Napló, 2010. július (66. évfolyam, 151-177. szám)
2010-07-20 / 167. (166.) szám
2010. JÚLIUS 20., KEDD Jókai újra a fürediek között FÜREDFEST A kőszívű ember fiainak ősbemutatója nyitotta meg a rendezvényt Balatonfüred - A klasszikus művek olyan sakkjátszmára emlékeztetnek, amelynek lépései köztudottak. A rendezőnek el kell gondolkodni, milyen új lépéseket találjon ki, amelyekkel meglepi a közönséget. Vándorfi László zenés játékként alkalmazta színre Jókai Mór regényét, fontos alkotó eleme az előadásnak Rossa László zenéje és Krámer György koreográfiája, amely olykor mintegy bizarr kommentárját adja az eseményeknek. Telitalálat Jókait játszani Füreden, az író természetes közegében, ahol nyaranta élt és alkotott egykor. Még jobb lett volna kivinni szabad térre, a nyári színpadra, s nem a sportcsarnokba beszorítani. Szabad téren tökéletesebb lett volna az illúzió, bár a szúnyogok miatt nyilván kevésbé komfortos. Vándorfi jó érzékkel a drámai szálat emeli ki az új adaptációban, a konfliktust Baradlayné és férje, illetve a császárpártiak és az 1848-as szabadságharc nemzeti érzelmű támogatói között. A regény mesés elemeit a tömeg mozgatása és a szereplők karaktere őrzi. Szerencsésen találkozik a Pannon Várszínháznak az az adottsága, hogy sok gyermekszereplőt alkalmaznak, Jókainak azzal az alapvető vonásával, amit Szerb Antal gyermekiességnek nevez, mondván, éppen ez Jókai műveinek legfőbb varázsa. Számomra a füredi bemutató egyik legemlékezetesebb jelenete, amikor fekete öregasszonyruhába öltözött kislányok éneklik az ősi siratókat. A kőszívű ember fiai nemzeti összefogásra és önbizalomra nevelő olvasmány, szellemi kapocs a magyar múlthoz. Húsz évvel az elveszett '48-as szabadságharc után írta Jókai a halálos álomba dermedt magyarság vigasztalására. A nemzeti öntudaton kívül az élet olyan alapvető szenzációi foglalkoztatják, mint a szerelem, szeretet és halál, gyermeki optimizmussal ír róluk. Nála a világ jóindulatú férfiakból és nőkből áll, de itt-ott intrikusok is tenyésznek a sötétben a bútorok mögött. Vándorfi László rendezésében a romantikus fűtöttség és pátosz némi hideg fényt, katonás keménységet kap a gyorsan pergő stilizált jelenetekkel. Mint minden rendezésében, most is nagyon színpadias: nagy súlyt helyez a szereplők csoportjainak artisztikus mozgatására, az akusztikai és látványeffektusok egybehangolására. Kitűnő alkotótársai, Rossa László zeneszerző és Krámer György koreográfus átsegítik a gondolatilag vázlatosabb részeken. Fontos dramaturgiai funkciót kap az élő zene és a színpadi mozgás. Utóbbi mintegy ironikus kommentárját adja a korszaknak, a szürreális tömegjelenetekben szé dühén, összefogózva mulatozik a bécsi udvar és a körülöttük élősködő léhűtők. Egyszerű, dekoratív szcenikai megoldásokat alkalmaz a rendező, középen egy szinttel megemeli a színpadot, erre állítja Baradlaynét, így hangsúlyozva távolságtartását a haldokló férjétől. Ugyanakkor nagy teret hagy az úri mulatozás stilizált tánclépéseiben, illetve a szabadságharc vad indulatainak. A színpad hátterében óriás fémkalitka áll, amely hol a börtön előképeként, hol épületként, hol a forradalom barikádjaként működik. Fontos szerepe van még egy nagy klasszikus tükörnek, ebben jelenik meg a kísértet Baradlay. A főszerepben Kubik Anna az egyszerűség monumentalitásával tragikusan fenséges hősnőt formál Baradlaynéból, aki bár látszólag ura kísérletével, de sokkal inkább önmagával viaskodik, a drámai konfliktus magában a szereplőben játszódik le, legbelül. „Én jót akartam, Isten a tanúm. Nem tudtam, hogy így fájni fog” - mondogatja legkisebb fia véres ingét magához szorítva. A nemzetért és a családért önfeláldozásra neveli gyermekeit a szeretet parancsával, amit Jenő szó szerint vesz és a kivégzők elé áll Ödön helyett. Lefojtottság és belső tűz jellemzi Kubik Anna játékát, képes egyesíteni a valódi emberi nagyságot az esendőséggel. Ez a zárójelenet az előadás leghagyományosabb és színészileg legszebb részlete. A többiek, az előadás dramaturgiájából adódóan is, csak körvonalaikban rajzolják meg a szerepeket, gyorsan pörgő képek, jelenetek váltják egymást. Gazdag Tibor három szerepet is játszik, Baradlay Kázmért, Pál urat és Haynaut, ami sokoldalúságát bizonyítja, de mivel ezek dramaturgiáiig passzív figurák, nincs mód árnyalni. Szeke Dávid jól érzékelteti a legkisebb fiú mérhetetlenül naiv, vak lelkesedését, minden Fontos dramaturgiai funkciót kap az élő zene és a színpadi mozgás az előadásban iránt, ami útjába kerül, mígnem megtalálja a küldetését. Kékesi Gábor (Richárd), Zayzon Csaba (Ödön), Telegdi Konillet (Edit), valamint tánfi Kata ( Aranka) magabiztosan, tehetségesen oldják meg feladatukat. Az előadás legkomikusabb figuráját, Tallérossy Zebulont Egyed Brigitta játssza, kénytelen kimódolt lenni, nemcsak a tájnyelvi artikuláció folytán, hanem mert fiatal nő létére öregedő férfi intrikust alakít. Oravecz Edit (Plankenhorstné) és Stefancsik Annamária (Alfonsine) régóta érlelt, szinte tárgyilagos bosszúszomjjal hozzák a negatív figurákat. Az egész színészgárda és tánckar apraja nagyja részese a sikernek, Jókai Füreden való ébresztésének. Bartuc Gabriella bartuc.gabnella@naplo.plt.nu A főszereplő Kubik Anna A kőszívű ember fiai egyik jelenetében, körülötte a sok fiatal színésszel. Mindannyian részesei a sikernek Gyermeki jóság és öreges megértés Jókai Mór ,a 19. század legszeretetreméltóbb alakja, csupa gyermeki jóság és öreges megértés, el nem apadó mesélő kedv. Tisztalelkű és romlatlan. Sorsának irányítását rábízta a körülötte lévő asszonyokra és barátokra olyan szelídséggel, hogy ő maga sem vette észre és megmaradt annál a látásnál, ahogy a pápai önképzőkör kis festője, Jókai Móric látta a világot - éppúgy látta közel 80 éves korában is" - írja róla Szerb Antal. Gyermeki beállítottságának következménye a nemzeti és általános optimizmus. TV-JEGYZET Kellei György keller.gyorgy@naplo.pic.hu Hideg zuhany a kánikulában Se füle, se farka ennek a műsornak. Nem tüntetik fel sem az alkotók, sem a szereplők nevét. De még a szerkesztőét sem, aki összeválogatta a tv2-n a Hőhullám jeleneteit. Hétfőtől péntekig az Aktív után este háromnegyed kilenckor kapunk tizenöt-húsz perc kotyvalékot, amelyben újra eladják nekünk a korábbi műsorok részleteit. A szerkesztés felületes, majdhogynem dilettáns, semmi elv nem érvényesül. A cím megtévesztő, átverés a javából. Először naivul arra gondoltam, hogy látok egy nyári magazint, tele jó témákkal, mondjuk a Balatonról és a népszerű üdülőhelyekről. Kulturáltat, az értékekre koncentrálót. Nem arra lennék kíváncsi, hogy hol nyaralnak a celebek, erre aztán végképp nem. De hiába ábrándoztam, a Hőhullám kitalálói úgy gondolták, hogy a már-már elviselhetetlen kánikulában még rátesznek egy lapáttal a hőérzetünkre. A nevetésünkre bazíroznak, a rajtunk végigfutó vidám hullámokra, amelyek képletesen növelik hangulatunkat és testünk hőmérsékletét. Hát erről szó sincs. Dögunalom, amit nyújtanak. Egy piros svájcisapkás, zöld overalls, gumicsizmás fiatalember szórakoztatás ürügyén kétértelmű célzásokat, ősrégi, ásatag poénokat sütöget el, amelyek a könyökünkön jönnek ki. A Besenyő család is már inkább a panoptikumba való, az effajta humor életben tartásához Galla Miklós-féle egyéniségek kellenek. Ő is feltűnik az egyik adásban, és üdítő perceket szerez. És itt van persze a beugró „társulata" Novák Péter hadarós kommentálásával. Most is az a véleményem, hogy szituációs rögtönzéseik csak öncélú szellemeskedések, noha Rudolf Péter kvalitásait nem vonom kétségbe. Az Irigy Hónaljmirigy Retro klub-paródiájában azonban van fantázia. Remek jelmezek, csiszolt karakterek, találó szövegek. De a Hőhullámot ők sem tudják megmenteni a görcsös középszerűségtől. A sorozat olyan hideg zuhany a forróságban, amely most kivételesen nem esik jól. KULTÚRA NAPLÓ • 7 RÖVIDEN ESHTUDÓSÍTÓINKTÓL Diákapródokat avattak fel Sümeg (Tisler Anna) Apróddá és főapróddá avatta a várkapitány nevében Németh Zoltán táborvezető a történelmi táborban részt vevő gyerekeket az egyhetes tábor végén a lovagi tornán. Az, hogy ki milyen ranggal térhetett haza vasárnap, attól függött, hogy ki hányadszor vett részt a lovagi arénában szervezett programon. A gyerekekkel foglalkozás közben beszélgettek a lovagkorról. Vilonyai harang szól a Kossuthon Vilonya (ifj. Kardos Sándor) A vilonyai református templom harangját hallhatja az, aki bekapcsolja augusztus 2- án és 7-én a rádióját, és a készüléket a Kossuth frekvenciájára hangolja. A Déli Krónika című hírműsor előtt ugyanis a településen felvett harangszót közvetítik, valamint a község és a templom történetéről hangzik el ismertető. Nyáron is várják a látogatókat Devecser (Czerdli József) - A devecseri művelődési házban hétköznaponként a nyitva tartás ideje alatt különböző társasjátékokkal, illetve pingponggal, csocsóval és internetezési lehetőséggel várják a gyerekeket. Augusztus első napjaiban gyalogtúrákat (Széki-tóra, Somlóra), autóbuszos kirándulásokat szerveznek Bakony, Sümeg, Balaton-felvidék úti céllal. Felzárkóztató foglalkozásokat is tartanak szaktanárral költségtérítés ellenében. Derűt és jókedvet sugárzó képek Badacsonytomaj idd) -Zongor Gábor festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás a hétvégén az Egry József Emlékmúzeumban. A megjelenteket Sail Csaba alpolgármester köszöntötte, majd dr. Limbacher Gábor megyei múzeumigazgató szólt a múzeumok helyzetéről. - Manapság szinte egyedülálló az a szellemes gond.-Zongor Gábor tárlata szeptember elejéig tart nyitva lajgazdagság és ötletesség, ami Zongor Gábor valamennyi képét jellemzi. Az a derű és jókedv, ami ezeken a képeken megjelenik, az élet élvezetét mutatja - fogalmazott megnyitóbeszédében Raffay Béla szobrászművész, hozzátéve, hogy a festményeket nézve tudható, alkotójuknak jó a humora, hol szarkasztikus, hol kedvesen lágy hrabali báj lengi át azokat. A szobrászművész azt is elmondta, nem ismer még egy olyan festőt, akinek ennyire színes lenne a világa. Ha festésre adná a fejét, ő is így próbálna festeni. A tárlat szeptember elejéig látható a múzeumban. A megnyitón dr. Limbacher Gábor szólt a múzeumok helyzetéről, majd Raffay Béla szobrászművész méltatta a kiállító festőt és alkotásait. Derű és jókedv jelenik meg a képeken - mondta