Napló, 2009. június (65. évfolyam, 127-151. szám)
2009-06-30 / 151. szám
2009. JÚNIUS 30., KEDD _ Nevelés, kutatás, emlékezés Tölgyesi József kultura@naplo.pl.hu Devecser - A megyei neveléstörténeti társaság 2010-ben emlékezik meg alapítása huszadik évfordulójáról, s ennek előzményeként számos konferenciát és felolvasóülést tartanak, méltóképpen ahhoz a tevékenységhez, amely révén a társaság a hazai pedagógiatörténet-kutatás egyik jelentős vidéki centruma lett. Tanítók, tanárok, iskolakönyvtárosok, óvodapedagógusok, helytörténészek könyvei, tanulmányai, hazai és külföldi konferencia-előadásai mutatják be megyénk iskolatörténetének számos eseményét, egykori jeles pedagógusok munkásságát, nevelési-oktatási intézményeink múltját. A társaság a tanévet lezáró felolvasóülését a már hagyományosnak tekinthető helyszínen, a devecseri kastélykönyvtárban tartotta. A társaság tagjait és a tanácskozás vendégeit - közöttük több helyi pedagógust - Tanai Károlyné elnök köszöntötte, majd a 85. születésnapját ünneplő Huszár János tartott előadást Emlékezés a pápai munkásgimnáziumra címmel, amely során szólt azokról a kiváló tanárokról is, akik emléke máig elevenen él az egykori tanítványokban. A továbbiak során Gáti Samuné férjére, a pápai Magán Gyors- és Gépíró Iskola alapító igazgatójára visszaemlékező írását (a szerző távollétében) Illés Tiborné olvasta fel, majd dákai tapasztalatai és kutatásai alapján dr. Tóth Dezső tartott előadást Helytörténet-neveléstörténet címmel, ez Sipőcz József sporttörténész készülő újabb kötete, a Testi nevelés Veszprém iskoláiban az 1948 utáni években munkálatairól szólt. Németh Andrásné Farkas Gabriella az Iskolatörténet-kutatások Veszprém megyében a XX. században című projektjét ismertette, Bus János pedig tapolcai tapasztalatai alapján az iskolaérettség-vizsgálatok történetét elemezte és értékelte. A résztvevőket köszöntötte Czeidli József tanár, a helyi önkormányzat tagja, bizottsági elnök, aki ismertette az egykori mezőváros történelmi útját a várossá válásig, s bemutatta azokat a köteteket, amelyek az utóbbi két évtizedben készültek Devecserről. Nagy sikere volt Illés Ferem videobemutatójának, amelyben a társaság üléseiről, az ezeken elhangzott elóadás°król, előadókról mutatott be időkeresztmetszetet. Ebben képpel és hangjukkal is felidéződtek a társaság olyan alapító tagjai is, akik már eltávoztak az élők sorából, többek özön Fónay Tibor, Gárdonyi Ájos, Rákóczi István, Balassa Benő, Pintér László, Bíró eteme, Szabó Géza, Exner István és Süle Sándor. A tanácskozás befejezésként a társaság titkára ismerette a társaság két őszi progamját: Pápán Huszár János, apolcán Tóth József tiszteleete lesz felolvasóülés, és megemlékeznek majd a tíze elhunyt Fónay Tiborról ésmay Frigyesről. TV-JEGYZET Kellei György kellei.gyorgy@naplo.pl.hu Egy színészházasság elemzése Ebéd után, a kényszerű ejtőzés idején szombat délutánonként van egy beszélgetős műsor a Hálózat Tv-ben: Bencze-show. Helyszíne az Alexandra Pódium. Három fotel, kettőben a vendégek, szemben velük Bencze Attila, aki inkább egy kedvesen, kellemesen évődő kidobólegényre emlékeztet, mint riporterre. A show persze hírességeket ajánl a nézőnek. Ezúttal egy házaspár a meghívott: Dévényi Ildikó színész és Moravetz Levente színész-rendező. Az ő neve nekem mond valamit, de ez nem jelent semmit. A rendezéseiről írt kritikákra valahogy emlékezem. Feleségének egyik lába most begipszelve, tengeri baleset, jetskizés közben valahogy aláfordult a bokája, maga sem tudja, hogy hogyan. A legjobb házasságban is megesik az ilyesmi. Dévényi még régebben a Győri Balettben táncolt Markó Ivánnál, aztán közölte vele, mégsem akar balettművész lenni, mert szereti az életet, és ezzel a habzsolással bizony túlsúly jár. Mindenesetre ez a házasság stabil, immár két évtizede. Pedig nem indult valami fényesen, Bencze heherészik is a történeten. Moravetz állítólag „roncs" emberként érkezett meg Pécsre, ahol Dévényi már játszott a színházban. Rozoga kocsival járt, falusi házat vett, kutyát tartott, nem ivott, nem bulizott, közben meg együtt játszottak a különböző darabokban. Levente olykor azért piros pontot kapott Ildikótól. Ez a nyilvánvaló pimaszság dühítette, de nem ütötte meg a kolléganőt, inkább feleségül vette. S mit mond a kisasszonya? „Klassz fából vágták ezt az embert. Ő az agy, én a szív." A férjtől is - aki időközben rendező lett - hallunk egy „hősi" vallomást, csak ő az operetteket magasztalja, nyolcvan százalékban ezt a műfajt állította színpadra. Aztán jött a szakmai áttörés a Vagina monológok című produkcióval Pécsen és Pesten, Xantus Barbarával, Nyertes Zsuzsával, Dévényi Ildikóval. S ha már az Alexandra Pódiumon vagyunk, akkor a könyv sem maradhat ki a tercieréből. Bencze megilletődötten szorongat egy kötetet a kezében. Csakcsak megtudjuk, hogy mi az. Moravetz a szerző: Argos, Rigó meg a többiek a címe. „Mocsok jól ír a Levente" - jegyzi meg a felesége, és az olvasás boldogságkönnyeire emlékezik. Habkönnyű tehát ez a show, olyan, mint egy jól megcsinált, szórakoztató operett. KULTÚRA Vissza Tündérországba PREMIER A János vitéz című daljáték a Pannon Várszínházban Balla Emőke balla.emoke@naplo.pl.hu Veszprém - Hűség, hazaszeretet, szerelem és honvágy - a János vitéz című daljátékot nagy sikerrel mutatta be a Pannon Várszínház. A János vitéz az első magyaros témájú zenés színpadi játék, amelynek 1904-es bemutatása a magyar öntudat ápolására való igényt elégítette ki, amit akkor a pesti polgár a színháztól is elvárt. Szerelmes történet, amelyben Kukorica Jancsi házat, kertet és a kertben rózsákat ígér Iluskának, de hogy ígéretét teljesítse, el kell hagynia hazáját. A János vitéz című daljátékot július 17-én Füreden, a Füredfest keretében láthatja a közönség, ősztől pedig - a Miénk ez a cirkusz, a Fekete Péter, a Botrány az operában és a Táncdal-fesztivál 2. című előadásokkal együtt - része a kőszínházi évadnak Veszprémben. A produkciót kicsik és nagyok is élvezhetik, szerelmét, be kell járnia az egész világot, világsikert kell aratnia, meg kell küzdenie a halállal és túl kell élnie a túlvilágot. Kacsoh Pongrácz-Heltai Jenő-Bakonyi Károly édes-bús játékának sok köze nincs Petőfihez, de az biztos, hogy a közönség meghatódik, az örökbecsű, dallamos színpadi játékot látva hol örömében, hol bánatában könnyeit törölgeti. Van itt minden: a nézőt ámító teljes magyar mitológia, operett, népszínmű, kabaré, mindezek arányos elegye, magyar érzület, a dicsőséges önsajnálat, virtus és vereség, közben a jól ismert, dúdolható dalok: Van egy szegény kis árva lány..., Én, a pásztorok királya..., Kék tó, tiszta tó..., Egy rózsaszál szebben beszél... A Vándorfi László rendezte előadásban masíroznak a huszárok, délcegen vonulnak, összecsapják bokájukat - ez a darab húzóereje. Ezért az összeszedett csapatért dicséret illeti a koreográfusokat. Bóbis Lászlót és Kovács Norbertet, aki néptáncos múltját nem megtagadva pergős, csattogtatós kis táncokat szerkesztett. A darab tempója és ritmusa lendületes. Hatalmas nemzetiszínű zászló lobog a színpadon, lengetik a huszárok, Iluska ráköti a hajában lévő piros masnit. Az Iluskát alakító Stefancsik Annamária az előadás egyik nyereménye, fiatal kislány, kedves és hamvas, aranyos és bájos, kitűnően énekel, hangja illik ehhez az operettmiliőhöz. (Szép a jójelenet, a fehér A közönség meghatódik, örömébenbánatában könnyeit törölgeti habokat utánzó lengő vászon körbeölelésével.) Messze felülmúlja a Kukorica Jancsit megformáló Zayzon Csabát, aki korrektül teljesíti a feladatot, de pluszt nem ad hozzá. Koscsisák András a francia király szerepében színt visz az előadásba, vicces, humoros karakter. A francia királykisasszonyt alakító Kovács Ágnes Magdolna hangja kevés ehhez a szerephez, az Egyed Brigitta formálta mostoha inkább mulatságos, mint gonosz. Bagó szerepében Gazdag Tibort láthatjuk, Bartolo Molnár Ervin, strázsamester Varga András. A díszleteket Kovács Yvette Abda, a jelmezeket Justin Júlia készítette, a daljátékban hattagú zenekar kísér, Rossa László irányításával. Tündérországban az ember gyönyörűeket álmodik, de ez vajon álom vagy valóság? Maradhatunk itt örökké? Van hazatérés, visszatérés Tündérországból a mába, a régibe? Az előadás szerint van. Vagy ezt is csak képzeljük? Kukorica Jancsit Zayzon Csaba, Iluskát Stefancsik Annamária alakítja a várszínházi produkcióban NAPLÓ • 7 RÖVIDEN Művészeti fesztivál Balatonfüred frigy) Az Anna Grand Hotel színháztermében Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke július 2-án, csütörtökön 19 órakor nyitja meg a július 12-ig tartó Balatonfüredi Művészeti Fesztivált. A megnyitót követően a Komédium Színház bemutatja Slawomir Mrozek Striptease című abszurd komédiáját Eperjes Károllyal és Gáspár Sándorral. A délután négy órakor kezdődő programban a kerek templom galériájában megnyitják Bada Márta festőművész kiállítását, majd öt órakor a Magyar Játékszínre emlékeznek a Kisfaludy-szobornál. Péntektől különböző helyszíneken koncertek, tárlatok, táncbemutatók várják majd a közönséget. Kiállítás a Magtárban Veszprém (kgy) Szilágyi „Zoé" Éva és Brush Romanes Művészet a halálsoron című kiállítását Szilágyi „Zoé” Éva nyitja meg július 3- án délután négy órakor a Dubniczay-palota - László Károly-gyűjtemény Magtárában. A Mozaik Art Galéria nyara Balatonakali (kgy) - Sáska Tibor, Bána Jenő és Blaskovics Attila festőművészek alkotásai láthatók majd idén nyáron a nyolcadik szezonját holnap kezdő Mozaik Art Galériában. Regény a reformkortól a nagy szegedi árvízig Veszprém (wd) - Egy szegedi botanikuscsalád történetéről szól Darvasi László új könyve, a Virágzabálók. A regényt a közelmúltban mutatták be az Eötvös Károly Megyei Könyvtárban. Szüts Miklós festőművész, a 2000 című folyóirat szerkesztője beszélgetett az íróval, Darvasi Lászlóval. A Virágzabálók a 19. századi Szegeden játszódik, a reformkortól a nagy árvízig. Az író a forradalmat, a kor kultúráját A folyó bejárt a városba és a medrek hol kiapadtak, hol újratöltődtek külön meséli el az egyes szereplők szemszögéből. A történetet folyamatosan átszövi a csoda, emberi sorsok kavarognak a regényben. Darvasi László elmondta, hogy a 19. századi városszerkezetre az volt a jellemző, hogy az utcák nem kapcsolódtak össze, a Tisza elválasztotta őket egymástól. A folyó bejárt a városba, és a medrek hol kiapadtak, hol újratöltődtek és összegabalyodtak, mint regényében az emberi kapcsolatok. Az író a könyvében külön fejezetet szánt a cigányok világtörténetének és többek között ebből is olvasott fel egy részletet. Darvasi László író új regényében emberi sorsok kavarognak