy épkézláb kér­dése nem volt kéznél, gyakori ismétlésekre kényszerítette az idős mű­vészt, akit jó humora, víg kedélye persze most sem hagyott cserben, csak időnként komorult el az arca, jelezve, hogy azért akadnak depressziós órák, napok is ott a ta­nyán. Mert ebben az öt­­venperces portréfilmben Bessenyei megrendítően búcsúzott az élettől. Azon, ahogy Nagy Györgyöt mó­kásan, kritikusan zrikálta :Hülye vagy, pofon váglak. Olyan kérdéseid vannak, hogy rád borítom az asz­talt, itt csaplak agyon!), csak mosolyogtam, de amikor arról beszélt, hogy nagyon jó, szép élete volt, és kár, most már abba kell hagyni, inkább könnyez­tem. Eszembe jutott, ami­kor kissrácként egy nyá­ron egy ideig üresen ma­radt mellettem két ülő­hely a siófoki moziban. Már vetíteni kezdték a nagyfilm előtti híradót, amikor Bessenyei egy hölgy kíséretében mellém telepedett és odasúgta: Nem maradtam le sem­miről, öcsi? Kifelé menet a moziból végig beszélge­tett velem. Addig is, meg azután is csak filmekben meg tévéjátékokban lát­tam. A színész mindenkit tegezett, olyan emberek­kel nem találkozott, akiket magázni kellett volna. Eb­ben a mondatában az egész életfilozófiája ben­ne van. Meg abban is, hogy egész életében gyé­mántot keresett, és talált is. De már késő... Legyünk boldogok nélküle is, üzente a lugas alól. Kicsit azért irigyel minket. Mi még élünk. De ő elbúcsú­zott igazán? KULTÚRA Három generáció táncol NÉPMŰVÉSZET A Zöldág kitüntető miniszteri elismerést vehetett át nemrég Toldi Éva toldi.eva@naplo.pl­.hu Litér- Divatáramlatok mindig voltak, de ezek el­tűnnek, bizonyítván ezzel is, hogy nem időtállók. A népművészet gyökerei azonban mindig újrahaj­tanak, mert mélyen ka­paszkodnak a múltba. Ezek adják egy nemzet arculatát. Érti Pálné, az idén Csoko­nai Vitéz Mihály Közösségi Díjjal kitüntetett litéri Zöld­ág Táncegyüttes megalapító­ja, megálmodója, első vezető­je vallott ekként lapunkban 1999 nyarán a néptánc, a népi kultúra, a népi hagyományok múlhatatlan örökségéről. Utódja, Pintér Katalin tanító­nő, aki maga is a tánccsoport­ból nőtt fel, mondhatnánk úgy is stílszerűen, hogy annak új hajtása, hűen a fenti gondola­tokhoz vezeti a ma már csalá­dias közösséget. Méltán lehet családnak nevezni a szárnyai alá vett kicsiny közösséget, hiszen ott már a harmadik ge­neráció ismerkedik az elődök táncos örökségével. Az idén ötvenedik jubileu­mát ünneplő együttes a '70-es években aratta első sikereit, idézi Pintér Katalin. Először 1976-ban a kecskeméti országos néptáncfesztivál győzteseként figyelt fel rájuk a közvéle­mény. A '77-es Rö­pülj, páva tévésoro­ _____ zatban a Foltin Jolán koreográfiájára bemutatott fellépésük Szállj elő, zöld ág! címmel már országos hírne­vet, elismertséget hozott a táncosoknak. Ezután vették fel a Zöldág nevet. Többször szerepeltek az országos nép­tánc-antológiákon, ahol az év legjobb koreográfiája elisme­rést szerezték meg több alka­lommal. Országjáró útjukon szép sikereket arattak bemu­tatóikkal a '80-as években. Többször jártak külföldön is vendégszerepléseken. Első­ként még a '70-es évek végén Jugoszláviában, aztán később több alkalom­mal Finnországban, majd Törökországban, Belgiumban, Francia­­országban, Olaszor­szágban, Angliában. A határon túli magyarok­kal is bensőséges kap­csolatokat ápolnak már a '80- as évek végétől, van testvér­együttesük Sepsiszentgyör­­gyön a Székely Mikó mollé-Bemutatták a bakonyi pásztorélet, betyárvilág hagyományos örökségét is A Csokonai Vitéz Mihály Közösségi Díj ötszázezer forint jutalommal is együtt jár, ami most na­gyon jól jön a Zöldág együttesnek, hiszen fenn­állásuk fél évszázados ju­bileumára, melyet június­ban rendeznek majd, nagy segítséget jelent. Új ruhákat készíttetnek ez alkalomra egy új koreog­ráfiájukhoz, melyet Furik Rita készített, s melyben a mese ötvöződik a nép­hagyományokkal. Ma már a litériek mellett Szentkirályszabadjáról, Ber­­hidáról, Papkesziről, Vörös­­berényből, Balatonfűzfőről, Veszprémből, Márkóról is járnak ide fiatalok. Sok az új hajtás soraikban, 35-en van­nak a kicsik (ovisok, 1-2. osz­tályos általános iskolások), akikkel Pintér Katalin foglal­kozik, és a 3-8. osztályosok meg a visszajáró középisko­lás fiatalok Szabó Sándor ve­zetése alatt készülnek a fellé­pésekre. A tánccsoport érdemei kö­zött nem maradhat megemlí­­tetlen, hogy a '80-as években feldolgozták a Pásztorélet, betyárvilág a Bakonyban cí­mű koreográfiájukban a kör­nyék népi hagyományait, s azt a megye és az ország számos pontján bemutatták. Mit jelent az együttes életé­ben e mostani kitüntető elis­merés, a Csokonai Vitéz Mi­hály Közösségi Díj, amelyet a magyar kultúra napján vehet­tek át Hiller István kulturális minisztertől az Iparművészeti Múzeumban, faggatom Pintér Katalint. - A díjat öt évtizede vég­zett kimagasló közösségi éle­tet teremtő tevékenységéért kapta az együttes - mondja. - Természetesen hármasban vettük át. Marika nénivel és Szabó Sándor kollégámmal együtt. Megtisztelő és fel­emelő érzés tölt el bennünket most, hogy egy olyan falu­ban élhetünk, dolgozhatunk, amelyben szinte nincsen olyan ház, ahol az eltelt ötven év alatt ne lett volna táncos gyerek, aki a mi együttesünk­ben ismerkedett az első tánc­lépésekkel, a magyar népi kultúrával. q _io h­*6 56 A litéri Zöldág Táncegyüttes fiataljai már gyermekként magukba szívják a magyar népi örökséget. A nyáron jubilálnak a táncosok giumban, Kárpátalján (Esze­­nyi Ritmustáncegyüttes) és Litér testvértelepülésén a fel­vidéki Berencs Gyermektánc­fű táncegyüttesével. Jelenleg a Zöldágban több mint het­venen táncolnak. Az iskolai demográfiai hullámvölgy őket is elérte a közelmúltban, de most újra növekedőben vannak, mondja a tánccsoport vezetője. Országos környezeti konferencia Veszprém (la)­­ Orszá­gos környezettudományi diákkonferenciát szervez a Pannon Egyetem Mér­nöki Kara. A Pannon Egyetem föld- és környezettudományi tanszé­ke, a Weabo környezet-, föld- és energetikai szakbizottsága, valamint a Magyar Kémiku­sok Egyesülete 2003-ban ren­dezte meg az első középisko­lai környezettudományi diák­­konferenciát. A konferencia megálmo­dója és létrehozója dr. Hlavay József egyetemi tanár, a föld- és környezettudományi tan­szék vezetője volt. A konferencia célja tehet­séges diákok keresése, vala­mint a biológiát, földrajzot és kémiát oktató pedagógusok számára fórum létesítése. Dr. Hlavay József 2005 januárjá­ban bekövetkezett tragikus halála után - emléket állítva oktatói, nevelői munkásságá­nak - a rendezvény az ő nevét viseli. A mai Hlavay József Or­szágos Környezettudományi Diákkonferencián 23 intéz­mény 76 diákja 49 előadással vesz részt. Kiemelt témakö­rök: környezetállapot és kör­nyezetvédelmi technológiák, energiagazdálkodás és termé­szetvédelem. NAPLÓ • 7 RÖVIDEN Molnár Gábor emlékezete Veszprém (kgy) - Kiál­lítással és könyvbemu­tatóval emlékeznek Molnár Gábor íróra, va­dászra február 16-án, hétfőn délután négy óra­kor a városi művelődési központban. A kiállítást megnyitja Porga Gyula veszprémi alpolgármes­ter. A könyvbemutatón közreműködik Tatai Zoltán, a Molnár Gábor Társaság elnöke, Enye­­di György akadémikus, Pomogáts Béla iroda­lomtörténész, Török László, a veszprémi ál­latkert igazgatója, Töl­gyesi József főiskolai docens és Sebő József író, tanár. Kiállítás nyílik a színházban Veszprém (kgy) - Az Al­sóörsi Képzőművészeti Egyesület alkotói mu­tatkoznak be a Petőfi Színház Premiertől pre­mierig című kiállításso­rozatában február 13- án, pénteken este hat órakor a színház aulájá­ban. A tárlatot a Ka­kukkfészek című darab hétórai bemutatója előtt megnyitja Jankovics Marcell filmrendező. Helyzetek az aulában Veszprém (kgy) - Step­­pán Szabolcs fotós tár­lata Emberek, helyze­tek, képek címmel ma 16 órakor nyílik a város­háza aulájában. Tájak, velencei forgatag Balatonfü­red (kgy)­­ A Szombathelyen élő 88 éves festőművész, Krieg Ferenc alkotásaiból nyílt kiállítás szombaton délután a Kisfaludy Galé­riában. Krieg Ferenc örökifjú, friss szellemű alkotó, aki sze­reti az életet, becsüli a környe­zetét, mondta megnyitóbeszé­dében Heckenast János Ybl­­díjas építész. A festőművész 1921-ben Zalaegerszegen született, majd az 1940-es évek köze­pén a Képzőművészeti Főis­kolán folytatott tanulmányo­kat, ahol mesterei voltak Be­­rény Róbert, Burghardt Rezső és Gábor Móricz. 1968-tól csaknem három éven keresz­tül „civil” emberként Mongó­liában dolgozott, és ez az idő­szak jelentősen befolyásolta művészetét, témavilágát. Krieg Ferenc változatos, mozgalmas életet élt, mindig sikerült neki „nem rossz he­lyen lennie”, jegyezte meg a művészt idézve Heckenast Já­nos. Rajzkészségét a térkép­­készítésben hasznosította, így jutott el Balatonfüredre is, ahol 1961-től nyolc éven át képzőművészeti kört vezetett. Mostani kiállításán felidé­ződnek a mongóliai évek, a jurták, lovak, hegyek, a pász­torkodás életképei, közép­pontban a Mongol madonna című híres festményével, ugyanakkor megjelenik a vasi táj, zöld lombok, vastag tör­zsű fák töltik ki képeit, míg a művész utazásaira a szürrea­­lisztikus, expresszív hangula­tú, a velencei karnevált, a maszkos forgatagot ábrázoló festmények emlékeztetnek a március közepéig megtekint­hető, évadnyitó tárlaton. Alkotásaiból többek között Veszprémben, Pápán, Ti­hanyban, Szombathelyen, Budapesten rendeztek egyéni kiállításokat, csoportos tárla­tokon pedig Franciaország­ban és Bécsben is részt vett. A megnyitón közreműkö­dött ifj. Csincsi Ferenc zene­­művészeti szakközépiskolás. Krieg Ferenc (balról) tárlatát Heckenast János építész nyitotta meg a füredi Kisfaludy Galériában

Next