Napló, 2009. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-13 / 162. szám

2009. JÚLIUS 13., HÉTFŐ A borral kapcsolatosan sok bölcs aranymondás született. Ilyen „a jó bornak nem kell cégér", amire az idő rácáfolt, mert a reklám soha nem árt. „Borban az igazság" - ez nemcsak a borivó igazmondására vonatkozik, hanem arra is, hogy a bor árulkodik a hozzáértőnek. Erre alapoznak az ellenőrök is. Na meg arra, hogy a bornak lelke van. S ha csúfot űznek belőle felelőtlen hamisítók, a bor leleplezi őket. Mert lelke van, de nem nagylelkű a csalókkal szemben. FÖLDKÖZELBEN Borban az igazság KÉNYES Szigorú törvények alapján ellenőrzik a minőséget Leopold Györgyi Budapest (mti) - Tokaji, egri, mátrai, etyeki, kőröshegyi, móri, szekszárdi, soltvadkerti - nemcsak a magyarok, sok külföldi is tudja, hogy a huszonkét híres borvidék kedvelt nedűit jelölik a nevek. Igaz, a beavatottak inkább „bornevén" emlegetik a rizlinget, a zweigeltet, a muskotályt, a szürkebarátot, a kékfrankost és társaikat. 1! A magyar bor méltán híres, ./« sokak szerint verhetetlen. A szúrak és tájborok bőséges vállasztéka járul hozzá a borkultúra terjesztéséhez. „Borissza" (X nemzetnek tartanak bennünk akét, annak ellenére, hogy hontettitársaink közül sokan nem ve- 6ítik meg a sört és a manapság 4 divatossá vált égetett italokat in sem. Kis túlzással mégiscsak a , 3 bort nevezhetjük „nemzeti italunknak", még akkor is, ha a 12 nagyüzemi gazdálkodás négy évtizede alatt veszített népszerűtűségéből és piaci sikeréből. - Most milyen státust foglal el a magyar bor? - kérdeztük Szejke Jánostól, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Borminősítési Igazgatóság igazgatóhelyettesétől. - Az igazság az, hogy a bor mindig is kedvelt ital volt nálunk, és szívesen fogyasztották étkezésekkor, ünnepi alkalmakkor, meg egyébként is. A rendszerváltás óta a bortermelő gazdák újra fellendítették a borkultúrát, mondhatnánk, reneszánszát éli a szőlőtermesztés és borkészítés. Nem véletlen, hogy 65 ezer hektáron termelik a szőlőt, és a legismertebb 40 fajtán kívül is sokféle kerül forgalomba. A borkészítés technológiája sokat változott az idők folyamán, csakúgy, mint a borízlés. Egyre több a „házasított” bor, amelyet különféle minőségjavító pincepraktikákkal tesznek harmonikusabb ízűvé, a gasztronómiában betöltött szerepük szerint. Ebben a folyamatban ízlésformáló törekvés is felfedezhető, a borivás kultúrájának elterjesztése érdekében. - Jó bor, jó egészség, mondja a nóta. Sok dal, költemény énekli meg a bor dicséretét. De vajon honnan tudja a közönséges halandó, hogy melyik az igazán jó bor? - Hárommillió hektoliter bor fogy nálunk évente. Könnyen kiszámítható, hogy 30 liter jut egy emberre. Nem állítom, hogy ennek minden cseppje átjut a képzeletbeli lécen. Azt mindenki tudja, hogy vannak minőségi és alacsonyabb árfekvésű, kommersz borok. Az alapanyag és a készítési, kezelési mód dönti el, milyen lesz a végeredmény. Persze a borászok egyre nagyobb tudása, a gépi berendezések fejlettsége is szerepet játszik. A mai vállalkozóknak alapvető érdekük, hogy a sok befektetett munka és tőke eredményt hozzon, hiszen amellett, hogy vannak hobbitermelők és -borászok, sokan életformaként és életfenntartásként végzik ezt a tevékenységet. Nem mindegy, hogy milyen borok kerülnek ki egyegy pincészetből, annál is inkább, mert a mai kor divatja szerint a borászok névvel vállalják termékük minőségét, szinte védjegyként alkalmazzák a palackok címkéin, és egyben kiváló reklámként is. Túl a termelők egyéni igyekezetén és felelősségén, mi a fogyasztó számára a biztosíték, hogy valóban bort vesz, és nem valami közönséges letét? Az ár egyben a minőség garanciája is? Az ár kifejezi a minőséget, de önmagában nem jelzi. A bor „kényes” portéka. Akármit nem lehet piacra vinni. A mai kor divatja szerint a borászok már névvel is vállalják termékük minőségét Szigorú bortörvény van érvényben, az ellenőrzések ennek alapján folynak. Minden borra kötelező minősítési előírás vonatkozik. Ha 500 hektoliternél nagyobb mennyiséget akarnak bevizsgáltatni, akkor ellenőreink a helyszínen vesznek mintát a vizsgálathoz. Az előírt értékek igen szigorúak, a kémiai összetételtől kezdve sok mindent tartalmaznak, egészen az íz, az illat és az aroma összhangjáig. A kötelező ellenőrzésen túl szúrópróbaszerűen is történnek ellenőrzések. Mindez nem jelenti azt, hogy csak kifogástalan minőségi borok kerülnek a vásárló poharába, hiszen létezik hamisítás, különféle trükkökkel próbálják meg olykor megtéveszteni a vásárlót. Szőke János elmondta, hogy évente 14 ezer mintát vizsgálnak, általában 7 százalék körül van, ami nem kap minősítést, mert nem felel meg a követelményeknek. Minden ellenőrzés a hegyközség által kiadott származási bizonyítvány bemutatásával kezdődik, amely tulajdonképpen a bor „anyakönyvi kivonata". Ennek ellenére alkalmi kimérésekben, bögrecsárdákban előfordulhat ellenőrizetlen, nem megfelelő bor. Évente tetemes bírságot szabunk ki a kifogásolható minőség miatt, főként a célzott ellenőrzések során, amelyek többnyire fogyasztói bejelentésekre történnek - mutatott rá. - A nem megfelelő minőség legtöbbször nem azt jelenti, hogy a bor ártalmas az egészségre, de a higiéniai követelményeket is vizsgáljuk, csakúgy, mint a hiteles címkézést és palackozási szabályokat. A forgalomba hozott borokra érvényes szabály, hogy két literig palackosnak számítanak, ennél nagyobb mennyiség már hordós. Ezek az olcsóbb borok, de ellenőrzésük ugyanúgy a bortörvény és az EU-szabványok szerint történik. A bor kedvelt ital. Nem tömegélelmiszer, hanem élvezeti cikk. A kulturált borfogyasztás lényege nem a mennyiség, hanem a minőség. Egyre nagyobb kultusza van, vendégfogyasztókat, hogy milyen étel-kos csütörtökhöz hasonló bortóhelyeken is hozzáértő szakhez mit válasszanak. De borszerdák is népszerűsítik a emberek igazítják el a fafesztiválok, borünnepek, a bor nemes, kellemes italt. Ma reneszánszát éli a szőlőtermesztés és borkészítés . xOoctOt—o Ll_ Nemzetközi borfesztivál a budai Várban. Ezek az ünnepek is népszerűsítik a nemes, kellemes italt Fotó: Archív NAPLÓ• 11 Hirdetés