Napló, 2010. október (66. évfolyam, 229-253. szám)
2010-10-20 / 245. szám
2010. OKTÓBER 20., SZERDA Elvarázsolt üvegek Veszprém (nfb) - Az üveg valóban varázslatos, ahogy azt a Laczkó Dezső Múzeum új kiállítása ígéri: lehet játékos, elgondolkodtató, futurisztikus vagy egyszerűen gyönyörködtető. A megnyitón az üveggolyó születésének tanúi lehettünk. Az ajkai gyár két üvegfúvómestere, Őri István és Rákos János órákon át bűvölte közönségét azzal, hogy az előkészített üvegdarabokból golyókat formált. Az üveg foglalkoztatja a művészeteket is, ez Az üveg művészete című tárlat témája, van, aki a klasszikus formákat, szép vázákat, tálakat látja emne, mások már csavarnak egyet a hagyományos megjelenéseken, megint mások, mint például Sigmond Géza, egészen futurisztikus világot teremtenek általa. Az állatok farsangja ilyen alkotás. Az üveg mibenlétéről, törénetéről, felhasználási terüeleiről ad áttekintést a múzeum másik terme. Itt követhető ny°mon az ajkai üveggyár története, iparművészeinek alkotásai. A harmadik terem az üveggolyó-készítéshez kapcsolódva a Pál utcai fiúk történetét bemutató interaktív tárlat, amely vendégkiállítás. A Petőfi Irodalmi Múzeum Éljen a grund! ötletes, a gyerekközönséget minden bizonnyal megkapó kiállítása a Molnár Ferenc-regény megjelenésének századik évfordulójára született. Veszprém megye múltjában nagy szerepet játszott ez a titokzatos anyag, az üveg, a Bakony rengetegeiben üveghuták működtek, a több évszázados hagyomány egy ma is kiváló üveggyár tevékenységében folytatódik - ismertette Gáspár Mónika közönségkapcsolatok és marketingosztályvezető. Kevesen tudják, de olyan világmárkák, mint a Tiffany, Fabergé, Stuart crystal, William Yeoward Crystal (a Buckhingampalota hivatalos beszállítója), Versace, Bulgari, Rosenthal AG termékei magyar üvegművészek kezei alatt készülnek. Ezeket elsősorban külföldön értékesítik, azonban most, a kiállítás keretében a Laczkó Dezső Múzeumban is megtekinthetőek. A három részből álló Varázslatos Üvegvilág kiállítás bemutatja a nemzeti, térségi kultúra gazdagságát. A kiállítás november 16-ig látható. November 13-án 10 órakor Üvegek mesterei - Mesterek üvegei címmel exkluzív tárlatvezetést tartanak az ajkai üvegművészek közreműködésével, mikor a kanazawai üvegkiállításról Borbás Dorka és Lukácsi László tart előadást. Részlet a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban látható Az üveg művészete tárlatról KULTÚRA Megfestett dobszólók SZÜLETÉSNAP Kovács Endre fotóesszéje Szilágyi László műterem-lakásáról Bartuc Gabriella bartuc.gabriella@naplo.plt.hu Veszprém - Ecsetvonásai talán a középkori misztikusok szellemi erőfeszítésével rokoníthatók. Alkotás közben a mindenséggel szeretkezett, ahogyan ő fogalmazott: „a dimenzión túli extázis" foglalkoztatta. A test és lélek ilyen provokációja gyorsan felemészti az embert. Szilágyi László október 17-én lett volna 44 éves, ha három évvel ezelőtt önként nem távozott volna az élők sorából. Születésnapjára kötetbe foglalva megjelent Kovács Endre fotóesszéje a Miklós utca 18. szám alatti műteremlakásában talált falfestményekről, graffitikről. A kötetet, amelyet Géczi János, Copcsa Katalin, Fenyvesi Ottó és Ladányi István szövegei egészítenek ki, a Miklós utca 18. Művészekért Alapítvány adta ki. Jokesz Antal a könyvbemutatón felhívta a figyelmet arra, hogy soha eddig nyilvános fórumon nem volt még beszélgetés Szilágyi László festészetéről, a művészettörténészeknek ideje lenne összegezni és értékelni az opust, amelynek jelentős Túlságosan is nagy volt Szilágyi László ezen a szűk kisvárosi horizonton részét először is fel kellene térképezni, katalogizálni, hiszen Lackó sokszor fillérekért szétosztogatta a képeit, ha éppen pénzszűkében volt. És mindig pénzszűkében volt. Ami biztosan megmaradt utána, az a sajátos végtelenített graffitikkel kifestett műteremlakása. Ezeket a fal- és ajtófestményeket dokumentálja Kovács Endre fotósorozata. A fotós a maga módján értelmezi a művészt, ráközelít a falfirkákra, és minél inkább kinagyítja a részleteket, annál inkább szembetűnik a klasszikus festékkezelés, komoly mesterségbeli tudás tárul fel a vad gesztusok mögött - fejtette ki Jokesz. Hozzáfűzte, aki meg akarja érteni Szilágyi lázadó gesztusait, annak talán a punk zene felől kellene közelítenie, annál is inkább, mivel ő maga egyszer art punknak nevezte azt, amit művel. A könyvbemutató közönségét a festő szülei meghívták a műterem-lakásba, ahol láthattuk többek között a festő dobfelszerelését, így aztán adja magát a hasonlat: festményei olyanok, mint az extatikus dobszólók. Mindenesetre irtózatos erővel felkent és vadul egymásba kanyarodó festékfoltok kavarognak a falakon, de a vásznain is. Valódi festővászonhoz sajnos ritkán jutott, ezért széttépett lepedőkre festett, meg farostlemezre, arra, amit éppen talált. Lehet, hogy azért kezdte el az ajtókat, falakat is festeni, mert nem volt vászna, ám végül is ez a gesztusa is összhangban volt azzal, hogy totális művészetet művelt. Szinte kényszeresen rögzítette látomásait, amikkel próbálja átszakítani a tudat és az ismeretek közötti gátat, a lehetetlent. Kovács Endre fotóművész a Naplónak a következőket nyilatkozta: „2008-ban készült ez a fotósorozatom, szisztematikusan körbejártam, végigfényképeztem az egész műterem-lakást, ránagyítva egy-egy részletre. Emlékezetem szerint százvalahány képet csináltam egy lendületből. Gyakorlatilag bekereteztem ezt a végtelenített festménysort, mert a lakásban nincsenek elválasztva egymástól ezek a festmények, illetve feliratok. Elég sok a szöveg is rajtuk, punk számokból angol idézetek, meg a saját gondolatainak feljegyzései. Sajátos egy hely, a világításától kezdve, hogy egy 60-as villanykörte lóg a plafonon. Úgy érzem, Szilágyi László személyiségének hiteles lenyomata." Olyan ez a műterem-lakás, mint egy küzdőtér. Lakója heroikus küzdelmet folytatott a léttel, megható hitének forrósága és rögeszméjének nagysága. Kétség nem fér hozzá, nagy volt, túlságosan is nagy és vad jelenség ezen a szűk kisvárosi horizonton. A műtermet a Miklós utca 18. szám alatt minden hónap utolsó szombatján 9-17 óráig megnyitják az érdeklődők előtt a festőművész szülei. Ki volt Szilágyi László? - Jokesz Antal beszél a könyvbemutatón a Tűztorony vendéglőben. A háttérben Copcsa Katalin, a könyv szerkesztője (balról jobbra), a festő édesapja, Szilágyi László, Kovács Endre fotóművész és a festő édesanyja, a Miklós utca 18. Művészekért Alapítvány elnöke. Ideje lenne a művészettörténészeknek összegezni és értékelni a veszprémi művész értékes hagyatékát Miklós utca 18. - Szilágyi László személyiségének lenyomata további képek, információk napló online. NAPLÓ • 7 RÖVIDEN Régiónk irodalma Veszprém (wd) Közös irodalomtörténeti sorozatot indított a közelmúltban a Laczkó Dezső Múzeum és a Padányi Katolikus Gyakorlóiskola. Az előadásokat, amelyeknek szőkébb régiónk irodalmi múltja a témája, minden harmadik szerdán, délután két órakor tartja a Padányi iskola C-3-as termében Sebő József, az iskola tanára. A tervezett előadások témái között szerepel például Ányos Pál, Kisfaludy Sándor és a balatonfüredi színház. Az októberi előadást A Balaton az irodalomban címmel tartják. Megjelent a Vár Ucca Veszprém idol - Folytatódik a Vár Ucca Műhely irodalmi folyóirat szerkesztőségi délutánja, október harmadik szerdáján, azaz 20-án 17 órakor a Dubniczay-palota kávézójában, ahol részletek hangzanak el a frissen megjelent folyóirat legújabb számából. Az irodalom és a művészet iránt érdeklődőket ezúttal Hajas Szilárd növendékei, a Csermák Antal Zeneiskola Fuvolatriója szórakoztatják majd dzsesszátiratokkal. Lendvai kiállítása Veszprém (od) - Forma, szín, tér címmel nyílik kiállítás Lendvai István szobrászművész alkotásaiból október 21- én 17 órakor a városi művelődési központ előcsarnokában. Tárlat az egyetemen Veszprém (la) - A Pannon Egyetem Tanul-0 Galériájának következő kiállításán az Egry úti körzeti óvoda és a Nárcisz tagóvodában nevelkedő kisgyermekek alkotásait láthatják. A kiállítást Környei Ágota múzeumpedagógus nyitja meg október 21-én 16 órakor az egyetem O épületében. A KEDVENC KÖNYVEIM Daniel Defoe: A fegyenc Megjelent és ajánljuk a hetedik kötetet a Pannon Lapok Társasága kiadásában Dörzsölt nő Veszély és kaland Daniel Defoe A fegyenc című regénye a következő mű a sorozatban. Vas István fordításában olvashattuk Moll Flanders örömei és viszontagságai eredeti címmel is. Az 1722-ben megjelent regény egyfajta pikareszk: egy bűnöző nő életének leírása. Ajánlom mindenkinek, aki érdeklődik a 18. század elejének angol társadalma és a korabeli nők helyzete iránt. Pálmann Judit, a megyei könyvtár igazgatója Veszprém (zsu) Daniel Defoe a Robinson Crusoe-val vált elismert íróvá Angliában, majd három évvel később megszületett A fegyenc, a szintén egyes szám első személyben elmesélt életrajz. A címszereplő életének bűnös állomásai: börtönben született, a gyermekkorát nem számítva életének hatvan évéből tizenkét évig prostituált volt, ötször ment férjhez, tizenkét évig tolvajnő, majd nyolc évig fegyenc. Később fordulatot vesz élete, változik jelleme, de hogy milyen irányba és hogyan végződnek kalandjai, a regényből kiderül... Defoe ebben a pikareszk regényben tehát egy alsóbb osztálybeli nőt mutat be, aki a társadalom felsőbb szintjére szeretne jutni, és ezért bármire képes. Moll Flanders jelleme ambivalens; egyrészt szerencsétlen sorsú nő, másrészt a társadalomba beilleszkedni képtelen gonosztevő. Egy asszony élete: tolvaj, szajha és fegyenc Daniel Defoe. A fegyenc mindössze 990 Ft-os áron megvásárolható október 5-ig a hírlapárusoknál. A sorozat egyes kötetei vagy akár a teljes sorozat megrendelhető a napilapban megjelentetett megrendelőszelvényen vagy weboldalunkon. Alex Kingston és Daniel Craig alakítják a film főszerepeit A bűnös kor Veszprém (zsu) - A mű nemcsak egy asszony fordulatokban gazdag életútjának leírása, hanem korrajz is, mely bemutatja a korabeli angol társadalmat minden erényével és hibájával. Defoe korában Londont soha nem tapasztalt bűnözési hullám árasztotta el. Részben ennek köszönhető, hogy a korabeli művek sorában ez az egyik legkiválóbb, a bűnözés témájával foglalkozó művek közül. Moll, hibáival együtt, a modern kor emberének tipikus példája. Az író a bűnöző asszony figurájában általános emberi jelenségeket, magatartásokat és reakciókat ábrázol. A ma már klasszikusnak számító tizennyolcadik századi regényből 1996-ban filmadaptáció is készült Moll Flanders címmel. A több feldolgozás közül az egyik legismertebben Morgan Freeman is szerepet kap.